Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-30 / 230. szám
4. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000.SZEPTEMBER 30., SZOMBAT Berényből a világhírig Fát ültetnek a Sió-partra FAVÁGÁS, TELEPÍTÉS. A balatonföldvári Ady Endre és a Jegenye utcában a lakosok és az üdülőtulajdonosok évek óta ismételt kérésére számos fát kivágtak. A nyárfák virágzása idején ugyanis allergiát okoztak a pollenek, a hársfák közül sok megbetegedett, illetve ágaik elérték a villanyvezetéket. Úgy tudjuk, az őszi fásítási program során - a város anyagi lehetőségeitől függően - ültetnek ide gömbkoronát növesztő fákat, (ca) PATAKVÁRI TELKEK. Elké szült Siójut hosszú távú rendezési terve, a jövőben e szerint terjeszkedik, épül a falu. Az úgynevezett Patakvár lakótelepen negyvennégy telket is kialakítottak, s ezekből már csak kettőnek nincs gazdája. A telkeket elsősorban fiatal házasok vásárolták meg. Az önkormányzat zöldterületet is hagy a telepen, (ca) KÉSZPÉNZ A PINCÉBŐL. A rács és az ablak kifeszítésével jutott be egy nagyberényi pincébe a tolvaj. A Csereháton levő építményből mintegy félmillió forint értékben vitt el készpénzt és műszaki cikkeket, (ca) SZÁMÍTÓGÉPRE 9 MILLIÓ. Több mint kilencmillió forintot költött a balatonszemesi önkormányzat a számítógépes terem berendezésére; huszonkét új számítógépet vett az általános iskola. Berendeztek egy kémiai és egy nyelvi labort is, hatalmas rajztermük van, a könyvtárban pedig háromezer kötetes gyűjtemény. (ca) KURATÓRIUMI VÁLTOZÁS. Kuratóriumi ülésre készül az S.O.S. Zamárdi Regionális Rádiós Segélyhívó-alapítvány. A kuratóriumban személyi változások is történtek. Kidolgozták már és aláírásra vár két együttműködési megállapodás a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, illetve a Pelso Környezetvédelmi Kutatóbúvár-egyesülettel. (ca) Siójut Az egykori községben született világhírű gyü- mölcskutató, dr. Faust Miklós nevét vette föl tegnap az általános iskola. Mintegy kétszázhetven éves múltja van Nagyberényben az oktatásnak, amely egy új korszakába lépett az iskola névadásával. A község önerőből létrehozott új iskolája - amely a régi zárda, a mostani óvoda mellé épült, és 1991 szeptember elsejére készült el - kilenc évi névtelenség után tegnap fölvette dr. Faust Miklós nevét. Az iskolások színvonalas műsorral tisztelegtek a Nagyberényben született gyümölcskutató emléke előtt. Volt ebben vers, tánc és ének is; a kisiskolások furulyával és énekkel is köszöntötték a névadáson megjelenteket. Az iskola aulájában tárlatot is rendeztek a jeles tudós életútjától, a tantermeket pedig gyümölcsöket ábrázoló rajzokkal díszítették. A megemlékezésen ott volt az Amerikában élő Faust Mária, az iskola névadójának az özvegye. Talán ennek is köszönhető volt, hogy az Dr. Faust Miklós 1927-ben született Nagyberényben. s 1998 júniusában halt meg Adelphlben. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán 1952-ben szerzett diplomát, majd 1957-ben Amerikába távozott. A Rutgears egyetemen kertészeti termesztésből szerzett diplomát, majd doktori fokozatot a Cornell egyetemen. Az amerikai mező- gazdasági minisztérium kutatási központjában dolgozott 1966-tél. Több mint 200 tudományos cikke és könyve jelent meg. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem elsőként avatta díszdoktorává a rendszerváltás után. ünnepség kezdetekor nemcsak a magyar, hanem az amerikai himnusz is elhangzott. Jelen voltak a Faust Miklós Tudományos és Baráti Társaság tagjai is Surányi Dezső elnök vezetésével, és természetesen meghívót kaptak a környék iskoláinak vezetői és a polgármesterek is. A vendégeknek a rendezvény után bemutatták egyebek között a helyi katolikus templomot, illetve lovas kocsikon elhajtottak velük a világhírű gyümölcskutató szülőházához. Az épület most még a nagyberényi mezőgazdasági részvénytársaság irodája. KESZTHELYI .Garzonlakásokat a laktanyában Pusztaszemes Pilusin István nyugalmazott alezredes volt annak a sárbogárdi zászlóaljnak a parancsnoka, amelyhez a pusztaszemesi laktanya is tartozott.- Tizenhárom éve épült, két évvel ezelőtt pedig be is zárt már a laktanya; felelőssé kellene vonni valakit azért, mert ezt megtehette - mondta Pilusin István. - Ennél csak az a nagyobb bűn, hogy hagyják tönkremenni; kopnak az épületek, mindenfelé burjánzik a gaz. Pedig korszerű létesítmény volt, és a sorsa máig is tisztázatlan. Azt tudom, hogy a könyv szerinti értéke hirtelen megnövekedett, miután megszűnt laktanyaként működni. A falubeliek nagyon várják már, hogy valamiképpen hasznosítsák a létesítményt, s a használója munkahelyeket teremtsen nekik. A turisztikai szezon elmúltával egyre többeknek okoz gondot, hogy nem találnak a környéken kenyérkereső foglalkozást. Pilusin István szerint a laktanyát egyszerre több célra is lehetne hasznosítani; van a belső körlet, jelentős nagyságú a beépítetlen terület, s nagy raktárak is vannak. Ötlete, amely szerint garzonlakásokat lehetne kialakítani a hálótermekből, megvalósíthatónak látszik.- Fiatal házaspároknak ideális lehet ez a megoldás - mondta Pilusin István. - Csökkent munkaképességű emberek is új otthonra találhatnának itt, sőt számukra a szomszédos épületekben munkahelyet is lehetne teremteni. Megvan az ösz- szes szociális helyiség: konyha, vizesblokkok és közös használatra alkalmas termek is. A volt zászlóaljparancsnok egyébként nem tartja elfogadhatatlannak azt a megoldást sem, hogy börtönné alakítsák a laktanyát; nem gyilkosokat, hanem például közlekedési vagy gazdasági vétségért letartóztatott embereket tarthatnának itt fogva. Megkérdeztük Pilusin Istvánt a személyes sorsa felől is. Elmondta, hogy a honvédség vezérkaránál ajánlottak föl neki állást, de ő világéletében csapattisztként tette a dolgát, ezért nemet mondott az amúgy megtisztelő felkérésre. Mivel a szükséges szolgálati időt letöltötte, nyugdíjba vonult. Nem pihen azonban; jelenleg üzletvezetői tanfolyamot végez, ugyanis a vendéglátó-iparban akar dolgozni. Emellett többek között balatonföldvári gyermekekkel foglalkozik; kis csapatuk örökbe fogadta a kissé elhanyagolt Galamb-szigetet, s ezt igazi kiránduló-, illetve pihenőhellyé akarják alakítani. S térképet készítenek, amelyen feltüntetik a város összes fáját. czene attila Rövidesen fákat ültet a vízügy a Sió-csatorna mindkét partjára. Ezzel szebbé teszi majd a Sió mentét, s ugyanakkor a hajósok messzebbről láthatják a kanyarokat. Már a középkorban is dolgoztak malmok Jutnál, Foknál, Kilitinél, Ádándnál. A malmoknak két árkuk volt: az egyikre épült az őrlőszerkezet, a másikba terelték be a fölösleges vizet. Az utóbbit nevezték Sivónak, majd később Siónak; valószínűleg erről kapta nevét a kis folyó, amely manapság a Közép-Dunántúl vizeinek, köztük a Balatonnak és a Velencei-tónak a vizét a Dunába viszi. A csatorna több mint százhúsz kilométer hosszú. A hetvenes években öthét vízlépcsőt terveztek rá annak érdekében, hogy szakaszosan is lehessen a hajóknak vizet biztosítani, s akkor a Balatont nem kellene állandóan folyatni, megcsapolni. A duzzasztók a vízi turizmust is jól szolgálhatnák, a megépítésükre azonban nem jutott pénz, és valószínűleg ezeket a közeli jövőben sem készíthetik el. Amikor szükségessé vált, hogy a Balatonból rövid idő alatt nagy mennyiségű vizet lehessen leengedni, a siójuti szakaszon kivágták a sudár jegenyéket. Sajnos, a nyárfákat sem lehet pótolni, mert a csatorna medrének kotrásával kikerült az a talaj, amely ennek a fafajnak az életéhez kell. Telepítenek azonban fát mindkét partra, legkésőbb jövőre. Értesüléseink szerint a közeljövőben országos szinten is tárgyalnak arról, hogy a Sió-csatorna mellett legyen gyep- és erdőgazdálkodás. A tapasztalatok szerint a kultúrnövények termesztésére nem igazán alkalmas ez a terület, gyakoriak például a belvizek. Használhatnák jobban a horgászok is, bár a halállomány lényegesen silányabb itt a réginél. A vízeresztések alkalmával javul a helyzet, ilyenkor főleg a csatorna alsóbb szakaszáról jön meg nagyobb számú hal. Papp János, a Sió-felügyelőség vezetője arra figyelmeztet: a Siócsatorna veszélyes hely, minden évben szed áldozatot. Ha például a horgászok állást ásnak maguknak, a víz könnyen megbonthatja a rézsűt, s ez partcsuszamlást idézhet elő. czene Legtöbbször rózsát, gerberát Francz Andrásra: Legtöbbször a hölgyek vásárolnak FOTÓ! ESZES ANDREA- Szívesebben vásároltak virágot az emberek a korábbi években, s nem ragaszkodtak az ünnepnapokhoz - mondta Francz Andrásáé, aki már hosszabb ideje működtet egy kis virágüzletet Balatonszabadiban. - A férfiak inkább csak nagyobb ünnepeken - névnapon, születésnapkor - köszöntik a szeretteiket virággal. Talán ennek is következménye az, hogy a vásárlók között jóval több a nő, mint a férfi. Mint mondta, üzletében általában a közkedveltebb virágokat - szegfűt, gerberát, rózsát - tartja, de ha valaki különleges virágra, például orchideára, flamingo virágra vágyik, azt is megkaphatja, de csak rendelésre. Ezeknek a beszerzése ugyanis nagyon drága, viszont kevésbé keresettek Balatonszabadiban. ■ Párbajoznak a Balaton jegén Életet teremt a holtszezonban - Jellegzetességet keres az üdülőfalunak Zamárdi Az 1580-as években a tihanyi várkapitány a Balaton jegén párbajozott a koppányi agával. Mai harcászkodók újra megrendeznék s eljátszanék ezt a viadalt télen a zamárdi part előtt.- Életet, programokat szeretnék a holtszezonban is - mondta Gál Péter, a közösségi ház vezetője. - Tárgyalunk egy középkori stílusban harcászkodó csapattal, ennek a tagjai esetleg elvállalnák, hogy eljátsszák a várkapitány és a koppányi aga párbaját, ugyanúgy télen, a Balaton befagyott vizén. Évről évre sor kerülhetne rá, s ehhez kapcsolódnának más farsangi rendezvények. Mindehhez elengedhetetlen persze, hogy legyen megfelelő jég a tavon. Sok játékot, farsangi mulatságot megszervezünk, a jég érdekében azonban nem sokat tehetünk... A zamárdi közösségi ház tavaly lett önálló intézmény; azóta vezeti Gál Péter. Rengeteg ötlete van a település kulturális életének föllendítésére. A farsangnál közelebbi terve, hogy beindítja az Egy kávé, egy vers, egy óra című beszélgetéssorozatot. Az erre fogékonyakkal ülnének egy asztalhoz, kiválasztanák a verset, s erről beszélgetnének két-három heti rendszerességgel az ősztől tavaszig tartó időszakban. Gál Péternek az a véleménye: nyáron is bővíthetnék még a programkínálatot. Fölmerült az ötlet egy rendszeresen visszatérő könnyűzenei fesztiválról, amelynek otthont adna a kertmozi. Az utcazenészek fesztiváljának is helyszíne lehetne a község. Azt is tervezi: bevonja a rendezvényhelyszínek közé a tájházat; egy kisebb színpadot is ki lehetne ott alakítani. A Szamárkő már az idén is szerepelt ebben a körben - avarok ősi vallási áldozóhelye volt ez -, s az a tapasztalata: nem kell mindennek a part közelében történni, mert ha jó programot kínálnak, bárhová elmegy a turista és a helybéli is. Gál Péter azt szeretné, ha Zamárdi is megtalálná a maga jellegzetességét a Balaton-parti települések közül. Hozzáfogott egy diák-színitársulat megszervezéséhez, tagjai a helybéli általános iskolások. Akár ez is ismertté teheti Zamárdit. FÓNAI í) J .B ú.iJ b J j il&l ül & y£ü. a Somogyi Hírlap előfizetésére 2000 .................................hónaptól i svár, Pf. 31. negyedévre O Címzett: a Somogyi Hírlap Kiadója, 7401 Kaposvár, Pf. 31. Előfizetési időszak 1 hónapra O Előfizetés díja Az árus árhoz viszonyított kedvezmény egy hónapra negyedévre 875 Ft 2625 Ft 280 Ft 840 Ft *Próbaolvasást kérek □ ' (1 hétig ajándékba adjuk az újságot, kérjük tapasztalata alapján döntsön) név lakcím A borítékra nem kell bélyeget ragasztani! Axel Sprínger-Magyarország Kft. Somogy Megyei Irodája 7400 Kaposvár, Konlrássy u. 2/a. Ingyen hívható: 06-80/200-434. Adószám: 10462933-2-11, cégjegyzék szám: 11 -09001415.
