Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-21 / 248. szám
2000. október 22. ★ KÖZELRŐL ★ Z A kétszáz éve született költőóriás Vörösmarty Mihály hazánkban élő, egyetlen kései leszármazottja, Vörösmarty Magda grafikusművész nem csak a szépet, hanem kedveli a jó bort is. Az első magyar borbarát hölgyek klubjának tagjaként, negyven hasonló érzelmű társnőjével hirdeti a világban a magyar borok nagy- szerűségét. Nem véletlen, hogy a Ligetek-Erdők címmel most megnyílt grafikai kiállításának a Magyar Borok Háza adott otthont.- Négy éve spanyol mintára alakítottuk meg a borbarát hölgyek klubját, hogy meg- döntsük azt a hitet mely szerint: csak a férfiak értenek igazán a borokhoz - mondta az örökifjú hölgy, aki a Mezőcsokonya melletti Nyírespusztán látta meg a napvilágot. - Korra és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül, a borrend tagjaiként járjuk az ország híres termelő vidékeit és ismerkedünk a tájegység jellegzetes zamatú nedűivel, borászaival. Ismereteinket nem csak itthon, külföldön is kamatoztatjuk. Azt tapasztaltuk, hogy Európában jobban ismerik és értékelik a magyar borokat, mint itthon. Ezért előadásokat is tartunk, szorgalmazzuk a kulturált borfogyasztást. Megtanítjuk: milyen ételhez, milyen bor illik.- Hazánkban nem igazán nézik jó szemmel, ha egy nő bevallottan szereti az alkoholt. Még akkor sem, ha a borról van szó és mértékkel fogyasztják.- A legkevésbé sem érdekel bennünket, hogy mit gondolnak rólunk. A részegség azonban nem egy jó állapot, de az nem is lehet a borfogyasztás reklámja.- Bizonyára van kedvenc nedűje.- Nincs. A jó bort szeretem, Vörösmarty Magda 1938-ban született a Somogy megyei Nyírespusztán. A kaposvári leánygimnáziumban érettségizett. 1953-ban az Iparművészeti Főiskola díszítő-tervező szakán szerzett diplomát. Önálló grafikusként, a Képzőművészeti Alap tagiakén! hanglemezborítókat, plakátokat tervezett. Munkáival Japántól Amerikáig több biennálén vett részt. Hobbija a rajzolás, az utazás és a bor. Férje: dr. Pick Tamás, az Amerikából hazatelepült szegedi szalámigyáros fia. FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA de ha már választani kell, akkor had említsek meg egy francia különlegességet. A barique egy frissen kiégetett tölgyfahordóban érlelt, francia borfajta, ami nekem éppen a pikáns zamata miatt ízlik.- Nemrégiben a Kongresszusi Központban gyűjteményes kiállításon mutatta be plakátterveit. A Magyar Borok Házában milyen alkotásokat láthat a közönség?- Zömmel fákat rajzoltam. Szigorúan fekete-fehérben. Egy zsennyei alkotóházban varázsolt el a soha nem látott, óriási kocsányos tölgyek látványa, melyeknek ágai olyanok, akár a villám. Egy kis templomba igyekeztem., éppen temetés volt. Akkor ugyan nem táncoltak, de bizarr, szürrealisztikus élményt jelentett egy fa látványa. Levelei nem, csak ágai voltak. Alatta pedig a fekete emberek, fekete ruhában... Igazi grafikai kihívás.- A hetvenes években egy Malamud regény filmadaptációjához készített plakátjával első díjat nyert Amerikában. Itthon ugyanezzel csak negyedik lett. Már nem vonzza a plakátkészítés?- Utoljára két éve, a Kongresszusi Központban állítottam ki 50 plakátomat. A Borok Házába csak kettőt hoztam el. Manapság agyon színezik a plakátokat és legalább hatvan féle betűtípussal dolgoznak, ami fárasztó, nyugtalanító a szemlélőnek. Az óriási plakátok zömét fotós készíti és nincs mögöttük karakter. A régi plakátkészítés egy más világ volt: magunk terveztük, rajzoltuk. Rá lehetett ismerni az alkotójára. Én maradok a fekete-fehér toll és tusrajzoknál annak ellenére, hogy az emberek ezt kevésbé szeretik. Ez az egyik legnehezebb feladat: ülni a nagy fehér papírlap előtt és a legegyszerűbb eszközökkel alkotni. Az érdekes növényeket ábrázoló rajzaim mellett fotógrammokat is kiállítottam.- A computerrel megbarátkozott már?- A számítógép zseniális dolog, de míg megtanulom, elveszi az időmet a rajzolástól. Használom, ugyanakkor van egy ügyes operátorom, aki megvalósítja a terveimet. Várnai Ágnes Házat loptak Telekiben Csak az van biztonságban amit lebetonoztak - szokták mondani. Kissé idejét múlt a szólás frissíteni kell rajta. Telekiben, Vaspusztán ugyanis kis híján lába kelt egy tanyának. A történet úgy kezdődött, hogy fél éve egy ismeretlen hullám (pala) lovas meglovasította a ház tetejét. Néhány nappal ezelőtt a szomszédos tanya tulajdonosa, Vass Zsuzsanna fűrészelésre hasonlító hangokra lett figyelmes és átment megnézni, mi történik. Látta egy ismeretlen férfi dolgozik a tetőn, éppen a gerendákat próbálta lefűrészelni; a fák egy része már fel volt pakolva a traktorra, a falból is bontott ki téglát és megtisztítva összerakta.- Kérdeztem tőle, mit csinál itt és felszólítottam, hogy hagyja abba, mert ez lopás - mesélte Vass Zsuzsanna. - A férfi ügyet sem vetett rám. Azt mondta, foglalkozzak a magam dolgával és szedjem le inkább az almámat. Legalább egy órát veszekedtem vele, de csak szemtelenül visszabeszélt. Azt mondta, hagyjam békén, mert ő szegény ember, azért van rászomlva a lopásra. Meg hogy nem ér ez a fa meg a tégla már semmit, úgy el van ázva. Veréssel is fenyegetőzött, de ahhoz nem volt mersze. Megfenyegettem, hogy feljelentem a rendőrségen, erre azt válaszolta, hogy jól nézzem meg magamnak és azt is jegyezzem meg részletesen, milyen volt a traktora. Egy zöld színű, Holder gyártmányú masina volt egyébként, az orrára West reklámmatrica volt felragasztva. Akkor felültem a kistraktoromra és bementem a faluba, hogy felhívjam a rendőrséget. De azok már későn értek ide, mert először tévedésből Törekibe mentek Teleki helyett. A tolvaj valószínűleg megijedhetett, mert lepakolt a traktorról és odébb állt. Előző este egyébként egy bal- atonöszödi vadász megállította ugyanezt a férfit, akkor is faanyagot szállított. Ő is érdeklődött a neve és a lakcíme után, de neki egészen mást mondott. Vass Zsuszanna azt is elmondta, hogy nem első eset az effajta lopás a faluban. Neki is kibontották az ablakokat és az ajtókat a házából, de megtalálták a tettest és sikerült tőle visszaperelnie. Mórocz Milán Gyűrű az aranyérre Százötven bevezetett újítása van Lőkös Istvánnak. A kaposfői műszerész kísérletezte ki azt az aranyér-műtéthez szükséges műszert is, amellyel gumigyűrűt húzhatnak az érgöbre, s így néhány nap alatt eltűnik a fájdalom. Úgy dolgozz, mintha örökké élnél... FOTÓ: LANG RÓBERT Lőkös István most gennyszívó csatlakozókat gyárt a műanyaghoz hasonló danomitból, de egy műtőasztal meghibásodott emelőszerkezetét is átalakítja. A gyorsan kopó részt rézzel akarja pótolni. « A kísérletezőkedvet megpróbálta átplántálni a tanoncokba is. Tíz tanulót nevelt; még dr. Gyócsi János szülész-nőgyógyász is volt nála segédmunkás egy évig, mielőtt az egyetemre felvették. Azt azonban fájlalja, hogy nem tudja még, unokái közül ki viszi tovább a szakmaszeretet. A kaposfői ezermester büszkén mutatja kertjét, disznóit - ezek is adnak neki munkát -, és egy régi öntöttvas répavágó mellett darabokból összerakott márványtáblára mutat:- Vandálok törték össze ezt a táblát - mondta. - A megyei kórház régi épületén volt egykor, és a kórházépítésben jelentős szerepet vállalók neve sorakozik rajta. 1912-ben készítették. Érdemes volna visszahelyezni a falra. Lőrincz Sándor Lőkös István műhelyében tölti legtöbb idejét. Asztalán egymásra pakolt szerszámok, flakonok, csavarok művészi rendetlensége. Az ember azt hinné: csak hosszú keresgélés után lehet bármit is megtalálni, de a mester felvilágosít: ha itt minden rendben lenne, az azt jelentené, hogy nem dolgozom. Szerencsére én tudom, hogy miért, hova kell nyúlni.- Édesapám kísérletező kedvét örököltem - mondta. - Amolyan ezermester volt, de inkább a mezőgazdaság foglalkoztatta. Teheneivel, lovaival a világkiállításon is részt vett. Gyerekként láttam: egy lószőrrel köti el az arcán, kezén lévő szemölcsöket, amelyek egy idő után leszáradnak. így kísérleteztem ki az aranyér-műtéteknél használatos műszert is, ami először nem aratott osztatlan sikert, ugyanis azzal ambulánsán el lehet végezni a műtétet, és akkor elmarad a paraszolvencia. Az orvosoknak ezért nem volt érdekük rögtön alkalmazni, pedig magamat is az általam kifejlesztett műszerrel műttettem meg. A kaposfői műszerész nevéhez fűződik a Rozsos István professzor operációinál alkalmazott eszközök megkonstruálása is.- „Nyersműszerként” idehaza legyártottuk - az állattenyésztési karon, disznókon kísérletezve tökéletesítettük -, aztán kikerült Kaliforniába, ahol némi formatervezéssel átalakították és más néven visszakerült Magyarországra. Egy kicsit szomorú történet ez... Lőkös István dolgozott a budapesti Ganznál, a Magyar Optikai Műveknél, és az Orvosi Műszergyártó Vállalatnál. Több mint negyven éve jött Somogyba, hogy elsősorban orvosi műszereket javítson. De nemcsak ehhez ért; képkeretet is restaurál, ernyőt, kerékpárt javít. Az orvosi eszközökhöz azonban különös szenvedély fűzi.- Tudom, hogy betegek gyógyulását segítem elő, és ez igazi örömet ad - mondta. - Négy évtizede az orvosok durva kövön élezték a szikéket, és így roncsolódott a vágás, később gyógyult a seb. Finomabb köszörűt használtam, s máris előbb hegesedett a seb. Lökös István 1933-ban született Fegyverneken. A szakmunkásképzőt Budapesten végezte el, 1952-ben lett műszerész. 1966-ban Kaposvárén elvégezte a Gépipari Technikumot. Dolgozott röntgentechnikusként és műszerészként - a megyei tanácsnál, a kérházban és az FMV-nél -, 12 éve nyugdíjba vonult. 1970-ben megkapta az Egészségügyi Minisztérium Kiválé Újító kitüntetését. Nős, egy lánya és két unokája van. Amerikai Mississippi és belga köszörűket mutat, és a fogókollekcióját: több száz fogója és re- szelője van, és százötven csavarhúzóval dolgozik. Az ezermester azt mondta: ezek a szerszámok a barátai. Amikor arról faggattam, nem gurul-e dühbe, ha valami nem sikerül először, így felelt:- Ehhez a munkához nyugalom kell. Szerencsére nem vagyok hirtelen haragú, talán ezért is érzem magam legjobban a műhelyemben. Apám különben is azt mondta: fiam, dolgozz úgy, mintha örökké élnél! Én megfogadtam ezt az intelmet, és 67 évesen is próbálok aktívan dolgozni. Újításairól, találmányairól tucatnyi fényképet tesz elém. Ez utóbbiak közül való egy gépi permetezést segítő eszköz, amely meggátolja, hogy nagy szélben a munkások arcába fröccsenjen a permetszer. A ba- latonboglári kombinátban is sikerrel alkalmazták találmányát. Barcsi rendőrautók üres tankkal Boldog napok elé néznek a barcsi bűnözők, ugyanis elfogyott az üzemanyagkerete a város rendőreinek. Svégel László alezredes, a kapitányság helyettes vezetője szerint már csak a csoda segíthet, különben napokon belül leállnak a rendőrautók. - Csupán a vésztartalékaink maradtak meg - mondta a helyettes kapitány -, s azért imádkozunk, hogy ezekben a napokban ne történjen komolyabb bűncselekmény, mert az végképp lehetetlen helyzetbe sodorna. A megyei kapitányság takarékossági okokból kénytelen volt radikálisan szűkre szabni az üzemanyagkeretet Somogy valamennyi kapitányságán, és ez a barcsiakat különösen érzékenyen érintette. Jelenleg ugyanis több olyan ügyük van, amelyek szálai a szomszédos megyékbe vezetnek, sok benzint fogyaszt a nyomozás. - A város önkormányzata természetesen nem nézheti tétlenül, hogy veszélybe kerüljön a köz- biztonság - mondta Feigli Ferenc barcsi polgármester. - A javaslatomra kétszázezer forint gyorssegéllyel siet azonnal a barcsi képviselő testület a rendőrök segítségére. Ez a pénz napokon belül megérkezik a kapitányságra, így rövidesen újból tankolhatnak. N. L. A szőke az esti teve program ioci. a naz ura Kényelmesen elterpeszkedik a fotelben, néhány sör van a keze ügyében. Már megint foci. Na, jó. Litvánia Magyarország , ebbe még én is belepislantok. Egy tizenegyest mindjárt az elején kihagytunk, mert a kapus résen volt. Hol lenne máshol? Aztán gyorsan még 2-3 száz százalékos helyzetet hagyunk ki. A második tizenegyest meg sem adják a bírók: minek, úgy is kihagyjuk. Közben néhány litván helyzet. A férfiak szép lassan beindulnak, meg az anyázás is. Nem értem: látnak 22 nem túl jó pasit rohangászni egy laszti után. Mi ebben a jó? Ez most előnyszabály. Mi nők mikor mondhatjuk, hogy előnyszabály? Azt mondja a szpíker, hogy nem ült le az új litván szövetségi kapitány. Ezek szerint állt? Hiába. Illés betalált a hálóba. Csak tudnám a férjem meg miért üvölt?- Ha minden harmadik betalál, az jó - mondja Knézy. Neki legyen mondva. Most már nem kell félni, ha valamelyik litván betalál. Miért? nő meccset néz Mindjárt leteiiK az első tel óra, na 43 percre fizették ki a pályát ez miért jó? Lisztes jó lehet, de nem jó, hanem sok-az ára, Hamar túl hamar jött, Horváth fut, de a labda gyorsabb, egymást zavarják a litvánok, aztán Illés húzza meg. Ez most felszólítás, vagy tény?- Miért rohangászik ennyi pasi a pályán - kérdezem.- Hogy az egyik gólt rúgjon - így életem párja.- Akkor minek fut a többi ? Még tíz perc a félidőből. De szép, már csak tíz perc. Valaki közben gólt rúgott. A kezdeti idegesség után most már nyugi van. Hát igen: először az ember ideges, mert nem sikerül, aztán meg vége a félidőnek. Lisztes meg visszafogja magát. Engedd el magad fiú ! De nekünk már van kettő. Közben valaki rálépett, Pető tovább még eggyel, birkóznak, valaki lövésre kínálta fel. Mi ez gruppi? Eddig a korhatáros filmeket kék háromszöggel jelölték. Most már tudom miért takarja el a képernyő felét egy KeK sav. vege a tenaoneK. nm hűk ! a szünetben aztán megmagyarázzák, hogy mit láttunk: a kihagyott büntető megfogta a csapatot. Az egészet? Mekkora keze van? Sőt, a litvánok is lőttek. Meg kötelező meccs mind a két részről. Szerintük a kötelező jobb mint a szabadon választott? Második félidő. Elvárhatjuk, hogy lőjenek még egy-kettőt. Elvárni azt lehet. Közben Pető kiemeli, lapos, de szép. Most megelőzik. Kapásra még jó lehet! Horgásznak is? A fiúk haza játszanak. Lisztes röviden nyes, csak rúg mást nem csinál. Kapufa ! Ciki, mellé ment. A fiúk elfáradtak. Én is. Inkább megyek aludni. Reggel mondja a párom, hogy 1:6 az eredmény. A szőke nőnek - aki az este értetlenkedett a tv előtt - tágra nyílik a szeme, magára ölti köntösét és ringó járással elindul kifelé. A párom pedig csak néz, mint este a tv-t. Neki mindegy, csak mozogjon... . Szarka Ágnes
