Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-26 / 251. szám

M- 2000. Október 26., Csütörtök EGYHÁZA K ELE T E Somogyi Hírlap - 11. oldal Lelkésznők Isten ügyéért, s a családéit A lelkészé napi 24 órás szol­gálat, melyet a férfiaknak sem könnyű összeegyeztetni a családdal, a magánélettel. Nőként, családanyaként ez még nehezebb. Mikor az ötve­nes évek elején Svédország­ban elsőként szenteltek nő­ket lelkésszé, még élt a meg­szorítás, hogy önállóan gyüle­kezeti munkát csak hajado- nok vagy már megözvegyült asszonyok végezhetnek. Mire 1981 -ben Magyarországon is felszentelték az első lelkész­nőket, ilyen feltétel már nem volt. A lelkésznők, akikkel beszélgettünk egybehangzóan állították: el­hagynák a lel- készi hivatást, ha ez a megkö­tés valaha is visszatérne.- Nem a férfi vagy női nemiség a hor­dozója az Isten ügye iránti elkötelezett szolgálat­nak - mondta dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházke­rület püspöke. - A férfi lelkészek között is vannak, akik nem igazán alkalmasak a posztjukra, miköz­ben számos nőben is él az erős bel­ső lelki elszántság, amely a hivatás lényege, s amely révén választ talál az élet által fölvetett kérdések és di­lemmák sorára. Sajátos, a gyülekezetre anyagi terheket is hárító gondot vet föl, ha például a lelkésznő gyed-re megy. Tudvalévőén a lelkészek pénzbem javadalmazása igen szerény, ame­lyet viszont - a lakástól a rezsikölt­ségek megfizetéséig - több juttatás egészít ki. Ezek a juttatások a gyed idején sem vonhatók meg, ugyan­akkor a szolgálatot ellátó, más tele­Prófétanők Fodor Judit 1966-ban született Na­gyatádon. Szegeden szerzett mate­matika-fizika szakos tanári diplo­mát 1990-ben. Három évet tanított szülővárosában, majd a budapesti teológiai egyetemen folytatta a ta­nulást. 1999-ben végzett, azóta a kaposvári református gyülekezet segédlelkésze. Már a Biblia első könyveiben megtalálhatjuk Mózes testvérét Miriamot, aki próféta asz- szony volt. Ugyancsak a próféták sorában volt Debora. Jeremiás könyvében olvasha­tunk egy Fulda nevű prófétaasszonyról. A szentirás rajtuk kívül Jézus számos női köve­tőjéről tesz említést névvel vagy anélkül. pülésről járó helyettesítő lelkész költségeit meg kell téríteni. A férfilelkész feleségét - bármi legyen is a foglalkozása - megilleti a nagytiszteletű asszony elnevezés. Csak látszólag mellékes a kérdés: igaz-e ugyanez a lelkésznő iparos, juhász vagy vállalkozó férjére? Dr. Márkus Mihály példát is mondott arra, amikor az egyik - nem somo­gyi - településen a gyülekezet elfo­gadta ugyan a lelkésznőt, nemúgy a férjét. Egy idő után a házaspárnak távoznia kellett a faluból. E példák jelzik a fölvetődő gon­dok sokféleségét, pedig még szó sem esett a szolgálat emberpróbáló tér­tiéiről. A lelkészi pályán mégis évről évre több a nő. Fodor Judit má­sodik éve segédlelkész a kaposvári református gyülekezetben. Mate­matika-fizika szakos tanárként ta­nított a nagyatádi szakközépiskolá­ban, amikor életében nagy fordulat kezdődött.- Az egyik nyári táborozás során ismerkedtem meg a lelkészházas- párral, akik egy új vüágot nyitottak meg előttem. A velük való beszél­getések, majd a templomi alkalmak nyomán egyre erősödött bennem az érzés, hogy a matematikánál és fizikánál fontosabb dolgokról kéne beszélnem az embereknek. Olyan­ról, ami kiteljesíti az életüket és bol­dogságot ad számukra. A lelkész, Bödecs Pál - azóta már a feleségével együtt Kalocsán szolgál - később azt javasolta, próbálkozzam meg a teológiával. A szüleim hallani sem akartak erről. Azt szerették volna, ha tovább tanítok, férjhez megyek, gyerekeket szü­lök, szóval élem a nők „normális éle­tét”. Csakhogy számomra már egyre kevésbé lát­szott fontosnak a pályám, s tanár­ként újabb öt évre mégiscsak iskolapadba ültem... Se­gédlelkészként dolgozom, bár a diplomán - az előírt kettő közül az egyik nyelvvizsga híján - még nincs meg.- A lelkészi pályával kapcsolatos elképzeléseit visszaigazolta-e a való­ság?- Az a fajta emelkedettség és sokszínűség, amit a kívülálló elkép­zel, nincs minden pillanatban jelen a lelkészi munkában, mégis sok örömet ad, s ki ki megtalálhatja benne a hozzá közel álló feladato­kat. Számomra ilyen terület a lelki gondozás, a beszélgetés az embe­rekkel. Hiszen tele vannak problé­mákkal. A mai egyházi élet már nem csak a templomba járásról a prédikáció meghallgatásáról szól. A hívek sokkal közvetlenebb vi­szonyt, s személyhez szóló vála­szokat igényelnek. Tudni akarnak Istenről, s a nekik szóló üzenetet várják.- Gyökeret vert már a lelkészi pá­lyán?- Úgy érzem a gyülekezet befo­gadott, hordoznak a szeretetükkel. Idővel azonban szeretném magam kipróbálni önálló lelkészként is. Pe­dig vannak kétségeim és félelmeim, hogy valóban nőnek való feladat-e vállalni egy egész gyülekezet gond­jait, ideértve egyebek közt a gazda­sági ügyeket is. Mindemellett sze­retnék saját családot és gyerekeket.- Belefér a hivatás és az anyaság egy életbe?- A hivatásomat úgy szeretném betölteni, hogy közben a családi életemmel is példát mutassak. Az nem példa egy gyülekezet számá­ra, ha a papja reggeltől estig rohan, minden energiáját a gyülekezetnek szenteli, s közben a családjára nincs ideje, a magánélete kevéssé harmonikus. Odaadásával ébreszt­het tiszteletet, de nem lehet példa. Úgy gondolom, az Isten majd azt kéri tőlem elsősorban számon, hogy megtettem -e mindent azo­kért, akik a legközvetlenebbül rám voltak bízva, a családomért.- Ha egyszer visszatérnének e re­formátus egyházban a hajdani női lelkészekkel kapcso­latos svédországi megkötések, elhagy­ná-e a hivatását?- Igen, mert első­sorban nő akarok lenni. Az, aminek az Isten megteremtett.- Mit érez a leg­szebbnek a hivatásá­ban?- Amikor a prédikációra készül­ve úgy érzem, hogy nekem szól az Isten, s nekem mondja az evangéli­umot. Ilyenkor reménykedem: ha közben így átélem az örömöt, talán van esély arra, hogy azt át is tudom adni az embereknek. Kovács Szilvia második éve önálló lelkésze Somogyjád, s emel­lett Magyaregres és Somogyaszaló gyülekezeteinek.- Azt előre aligha képes fölmér­ni az ember, hogy a teológiáról ki­kerülve mi mindent kell majd lel­készként elvégeznie - mondta Ko­vács Szilvia - Persze, keresztel es­ket és temet, igét hirdet és hittan­órákat tart, emellett azonban költ­ségvetést kell készítenie, sőt pályá­zatokat írnia, mondjuk a templom­felújítás érdekében. A feladataim közül a leginkább a gyermekekkel és fiatalokkal való foglalkozást sze­retem. Tőlük több őszinte vissza­jelzést kapok, kérdeznek, véle­ményt mondanak. Jóllehet - bár itt Somogyjádon még nem volt női lelkész - a gyülekezet felnőtt tagjai is hamar befogadtak.- Sok elfoglaltsága, s talán pusz­tán a hivatása nem nehezíti-e meg, hogy kapcsolatot teremtsen, esetleg családot alapítson?- De igen. A férfiak egy lelkész­nőhöz akkor sem igen mernek kö­zeledni, ha esetleg kölcsönös a ro- konszenv. Azt még nem tudom, hogy később miként alakul az éle­tem, mindenképpen fontosnak tar­tom azonban, hogy adott legyen a családteremtés lehetősége. A csa­ládi élet megélése hozzátartozik az emberségünkhöz. A lelkész sem valamiféle szuperember, aki ta­pasztalat nélkül is átéli és kiismeri az emberi érzelmek teljességét. Somogyjádra kerülésem óta azért - s ez bizakodásra ad ökot - sok lát­hatatlan falat sikerült ledönteni, tartózkodást feloldani. Itt nincs Kovács Szilvia 1974-ben született Székesfehérváron. A Károly Gás­pár Hittudományi Egyetemen 1999-ben szerzett diplomát. Azóta Somogyjád, Magyaregres és Somogyaszaló gyülekezeteinek lelkésze. magasan szék...- Mi az oka, hogy a hivatás számos nehézsége ellenére a teológi­ákon évfolyamonként nő a lányok aránya?- Nyilván azért, mert közben ke­vesebb fiú vállalja a lelkészi pályát. Úgy gondolom, a férfiak a nőknél sokká inkább igénylik a munká­jukból fakadó látható eredménye­ket. Azt nem lehet felmutatni, ha az igehirdetésem egy gondolata te­libe talált, hogy annak révén valaki közelebb keríilt az Istenhez. Alig­hanem ez a nyitja, hogy sok férfi lelkész szívesen foglalkozik temp­lomfelújítással vagy más építési te­endőkkel. Olyan munkává, ami mérhető. A lelki gondozás vagy egy, a gyerekeknek tartott bibliaóra viszont a nőknek ad több örömöt. Végül is a gyülekezet - úgy gondo­lom - annak nem látja kárát, ha női lelkésze van. A veszély inkább ab­ban lehet, ha a női lelkészek szá­mának növekedésével egyes gyüle­kezetek is elnőiesednek. Ezért is lá­tom szerencsés megoldásnak, ha lelkészházaspárok együtt szolgá­nak. BÍRÓ FERENC Csurgó új temploma Orbán Viktor mi­niszterelnök mond ünnepi kö­szöntőt szomba­ton a csurgói re­formátus temp­lomban a hála­adó istentisztele­ten, amelyen Márkus Mihály, a Dunántúli Refor­mátus Egyházke­rület püspöke hirdet igét. A történelem és az idő nem kényeztet­te el a csurgói re­formátus gyüleke­zetét. Már a negye­dik új templomu­kat avatják októ­ber 28-án. Az első szép, tágas, neogót templomot - benne Magyaror­szág legnagyobb barokk orgonájá­val - 1945 nagypéntekjén rob­bantották föl a németek. Az alap­jára emelt másodikra is hasonló sors várt - nem hagyták befejez­ni. A mindeddig használt kisebb imaházat csak az utcafronttól tá­volabb engedték fölépíteni. Az elmúlt fél évszázad háromszori gyűjtése és adakozása mára be­érett. A református gimnázium újrándítása mellett eleget tehet­nek a reményiki „templom és is­kola” követelményének. Nemcsak a legelső, hanem a mostam templomnak is megvan a maga története. A történelmi táj, az „első oskola” szomszédsága kihívás volt az építészek számára. A terv első vátozatát Makovecz Imre készítette. Szászfalvi László lelkipásztorhoz írt leveléből érző­dik egy sikeres megvalósulás esélye. „1975 óta ezt a terve­met tartom a legjobbnak; jobbnak, mint a sevillá pavi­lon terveit.” Mivel egyházi vagyont hoz­tunk létre - tájékoztatott az or­szággyűlési képviselő lelkipász­tor - a felsőbb egyházi hatóságok hozzájárulása is szükséges volt. Öt évvel ezelőtt éppen Csurgón tar­totta közgyűlését a Dunántúli Re­formátus Egyházkerület, s az er­kölcsi támogatás mellett anyagit is ígért. A beruházás becsült összege azonban meghaladta volna a száz­millió forintot. Az építés megkez­désének nem volt realitása. Sziget­vári György Ybl-díjas mérnök ter­vezőasztalán olyan tágas, a város­képbe illő templom terve született meg, amelyben szintén elfér a gim­názium tanulóifjúsága, és csak a felébe kerül. Az 1997. november 22-én volt a lebontott lelkészlak helyén az alapkőletétel. A kőmű­„Mindeddig megsegített bennünket az Úr” FOTÓ: KURUCZ Ötvenöt év után ismét szép re­formátus templom ékesíti a Cso­konai utcát. Az építők és építte­tők üzenete azonban sokkal mélyebbről fakad: „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá..” (I. Péter 2,5) vesek a következő év augusztusá­nak elején átadták a színteret az ácsoknak. Wilt Lászlóné gondnok a 3 év alatt mindennap megfordult a hely­színen. Most is munkában értük: az asszonyokkal együtt éppen a vi­rágültetéshez készítette elő a talajt.- Életem legszebb álma való­sult meg - mondta. - Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely itt téglát tisztított, az újraépítésben segített és dolgozhatott az új temp­lomért is. Hálát adok a Mindenha­tónak, hogy a majdani híres teoló­giai professzor, Vályi Nagy Ervin volt a háború után a lelkészünk. Az ő belénk oltott hite is gyümöl­csözik most. A templomépítés hagyomá­nyosan generációknak szóló, ne­mes feladat. Ma­radandót, Isten házát építeni nem mindenki­nek adatik meg. A helybéli em­ber számára a legnagyobb megbecsülés. Csonka László kőműves por- rogszentkirályi gyökerű. Leitner Ferenc az Űr asztala, a szószék, a karzat, a gazdagon díszített belső famunkák kivitelezője. Székely munkáskezek is segítették. Ko­vács Andor, Csurgó Svájcban élő díszpolgára 15 millió forintot gyűjtött Nyugat-Európában. Az avatás hetében szerelték be a Hollandiában élő, nagyszülei ré­vén csurgói Korpádi János ado­mány-orgonáját. Az új harang költségeit Fekete János és Simity Ferenc vállalták magukra. A beru­házó képviselőjére, Mayer Tibor­ra, az első templomépítő emlékét őrző Verbay István Alapítvány kuratóriumának alelnökére min­dig lehetett számítani. HORVÁTH JÓZSEF A boldogabb gyermekekért Varga László, a kaposvári Szent Imre templom plébáno­sa szentelte fel és áldotta meg az egyházközség alapítvány­ból működtetett játszóházát. A Szent Imre utcában levő kétszobás lakrészt egy fiatal házaspár vásárolta meg, újít- tatta föl és adta át működte­tésre a Szent Imre Öröksége Szociális és Ifjúsági Alapít­ványnak.- Óvodaundora van az unokám­nak - meséli a bejáratnál egy nagy­mama. - Elég zilált családban él a gyerek, úgy gondolom, délutánon­ként elhozom ide a kicsit. Itt sok a játék, biztosan jól érezné magát. A másfél hete megnyitott, s egy­előre többnyire délelőttönként nyitva levő játszóház a keresztény értékek közvetítését vállalta. G. Németh Adrienne gyógy- és pszi­chopedagógus, a játszóház veze- Mint megtudtuk: nemcsak vallá- tője azt mondta: sós családok csemetéivel foglalkoz­- Széthullóban a család; minden nak, hanem minden gyerekkel, második házasság válással végző- szülővel, aki figyel gyermeke fejlő­dik, felcserélődtek a szerepek, ezért désére. A tervek szerint klubfoglal- úgy gondoltuk: megpróbálunk va- kozásokat tartanak, megszervezik lamit tenni azért, a baba-mama hogy újból érték klubot is és a ta­legyen a szeretet, A Szent Imre Játszóház alapél- lálkozókon a ke­a gyerek és szü- vei között központi helyet kap resztény értéke­leik harmonikus a szeretet, a család egysége, az két közvetítik. A együttléte. Mivel egymásra figyelés, a másság játszóház három mindennek alap- elfogadása, valamint a játék, munkatársa ja a játék, ami mint aktív tevékenység. nemcsak nevelé­elősegíti az értei- si, hanem lelki mi, az érzelmi és segélyt is ad a rá­a szociális fejlődést, ezért választót- szorulóknak, tűk a játszóházi formát. Az udvaron fajátékok incselked­A gyerekekkel szakemberek fog- nek a szemmel, míg odabenn igazi lalkoznak, és ha szükséges, pszi- gyermekparadicsom - mászóhen- chológust, védőnőt és orvost is biz- gerrel, trambulinnal, tüskés érzéke- tosítanak, ha valamilyen téren le- lő labdával, ringatózó facsónakkal, maradást tapasztalnak. Speciális Mi, szülők is szívesen kipróbál- fejlesztőeszközeik is vannak. nánk bármelyiket. (lőrincz) Hírek PAPI TOVÁBBKÉPZÉS. Kaposváron a püspök­ségen, illetve a székesegyházban, majd Nagyka­nizsán rendezték meg a szokásos papi rekollek- ciót a Kaposvári Egyházmegye papjainak. Ezúttal dr. Fráter Judit pasztorálpszichológus vezette a papi lelki napot. (Is) BÉRMÁLÁS BERZENCÉN. A hét végén negy­venöt gyerek részesült Berzencén a bérmálás szentségében. A diákok valamennyien helybeliek voltak. A tizennégy-tizenöt éves fiatalok beavató szertartását Balás Béla megyéspüspök tartotta. Ugyancsak a kaposvári főpásztor szolgáltatta ki a bérmálás szentségén Vízváron, ahol a szertartást megelőző napon egy iskolai fórumot tartott a ne­velési problémákról, (ng) RÓMAI UTÓTALÁLKOZÓ MARCALIBAN. Hat­vannégyen vettek részt Marcaliban azok közül a katolikus fiatalok közül, akik a Kaposvári Egy­házmegyét képviselték a római ifjúsági találko­zón. Először megvitatták a négy ifjúsági régió munkáját, majd összegezték a térségek elképze­léseit. Ezután taizéi imaóra következett, amelyet Brolly Gábor és a nagykanizsai Magvető közös­ség vezetett. Kiss Iván marcali plébános élmény­börzét és fényképversenyt rendezett. A fiatalok az utótalálkozón egy tizenöt tagú képviselő-testü­letet választottak. Ennek tagjai szervezik az egy­házmegye és a régiók programjait. Arról is dön­töttek: a javaslatokat a novemberben esedékes egyházmegyei ifjúsági bizottság elé viszik. (Is) ÚJ MINISTRÁNS-FELELŐS. Dr. Rumszauer Miklós nagykanizsai káplán külföldön folytatja tanulmányait, ezért nem tudja ellátni az egyház- megyei ministráns-felelősi feladatait. Ezt a mun­kát ezentúl Maczkó Gyula csurgói esperes-plébá­nos végzi el. (Is) HAJSZOLÓSOKKAL A HIVATÁSRÓL. Andocson találkozott az országos ifjúsági vezető­képző (hajszoló) helyi tagozatával Balás Béla ka­posvári megyéspüspök. A főpásztor misét mon­dott és a hivatásukról beszélgetett az ifjakkal. (Is) BÚCSÚI LELKIGYAKORLAT. November 3-4 5 én rendezik meg a kaposvári Szent Imre temp­lomban a búcsúi lelkigyakorlatot, amelyet Maczkó Gyula csurgói esperes-plébános tart. Az utolsó napon a zárómisén adja át dr. Giber Vil­mos tanácsnok a templomnak ajándékozott, ko­ronás zászlót. (Is)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom