Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-12 / 240. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Október 12., Csütörtök Tovább fiatalodik Csicsó BEFEJEZŐDÖTT az ivóvízhá­lózat tisztítása Görgetegen. A rendszer átmosása miatt a szo­kásosnál jóval több vizet elfolya­tott a lakosság; ezt tízszázalékos díjcsökkentéssel egyenlíti ki a DRV Rt a novemberben fizeten­dő kéthavi vízdíjszámlában. LEMONDOTT AZ ELNÖK. Le mondott a rinyaszentkirályi ki­sebbségi önkormányzat elnöke, Balogh Lajos, miután képviselő- társai erre felszólították. A ki­sebbségi önkormányzat idei pénze elfogyott, s ebben az el­nököt tartják felelősnek. A ki­sebbségi önkormányzat az ala­kuló ülést követően, október vé­gén választ új elnököt. NÉPTÁNC AZ IDŐSEKNEK. Egy egész hónapra szervezett programot az időseknek a berzencei Szeretet szociális ott­hon. Tartottak szüreti bált és nép­táncbemutatót, s a kreatív foglalkoztatócsoport munkáiból tegnap nyílt kiállítás a művelődé­si házban. Rendeznek nyugdíjas­estet és főzőpartit is. FAVÁGÓVERSENY SZENTÁN A nőtlenek győztek a szentai fa­lunap kispályás focibajnoksá­gán, és Berkes Balázs lett a leg­jobb favágó. A szüreti felvonulá­son kívül a nap többi rendezvé­nyét a szakadó eső miatt a mű­velődési házban tartották; mű­sort adtak a néptáncos iskolá­sok, a Gyöngyösbokréta kör, a taranyi együttes és a csurgói mazsorettcsoport. NEHÉZ SORSÚ GYEREKEK. A gyermekek csaknem 70 száza­léka hátrányos helyzetű Görge­tegen és Rinyaszentkirályon. A két falu társulásban másfél éve működteti a gyermekjóléti szol­gálatot, amely a szociális, tanul­mányi és családi problémák fel­mérése mellett 11 családdal és 40 gyermekkel tart állandó kap­csolatot, s 15 családnál végez rendszeres tanácsadást. Oldalszerkesztő: BÍRÓ MÁRIA Régi leletek porladó zsákokban Segesd Még csaknem egy év van hátra, s megnyitják Segesd múzeumát. Már most készülnek a bemutató­ra. Az önkormányzat pályázaton igyekszik támogatást szerezni a múzeumi berendezések beszer­zésére, de hogy mi kerül a tárlók­ba, senki sem tudja biztosan. Segesd középkori történetének figyelemre méltó emlékei 17 éve kerültek elő a régészeti kutatás­kor, s a kaposvári múzeumban ál­lították ki a legértékesebb lelete­ket. Dr. Magyar Kálmán összege­zése is megjelent a középkori Se- gesdről, a feltárt anyag nagy része azonban itt maradt. A jeles gyűjte­mény sorsa meglehetősen hánya­tott, az utóbbi tíz évben nyolc al­kalommal pakolták át új helyre.- Most az iskola padlásán van a mintegy 30 zsák, de nem a leg­jobb állapotban - mondta Péntek Vince iskolaigazgató. - Előzőleg pincében tárolták a papírzsáko- | kát, és több átnedvesedett; eltűn- | tek az azonosító jelek is. Ezekből ömlesztve, katalógus és nyilván­tartás nélkül rakták át új zsákok­ba a maradványokat. A padláson szigorú rend van, a zsákokban azonban aligha, de a leletek állapota itt nem romlik to­vább. A múzeumba szánt tárgyak is hamarosan végleges helyükre | jutnak a múzeumként újjáéledő [ egykori vízimalomban. _______■ ( V árják a menetrend szerinti autóbuszt a csicsói kisdiákok; naponta azzal járnak a csurgói iskolába Régen az özvegyasszonyok falujának mond­ták Csicsót, ma kiérdemelné a gyerekek fa­luja nevet. A megyében itt a legnagyobb a 14 éven aluliak aránya, ám iskolája vagy óvodája régóta nincs a kis településnek. Somogycsicsó Alig fél éve áll a község vezetősége élén Faggyas József; elődje lemondott, s őt tavasszal választot­ták polgármesternek. 35 éves, s még itt koptatta az iskolapadot, ám hétéves kislányának és négyéves fiának más településre kell mennie; a faluban több mint húsz éve nincs már gyermekintézmény.- Csak hatvan gyermek van a faluban, aki tizen­Építési telkek, kedvezményesen négy évesnél fiatalabb; s ez ha viszonylag soknak számít is ha a lakosság számát nézzük- a 240 la­kos egynegyede -, nem tudnánk iskolát és óvodát fenntartani - állította a polgármester. - Már az óvodások is egyedül utaznak Csurgóra, az óvónők várják őket a buszmegállóban. Az biztos, hogy ezek a gyerekek hamarabb lesznek önállóak, talán talpraesettebbek is. Semmiféle hátrány nem lesz abból, ha valaki innen kerül el, innen származik. Faggyas József szerint az sem hátrány, ha itt él FOTÓ: BÍRÓ MÁRIA valaki; minden megvan itt is a boldogulásához. Ki­sebbségi gondokkal nem számolnak, a munkanél­küliség sem jelentős, mert megélhetést ad a terme­lőszövetkezet, az erdészet és a halgazdaság. Két éve működik a falugondnoki szolgálat, s fél éve a fiatalok között egyre népszerűbb teleház és számí­tógép is összeköti a világgal Somogycsicsót.- Harminc évig nem építettek itt egyetlen házat sem, de tavaly már kettőnek is felhúzták a falait. Ez a község jövőjébe vetett bizalmat példázza, és mostanában már nem költöznek el a fiatalok. Csaknem húszmillió forintból gazdálkodhat az önkormányzat, s bár itt sem ér többet a pénz, mint másutt, Faggyas József polgármester szerint mégis mindenre jut. - Ez csak úgy lehet - tette hozzá -, hogy összefog a falu, és amit le­het, nem pénzért csináltatunk, hanem megcsináljuk. Sorolta a példákat is; miként végezték el ingyen a helyi mesteremberek az önkor­mányzat épületének teljes felújítását, a fű­tés korszerűsítését. Nyáron kitisztították az árkokat, s a kitermelt fa elég lesz a télre tü­zelőnek. Virággal, új fákkal szépítik a falut, s most alakítanak ki új parkot is a millennium tisz­teletére. A főutcán 3,6 millió forint pályázati segít­séggel kiépítették a járdát, s korszerűsítették a közvilágítást.- Tennivaló azért marad még bőven - mondta Faggyas József. - Beázik a könyvtárnak a tetőzete, ezt mindenképpen meg kell javítani. S jó lenne egy önálló faluház is, ezenkívül betonút kell a te­metőbe. Ami rajtunk áll, azt biztosan megtesszük; magunkért és még inkább a gyerekeinkért. ■ Üres ház nincs a faluban. S bár akadt olyan, amelyikből ki­haltak régi gazdái, hamarosan elkelt. Kedvezményesen ad az önkormányzat telket is az építkezőknek; nagyobb segítségre nem futja a 200 ezer forintból. Telefon, para­bolaantenna van csaknem minden házon, vezetékes gáz­ra pedig nem is vágynak itt, az erdő közepén. Hírek Hitelt vesznek föl az útra Ötvöskónyi Az utolsó két döntést is meghozta a képviselő-testület, hogy meg­kezdhessék a falu egyik legsürge­tőbb s legnagyobb beruházását. Szilárd burkolatú utat készítenek végre az Ötvös utcában, s így megszűnik negyven család min­dennapi közlekedésének sárda­gasztó gondja. Az önkormányzat pár napja szerződést kötött a kivitelező Strabag kft-vel az egy kilométer hosszú, négy méter széles - az igénynek megfelelő legkorsze­rűbb - aszfaltút építésére, s már csak az időjárástól függ, hogy az idén el is készüljön. Most már a pénz is rendelkezésükre áll, mivel az önkormányzat abban is dön­tött, hogy több évi súlyos hitel ter­heit is vállalja az új út érdekében. Az egész beruházás ugyanis 18 millió forintba kerül, s ennek nagy részére pályázott is az önkor­mányzat, méghozzá sikeresen. Kilencmillió forintot nyert az or­szágos útgazdálkodási alapból, s ehhez négymillió 700 ezer forin­tot tett hozzá a megye. Az orszá­gos cigányönkormányzat is támo­gatta fél millió forinttal a jórészt cigány lakosság házai előtti út megépítését. Hogy mindebből vé­gül is út legyen, ahhoz mindeddig hiányzott Ötvöskónyi mintegy négymillió forintnyi önrésze; erre ugyanis aligha jut az idén a szűk keretek között gazdálkodó önkor­mányzatnak az idén. Ennek a fe­dezetére vesznek föl most banki hitelt, s ezzel hosszú időre jelen­tős terhet vállal ismét a kis falu. A községben azonban azt mondják: így is megéri, ha ez az ára annak, hogy megépüljön végre a régóta várt út. ■ Csillagtúra hét határban Iharos Próbaképpen szervezett egy nagyobb gyalogtúrát az ifjú­sági és gyermekönkormány- zat. Sikere volt, s ez adta az ötletet; megalapozták a falu idegenforgalmát. A vidéket fölfedező fiatalok vet­tek részt az első gyalogtúrán; résztvevőit az iharosi gyermek- és ifjúsági önkormányzat tobo­rozta. Mostanra kidolgozták az idegenforgalmi programot, és ez az útvonal belekerült az orszá­gos turisztikai kiadványba is.- Iharostól Őrtilos-Szentmi- hályhegyig vezet ez a túraút. A vártnál sokkal többen jelentkez­tek rá, távoli vidékekről is. Ez ad­ta az alapot, hogy továbbfejlesz- szük - mondta Kisházi Ferenc polgármester. Négy napig az ön- kormányzat udvarán álltak a sát­rak, itt egyszerűen megoldható a vállalkozó kedvű túrázók pihené­se és étkeztetése is. Ezt a túrát jövőre nyolcnapos­ra bővítik, de a kiindulóállomása változatlanul Iharos lesz. Csillag- túraszerűen bejárják majd a kör­nyék nevezetes helyeit, megis­merve természeti és kulturális ér­tékeit. Közel van Kaszó, a kisvas­út, a Baláta, s meglátogathatják a szentai Török-tanyát vagy fölke­reshetik a szomszédos települé­sek történelmi emlékeit.- Eddig csak a gyalogos túrá­zókra gondoltunk, de szervez­nénk közösen kerékpárutakat is - mondta Kisházi Ferenc. - Ez újabb lehetőséget nyitna a kör­nyék megismerésére, s a kirán­dulásokhoz beszerezzük a köl­csönözhető kerékpárokat. Mind­ezt szeretnénk a közös fenntartá­sú általános iskola bevonásával megszervezni. _____ ■ R eménykednek a gazdák Gyékényes Sokakat érint a szövetkezeti tör­vény készülő módosítása. Ha a tervezet szerinti 90 napon belül ki kellene fizetni a nevesített va­gyon ellenértékét, a legtöbb gaz­daság tönkremenne. Előre kíván menekülni a Csokonai mezőgaz­dasági szövetkezet; igazgatósága a gazdasági társasággá való átala­kulásban látja a kiutat. Gyűlése­ken kérik ki a földtulajdonosok véleményét; a héten Gyékényes nyugdíjas szövetkezeti tagjai, köztük a négy évtizeddel ezelőtti alapítók gyűltek össze. Szilágyi István elnök az átalakulás kény­szeréről kívánta meggyőzni a résztvevőket. A mostani termelő- szövetkezet ugyanis nem kaphat támogatást, mert nem eurokon­form; a jövő a beszerzési és érté­kesítési társulásoké. Az átalaku­lást úgy tervezik: megmaradna a bevitt földre alapozott szövetke­zet, az üzletrésszel pedig átlép­nek a részvénytársaságba. Üzleti alapon működne az rt, és a tagi juttatásokat adnák továbbra is a szövetkezeti keretekben. Nagyon reménykednek a ké­szülő törvénymódosításban. Bát­rabban szavaznak, ha a kifizeten­dő üzletrészt az állam finanszí­rozná, s a mezőgazdasági üzem - ha teheti - visszavásárolhatja. A 80 éves alapítók aggodalmában a fiatalabbak is osztoznak. Ofcsár András ma még nem tudja, mi lesz a földdel, ha szétmegy a szö­vetkezet. Ritecz Sándor kérdése, „az átalakulás után jobb lesz-e a piacunk?” sem alaptalan, horváth Kiállításdíjat nyert óriások Nagymarton Első díjat nyert a harmadik csurgói regionális agrárexpo állatkiállításán a Pákozdy-farm. A nagymartoni gaz­da azonban nem is az állatseregleté­re büszke, inkább az új húsüzemre, ahol feldolgozzák a tenyésztett jó­szágokat.- Három emut kaptunk ajándékba; ezzel kezdődött. Aztán pár strucc is került mellé, és kecskék a gyerekeknek - foglalta össze Pákozdy Gyula a tojáskeltetőből családi farmmá nőtt állatsereglet pár évnyi történe­tét. - S a keltetésből megmaradt, tovább ne­velt jószágok száma is egyre gyarapodott.- Csak a kiállítás kedvéért hagytunk ennyi kacsát, libát; ezek hamarosan nyak­tiló alá kerülnek - mondta ki az ítéletet Pákozdy Gyuláné. - Most még vadkacsáink is vannak. Elég elevenek; röpülnek egyet, aztán mégis visszaszállnak az udvarra. Nem az aprójószágot, hanem az óriás szárnyasokat csodálják meg itt a legtöb­ben. Pákozdy Gyula szerint azonban egy­előre nem kell attól tartani, hogy az egész­séges, koleszterinmentes, ám igen drága strucchús kiszorítaná a honi konyhákról a bevált házi sertést vagy a baromfit. Ezek­nek az egzotikus madaraknak a tartása sem egyszerű, mert nagyobb terület kell nekik, és egyáltalán nem nevezhetők sze­lídnek sem.- Csak annyi a változás a vásárlásban, hogy ma már szinte csakis konyhakészen veszik a háziasszonyok a baromfihúst - mondta Pákozdy Gyula. Ezt az igényt szol­gálja hamarosan a családi húsüzem, amelynek az építését pár hete kezdték meg. A jövő nyárra fejezik be a 30 millió forintba kerülő beruházást, ennek a meg­valósításához a területfejlesztési tanács is adott hatmillió forint támogatást. A feldolgozóüzem mellett lesz elég hely arra is, hogy a házigazda megvalósítsa régi dédelgetett tervét. A farmról ugyanis mind­eddig hiányzott a szürke marha, s Pákozdy Gyula azokból is szeretne tartani néhá- nyat, legalább kedvtelésből. ___________■ P ákozdy Gyula, a díjnyertes gazda az egyik struccal a nagymartoni baromfiudvarban fotó: bíró mária Erdőt telepít az önkormányzat SOMOGYSZOB Erdőt telepít az önkormányzat a falu belterületén. A sportpálya melletti mintegy kéthektáros terü­letet szánják a Ids tölgyerdő helyé­nek; ezt a későbbiekben pihenő­helyként is hasznosíthatják. Azért határozott így a képviselő-testület, mert évek óta kihasználatlanul áll a terület; minden évben tetemes költséggel járt a rendezése és tisz­tántartása. A nyilvántartásban ed­dig rétként szerepelt. Az erdészeti szolgálat telepítési támogatására is pályázik az önkormányzat, az őszi fásítást azonban nem ebből oldja meg. Megmaradt ugyanis a tavaszról 50 ezer forint pályázaton nyert támogatás, s ezt felhasznál­va folytatják a díszfák és cserjék ültetését. A korábbi telepítés foghí­jait is pótolják, mert az aszály mi­att több kis fa is elszáradt. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom