Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-24 / 249. szám

2000. Október 24., Kedd Somogyi Hírlap - 5. oldal KAPÓ SVA R Marad az állomás Nem volt építési engedélyköteles a Füredi utca 4547. számú társas­ház tetejére állított mobil telefon bázisállomás, mert az építmé­nyen elhelyezett szerkezetek ma­gassága nem haladta meg a 4 mé­tert. Torma János, a választókör­zet önkormányzati képviselője legutóbb október elején érdeklő­dött a tízemeletes épület tetejére telepített átjátszóról. Dr. Kéki Zol­tán, jegyző válaszában kiemelte: a társasház ez év áprilisában en­gedélyezte az állomás kiépítését, azért döntöttek a telepítés mellett, mert a bérleti díjból elvégeztethe­tik az épület javítási munkálatait. Az önkormányzat időközben jog­sértőnek minősítette a kiépítést, bírósághoz fordult. Az indoklás szerint azért utasították el a kere­setet, mert polgári jogi úton a bér­leti szerződés érvénytelenségét nem lehetett megállapítani. Az építésügyi hatóság sem járhatott el az ügyben, hiszen a szerkeze- tek nem engedélykötelesek, sz. k. Nagy Imre unokája a Táncsicsban Nagy Imre mártír miniszterelnök uno­kája, Jánosi Katalin képzőművész fő­ként nagyapjához kötődő ünnepekkor látogat Kaposvárra. Ez alól most sem tett kivételt. A Táncsics gimnáziumi kiállítás megnyitója után az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékei­ről beszélt a diákoknak.- Nagy Imre elsősorban a nagyapám volt, sosem úgy tekintettem rá, mint Magyaror­szág akkori első emberére. Szívesen idézem fel az együtt töltött órákat; bújócskázni szoktunk az asztal alatt, de sajnos, a kelle­mes élményeknek hamar vége szakadt. So­sem felejtem el azt a jugoszláviai esetet, ami­kor nagyapa jött le a nagykövetség lépcső­jén, hirtelen csönd lett, és mindenki tiszte­lettel nézett rá. Nagy büszkeséggel töltött el, hogy hozzá tartozom. Ebben az évben Ro­mániában töltöttük a karácsonyt, akkor lát­tam utoljára élve - így emlékezik vissza a mártír miniszterelnökre Jánosi Katalin. Mint mondja, személyesen sosem bán­tották származása miatt, miután művészi pályán tanult tovább, a politika is megbé­kélt. Igaz, semmilyen előnyre sem tett szert, sőt Nagy Imre kitartása, ereje, a csa­ládi kötelezettségek mindig arra buzdítot­ták, hogy ő a saját szakmájában nyújtson maradandót. Rendhagyó módon lett kép­zőművész, ugyanis tíz évig zongorázott. Úgy tűnt, ezen a pályán tanul tovább. Az is­kolában aztán egyre többet rajzolt, majd a fővárosi képzőművészeti szakközépiskolá­ba adta be jelentkezését. Mint általában a lányokat, a textil érdekelte igazán. Nem vé­letlen tehát, hogy az iparművészeti főisko­lán a gobelin szakot választotta.- Különböző pályázatokra küldtem el fali­kárpitjaimat, rendszerint díjat is nyertem. Győrben évek óta nyolc nagy méretű mun­kám látható. Tele voltam tervekkel, de a go­belinek nagyon lassan készülnek, egy év alatt egy alkotás nem volt túl kifizetődő. így megpróbálkoztam a festészettel, ami nem volt idegen, hiszen férjem és apósom is ezzel a művészeti ággal foglalkozik, ráadásul a go­belinek előtt kontrasztokat kellett festeni. így az ecsetkezelést már nem kellett tanulnom. Hangulat kérdése, hogy éppen csendélet vagy tájkép kerül a vászonra. Jánosi Katalin azt tartja: amíg van valamiről mondanivalód, nem érdemes változtatni. Az az érdekes, amit mondani tudsz, nem a téma. Mostanság már nonfiguratív képeket is készít. Érdekli az elmúlás, a történelem, a romok, a műemlé­kek, különösen szered a köveket, melyek számára mind-mind ugyanarról beszélnek.- Kaposvárt szeretem, sok barátunk él itt. Nemcsak nagyapán szülővárosát, hanem a pihenést is jelend. Nem az udvariasság mon­datja vele, de az elmúlt tíz év alatt rengeteget fejlődött a város, amikor lejövünk, mindig szolgál meglepetés­sel. Itt valahogy melegeb­bek, igazabbak az ünnepek is. Mint művész sem első alkalommal mutatkoztam be a somogyi megyeszékhelyen, tavaly fel­kértek már egy tárlatra a városi művelődési központban. Jánosi Katalin a múlt szörnyűségei elle­nére elmondhatja magáról, hogy szerencsés, Jánosi Katalin 1951-ben született Budapesten. 1975-ben szerzett dip­lomát. Férjezett, tia Imre (dédnagy- apja után kapta nevét] 28 éves, szin­tén a képzőművészeti főiskulára jár. hiszen a munkája a mindene. Két éve köl­töztek ki Piliscsabára, az erdő szélére. Szeret olvasni, zenét hallgatni, gyakorta járnak színházba. A szépirodalmi könyveken kívül kedveli a filozófiai írásokat is. szabó kínba Óra irányítja a vízsugarat Műgyantával vonták be a Rippl-Rónai téri szökökutat fotó: török anett Egyesület a Lonkahegyért A hét végén 45 taggal megalakult a Lonkahegyért Egyesület. Az elnök Farkasné Várbíró Dóra lett, aki elmondta: azért hozták létre ezt a civil szervezetet, mert így is sze­retnének hallatni magukról. Tapasztalták, hogy nagyon sok kaposvári nem is tudja a város mely részén található a Lonkahegy. A legegyszerűbben így lehetne be­tájolni: a Szigetvári és a Benedek Elek utca, valamint a Rómahegy, Zselicszentpál által ha­tárolt négyszögben fekszik. Egyre többen köl­töznek ki, főként fiatalok, családosok, a me­gyeszékhely ezen csodálatos környezetébe, ahol bizony gondok vannak a közbiztonság­gal, a legközelebbi boltig három kilométert kell gyalogolni, a 15-ös számú helyi járat vég­állomása is távol esik, nem beszélve a kom­munális szolgáltatásról, mely egyáltalán nincs. Az egyesülettől azt várják, hogy az ed­digi elszigetelt kezdeményezések ne a papír­kosárban végződjenek, a bortermelő kertváros infrastruktúrája fejlődjön. Mint jogi szervezet pályázhatnak, melytől ugyancsak az eddigi nehézségek megoldásának egyik forrását lát­ják. A civil szervezeteket is szeretnék meg­nyerni, ebben már a megalakuláskor partner­nek mutatkozott a Bartók Béla Általános Isko­la, Wallinger Endre igazgató nemcsak az egyik termet bocsátotta rendelkezésükre, hanem együttműködésre is törekszik a szervezettel, hiszen a lonkahegyi gyerekeket ebbe a legkö­zelebbi intézménybe íratják be szüleik. SZJVBÓ KINGA Önmagukért beszélő bábuk Molnár Piroska és Orosz Klaudia a megnyitón FOTÓ: LANG RÓBERT Megújulnak a belvárosi szökőku­tak, most a Rippl-Rónai téren lé­vőt alakították át. A szivárgásmen­tes medence korszerű szórófejet kapott, amely óramű pontosság­gal lövelli a vízsugarat. Gál László, a városgondnokság munkatársa elmondta: a munka mintegy 100 ezer forintba került, ennek során műgyantával vonták be a meden­cét. Bár korábban többször meg­vizsgálták, a víz rövid időn belül Szökőkutas Kaposvár jövőre újul meg a szökőkút. Elkészült a Befejeződött a toponári csillag- pontos kábeltelevízió rendszer kiépítése. A városrész anten­nahálózatának kialakítását idén februárban kezdték és október közepén kötötték rá az utolsó előfizetőt a rendszerre. A kertvá­ros csillagpontos kábeltévéjére eddig négyszáz család csatlako­zott, akik most már huszonegy tévécsatorna műsorait élvezhe­tik. Hermanné Kanyar Julianna részönkormányzati képviselő, az antennaprogram egyik szervező­je elmondta: a kiépítés ütemesen zajlott Toponáron. Az első sza­kaszban a lakótelep és a Toponá­ri út alsó szakaszának házaiba vezették be a kábeleket, másod­szorra a Posta utca környéki la­kóövezet otthonaiba kötötték be elszivárgó«, mivel az építmény ol­dalán egyre több volt a repedés. A hőingadozás, ületve az elhaszná­lódás nyomán gyakran kellett javí­tani a medencét, ám a korszerű el­járás alkalmazásával megszűnik ez a gond. Ezután várhatóan kora tavasztól késő őszig meghibáso­dás nélkül működik a Teleki ut­cai szökőkút. A Szakemberek új szórófejet és szűrőt szereltek fel, s idővezérlővel is ellátták. Ezzel percnyi pontosan üze­mel a berendezés, ame­lyet előreláthatóan reg­gel 7 órától kora estig működtetnek. Akár­csak a többi szököku­tat, a Rippl-Rónai térit is az első fagyokig használják és a téli hó­napok után tavasszal ismét megnyitják a víz­csapot. HARSÁNYI csillagpont a rendszert, végül a harmadik fá­zisban a vasúton túli település- rész lakásaiba szerelték be a csil­lagpontos kábeltévét. A rendszer pillanatnyilag hu­szonegy csatornát sugároz a tér­ségben, ezek közül tizenkettő magyar. Az antenna üzemeltetői hamarosan négy új tévéállomást szeretnének bekapcsolni a csil­lagpontba, az előzetes tervek sze­rint az egyik egy természetfilme­ket sugárzó adó lenne. A részön­kormányzat emellett egy helyi te­levízió beindítását is tervbe vette, amely a városrész legfrissebb hí­rei mellett a helyi közélet jelen­tős eseményeit közvetítené, most a csatorna helyén egyelőre csak hirdetéseket sugároz a műsor- szolgáltató. SZELLŐ GÁBOR Az alagsori terembe lépve a sarokban rögtön szemet szúr három öregúr, amint jóked­vűen borozgatnak. A való­ságban bábuk, de első látás­ra valóságosnak tűnnek. Orosz Klaudia, Jászai Mari-díjas színházi látványtervező hozta el alkotásait a Kaposfüredi Galériába, ahol az élethű alakokon kívül ki­csinyített tervük is megtalálható rajzban. A Kolibri Színház képző- művészeti vezetőjének tárlata a Pi­roska és a farkas című mese folyta­tásával kezdődött, Vörös Zsuzsan­na előadásában, mely a megszelí­dült emberről és állatról szólt. Ezt követően nem volt nehéz áttérni a tulajdonképpeni megnyitóra, melyben Molnár Piroska, Kossuth- díjas színművész méltatta a bolgár származású báb-, díszlet- és jel­meztervezőt. Könnyű dolga volt, hiszen már két darabban is dolgoz­tak együtt, így jól ismerik egymást, sőt Orosz Klaudia neve a kaposvá­ri színházkedvelő közönségnek is ismerősen csenghet, hiszen a Csip­kerózsika díszletét ő tervezte.- Klau, ahogy mi hívtuk, igazi zseni, bármilyen problémával fordultunk is hozzá, mindig segí­tett megoldani. Ráadá­sul olyan egzaktul, ak­centus nélkül beszél, ahogy mi már csak ol­vasni tudunk. Szófiá­ban tanulta a mestersé­get, ott ismerkedett meg egy magyar fiatalem­berrel, aki a mai napig a férje. Magyarországra érkezvén a bábszínház­ban kezdett dolgozni, ahol nagynevű tervezőktől leste el a szakma fortélyait. Ez nem volt neki elég, ugyanis részt vett egy leningrádi tanulmányúton, megismerte az orosz bábművé­szetet - tudtuk meg Molnár Pi­roskától. Ma már olyan művész fokon űzi mesterségét, hogy keveri a báb­technikákat. Festő szeretett volna lenni kislánykorában, de a kiállítást látva elmondhatjuk; megtalálta ön­magát. Akik ismerik állítják, hogy fantasztikus lénye nyugtatóan hat a körülötte dolgozókra, ez a tulajdonsága azok előtt sem marad rejtve, akik a szombati megnyi­tón találkoztak először munkáival, hiszen árad belőlük a harmónia, az összhang. Alkotásai szinte élnek, szinte meg­szólalnak, magyarázni sem kell őket, önmaguk­ért beszélnek. Sokkal többet kifejeznek annál, amit egy bábu elmondhat. A megnyitó Niibl Éva és Tiger Renáta fuvola játéká­val volt igazán teljes. A ritka és egyedi alkotások november 12-ig tekinthetők meg. SZABÓ KINGA Harmincezer Elérte a bűvös harmincezres ha­tárt a kaposvári Csiky Gergely Színház bérleteseinek a száma. Országos unicum ez, hiszen egy hetvenezres kisváros színház­politikáját, közönségszervezői­nek a munkáját minősíti, és azt, hogy szereti a közönség a szín­házát, a társulatot. S nemcsak a vezető színészek miatt, hanem azért is mert időközben felnőtt­be érett a fiatalabb generáció. Fanyalgók is akadnak, hiszen nem lehet rétegigényeket és tö­megízlést egyszerre kielégíteni. A kaposvári „színházcsinálók- ban” él a vágy, hogy a publikum elégedett legyen, s azt kapja pénzéért, amire számított: va­rázslatot. De ha lehet trágárság, lövöldözés nélküli, megtisztító­felrázó katarzist. Kétszáztíz előadás vár a har­mincezer bérletesre, és óvatos becslések szerint százhúszezer is lehet az idei, ígéretes évadban az össznézőszám. Erre minden remény megvan, hiszen a szo­morú-morc darabök helyett több, jobban emészthető, köny- nyedebb produkció kerül szín­re, és most a zenés darabokkal sem fukarkodnak, úgy mint né­hány éve. Persze fanyalogni most is le­het, de a legendás Kaposvár-je- lenség újra él. Már a múlté, ami­kor a szervezők annak is örül­tek, ha az első kilenc sor megtelt bérletessel. A '88-89-es évad 29 gyerekbérlete negyvennégyre szaporodott, s a Horváth Margit magyar szakos tanárnő által kezdeményezett pedagógiai in- tézetes bérletek száma meg­négyszereződött. Most 11 ilyen bérlet váltottak az általános is­kolások. Thália tehát egyaránt vonzza a kicsiket és a nagyokat. Szerencsére. LŐRINCZ SÁNDOR Hírek ÖSSZEKÖTŐ ÚT. Az útfenn tartási és fejlesztési célelőirány­zatból elnyert állami támogatás segítségével elkészült a Kont- rássy és a Berzsenyi utca - Vá­sártéri út közötti szakasza. Ki­épült az út menti közvilágítás is. A beruházás teljes költsége 37 millió forint. Az új szakasz a város úthálózatából eddig hi­ányzó összeköttetést biztosítja a 67. számú állami út és a me­gyeszékhely nyugati tehermen­tesítő útja között. így a Kapos­várt nyugati irányba elhagyó forgalom könnyebben lebonyo­lódhat. (szk) m Moziműsor 4, 6, 8: HORRORRA AKADVA (amerikai film) *23656* VÁROSLAKÓK KÉRDEZTÉK Telefon 424-920: - Bekerítik-e a cukrászüzem, a Rákóczi tér 2. számú ház, valamint a félbemaradt üzletház által határolt terüle­tet? Sokan nyilvános illemhelynek használják. László Tamás, a városgondnokság munkatársa: - Nem közterület­ről van szó. Nem a városgondnokság feladata az említett rész elkeri- tése, hanem a magánterület tulajdonosáé. _______________ ■ L átványos átalakulás történt a belváros­ban, ahol az utóbbi időben több szökö­kutat és vízköpőt állítottak helyre. A tucat­nyi közül most a Csiky Gergely Színház előtt és a parkban üzemeltetnek egyet- egyet, valamint az észak-nyugati város­részben és az Európa-parkban. A munka tovább folytatódik, a Berzsenyi parkban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom