Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000. október 1. ★ KÖZELRŐL ★ Ci Julianus barát nyomában Etelköz csücskében, Moldvában Járt a siófoki Bakos Péter. A magyar őstörténetet kutatja, ebben legin­kább a földrajzi nevek voltak segít­ségére. Megtapasztalta a csángók életét; kínálták hallal, amit kráknak hívnak, mosott velük ruhát a patak­ban, s hurcolták bivaly vontatta szekéren. A kolozsvári a Bolyai tudományegye­temtől kapott ösztöndíjat Bakos Péter.- Két célom volt - mondta. - A szak- dolgozatomhoz anyagot gyűjtök, mert­hogy Moldva 9-14. század közötti hely­neveivel foglalkozom, másrészt a csán­gók között akartam élni egy ideig. Úgy kellett csinálnom, hogy az ottani hatósá­gok ne tudjanak róla. Nem bántam a megpróbáltatásokat, mert arrafelé min­denütt történelmi emlékekre lehet rácso­dálkozni; láttam például a lucernásban régi sírokat kirajzolódni, amelyek nyu­gat-keleti tájolásúak voltak, tizenöt fő­sek, magyar jellegűek. A régészet per­döntőbb lehetne, mint a nyelvészet, de kétséges, hogy mostanában engedélyez- nének-e arrafelé ilyen célú ásatásokat. Bakos Péter, a budapesti Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem bölcsészettudo­mányi karának magyar-történelem sza­kos végzős hallgatója elméletet is felállí­tott: feltételezhető, hogy a magyarság Etelközből a Kárpát-medencébe vándor­lása közben maradtak le népcsoportok. Julianus barát a 13. század első negyedé­ben megtalálta az ősha­zában a magyarokat. A magyar nevek fönnma­radhattak a sztyeppén elsősorban a nagy fo­lyók vagy települések el­nevezésében. Erősíthet­te ezt, hogy utánpótlást kaphattak Magyaror­szágról a Kárpát-meden­ce vérzivataros éveiben. Például a huszita üldö­zések során is létesül­tek magyar kolóniák Moldvában, amely az egykori őshaza, Etel­köz délnyugati csücs­kében helyezkedik el. A csángó nép ötvöze­te egyrészt az etelközi magyarságnak és a Moldvába települt többi népnek. ■■■■■■■■■■■■■- Nagy fába vágtam a fejszémet - vallotta meg a fiatal kutató. - Sikerült azért bizonyos eredményeket elérni; van például egy Jászvásár nevű település Moldvában, amit 1412-ben em­lítenek először a hivatalos okiratok, s en­nek a városnak az egyik részét Kopou- nak hívják. Ez a magyar kapu szó 14. NÉVJEGY: Bakos Péter 1977-ben született Siófokon. Középiskolai ta­nulmányait a kaposvári Táncsics Mi­hály gimnáziumban végezte. 1994- ben egy Ifjúsági pályázat nyertese­ként két hetet töltött Kínában. Leg­jelentősebb tanulmánya: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig, ez megjelent a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyvében Is. Pálinkát is készítenek a csángók. Van erről egy történe­tük; eszerint az ördög főzte ki az effajta italt először. Azt mondta, hogy az ember maga ilyet nem tud készíteni, hi­szen ahhoz három dolog kell: rókavér, farkasvér és medve­vér. Az élet temérdek próbáját kiálló csángó azonban megtanulta a pálinkafőzést ördög módra; aki keveset iszik belőle az kergetőzik, játszadozik, mint a róka, de ha többet iszik, akkor verekszik, mint a farkas, ha pedig túl sokat nyakai belőle, akkor már csak hever, mint a medve. része lehetett Jászvásár. Szánok még időt ezekre a kutatásokra. Neveket kere­sek, és vizsgálom, hogy ezek az idők fo­lyamán hogyan alakulhattak át. Bakos Péter tudós típus, az egész nya­rat szobájába zárkózva, könyvek között töltötte. Az elméletek keletkezésénél na­gyon fontos, hogy elmondja valakinek, mert ilyenkor alakulnak, összegződnek. Ha a hallgató nem is, a mesélő találhat benne hibát. A magyar őstörténetet és honfoglalást szeretné kutatni, a koráb­ban tanult nyelvészet fontos segédtudo­mánnyá válik.- A siófok-kiliti kálváriadombon cson­tokat, cserepeket találtam gyermekko­romban, az keltette föl figyelmemet a történelem iránt - emlékezett. - Nagy ha­tással volt rám középiskolás koromban László Gyula professzor előadása a ket­tős honfoglalásról, később pedig Bárdos Edit régész ásatását látogattam.- Nagy szegénységben élnek a csán­gók, bár vannak köztük jómódúak is - emlékezett Bakos Pé­ter a látogatására. - Dolgos nép, s a ma­guk módján tisztán tartják a dolgaikat. Csak néhány evőesz­közt és tányért hasz­nálnak; az első nap kinéztem magamnak egy bögrét, de kisvár­tatva észrevettem, hogy már más eszik Szívélyesek, barátságosak, a nyelvújítás előtti magyar nyelvünket beszélik belőle. Akad már telefon, sőt hifitorony ott is; lehet, hogy mire legközelebb me­gyek, már betonút is lesz; a főút most maga a patak, azon járnak be a faluból, a szántásról. Bivalyokat fognak a taliga elé. Az apró házakban három generáció él. Mindennapi ételük a kukoricaliszt­ből, sóval, vízzel készített puliszka. Kivá­lóan főznek, rengeteg fűszernövényük van; volt olyan, amit nem is ismertem, század közepe előtti alakjával függ össze, vagyis már három emberöltővel koráb­ban az államhatárt védő gyepürendszer Moldvába a legrövidebb út Erdélyen át, a világszerte is­mert Békás-szoroson át vezet. A Kárpátok túloldalán vadregényes tájon élnek még rokonok, akik a nyelvújítás előtti magyar nyelvet beszélik. Szívélyesek, barátságosak, felemelő élmény velük találkozni. A század elején még százezer főt számláltak; a román politika mind a mai napig tudatosan elnyomja őket, alig vannak már, aki magyarnak merik vallani magát. Jelenleg nincs arrafelé magyar nyelvű oktatás és szentmise. nemcsak névről, hanem ízről sem; ilyen például a lószurdzsi. A vegetáriánusok is megirigyelhetnék, amit fogyasztanak. A kráp halat például a Szeret folyóban fog­ják, de ettem bárányt és borjút is. A ked­vencem a kacsatojás volt és a bivalytej. Kemencében sütik a kazanák nevű kalá­csot. Egyébként bőrkiütéssel jöttem ha­za; az egyik orvos atka- és poloskacsí­péssel kezelt, egy másik vegyszeres fer­tőzéssel. A tanulság: nem biztos, hogy mindent ki kell próbálni. Az asszonyok egyébként úgy mosnak, hogy kivisznek két liter vörös bort a patakhoz, abban hűsöl, amíg meg nem isszák; közben mossák a szekérnyi ruhát úgy, hogy lép­kednek rajta. Persze mindenki a legjobb helyet igyekszik elfoglalni a patakban; a folyás felső részén még tisztább a víz. A kifacsart ruhát aztán kiteregetik a domb­oldalra, és ott szárítják meg. Ők maguk kútvízben fürdenek. Czene Attila Keresztárra Jön a Dalai Láma A 12 éves Tenzin Rabgye Rinpocse avatta fel a Tibeti kulturális központ templomát. Ő az 1986-ban elhunyt Rabten láma rein­karnációja. Rabten láma volt az első tibeti, aki Európába hozta népe kultúráját és 1974-ben Svájcban létesített központot. Nekünk, magyaroknak is jelentős szere­pünk volt Tibet felfedezésében, Körösi Csorna Sándor volt az első európai, aki gyalog átkelt a Himaláján és a tibeti kultú­rát tanulmányozta. Máig az ő tibeti-angol szótárát tartják a legteljesebbnek, ezt Gonsar Rinpocse mondta a tibeti kulturá­lis központ ünnepi megnyitóján.. Körösi Csorna Sándor és Rabten láma fényképe díszítette a Balatonkeresztúron létesült ti­beti kulturális központ hatalmas sátrát, amelyben a világ minden tájáról érkezett szponzorokat és a tibeti kultúra híveit ven­dégelték meg a szombati avatón. Október közepén érkezik a Dalai Láma Magyaror­szágra, akit nagy tisztelettel várnak Ke­resztúron. Nem téríteni akarnak itt a szer­zetesek, mondta Gonsar Rinpocse, ez távol áll a buddhizmustól. Buddha is csak akkor adott tanácsot, ha kérdezték, pedig renge­teg mondanivalója volt. A község lakói óva­tos kíváncsisággal fogadták a tibeti szerze­teseket. Szabó János, a kertszomszéd azt mondta: kedves, barátságos emberek. Gáldonyi Az utolsó törtök Az utolsó fürtöket sze­dik a borvidék termelői, a megtermett szőlőnek csaknem 90-95 százalé­ka már a hordókban ér­lelődik. A BB továbbra is a legnagyobb felvásárló. Sokan visszapártoltak a céghez kedvező felvá­sárlási árai miatt. A BB Borgazdasági Rt a ter­vezettnél jóval több szőlőt vásárolt fel a borvidék termelőitől. Gádor Dé­nes a cég főborásza el­mondta, hogy eredeti­leg 200 mázsa szőlő átvételére készültek, de jóval többen aján­lották fel a termésüket, várhatóan mintegy 245-250 mázsát vesz­nek át a szüret végére. Tavaly 175 ezer mázsa szőlőt vásárolt a cég. A termelők hűségesek maradtak és többen viszszapártoltak. A fő­borász ezt a kedvező árpolitikával magya­rázza. Hiszen nem­csak a kilónkénti árak voltak esetenként 10­25 százalékkal magasab­bak, hanem a partnereik­nek ingyen adták a szürete­lő ládákat és a szállításért sem kellett fizetni. Idén te­hát a tavalyinál jóval keve­sebb szőlő hagyta el a bor­vidéket. Buzássy László leilei hegybíró a gazdákhoz ha­sonlóan elégedett a felvásár­lási árakkal, most valóban megérte a szőlővel foglalkoz­ni. Ilyen korai szüretre maga sem emlékszik. Van olyan fajtája amit október vége, no­vember eleje táján szed, idén már két hete szüretelte. A szőlőtermesztők épphogy befejezték a nyári vendégek fogadását, állhatták neki a szőlőszedésnek már augusz­tus első napjaiban. A Kishe­gyen már valóban az utolsó fürtöket vágják le a tőkékről. Természetesen okozott némi fennakadást, hogy összetorlódtak a fajták szállításá­val. Azonban az időjárás kárpótolt mindenkit, mert csapadék nem zavarta a szürete- lőket. Épp csak annyi esett, hogy a nagy szárazság után felfrissülje­nek a bogyók. így aztán a cukorfo­kok is meglepően magasak. Fajtán­ként 3-5 fokkal is többet mutatnak mint a korábbi években. G. M. Rekordok éve A Pécsi Kutatóintézet szakemberei állít­ják, hogy ilyen korán az elmúlt száz év­ben nem szüreteltek mint idén. Ráadá­sul a rekordok éve,az idei, mert nem­csak a termés mennyisége kiváló, ha­nem a szőlők minősége is az. Nem tar­tanak attól, hogy túltelített lesz a piac, mert láthatóan kiszorulnak a pancsolt borok, amelyek a korábbi évek becslései szerint mintegy egymillió hektolitert képviseltek a hazai borfogyasztásban. A jó minőséget tehát megveszik majd a vásárlók, akik legalább 10 százalékos áremelésre számíthatnak, hogy a borá­szoknak is megérje a fáradtság. A Szőlé­szek idén elégedettek a felvásárlási árakkal. [erőszak négyesben 1 Ha egy férfi egy nála jóval gyengébb nőt bánt - a leg­finomabban szólva is el­ítélendő. Ha négy erős fér­fi teszi ugyanezt egy ma­gatehetetlen, törékeny nő­vel - arra már szavak sin­csenek... ■ ZU1 A falut, ahol a barbár jelenet lejátszódott, a sértett védel­me érdekében nem nevez­zük meg. Legyen elég annyi, hogy egy somogyi kistelepü­lésen történt. Egy helybéli asszony leányával a presszó­ban üldögélt. Odaült mellé­jük az asszony volt barátja és annak négy férfiismerőse. Beszélgetni kezdtek, a volt barát felajánlotta az asszony­nak, hogy ő és az egyik ba­rátja elviszik autóval a köze­li faluba, egy rokonához. El is indultak hármasban. Alig több mint fél kilométert tet­tek meg, amikor az autó egy lápos, gazos területen meg­süllyedt. A sofőr - a volt ba­rát - megkérte utasait, hogy szálljanak ki és tolják meg az autót. Akkorra megérkezett a presszóból a másik három „asztaltárs” is. Kitolták az autót a sárból, annak vezető­je pedig elhajtott a helyszín­ről. Az asszony kiszolgáltatot­tan ott maradt az elhagyatott területen a négy fiatalember­rel. Menekülni nem tudott. Az egyik támadója lefogta, lá­bát szétfeszítette és megerő­szakolta. Aztán ugyanezt tet­te a másik három dalia is. Az asszony végül a rokonához menekült és csak másnap mert visszamenni a falujába. A négy fiatalember - közü­lük egy fiatalkorú - részben beismerte tettét. Ellenük a Somogy Megyei Főügyészség többek által elkövetett erő­szakos közösülés bűntette miatt emelt vádat. J. E. J A jelölt kódszáma.. Anita (Kaposvár) Névjegy .......................... É letkor: 29 Foglalkozás: üzletkötő Ü JiJtlüUi Vi! Pócz Szilvia Beatrix (Balatonlelle) Névjegy Életkor: 21 Foglalkozás: tanuló Családi állapot: hajadon Hobbi: tánc, zenehallgatás Kedvenc állat: zöld leguán Kedvenc étel: kijevi pulykamell Kedvenc ital: szamócalé Horváth Családi állapot: férjezett Hobbi: zenehallgatás Kedvenc állat: ló Kedvenc étel: Dubarie Kedvenc ital: Vodka naranccsal (A hívás díja: 99Ft+Áfa/perc) Küldje be fényképét, és kétszemélyes utat nyerhet! A versenyben résztvevő hölgyek közül olvasóink szavazata alapján az első három helyezett egy-egy kétszemélyes utazást nyer Prágába. A fényképeket négy héten át folyamatosan közöltük lapunkban, hétfőtől szombatig, azok megtekinthetőek az interneten is ( www.somogyihirlap.hu ). Olvasóink a lapból kivágott szelvényen, telefonon és interneten is szavazhatnak arra, kié is lesz a legszebb mosoly. Érdemes voksolni, hiszen a szavazók között is gazdára talál egy kétszemélyes utazás! Címünk: Somogyi Hírlap, 7400 Kaposvár, Kontrássy u.2/a. A borítékra írják rá: „A nap mosolya!” A szavazó neve és pontos címe:.

Next

/
Oldalképek
Tartalom