Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-06 / 209. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap Hírek CIGARETTATOLVAJOK. Nem kerülték el a tolvajok a Kapos mentét. Az egyik hívatlan vendég betörte a rácegresi italbolt ablakát, és az üzletből édességekkel, illetve cigarettával megpakolva távozott. Több tízezer forint az okozott kár. (Is) RENDEZIK A BELVIZEKET. Egymillió forintot nyert a cserénfai önkormányzat a megyei területfejlesztési tanács vis maior pályázatán a falu vízelvezető-rendszerének kitisztítására. A munkák már befejeződtek a kis Surján völgyi településen. Kaposgyarmat ugyanilyen céllal pályázott, és hárommillió forintot nyert. Az árkokat és az utakat folyamatosan rendbe teszik a szakemberek. (Is) NAGYBERKI FALU FESZTIVÁL. A millenniumi zászlót Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, a megyezászlót dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke adta át Nagyberkiben a falufesztiválon. Ekkor avatták föl a település jelképeit is. A címert Deák Varga József nagybajomi heraldikus tervezte. A mókás fesztiválon egyebek között szekérhúzásban, sodrófa- és rönkhajításban, kukoricával teli zsák cipelésében mérték össze erejüket a vállalkozó kedvű nagyberkiek. (Is) SCHORTENSI KIRÁNDULÁS. Második alkalommal voltak Schortensben nagybajomi fiatalok. A német testvértelepülésre Bán Csaba református lelkész vezetésével látogattak el. Egyhetes kirándulásuk során a hannoveri világkiállítást is megtekintette a huszonnégy nagybajomi fiú és lány. (Is) FELÚJÍTÁS Megkezdték a szentbalázsi ravatalozó felújítását. A Céda pályázaton 1,295 millió forintot nyert erre a célra az önkormányzat, s a felújítás költségének harminc százalékát önerőből finanszírozza. Az épület tetőzetét kell kicserélni, s utána újravakolják a ravatalozót. (Is) Iskolakezdés Icsal-Böszénfa Nagy segítséget jelent á 13. havi gyermekvédelmi támogatás is a beiskolázásnál. Igáiban szánégy, Ráksiban harminckét gyermek után az augusztusi támogatással együtt, kézpénzben fizette ki az önkormányzat. Negyvennégy kazsoki nebulónak pedig ebből vásárolták meg a tankönyveit, tanszereit. Emellett segély formájában is komoly összeget fizetnek ki a szülőknek. Igáiban egymillió forint körül, Bőszénfán megközelítőleg másfél milliót szántak a beiskolázásra. Fülöp László, Igái jegyzője elmondta: az első osztályosok ingyen kapták meg a tankönyvet és a füzetcsomagot, a másodiknyolcadik osztályosokat pedig személyenként háromezer forint beiskolázási segéllyel támogatS 0 M 0 G Y I TÁJAK Aranykoszorús gazdaálmok tem ho- minta Erdei Imre 1946-ban született Nádudvaron. Hentesnek tanult, majd elvégezte a mezőgazdasági szakiskolát és a kereskedelmi szakközépiskolát. 1970-ben került Somogyszilba. A gazdakör elnöke, 1996-ban az Aranykoszorús Gazda kitüntetést, az idén májusban pedig az Újító Szellemű Gazda kitüntetést vette át. Két gyermeke és két unokája van. Hobbija a vadászat. Somogybán elsőként Erdei Imre vette át az Aranykoszorús Gazda kitüntetést. Azóta sem ült a babérjain; a helyi gazdakör vezetőjeként számos ismeretet adott át gazdálkodó társainak. Legújabb terve szerint öt éven belül egy hektáron 150 mázsa kukoricát termesztenek Szü határában. Somogyszil Harminc éve költözött Somogyszilba Erdei Imre. Az alföldi születésű fiatalember zott otthonról egyebet, föld szeretetét.- Ötgyermekes, szegény családból származom, ezért sokat nélkülözve, de nagy szeretetben cseperedtem fel. Egy Nádudvar környéki tanyán, szikes talajon gazdálkodtunk, úgyhogy gyermekként még gyümölcsöt sem sokat láttam. Az öregek meg csak azt hajtogatták, hogy Somogyba kell menni, ott még télen is van gyümölcs az éléskamrában. Előbb a szövetkezetben volt traktoros, majd anyagbeszerző lett. S megfogadta, hogy a gyermekei nem fognak hozzá hasonló szegénységben felnőni, ezért amint lehetősége nyűt rá, magángazdálkodásba fogott. Munkával pár év alatt az akkori átlagfizetésnek a háromszorosát kereste meg.- Napi tizenhat órát dolgoztam akkor, hogy tudjak venni egy öreg lánctalpas traktort. Azzal elvállaltam mindenkinek a földjét, s emellett persze a saját birtokomat is műveltem a legjobb tudásom szerint. A nyolcvanas évek elején egy hold földje lehetett egy téesztagnak, de már akkoriban tíz holdon dolgoztam feketén. Emellett tartottam két anyadisznót a szaporulatával, és szarvasmarhákat is. Húsz évig volt a termelőszövetkezet vezetőségi tagja. S mikor az agráregyetem által készített jövő- tervet áttanulmányozta, rájött: egyedül jobban boldogul. - Bár mindig is közösségi ember voltam, azt előre láttam, hogy a szövetkezet nem • nyújt majd biztos megélhetést. Jelenleg csaknem száz hektáron termesztek kukoricát és búzát, s mindig a legújabb technológiát és vetőmagokat használom. A kilencvenes években tönkrement a húskombinát, ezért felszámoltam a sertéstelepet, ám a létesítmények megvannak, így a tenyésztés bármikor újraindítható. A lényeg az, hogy mindig azzal foglalkozzon az ember, amire kereslet van. Ma már egyszerre kell mezőgazdásznak, könyvelőnek és kereskedőnek lenni, és néha egy kis jogi ismeret sem árt a tartozások behajtása miatt. A törekvő agrár szakember most egy hektáron legalább száz mázsa kukoricát vagy 50 mázsa búzát termel. S azt mondja: az új fajtáknak köszönhetően pár éven belül akár a harmadával is növekedhet a terményhozam.- Ezt arra alapozom, hogy egy vetőmagokat gyártó cég reklámembereként módom van a legújabb fajtakísérletek eredményeit lemérni és bemutatókon átadni a gazdáknak. Emellett a gazdakör elnökeként szakmai napokat is tartok a helyi termelőknek, és örömmel tölt el, ahogy a legutóbbi növényvédős tanfolyamon is 28-an végeztek. Meggyőződésem, hogy a régi nagybirtok-rendszert nem lett volna szabad szétverni, mert azzal erős agrárország lennénk ma is. A jövő a kisebb szövetkezetben van, mert drágák a gépek, a munkaerő; egy átlátható szövetségben együtt könnyebben boldogulunk. Az is igaz: az emberek ilyen múlt után nem nagyon bíznak ebben, hiszen akit egyszer megmar a kígyó, az már a gyíktól is fél. A somogyszili mintagazdán azonban nem fognak a marások. Jóllehet azért egy-egy mindig akad. Tíz évig kellett dolgoznia itt, hogy a lokál- patrióta sziliek valóban befogadják, így lehetett a képviselőjük és alpolgármester is. Mostanában ilyen feladatot már nem vállal. Szakácsként azonban főz az általa szervezett falunapokon, és bárkit szívesen segít agrártanáccsal is. Tavaly már nyaralni is eljutott. Ez azért nagy szó, mert harminc- két évig nem volt rá ideje. __________takács zoltán B üszke a falu a fiataljaira Kaposszerdahely Sportos képviselő-testület a szerdahelyi. Rendre bajnok a falu focicsapata, s esténként benépesül a pálya meg a mellette épített közösségi ház. Balogh József polgármesternek is van sportolói múltja, s az csak ráadás, hogy kezdeményezésére állt össze a megye településeinek polgármester-válogatottja. Ő irányítja a szerdahelyi ifik edzéseit is, és mindent megtesz, hogy az_ amatőr sportnak jobb körülményei legyenek. Ezért építették annak idején a közösségi házat is a sportpálya tőszomszédságában, ám erre igencsak ráférne már a felújítás. Belovics Emil, a sportklub elnöke elmondta: évek óta sikertelenül pályáznak támogatásra, pedig egyre nagyobb szükség lenne a ház bővítésére. A helyi vállalkozók, a képviselő-testület és a sportklub közös erőfeszítése, hogy igazi centrumot alakítsanak ki, amely a kulturális programoknak is helyet adna. A hasonló lélekszámú településekhez képest sokkal nagyobb érdeklődéssel kísért rangadókért a focisták is megérdemelnék az öltöző felújítását. Bár pénz híján a megyei bajnokságban nem tudtak elindulni, büszkék arra, hogy a többszörös bajnokcsapat tagjai szinte kivétel nélkül helybéli fiatalok. 18-20 volt játékosuk már magasabb osztályban kergeti a labdát, s biztosan lesz utánpótlás is. Horváth Tibor, a Táncsics gimnázium testnevelő tanára dirigálja a felnőtt csapatot, s az ifik mellett még egy serdülőgárda is jár edzésekre. Belovics Emil állítja: ez egy újabb ösztönzője lehet annak, hogy a régóta áhított sport- centrum elkészüljön.______takács 2000 Szeptember 6., Szerda y- M Összefogtak a jobb utakért Kercseliget-Nagyberki A millennium évében minden eddiginél több beruházást sikerült megvalósítaniuk a nagyberki körjegyzőséghez tartozó településeknek. A sikeres pályázatoknak köszönhetően elsősorban az utak állapotán sikerült javítani. Kercseliget, Nagyberki és Szabadi tartozik a körjegyzőséghez, de Csorna építésügyi feladatai is a hatáskörünkbe tartoznak - mondta Puskás Béla építésügyi előadó, a sikerek egyik fő részese. Hozzátette: eredményeik között nagyon fontos a kercseligeti József Attila utca járdája, ezt 1,8 mülió forintból építették. Most a 250 méteres szakasz másik oldalának kiépítésére pályáznak. Az alig 500 lelkes falu lakói igénylik azt is, hogy a templomtéren kialakítsák a község mutatós faluközpontját. Ehhez az első lépés egy játszótér építése volt, a Soros-alapítványtól nyert 500 ezer forint segítségével. A több mint százéves templom újravakolása és omladozó lépcsőjének a kijavítása mellett makadámutat és parkot is létesíthetnek egy 4,5 millió forintos project révén. Nagyberkiben a Petőfi út déli szakasza készült el 1,4 millió forintból, most tervezik a buszforduló burkolatfelújítását. Ez utóbbinak hat-hétszáz méteres útszakaszát kétmillió forintból elkészíthetik. Szabadiban az elkerülő makadámút megépítése körülbelül egymillió forintot, a Petőfi utcai járdafelújítás pedig 3,2 millió forintot emésztett föl. A csornai Kossuth Lajos utca félkilométeres szakaszát egymillió forintos beruházással újították fel. Puskás Béla elmondta: a legnagyobb költségvetésű munkálatokat jövőre tervezik, hiszen pályáznak a Nagyberki és Szabadi közti kerékpár- és gyalogút megépítésére. Ennek a 2200 méteres útnak elkészítése a híddal együtt 12 millió forintjába kerül az érintett önkormányzatoknak. TAKÁCS Tánccal, muzsikával nevelnek Szenna—Visnyeszéplak Művészeti iskola kezdte meg működését Szennában. A tánc és a zenei oktatás mellett mostantól a visnyeszép- laki gyermekek oktatását is megoldja az általános iskola. A kihelyezett tagozatot indításával a szülők régi gondját is megoldották, mert esőben-hóban nehéz volt kimozdulni a kis településről.- Elejét vehetjük a sok hiányzásnak is, ha helyben oktatják a kicsiket. Egy széplaki pedagógus tanítja őket, 1-3. összevont osztályban - mondta Bendi Tibomé, a Fekete László iskola igazgatója. - A nyolc kis alsósnak csak dolgozatírásra és a vizsgára kell Szennába jönni; utaztatásukról pedig a falugondnoki szolgálat gondoskodik. A másfél száz gyermeket oktató szennai iskolában a néptáncnak nagy a hagyománya. A Zselic gyermekegyüttes három csoportja eddig szakkörben tanulta, mostantól azonban már művészeti iskolában gyakorolhat a hatvan táncos kisdiák. A művészeti nevelést kiegészíti a zenei oktatás; egyelőre három hangszeren sajátíthatják el a növendékek az alapokat. A zongora, furulya, citera tanulására már iskolakezdésig beiratkoztak 21 -en, de számítanak az új elsősök érdeklődésére is. Minden alsó tagozatra járó gyerek megismerkedik a szo-ro- bánnal is a matematikaórákon. A pedagógusok tapasztalata szerint ez az eszköz fejleszti a kicsik számolási kézségét, egyszerűsíti a műveleteket, ötödikben pedig segíti a mértékváltások megtanulását. A szennai iskolában negyedik éve foglalkoznak a pedagógusok szorobán-képzésé- vel is. Akkreditált tanfolyamuk iránt már az ország minden tájáról érdeklődnek. 1ZMÉNYI ÉVA Erős falvak versengtek Négy somogyi csapat is indult a Magyarország legerősebb faluja címért folyó játékos népi vetélkedőn. Ennek országos döntőjét Bugacon rendezte meg a Magyar Technikai Tömegsportok Országos Szövetsége. A nagy versengésen megyénkből négy csapat is indult, s a pusztán megmérkőztek a „legerősebb” címért. A játékos feladatok nem voltak ismeretlenek a vállalkozó kedvű játékosok előtt, hiszen korábban már tartottak egy regionális döntőt is, bár a bikaszarv-tekerés - amiben a hetesiek ugyancsak erősek - végül kimaradt a versenyből. Két kategóriában tizenkét csoport tizenhét erősségi számban mérte össze erejét a pusztán. S figyelemre méltó az eredmény. A fonóiak negyedikek, a batéiak hatodikak, a hetesiek hetedikek lettek, a csom- bárdi csapat pedig a tizenkettedik helyen végzett. _____________ls. t ámogatással ták. Az Igáiból Kaposvárra járó általános iskolások négyezer forintot kaptak, a középiskolások hatezret, a főiskolások pedig tizenkétezer forintot. Mindezt a 13. havi külön juttatáson túl kapják. Bőszénfán óvoda és oktatási intézmények hiányában az utaztatási költség terheli meg legjobban az önkormányzati kasszát - tudtuk meg Nyitrai István polgár- mestertől. A szülők alig harmincezer forintos jövedelméből ugyanis nem futja a havi ezerötven forintos buszbérletre. Ennek a költségeit az önkormányzat állja. Akik pedig nem részesülnek a 13. havi gyermek- védelmi támogatásban, azok személyenként ötezer forint egyszeri beiskolázási támogatást kapnak. VÁRNAI Hetvenen túl, egyedül a gadácsi présházban Gadácson napközben szinte nem találkozni emberrel. Mintha kihalt volna a falu. Mikor autónk megáll, akkor jelennek meg kíváncsi tekintetek az ablakokban. A község határában a présházaknál idős ember gereblyézi a gazt. Herold Pálnak hívják.- Négy éve élek itt, a présházban - mondta Herold Pál. - Beköltöznék Gadácsra de az üres házakat sem adják el; inkább hagyják, hogy összedőljenek. A gyerekeim nem segítenek, pedig négy fiam és két lányom is van. Még csak felém sem néznek. Amíg élt a feleségem, jobb volt. A harmadik szomszéd szokott segítem; oda járok vízért is, mert nálam nincs. Herold Pál négy éve él a gadácsi présházban A villany nem hiányzik: meggyújtom a petróleumlámpát, elvagyok annál a kis fénynél, hiszen már a szemem sem a régi. Kaszálok, gereblyézek, azt a pár szőlőtövet, gyümölcsfát gondozom. Most nehezen megy a munka is, mert a múltkor, úgy két hete jöttem haza a boltból, aztán itt, a ház előtt megtámadtak. Az utolsó öt forintomat is elvették, letépték az órát a kezemről. Fene a pofáját, hogy pont engem szemelt ki. Még meg is vert, azért ilyen kék a kezem - mutatja a sérüléseket. Ez az óra, ami a kezemen van, nem az enyém, ezt is a szomszéd adta. Elmúltam hetvenhat éves; ha nem lennék ilyen öreg, bizony, elbántam volna vele. Am így nem tudtam mint csinálni. Herold Pál alig huszonötezer forint nyugdíjból tengeti napjait. Mint mondta, minden hónapban vesz egy kis fát, kell a télre a tüzelő. - Ez is belekerül havonta kilencezer forintba - tette hozzá. - A hónap végén már hitelre szoktam venni egy kis zsírt vagy szalonnát. Csak ez a büdös cigi, erről nem tudok leszokni, pedig sokba kerül - legyintett elkeseredetten, majd mintha ott sem lennénk, indul a dolga után. Eljövetkor fölvettem a földről egy szép, piros almát. A máskor oly édes gyümölcs megkeseredett a számban. szarka ágnes FOTÓ: KOVÁCS TIBOR
