Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-28 / 228. szám
2000. Szeptember 28., Csütörtök KAPO S V Á R Somogyi Hírlap - 5. oldal Hírek PÁLYÁZAT. Esszé, publicisztika, vers, elbeszélés, illetve szabadon választott műfajban, 8- 19 éveseknek, korosztályonként több kategóriában hirdetett irodalmi és rajzpályázatot a Palladion Kiadó. A felhívás az Alapvető jogaink című kiadványhoz kötődik, ami most jelent meg. A zsebkönyvet gyerekek számára szerkesztették, és Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, valamint A gyermeki jogok nyilatkozata szövegét tartalmazza. Előbbit 1948- ban, utóbbit 1959-ben fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése. Az alapműveltséghez tartozó ismeretek játékos feldolgozásának határideje jövő év márciusa. (bt) Moziműsor 4. M-I:2 (am.) 6, 8, 10: ÖLD MEG RÓMEÓT *2094J* A zene és a régi hangszerek az élete Zenél a Somogy Táncegyüttesben, a csoport alapítványának ügyvezető igazgatója, az Együd művészeti iskola néptánc tagozatának koordinátora, „mellesleg” hangszereket gyűjt és újít fel. A felsoroltak egyetlen emberre igazak, akit Csíkvár Gábornak hívnak.- Azt a bőgőt, amit éppen most újítok fel, Orciból szereztem, egy mesterhangszer 1934-35-ből való. Amikor megláttam, nagyon rossz állapotban volt, de ez sosem keserít el. Amin az utóbbi évtizedben játszom, siófoki romáktól vettem. Őrzök egy olyan mandolint is, amelyiken orosz hadifogságban játszott a tulajdonosa. Ennek a hangszernek inkább az eszmei értéke a nagyobb. Van még egy cím a tarsolyomban. Az egyik Dráva melletti faluban élő 75 éves bácsikáé még a bőgő, aki egyébként egy birkáért cserélte, és megígérte, ha már nem tud rajta játszani, nekem adja - avat be kincsei eredetébe Csíkvár Gábor. Amin most dolgozik, még elképzelhető, hogy megtartja, de a többségtől megválik. 1979-ben kezdett bőgőn zenélni. A '80-as évek közepén egy kaposvári cimbalmos javított hangszereket, akinél rendszeresen felbukkant. A legközelebbi ilyen mesterek Pécsen, Nagykanizsán és Budapesten voltak, de a távolság miatt inkább saját maga próbálkozott vele. A szerszámokat örökölte a cimbalmostól, majd néhány eszközt maga is kikísérletezett. Az elsők olyannyira jól sikerültek, hogy hamarosan úgy érzékelhette, ért a hangszerek javításához. Nem véletlen, hiszen a dudák készítését ekkor már profi módon űzte.- A kecskedudák úgy készültek, hogy még a megfelelő állatot is én választottam ki, megnyúztam, kikészítettem a bőrt, a famunkákban édesapám és Szőke István segítettek. Szerencsére mindig van olyan hangszer, ami javításra szorul, hiszen továbbra is kevés a szakember, de most már egyre kevesebb időm jut erre. Idén mindössze hárommal készültem el. Naponta két lopott órára nem érdemes nekiáll- ni, helyette inkább bezárkózni a műhelybe hosszabb időre, és élvezettel dolgozni a régebbnél régebbi darabokon. Az a szép ebben a mesterségben, hogy ma is ugyanúgy javítom 3 hangszereket, mint 100-200 évvel ezelőtt tették. Megtudtam: minél régebbi egy hangszer, annál szebben szól, szaknyelven így mondják: jobban be van játszva. Csíkvár Gábor nem véletlen, hogy ennyire ért a hangszerekhez, hiszen tíz évig zenélt a Zengő együttesben, játszott a fővárosi Vasmalomban és az első magyarországi dudazenekarban is részt vett. A SoCsíkvár Gábor 1962-ben született Kaposváron. 1981-ben érettségizett a Munkácsy Mihály gim náziumban. 1985-ben végzett a táncház zenés: képzőben, alaptokú népzene oktatói papírral is rendelkezik. Egy évvel később letette az előadi művészi vizsgát, majd megkapta a Népművész! ifjú mestere címet. Nős, két gyermeke van a II éves Barbara és a 4 és tél hónapos Máté. Az igazi régi bőgők még fenyő- mogy Táncegyüttesbe Merczel 1st- ruhák varratása mellett. Majd amifából készültek, azok jobban is ván hívta, menedzsernek. Az kor gondok merültek fel az után- vezetik a rezgést, jobban szólnak, anyagi háttér előteremtése volt a pótlásban, akkor alakult meg a mint a mai rétegelt lemezesek, feladata; a fellépések szervezése, a művészed iskola. szabó kinga így jutunk a csillagokig Szeptember 19-én egy olyan évforduló ballagott el mellettünk, szinte észrevétlenül, amely alig egy évszázada még igencsak jeles napnak számított magyar földön, s kiváltképpen az volt a közismerten kuruc lelkületű kaposváriak körében. Kossuth Lajos születésnapját mert erről van szó - egykor zajosan, sőt kissé talán túl nagy hangerővel ünnepelték meg Kaposváron. Igaz, a 48-as hagyományok ápolására mindenkor nagy súlyt fektetett a város. Már a jogállamiság hajnalán, 1867-ben megtartották az első nyüvános október 6-i megemlékezést a római katolikus templomban, az 1870- es évek közepétől pedig március 15 ét is rendszeresen ünnepelni kezdték a megyeszékhelyen. 1889 augusztusában Kossuth Lajost Kaposvár díszpolgárává választották, s az erről szóló oklevelet a polgármester vezetésével küldöttség vitte Turinba. 1911- ben a főtéren leleplezték Kopits János Kossuth-szobrát. A 19. század második felének Magyarországától az 1848-49-es Kossuth Lajos időben, a száműzött államférfi térben került messzire. Melyik a nagyobb távolság? A múló esztendők sora vagy a néhány száz kilométer? Egyedül az tűnt biztosnak, hogy ezek a távolságok csak lélekben hidalhatók át, máshogyan nem. Lélekben és szívben - s mindenféle politikai számítástól most eltekintve ez az érzelmi kapcsolatkeresés adta a Kossuth-kultusz ki nem merülő hajtóerejét. Ami tehát elsősorban azért figyelemre méltó jelenség, mert létrejöttében nem játszott szerepet a hatalmi kényszer. Sőt, éppen a hatalommal szembeni ellenállást volt hivatva kifejezni. Fájó, hogy évek múltán ez a magatartás mindinkább külsőségekre korlátozódott. Az egykor valóban „kuruc” lelkű kaposváriak szintén vigyázni kezdtek rá, hogy a császár is megkapja azt, ami a császáré - legalábbis akkor, amikor már királlyá, magyar királlyá koronázták. Sok helyen ezután egymás mellett függött a falon Kossuth Lajos és Ferenc József arcképe. Furcsa véletlen, hogy nyáron még az ünnepeik is egymásra torlódtak: a cigányzenés Lajos-nap, augusztus 25-e előtt éppen egy héttel a király születésnapját jelezték az ágyúlövések. Gyakorlatias gondolkodású eleink persze ezt az egybeesést is a maguk javára fordították: ha maradt még pezsgő az uralkodói születésnapról, azt el- tétték a rebellis Kossuth-ünnep- re. Nem volt akadálya, hiszen jórészt ugyanazok ünnepeltek itt is, ott is... Ennek a hangos és sajnos, egyre tartalmatlanabb ünnepi jókedvnek aztán új lendületet adott a szeptemberi Kossuth- születésnap. A kultusz ápolásában pedig egyre kevesebb lett a különbség a függetlenségi párti és a Ferenc József-i monarchiában bízó magyarok, esetünkben az ellenzéki és a kormánypárti kaposváriak között. A század végétől kezdve már változó szerencsével folyt a különböző világnézetű ünneplők versenyfutása, hogy kiderüljön: melyikük tudja még magasabbra értékelni a nagy államférfi dicsőségét - s egyúttal persze a magasba emelkedni vele. Azóta már világos az is, hogy az igazán nagy embernek egyszerűen nincs szüksége az erőltetett rituális dicsőítésre. Kossuth valódi nimbusza a legkisebb mértékben sem kopott meg attól, hogy most már elmaradnak a neve mellől az egykor kötelezőnek érzett eposzi jelzők. Kritikátlan magasztalással mit sem lehet hozzátenni a kormányzó-elnök emberi és politikusi nagyságához. Egyenesen azt lehetne mondani, hogy neve még fényesebben ragyog, mióta pályájának emlékezete történelmi kutatások és nem csupán melldöngető szónoklatok tárgya. Amióta tehát szertelenül szikrázó üstökösből nyugodt fényű állócsillaggá változott. Talán ez lehet a tanulsága ennek az észrevétlenül elmúlt, Kossuth Lajos emlékét kultusz nélkül is megőrző és a hétköznapok nyugalmával ápoló, csendes szeptemberi születésnapnak. NAGY ZOLTÁN Ingatlanba fektetett megtakarítás Ingatlanpiaci szakemberek néhány héten belül 5-10 százalékos árnövekedést jósolnak. Amint a vállalkozások éves gyorsértékelései elkészülnek, a megtakarított pénzt ingatlanba fektetik. Az új lakások négyzetmétere most mintegy 130-155 ezer forintba kerül, a legutóbbi csúcseladás meghaladta a 180 ezer forintot. A legtöbb új lakás a belvárosban épül. Az árak között jelentős, olykor 10-15 százalékos az eltérés. A piaci élénkülés nyomán már a következő otthonokhoz toborozzák a vásárlókat és úgy látszik, érdeklődőből továbbra sincs hiány. A leendő lakástulajdonosok azonban gyakran felteszik a kérdést: mi az oka a jókora eltérésnek? Szakemberek szerint az árat leginkább az épület fekvése és műszaki felszerelése befolyásolja. A speciális külső vakolóanyag négyzetméterenként akár 1000 forinttal növelheti meg a lakás árát, hasonlóképp a most divatos klinkertéglás-szilikátos díszítés. A míves eljárást külön felszámítják, ami újabb ezer forinttal emeli a költségeket. Egy lift mintegy 5,5 A négyzetméterár az úr... millió forintba kerül, de nem mindegy, hogy hány lakó között oszlik el az összeg. Átlagosan - négyzetméterenként - mintegy 3-3500 forinttal növelheti a lakás árát. A falazat vastagságán és a tetőzeten is sok múlik. Ez utóbbinál akár 30 százalékos eltérés lehet a házak között. A luxuskivitelű tető azonban nemcsak szép, hanem a kedvezőbb fenntartási költségek miatt hosszú távon jelentős összeget lehet megtakarítani. Jelentősen megdrágultak az épületgépészeti berendezések. Számos épületben mintegy 120- 140 ezer forintos kazánt állítanak üzembe, máshol viszont a 350-400 ezer forintosat választják. A lakás árát, ám ezzel együtt piaci értékét is jócskán növeli, hogy milyen típusú ajtót, ablakot építenek be: az alap és a luxustípus között akár 30-40 százalék lehet a különbség. A belsőépítészeti felszerelésekért is jelentős összeget kémek: a burkolólapok négyzetmétere lehet 3, de 20-25 ezer forint is. Ez utóbbi esetben gránitlappal díszítik a lakást. Egyre gyakrabban különleges kívánságokat teljesítenek, a pezsgőfürdő mellett már szaunázós zuhanyzófülkét is rendeltek, amelynek az ára jóval meghaladta az egymillió forintot. Akárcsak régen, a konyha most is központi része a lakásnak: némelyikben mintegy 1,5-2 millió forint értékű műszaki berendezés található. Alapfelszerelés a rejtett hűtő, mosogatógép és a szagelszívó. Az egyedi igények miatt így az alapár akár 5-10 ezer forinttal nőhet. harsányi miklós Kaposváron a legtöbb új lakás ára - négyzetméterenként - 140-150 ezer forint, de a belvárosban újabb áremelkedésre lehet számítani. Pécsen a kaposvárihoz hasonló árakat lehet megfigyelni. A fővárosban drasztikus eltérést tapasztaltak: 180-200 ezer forintos árak mellett a kiemelt belvárosi, illetve rózsadombi területen ennek a többszörösét kérik el. ÉLET, KÉP. A kaposvári vasútállomáson készült felvételünkön láthatóan minden karonülő elfoglalta az őt megillető helyét. A férfinak ugyan csak egy játékbaba jutott, de ez mit sem von le a feladat fontosságá- ból: úgy tartja, mintha legalábbis igazi volna. Ja, kérem: gyerekjáték nem tréfadolog! fotó: lang Róbert VÁROSLAKÓK KÉRDEZTÉK A kérdésekre Demeter Györgyné, a városgondnokság munkatársa válaszol. Iskola köz 4.: - A házunk előtt már régóta elszáradt hársfák állnak. Miért nem vágják ki azokat?- Egy olyan fáról tudok, amelynek a koronája tavaly elszáradt. Bíztunk benne, hogy meg lehet mentem, ám nem jött rendbe. A jövő héten kivágjuk az elszáradt fát, s megnézzük van-e még hasonló a környéken. Detrich István tel.: 312-126 - A város egyik legforgalmasabb buszmegállója a Fő u. 48. előtt van. Naponta 160-180 autóbusz áll itt meg, csúcsforgalomban 50-60 utasból csak néhány tud leülni a padra, amely itt található. A többiek üzletlépcsőkön, oszlopoknak támaszkodva várakoznak. Elképzelhető, hogy több padot helyeznek ide?- Úgy tudom, három pad is található a buszváróban. Ide helyeztük el a legtöbbet. Jelenleg nincs lehetőség újabb padok felállítására. Tel.: 318-276 - A Sávházban, valamint a lépcsőfeljáróknál elviselhetetlen a piszok. Akár egy nyomornegyed. Számíthatunk rá, hogy mielőbb megoldódik ez a probléma?- A Sávház környékén levő zöld területet még a héten rendbe tetetjük. A lépcsőházi bejáró azonban a ház tulajdona.____________________________■ Fölös leg Csodáltam mindig az embereket, akik legekre törnek. Leggyorsabbak, legkitartóbbak, legfanatikusabbak akarnak lenni. Mit akarnak: lesznek! Mert nincs ember, aki náluk több csipeszt aggatna arcára, szemhéjára- és öldökére, orr- és fülcimpájára, ajkára öt perc alatt; nincs, aki nagyobb szobát parkettázna le gyufaszálból vagy éppen kaviárosszendvics-építésben döntené meg a világ- és univerzumcsúcsot a maga, teszem azt, húsz kilométerével. S mégsem teszünk egyikükre sem kényszerzubbonyt, mert kitartásuk imponál, az ártalmatlan emberi szélsőségeket teszi próbára. A gyűjtőszenvedély nemkülönben csodálatra méltó, szerintem. Amikor pénzt és fáradtságot nem kímélve kajtat az ember gyereke egy-egy elsőnapi bélyegzéssel ellátott bélyeg, egy-egy negyvenmilliós Murillo vagy egy amerikai Cadillac után. Áz a becs, amibe a tárgyak kerülnek ez után... Szeretnék is bélyeg lenni vagy szalvétakészlet, esetleg! Érdekes érzés lehet, birtokolni valamit, ami más számára talán nem is olyan értékes, főleg ha a Murillo tényleg csak a spanyol mester követőjének munkája. Teszem azt. Én az újságokat gyűjtöm, van, amiben fehér folt jelent meg Pozsgay-interjú helyett, mivel az alany mégsem engedélyezte a közlést. Aztán van görög kommunista-, dán közéleti- és francia napilapom, még Kenya Times-szom is, s noha egy kukkot sem értek belőlük, örömmel lapozgatom őket. A fölösleges dolgokhoz is speciális a viszonyunk. Gyűjtünk abszolúte értéktelen tárgyakat is. Felértékelődhet egy zsebkendő, ha számunkra fontos ember használta, vagy éppen egy autó- klubos számla, ami nemrégiben egy „bikázásról” készült Pesten, s amire délután Armand Assante helyezte el autógrammját, a Du- na-korzón, for me. A legre törés, a gyűjtés és a fölösleges dolgok iránti olthatatlan szenvedélyt egyesíti magában egy, esetleg néhány ember Kaposváron. Egy csomó antenna van náluk a spájzban, autóra való kütyük, s autókon is voltak a Kossuth Lajos utcában még a minap. Ám egy este említett névtelen, névtelenek (maradjunk annyiban, rendőrségi processzusban ismeretlen elkövetők) akkurátusán leoperálták őket a gépekről. Hogy mit tesznek velük, isten a tudója, a rádiók mindenesetre használhatatlanok. Kemény dió ez Dokinak is, ohne rádió, semmi hír az éterből. Fölös leg ez, fiúk! Tennétek esetleg vissza oda, a járdára mondjuk! Hátha nem lopja el senki, mire Doki és a többiek odaérnek. Nagy tett volna, istenbizony, így az óezred végén, Kapósban. b. t.
