Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-03 / 232. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap H A Z A I TÜKÖR 2000. Október 3., Kedd Ki viselje az üzemanyagár terhét? Megszületett a megállapodás a fuvarozók és a kormány között Egyhetes szakértői egyeztetés után tegnap tárgyalóasztal mellett megállapodtak a fuvarozók képviselőia közekedési miniszterrel a magas üzemanyagárak okozta hátrányok ellentételezéséről. A kormány teljesítette a vállakozók kéréseinek nagy részét. Budapest A benzin és a gázolaj árának szeptember eleji emelését köve­tően a hazai fuvarozók elérték, a kormány lemondott szándéká­ról, hogy az üzemanyag jövedé­ki adóját az inflációhoz igazítsa - legalábbis addig, amíg a nyersolaj világpiaci ára nem csökken ismét 25 dollárra. A szeptember 16-án lefolytatott megbeszélésen azonban több részletről még nem sikerült megegyezni, ezekről az elmúlt héten is tárgyaltak a Közlekedé­si és Vízügyi Minisztérium kép­viselői, valamint a fuvarozók szakértői.A fuvarozók egyik leg­első követelése az volt, hogy ők is élhessenek az áfa vissza­igénylésének lehetőségével. A kérést elvben támogatja a közle­kedési és a gazdasági tárca ve­zetője is, de végső egyeztetésre a kormány elé viszik a kérdés megvitatását. Igényként fogalmazták meg a fuvarozók azt is, hogy a kis- és középvállalkozások tízmillió fo­rintig csökkenthessék adóalapju­kat a beruházások értékével, és ez legyen érvényes arra is, ami­kor új gépjárművet kell venniük. Felvetődött, hogy a taxinak használt személygépkocsik be­szerzési árából is visszaigényel­hessék a fuvarozó vállalkozók az áfát. Ezekben a kérdésekben is megszületett a megállapodás, már csak a kor­mányjóváhagyás van hátra. A közlekedési tárca elsősor­ban olyan pályázati lehetősége­ket kíván teremteni, amelyek energiatakarékosságra ösztön­zik a szállítókat. Ezekkel a pá­lyázati lehetőségekkel egyéb­ként a fuvarozók is egyetérte­nek, a részletes feltételrend­szert majd később, közösen dolgozzák ki. A megszületett megállapodásokat a kormány gazdasági kabinetje már szer­dán tárgyalja. A kormány tárgyalóküldöttségét Nógrádi László miniszter (szemben) vezeti fotó: europress Hírek OLAJBIZOTTSÁG. Simicska Lajos, aki a mostani kormány hivatalba lépése után egy évig volt az APEH elnöke, nem je­lent meg az olajügyeket vizsgá­ló parlamenti bizottság ülésén, és nem is indokolta meg távol- maradását. Az elmúlt évtized adóhatósági elnökei közül Ké­kesi László is csak levélben mentette ki magát. Vida Ildikó, valamint Pitti Zoltán és Minarik György azonban készséggel vá­laszolt a kérdésekre. így a kép­viselők megtudták, hogy az APEH már 1993-ban több mint ezer olajcéget ellenőrzött, és mintegy 27 milliárd forintos bír­ságot szabott ki. Vida Ildikó, a mostam elnök ugyanakkor el­mondta, hogy a hivatal adatbá­zisa nem ismer külön olajvállal­kozói kategóriát, az ellenőrzési irányelvek meghatározásakor azonban külön figyelmet szen­teltek az üzemanyaggal foglal­kozó cégeknek. ÁRTÁRGYALÁSOK. A gyógy szerkereskedők arra kérték az egészségügyi minisztert és az Egészségbiztosítási Pénztárt, hogy legalább egy hónapos föl- készülési időt adjanak nekik, mielőtt csökkentenék a gyógy­szerek árát. Egyelőre nem lehet tudni, mikor lép életbe az új szabályozás és milyen gyógy­szereket érint. A nagykereske­dők levelükkel azt szeretnék el­érni, hogy az átállás zökkenő- mentes legyen, mert csak így tudják garantálni, hogy az új készítmények azonnal és csök­kentett áron legyenek kaphatók. SZOCIALISTA FIATALÍTÁS. A Fiatal Baloldal képviselői mó­dosító indítványt nyújtanak be a 35 év alatti házasok lakásvá­sárlásának illetékmentessége, valamint a felsőoktatásban a hallgatói normatíva megemelé­se érdekében. A szervezet elnö­ke, Tóbiás József azt is bejelen­tette, hogy az MSZP novemberi tisztújító kongresszusán ötven, szakmailag képzett, felkészült nőt és fiatalt ajánlanak a párt jelölést előkészítő bizottságá­nak figyelmébe. FELMÉRÉS. Elindultak a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) kérdezőbiztosai, hogy 15 és 29 év közötti magyarországi fiata­lokat kérdezzenek meg arról: mit gondolnak élethelyzetükről, lehetőségeikről, jellemző prob­lémáikról. Az október 2. és 30. között zajló tudományos kuta­tás célja az, hogy megalapozza és előkészítse a kormányzat if­júsággal kapcsolatos döntéseit. A 43 millió forintos összköltség- vetésű kutatás során a KSH kérdezőbiztosai 8300 fiatalt ke­resnek fel kérdéseikkel. ■ Képviselők büntetése Budapest A képviselők hamarosan arról döntenek, miként regulázzák meg káromkodó, vagy más módon illetlenül viselkedő társukat. Más országok parlamentjeitől sem idegen a képviselők különböző mértékű büntetése. A mai parlamenü légkör alkalmatlan arra, hogy ilyen súlyú kérdésben a politikusok többsége megegyezzen egymással - véli Takács Albert al­kotmány-jogász. Az államigazgatási főiskola taná­ra lehetségesnek tartja, hogy különleges fegyel­mezési módszereket vezessenek be az ország- gyűlési képviselők körében; ez, mint mondta, nem idegen a fejlett demokratikus parlamentek eszköztárától sem. A szakember szerint ugyanak­kor a büntetést elszenvedő képviselő számára biztosítani kell olyan fórumot, ahol panaszkod­hat, keresheti az igazát. Vigyázni kell, mert a ki­sebbségben léyő képviselő kiszolgáltatottja lehet a mindenkori parlamenti többség akaratának. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a kritikai hangot megütő ellenzéki honatyát a többség reni­tens viselkedése miatt büntetné meg. A kisgazda­párti Horváth Béla indítványára tárgyal majd az Országgyűlés a képviselők házon belüli büntethe­tőségéről. A házszabály-módosítást igénylő elő­terjesztés szerint a parlament elnökét illemé a fe­gyelmezési jog. A kormánypárti képviselő elkép­zelése szerint azonkívül, hogy a házelnök meg­vonhatná a szót a többször rendreutasított felszó­lalótól, a Ház ünnepélyes megkövetésére kötelez­hetné a képviselőt. Ismételt fegyelemsértés esetén a büntetés megrovás, illetménymegvonás, végső esetben kizárás is lehetne a parlament üléseiről. Az Országgyűlésben tapasztalható vitastílus, bár sokaknak nem tetszik, számos demokratikus országban elfogadott színjáték - mondta Takács Albert. Nálunk az a baj, hogy a más-más platfor­mon lévő politikusok már olyan mély lövészár­kokat ástak, amelyekből valóban nehéz kitömi. Az alkotmányjogász azt ajánlja: legelőször a kép­viselőcsoportokban kellene rendet rakni, ahol a , frakcióra nézve is kényelmetlenül viselkedőt sa­ját pártja róhatná meg. S ha ez a fegyelmezés nem elég, következhet a plénum. __________________________ HORVÁTH MAGDOLNA B újtatott elbocsátások Budapest a Szakszervezetek Együttműkö- ként csak 6,6 százalékot ad t------- dési Fórumának (SZÉF) elnöke, meg. Ezzel mintegy kimondja a K étszázalékos létszámcsökken- A szakszervezeti vezető saját 2 százalékos leépítést. Ahol tés várható a közszférában, számításaikra hivatkozva el- ugyanis végre akarják hajtani a amennyiben a parlament jelen- mondta: jövőre ugyan 8,75 szá- bérnövelést, ott csak a dolgozói légi formájában fogadja el a zalékos általános bérfejlesztést létszám csökkentésével lesz er- költségvetés tervezetét - mond- irányoz elő a költségvetési terv, re mód. ta el lapunknak Szabó Endre, de ennek finanszírozási forrása- ___________________________1 Ü nnepre és elnökre vár a rádió 75. születésnapjának megünneplésére készül a Magyar Rádió. Közben tegnap lezárult az elnöki posztra másodszor kiírt pályázat beadásának határideje. Egy hónapon belül el­dőlhet, hogy ki lesz a korábbi elnök, Hajdú István utóda. Budapest 1925. december elsején még senki nem sejtette, mekkora változást hoz az emberek életében az a zajos kis fadoboz, amely a tisztaszobák ko­módjára került. A rádiózás varázsát nemcsak az jelentette, hogy infor­mált, zenélt, szórakoztatott, de új volt maga a technika is. Lázba hoz­ta a hallgatóságot, hogy a kis szerke­zet távolságot és időt legyőzve az otthonokba hozta az egész világot. Különleges véletlen, hogy a Ma­gyar Rádió legendás alakja, Heckenast Gábor (képünkön), az egykori műszaki igazgató ugyan­csak 75. születésnapját ünnepli idén. Magyarországon az ő nevéhez fűződik a magnetofongyártás bein­dítása is - a nyugati embargó idején. Mint mondja, a kristálydetektor­ok óta hatalmas fejlődésen ment át a rádiózás technMja. A jövő már egyértelműen a sokkal jobb hang­minőséget garantáló digitális szer­kezeteké. Persze a legkiválóbb technika sem pótolhatja a rádióban megszólalók kellemes orgánumát, a műsorkészítők ötleteit és a mű­szakiak szaktudását. S hogy mi­lyen fontos mindez a hallgatóknak is? Máig emlékeznek rá, hogy a nyolcvanas évek elején egy szeren­csétlen technikai bakisorozat miatt három percre elnémult a Magyar Rádió mindhárom csatornája. Heckenast Gábor életében kevés időszak tűnt hosszabbnak, mint az a bizonyos három perc. Ezekben a napokban a szüle­tésnapi előkészületek mellett a le­endő új elnök személye foglalkoz­tatja az intézmény dolgozóit. Mint emlékezetes, a korábban meghir­detett pályázatra tizenegyen je­lentkeztek. A közszolgálati rádió huszonöt fős kuratóriumának kor­mánypárti elnöksége közülük ki­zárólag Kondor Katalinnak, a Kos­suth adófőszerkesztőjének pálya­munkáját tartotta megfelelőnek. A huszonegy főnyi civil kurátort tes­tülettől azonban Kondor Katalin nem kapta meg az elnöki poszt el­nyeréséhez szükséges kétharma­dos támogatottságot. (A 25 szava­zatból 14-et szerzett.) Ezért volt szükség harminc napon belül újabb pályázat kiírására. A tegnap délutáni határidőig hu­szonnégy pályázat érkezett az elnöki tisztségre. A kuratórium elnöksége csütörtökön bontja fel a pályázato­kat. A második fordulóban már nem volt követelmény sem az újságírói vagy többéves rádiós múlt, sem pe­dig a hároméves vezetői gyakorlat. Szíjártó István, a Magyar Rá­dió ügyvezetője, gazdasági igaz­gatója lapunknak elmondta, hogy ő maga nem pályázik az el­nöki posztra. Ám nagyon örülne, ha végre megtalálná a kuratóri­um a megfelelő jelöltet, és mie­lőbb zavartalanul a folytatódhat­na a nagy múltú rádióban a mun­ka. NÉMETH ZSUZSA Nemzetőrség - csak a neve biztos Budapest A sorkatonai szolgálat tervezett csökkentésével együtt majd meg­szervezik a nemzetőrséget - hangzott el a közelmúltban több kormánypárti tanácskozáson. Deák Péter katonai szakértő sze­rint az ötlet jó, de még nagyon ki­dolgozatlan. A hadsereg átalakításáról fo­lyamatosan vitázik egymással el­lenzék és kormányoldal. Teljesen egyértelmű az SZDSZ álláspont­ja. Az ellenzéki liberálisok, amint azt Fodor Gábor a szabad demok­raták képviselője lapunknak el­mondta, békeidőben felesleges és értelmetlen dolognak tartják a pá­lyájuk elején álló fiatalok kötele­ző bevonultatását. A kiképzést csak szükséghelyzetben tartják elfogadhatónak, viszont szerin­tük mindent meg kellene tenni a haza védelmére valóban képes hivatásos hadsereg kialakításáért. Ezzel szemben a parlament hon­védelmi bizottságának fideszes alelnöke, Simicskó István úgy vé­li, hogy a professzionális haderő mellett szükség van a minden fér­fi számára kötelező kiképzésre, és a fiatalok csak ezután dönthet­nének arról, hogy tagjai kíván- nak-e maradni a katonaság tevé­kenységét kiegészítő nemzetőr­ségnek, vagy sem. Deák Péter katonai szakértő szerint honvédelmi szempontból mindenképpen üdvös lenne egy nem hivatásosokból álló katonai erő léte, ami akkor is jól működ­het, ha nincs minden fiatal szá­mára kötelező kiképzés. A nem­zetőrségbe jelentkező fiatal em­bereknek nem feltétlenül kellene azonban előzőleg átesni katonai kiképzésen, mert ezt a szervezet­be való jelentkezés után is meg­kaphatják, illetve az állandó ka­tonáskodást jelentő profi hadse­regből vagy más fegyveres testü­letektől leszerelt férfiak esetében már nincs is szükség a fegyver­forgatás alapjainak elsajátítására. Nem látszik tisztán, hogy mi­ből lesz pénz a területvédelmi egységek felállítására. Egyszerre ugyanis költséges finanszírozni profi hadsereg kialakítását, nem­zetőrség felállítását, és a létező sorhadsepeg eltartását is. - w ­MEGHÍVÓ A Barcsi Dráva-Coop Mezőgazdasági Szövetkezet Igazgatósága a szövetkezet átalakulását előkészítő közgyűlést összehívja, a közgyűlésre a szövetkezet tagjait és kívülálló üzletrész-tulajdonosait tisztelettel meghívja. A közgyűlés helye: Sportcsarnok, Barcs időpontja: 2000. október 11. de. 9.00 óra Napirend: 1. Beszámoló a Szövetekezet gazdálkodásáról, vagyoni helyzetéről. 2. Az igazgatóság indítványa a Szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulására. 3. Döntés az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégformájáról. 4. Intézkedések az átalakulás előkészítésére. 5. Egyebek. Tisztelettel kérem, hogy a közgyűlésen a napirendek fontosságára és a döntéshez előírt nagy részvételi arányra tekintettel, feltétlenül szíveskedjen részt venni, vagy magát írásban jogszerűen meghatalmazott képviselőjével képviseltetni. Francz Rezső elnök (jasoi a szövetkezet igazgatósága nevében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom