Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-11 / 239. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I T A J A K 2000. Október 11., Szerda W H|M FILMFORGATÁS. Filmet forga­tott a Magyar Televízió Csökölyben. Illés Mihályné még őrzi a fehér gyászt, s erről ké­szült felvétel. Mivel néhány csa­ládnál megtalálhatók a népvise­let ruhadarabjai, az önkor­mányzat tervezi, hogy valame­lyik épületében állandó kiállítá­son is bemutatják a település gazdag folklórkincsét, viselet­anyagát. (Is) JAVÍTJÁK AZ UTAKAT. Meg lehetősen rosszak az utak Nagybajom több utcájában. A polgármesteri hivatal még az ősszel másfél millió forintért megjavlttatja az utakat, bár ez­zel csak módjával foglalkozik, hiszen ha néhány év múlva le­rakják a szennyvízvezetéket, akkor újból fel kell törni az utat. Ezért egyelőre csak a leg­rosszabb utakat kátyúzzák a településen. (Is) TANULÓK PAPÍRGYŰJTÉSE. Nyolc és fél tonna papírt gyűj­töttek össze a kaposmérői Hu­nyadi János Általános Iskola di­ákjai. A hulladékgyűjtésből be­folyó pénz az osztályok kasszá­ját gyarapítja, s így a tavaszra tervezett osztálykirándulások költségeit mérsékeli. (Is) REGIONÁLIS KONFERENCIA. Dél-dunántúli regionális konfe­renciát rendeztek Dombóváron a városháza dísztermében; a jó­léti alapítványok által szervezett tanácskozáson az uniós csatla­kozás jegyében elvégzendő munkaerőpiaci feladatokról volt szó. A konferenciát - amelyen számos előadás hangzott el - Phare-támogatásból finanszí­rozták. (Is) FŰNYÍRÓT VETTEK. A nagy bajomi csecsemőotthon helyze­téről tájékozódott a közelmúlt­ban Damásdi Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke. Egyebek között szó esett az intézmény fölszereltségéről is. A közgyűlés alelnöke ötvenezer forinttal tá­mogatta egy fűnyíró megvásár­lását, s ehhez anyagilag hozzá­járult az intézmény is. (Is) Férfipárti az igazgatónő Az új tanévtől Tálasné Pandur Rózsa irá­nyítja a kadarkúti iskolát, ahová hatvan te­lepülés csaknem hétszáz diákja jár. A har­minc éve katedrán álló tanár büszke arra, hogy vidéken tanít, és azt vallja: nem a gye­rekek változtak az évtizedek alatt, hanem a környezet, s ha a diák nem tud megfelelően teljesíteni, azért gyakran a pedagógus vagy a szülő hibáztatható. Kadarkút- Fontosnak tartom, hogy a nemek aránya meg­felelő legyen az iskola tantestületében is - mond­ta Tálasné Pandúr Rózsa - Én is jobban szeret­tem volna, ha férfi kerül az igazgatói székbe, hi­szen egy problémát egészen másként kezel le egy nő, mint egy férfi. A családokra is igaz, hogy ott veszik el a gyerek, ahol nem elég határozott az apa. Örülök, hogy az iskola pedagógusai kö­zött sok férfi van.- Néhány éve szakképzéssel bővült az iskola profilja, és fokozatosan nőtt a tanulók száma. Ebben jelentős szerepe volt a korábbi igazgató­nak, aki erős iskolát ha­gyott az utódjára. Tálasné Pandur Rózsa 1949-ben született Somodorban. A kaposvári Mun­kácsy gimnáziumban érettségizett, a pécsi tanárképzőn szerzett diplomát matematika-fizika szakon. 1998-ban elvégezte a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem fizika szakát, jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem tanárto­vábbképző szakán tanul. Darányban állt először katedrán, majd Barcson a művelődési osztály főelőadójaként dolgozott 1974-79-ig. 1980-81-ben a barcsi II. számú iskolában tanított. 1982-ben került Kadarkába, 1983-2000 között Igazgatóhelyettes, az idei tanévtől pedig Igazgató. Helyettesként én is részese lehettem az át­alakuló iskolának, s a növekvő gyereklétszám miatt az évfolyamon­kénti két osztályt há­romra kellene bontani. Ez nemcsak pénz kérdé se, hanem néhány jó ötleté is. Egykor úgy kezd­tük: nincs hely számítástechnikai teremre, tan­konyhára, azután meglett mindegyik. Örülök, hogy az önkormányzat is fölismerte és támogatta iskolaépítő törekvéseinket. A nyári munkáknál sem kellett munkadíjat fizetni.- Igazgatóként milyennek ítéli az iskoláját?- A városi iskolák nehezen fogadnak el ben­Több lábon állnak Kadarkúton az 1 -8. osztály mellett szakács, felszolgáló, cukrász szakmában képezik a diákokat, de vendéglátó-ipari eladónak, varró­munkásnak, számítógép-kezelőnek és szoftverüzemeltetőnek is ta­nulhatnak a fiatalok. A jövő tanévtől érettségit ad a kadarkúti iskola - amely diákotthont is működtet -, s vendéglátó-ipari ügyintézőket, üzletvezetőket is képeznek majd. nünket, azért, mert vidéki intézményből érkez­nek hozzájuk a gyerekek. Kicsit lekezelően be­szélnek rólunk, de ez mindig is így volt Magyar- országon. Én viszont büszke vagyok arra, hogy vidéken tanítok. Kadarkáinak egyébként földraj­zilag is központi szerepe van, és az iskolát bázis­iskolának is nevezhetjük, hiszen számítástechni­kából és nyelvoktatásból rendszeresen szerve­zünk pedagógus-továbbképzéseket; most is négy nyelvtanfolyamot indíttattunk a nevelőknek. Az együttműködés lehetőségét kerestük mindenütt. Ezért jó a kapcsolatunk a mikei, a hedrehelyi, a ladi és a lá- bodi kollé­gákkal is. Sajnos, Ka­posváron ezzel az el­lenségképpel nem hiszem, hogy egyetlen iskola is növelheti a tanulói létszámot. A Széchenyi is­kolával továbbra is remekül együttműködünk, és világbanki támogatást is kaptunk. Legutóbb 4,2 millió forintot költöttünk a felszolgáló- és a cuk­rászképzés taneszközeire.- Fel vannak-e készülve arra, hogy esetleg a kö­vetkező tanévtől befogadják a hedrehelyi diáko­kat, hiszen a megfelelő szakos ellátás végett most kadarkúti ta­nárok is kijárnak óraadóként, s nem tudni, meddig bírja szusz- szál a hedrehelyi iskola?- Szeretnénk, ha a hedrehelyi tanulók ide járnának, de ez nem az iskola, hanem a fenntartók hatáskörébe tartozik. Mi eddig is csak átmeneti állapotnak te­kintettük a hedrehelyi iskola visszaállítását.- Régóta keresi nevét az iskola. Megvan már a névadó?- Jálics Ernő nevét vesszük fel; ő Kadarkúton született, és itt temették el. Festőként induló, méltatlan sorsú szobrászművész volt, akinek igazgató-tanító volt az édesapja. Október 20-án lesz a névadó, s vendégül látjuk a Jálics család tagjait és az egykori tanítványokat, de nyílik egy iskolatörténeti kiállítás és egy szoborparkot is avatunk dr.Stadler József jóvoltából, aki felaján- lotta édesapja műveit.______ lőrinczsáhdor Egymillió a sántosi könyvtárra Sántos Több százan látogatják a sántosi könyvtárat. A tavalyi átépítés után most a technikai berendezé­seket fejlesztik tovább.- Pályázatot írt ki a kulturális minisztérium a könyvtárpártoló önkormányzatoknak, itt orszá­gos első helyet és ezzel együtt egymillió forintot nyertünk - mondta Horváth József polgár- mester. Ebből a pénzből a számí­tógépparkot és a szórakoztató elektronika műszaki berendezé­seit fejlesztjük. A község fejlődésének látható jele a napokban átadott új kábel­tévé-rendszer is, amely megfelel az európai normáknak. Eddig a lakók nyolcvanhét-nyolcvan- nyolc százaléka csatlakozott a rendszerhez, de a későbbiekben ez a szám várhatóan eléri a 95 százalékot. A három csomaggal üzemelő kábeltévén a jövőben a helyi eseményeket is láthatják, mert az önkormányzat tervezi a Sántos tv beindítását is. SZARKA Orvost is hívnak a klubba CSERÉNFA Kevés a szociális célra fordítható összeg a 270 lakosú Cserénfán, ahol a polgármester szerint még az önkormányzat is segítségre szorul­na. Sok az idős ember, de gk csak ritkán kémek, pedig sokszor a gyógyszer is csak szűkösen kerül ki a nyugdíjukból. Fehér Margit azt mondta a falu nyugdíjasairól, hogy dolgos emberek, aldk mindig sze­rényen éltek. Az egyetlen szórako­zást itt a klub kínálja, ahol kényel­mes, otthonos környezetet alakí- | tottak ki az időseknek. A progra­mok szervezését Vargáné Keskeny Zsuzsa vállalta, miután úgy tapasz­talták, hogy az egymás közti be­szélgetéseken túl igény van új is­meretet adó rendezvényekre is.- Itt mindenki kertet művel, amíg csak mozogni tud - mondta -, éppen ezért szívesen hallgatunk előadást a növényvédelemről és a vetőmagokról, s népszerű téma az egészség is. Legutóbb diétás­nővértől kértünk tanácsot; szer­veztünk hallásvizsgálatot, elvittük a nyugdíjasainkat rákszűrésre, és gyakran szóba kerül az egészséges életmód. A legnépszerűbb mind között azonban az a beszélgetés, mikor a körzeti háziorvost hívjuk meg, őt a leggyakoribb betegségek­ről, a gyógyszerek hatásáról faggat­ják a klubtagok. Amilyen lassú volt a barátkozás a klubbal, most olyan erős hozzá a kötődés. Hiába van otthon mindenkinek családja, azért a korukbeliek körében töltött idő mégis más. Akár csak a szom­szédolás, mikor a környező falvak klubjaiba látogatunk. _______lé. A fafaragó kajszifái SZENTBALÁZS Korábban a Zselic szép fáiba faragta a népi motívumokat, ma pedig a Surján völgyi lankákon termeszti a zama­tos kajszik Tapasz­talata szerint a par­lag föld is értékes lehet, ha megfelelő kézbe kerül. Égerből készült a konyhaszekrény, a körtefaasztal körül göcseji, belső-somo­gyi, Balaton-felvidéki és honfoglalás kori motívumokkal díszí­tett székek állnak, a tágas lakásban mindenütt míves faragott bútorok. A tálaló cseresz­nyefa anyagának önmagában is szép a rajzolata. Otthonában a Zselic őshonos fái: a körte, a szil, a berkenye - vagy barkóca, ahogy az ügyes kezű mester nevezi -, de egyik sem csupán a szépsége mi­att van itt: haszonnal szolgálják a családot. A házigazda, Baranyai Sándor szerint mindig a fa mond­ja meg, hogy mi kerülhet rá. A töl­gyet például nehéz megmunkálni, ellentétben a dióval, amely remek alapanyag a bonyolult mintákhoz. Ám a nemes tölgy olyan drága, hogy csak ritkán jut hozzá a mes­terember is. Az egykor műbútor­asztalosnak tanult fafaragó sze­rint nem csoda, hogy az asztalo­sok többsége inkább a préselt bú­torlappal dolgozik. Őt is csak a szíve vitte a parasztbarokkot visz- szaidéző igényes munkákhoz és az olyan feladathoz, mint a kör­nyező települések címerének fara­gása. A véső azonban egy ideje már pihen, Baranyai Sándor ugyanis átpártolt az élő fához; újabb büszkesége az a háromhek­táros gyümölcsös, amit öt éve te­Fába véste a falvak címereit is FOTÓ: LANG RÓBERT lepített. Az idén fordult termőre.- A senki földjén kezdtem el gazdálkodni - mesélte -; évek óta parlagon levő területet vásároltam meg. Most, mikor másutt alig ter­mett kajszi, nálam tele voltak a fák szép, egészséges terméssel. Annyi hullott gyümölcs sem volt, hogy néhány kupica pálinkával megkí­nálhassam a barátaimat. Korábban a művészettel, a népi kultúrával foglalkozó könyvek so­rakoztak a könyvespolcon, most a gyümölcstermesztés, az agrotech- nológia kiadványai gyarapodnak. A hat település egykori körzeti rendőre nyugdíjasként a gazdálko­dással ismerkedik.- Most látom, hogy érdemes volt öt éven át megszállottan dol­gozni a gyümölcsösben. Mindent megtettem a jó termésért: gépet vettem, szakmérnökök tanácsát kértem, laboratóriumi vizsgálato­kat végeztettem. Természetesen igénybe vettem minden lehetséges támogatást is. Úgy gondolom, ilyen minőségű gyümölccsel me­gállja majd helyét az európai pia­con is a mi hátrányos helyzetű tér­ségünk. ______ IZMÉNY1 ÉVA C sornaiak jártak Csornán Huszonnégy tagú küldöttség uta­zott Csornából a szlovákiai Camovce (Csorna) településre. Gábomé Göndöcs Edina jegyző elmondta: írásos emlék először 760 éve említi a testvérfalut, s ez alkalommal avatták a szlovákiai község címerét, zászlaját és pe­csétjét; az ünnepségre hívták meg a somogyi falu képviselőit. S nem csak az ottani Csornán jár­tak a csornaiak; megtekintették a szomszédos Ajnácskő nemrég épített templomát, majd állófoga­dáson vettek részt. Zsálákovics Lászlóné alpolgár-» mester elmondta: egy véletlen eset nyomán alakult ki ez a test­vérkapcsolat, még 1995-ben. Könyvet állítottak össze Camovcéről, s a szerző felkutatta az összes Csorna nevű telepü­lést: melyik hol található a Kár­pát-medencében. Kiderült, hogy a Szlovákiáin és a somogyin kí­vül van Csorna Erdélyben és a Kárpátalján is. Igazán szoros kapcsolat végül a szlovákiai és a magyar falu között jött létre, s ezt két évvel ezelőtt írásba is fog­lalták. Azóta minden évben talál­koznak a falvak kultúrcsoportjai és sportegyesületei. Ezúttal az önkormányzati képviselők és az intézményvezetők mellett a Csornai Baráti Kör is képviseltet­te magát a testvértelepülések ta­lálkozóján. Zsalakovics Lászlóné elmondta: a családok között szo­ros a barátság, de a gazdasági kapcsolatok kialakításához mindkét település kicsi. Ennek ellenére fontos szerepet játszhat­nak a szlovák járás és Somogy megye kapcsolatának szoro­sabbra fűzésében, s ehhez már megtették az első lépéseket. TAKÁCS Több kispénzű kacsingat a falura A Kapos menti falusi vendégfogadók állítják: volt már jobb évük, és akkor sem voltak elégedettek. A mostani sze­zonra - ha osztályozniuk kellene - csak egy közepest adnának. Kapos mente Wolstrommer István, a kiskorpádi Wasser­turm kempingpark vezetője állítja: az idei volt az utóbbi évek leggyengébb szezonja. Az egy­kori KISZ-tábor területén, kies környezetben van a kemping, amit többnyire a kis pénzű emberek keresnek fel. Sok kaposvári család verte föl itt a sátrát, s a külföldiek is fölfedezték ezt a pihenőhelyet. Míg többen fanyalogtak: miért nincs röplab­dapálya, úszómedence, addig sokan a csend miatt töltenek itt néhány napot. Az egyik né­met házaspár azt mondta: a temetőnél is A vendégfogadók szerint csak azoknak érdemes foglalkozniuk a falusi turizmussal, akik hosszú távra terveznek. Ez a vállalkozási forma nem al­kalmas a gyors meggazdagodásra. csöndesebb ez a hely. Eljönnek jövőre is, és itt ünnepük a húsvétot. A kempingpark vezetője szerint lehetne fo­kozni a komfortot, de egyelőre még nem futja a bevételből, jóllehet sokan megismerték már a kemping nevét és megszerették a délceg fe­nyőkkel körülölelt területet, ahol mókusok ugrálnak a fákon és a gyerekeket egy háziál- lat-simogató várja. A várdai Tóth György egy évtizede adta a fejét a falusi vendégfogadásra. Ez a szezon szerinte közepes volt. Annak viszont örül, hogy inkább a magyarok kacérkodnak Várdával, ahol nemcsak a falusi, hanem a lovastu­rizmus is virágzik. Mint mondta: eb­ben az évben csak egy utazási irodá­val volt kapcsolata, de - több vendéget remélve - lehet, hogy jö­vő évre még eggyel szerződést köt. Nagybajomban az egykori munkásőrbázis táborozásra alkalmas házait májusra sikerült rendbe tenni a terület bérlőinek. Csontos Já­nos, a Rózsalugasnak nevezett vendégház vezetője mégis elégedett. Azt mondta: a nagybajomi cigányönkor­mányzat gyermekei is üdültek már náluk, de a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi táborát is a negyven személy el­szállásolására alkalmas pi­henőkörzetben rendezték meg. Mint megtudtuk: ebben a szezonban százhúszan fordultak meg itt, s már el­készült a jövő év programja is. Több pedagó­gus jelezte, hogy szívesen töltene itt néhány napot az osztályával, a szép környezet ugyanis remek helyszíne lehet az erdei isko­lának, amelynek programjai a természet megismerésére, az erdő-mező növény- és ál­latvilágának tanulmányozására szerveződ­nek. LŐRINCZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom