Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-02 / 206. szám

2000. szeptember 3. ★ GAZDASÁG -A 5 EZ AH A REKLÁM Crfiimr-Ári «11 Crmnv>il>t<íiml') A magyar reklámszakma a legjobb napjait éli. Takács Ildikót nem­régiben a Reklám Világszövetség (IAA) egyik alelnökévé választották, s a magyar szakemberek egyre több külföldi reklámfilmet forgatnak. Reklámra egyébként a hazai cégek tavaly 140 milliárd forintot költöttek.- Ma már idehaza is megjelennek a nagy cé­gek reklámjai, külföl­dön tartózkodó honfi­társainknak számos rek­lám ismerősen köszön vissza - ecseteli a jelen­legi helyzetet Takács Il­dikó, a TriGránit Rt. kommunikációs igazga­tója. - A magyar reklá­mok egyik sajátossága a humor, s közöttük is lé­teznek időtállóak, mint az Unicum máig élő, gyomorkeserűben fürdő embere. Vannak azon­ban olyan reklámok is, amelyek csak az adott korban ütnek, mint pél­dául a Skála Kópé. Takács Ildikó egyéb­ként 1988-tól, megala­kítása óta töltötte be az IAA magyar tagozatá­nak elnöki tisztét, melyről a világszerve­zet alelnökévé történő megválasztása miatt mondott le. Ráadásul mindamellett, hogy be­került a szövetség leg­szűkebb ügyvezetésé­be, a kelet-közép-euró- pai igazgatói posztot is megtarthatta. Kineve­zésével hazánk reklám­diplomáciai tevékeny­sége is felerősödik, s a személyét ért megtisz­teltetést szerinte a kol­légáinak is köszönheti:- Nemcsak a 12 éves munkám eredménye a megválasztásom, hiszen egész életemben csapat- játékos voltam, hanem a többi reklámszakemberé is, akikkel együtt dolgoz­tam. Ha nem áll mögém a szakma, nem született volna meg ez a siker. A magyar reklám már a második világhá­ború előtt is híres volt, elegendő, ha csak a Tungsram filmjeire gondolunk. A tervuta­sításos rendszerben is készültek idehaza „vi­lágrengető” produk­ciók, Sass István példá­ul vagy három Orosz­lánt nyert reklámfilm­jeivel a cannes-i feszti­válon. A rendszerváltás körüli időkben bejöttek a multi-reklámügynök­ségek, hozták professzi­onális tudásukat, s szét­kapkodták az addig mo­nopolhelyzetet élvező Magyar Hirdető szakem­bergárdáját, akik ma is vezető pozíciókat tölte­nek be a mamutok ma­gyarországi leányvállala­tainál. Azóta felnőtt egy fiatal generáció, sokan külföldön is szereztek „A kliensek olyan reklámot kapnak, amilyet megérdemelnek.’Voarw ogiivy) szakmai ismereteket. Amióta a Friskies kelet- közép-európai csoportja Párizsból Budapestre költözött, e termék rek­lámját a McCann- Erickson Budapest Nem­zetközi Reklám Kft. ko­ordinálja a térségben. A Darling pedig csak eb­ben a régióban kapható, s e márka reklámjának kreatív és stratégiai ter- vezése-fejlesztése is itt történik, az egyes orszá­gok pedig adaptálják a magyar reklámot.- Korábban csak be kellett menni a stúdióba szinkronizálni a filmet, s már lehetett is sugá­rozni - mondja Hapák Samu, a McCann- Erickson Kft. ügyfél- kapcsolati igazgatója. - Ma már egyre több márkát bíznak ránk, többek között a Reckitt Reklámköltés Magyarországon | (milliárd Ft) 156.6 1996 1997 1998 1999 | (A számítás a listaár alapján készült, a kábeltelevíziós bevételeket nem tartalmazza.) Benckisernek is készí­tettünk filmet. Magyar reklámszak­emberekkel külföldön is találkozunk, a Ford krea­tív igazgatója is honfitár­sunk, a Young and Rubicam németországi leányvállalatánál dolgo­zik. Kaszás György, a McCann-Erickson Buda­pest vezető kreatív igaz­gatója azonban óva int attól, hogy ebben ten­denciát lássunk. Ő egy­előre nem lát esélyt arra, hogy hazánkból hívja­nak ki kreatív szakembe­reket világreklámok ter­vezésére. Pócsik Ilona, a tv2 kereskedelmi főigaz­gatója - akit nemrég az IAA magyar tagozatának elnökévé, valamint az Európai Televíziós Rek­lámszövetség (EGTA) el­nökségébe választottak - fontosnak tartja a fiata­lok felkészítését az új technológiára (internet­re, interaktív televízió­zásra) nemzetközi szak- tekintélyek bevonásával.- A szakma a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál idején reklámkiállítá­son szeretné bemutatni a magyar reklám törté­netét, amennyiben kel­lő anyag összejön - mondja Takács Ildikó. - A lakosságra is számí­tanak, hiszen rengeteg emlék rejtőzik például a megőrzött régi újságok­ban és a padlásokon. Egyezség az Esmeraldával? A ausztráliai Esmeralda felszámolási eljá­rásában szeptember 8-án dől el, hogy mi­ként sorolják be a követelések közé a ma­gyar kárigényt. Ezen a napon lesz a közel­múlt ciánszennyezését okozó romániai Aurult tulajdonló ausztráliai cég hitelezői­nek gyűlése, amelyre a magyar állam pon­tos kárbizonyítási dokumentumot juttat el. Gönczy János kormánybiztos a napok­ban Budapesten tárgyalt az Esmeralda be­fektetői csoportjával, s elmondta: ha peren kívüli ajánlatot tesznek, azt mérlegelik, de ragaszkodnak a 29,3 milliárd forintnyi kár megtérüléséhez. Csökkenő kávéfogyasztás Felmérések szerint két éve még három, ta­valy hat százalékkal csökkent a lakossági kávéfogyasztás. A legfrissebb idei, első fél­éves adatok szerint a tendencia folytató­dik: mennyiségben 2, értékben 7 százalék­kal csökkent a fogyasztás. Gépfelújítási támogatás Új támogatást indított az FVM. A használt mezőgazdasági gépek felújítási költségeit 50 százalékban, de gépenként legfeljebb 400 ezer forint erejéig támogatja az agrár­tárca, s félmilhárd forintot különítettek el a célra. A támogatásra 5-15 éves, meghatáro­zott típusú gépekkel lehet pályázni. A kör­be többek között a traktorok, a kombájnok és adaptereik, az egyéb gépek közül a bá­lázók, vetők, és permetezőgépek, szer- vestrágya-szórók tartoznak. Nyereség nélküli az Olimpia A Magyar Televízió 300 millió forintot fizet az olimpiai közvetítés jogáért, a járulékos költségekkel együtt ötszázmillió forintra rúg majd az olimpiai események sugárzá­sa. A reklámidő nagy részét már kiemelt áron értékesítették, a legtöbb sportág szponzorációja már lezárult, s a televízió olimpiához kapcsolódó bevételeinek mind­össze 30-40 százaléka származik ilyen for­rásból. Hogy a mérleg mégis kedvezőbb ké­pet mutasson, a televízió olimpiai internet- portált nyit a versenyek idejére. • • • • Kis zsinagóga nagy licit előtt A tulajdonos ÁPV Rt. októberben licittárgyaláson kí­vánja értékesíteni a Rumbach Sebestyén utcai volt kis zsinagógát. A múlt század második felében épült ro­mantikus, mór stílusú épület összalapterülete 3640 négyzetméter, ennek túlnyomó részét az épület hátsó traktusában lévő, lakásnak kialakított helyiségek ad­ják. A műemléki védettség alatt álló épület felújítása hat évvel ezelőtt befejeződött, ám azóta üresen áll. Segítség a salakházak lakóinak Heves megyében és Borsod északi részein 34 települé­sen 536 ház épült martinsalak felhasználásával. Ebből mára 165 életveszélyes, 329 épület közepesen, 42 eny­hébb mértékben károsodott. Az omladozó házak lakói milliárdos költségvetési segítséget kapnak a vis maior- keretből a lakhatatlanná vált épületek újjáépítéséhez. Hévízi lakásfélelmek A hévízi önkormányzat szorgalmazni akarja, hogy a gyógytóra való hivatkozással Hévízt természetvédelmi területté, tájvédelmi körzetté nyilvánítsák. így korlá­tozhatnák a külföldi állampolgárok ingatlanvásárlási dömpingjét. A jelenlegi lakásállománynak ugyanis már 12 százaléka, ötszáz ingatlan van külföldiek kezé­ben, a vonzáskörzetben pedig már több mint ezer in­gatlant jegyeztek idegen tulajdonba. Síparadicsom Kékestetőn Az első hazai professzionista síparadicsom építését már elfogadta rendezési tervében a gyöngyösi önkor­mányzat. A Mátraházán és Kékestetőn megvalósuló te­rületrendezés előzetes számítások szerint négymilli- árd forintba kerül. A jelenlegi sípályát 700 méterrel hosszabbítanák meg, így a Kékes déli lejtőjén 2,5 kilo­méter hosszan lehetne hódolni a téli sportoknak. TrizecHahn, a tőkerekorder A Magyarországon a Pólus és a Westend beruházásáról is­mert kanadai cég, a Trizec­Hahn Corp. áll a legnagyobb idehaza bejegyzett tőkéjű tár­saság, az Emerald Blue Kft. mögött. Az off-shore típusú kft. törzstőkéje 2,3 milliárd dollár. Ez több, mint a ma­gyar GDP öt százaléka. A TrizecHahn elnöke és tulaj­donosa az ismert magyar származású üzletember, Pefer Műnk. HAZF0GLAL0K SPANY0LF0LD0N Mi Továbbra is kelendőek a spanyol ingatlanok a ma­gyar nyaralóra vágyók kö­rében. A Földközi-tenger partjánál eddig százan vá­sároltak apartmant, villát, az idei nyár slágere volt Alicante és a Costa del Sol partszakaszon Marbella. Három-négy naponként utaznak ki menetrendsze­rűen magyarországi érdek­lődők. Az épülőfélben lévő nyaralók a keresettebbek, mivel Spanyolországban in­gatlanfelvásárlási láz van, így azok sokszor már „lá­bon” kelnek el. A konjunk­túra már 20-30 százakékos árnövekedést is hoz, így be­fektetésnek sem rossz a spanyol tengerpart. Az árakat jellemzi, hogy egy magyar középkategóri­ás balatoni nyaraló könnye­dén cserélhető már a kivite­lezővel be is bútoroztatott spanyol tengerpartira. Az öt-hét millió forintos kész­pénz a középréteg számára már kiállítható. A spanyol bankok a 30-50 százalékos beugróra, 15-25 éves futam­időre váltakozó kamattal hi­telezik a többit. Egy 65 négyzetméteres apartman teljes ára 13-15 millió forint. Ám a villák kelendőbbek. A 115 négyzetméteres, há­romhálós és háromfürdős, egy nappalis standard épü­let parkosított telken 40 mil­liót kóstál. Népszerűbb az olcsóbb Alicente, ahol a tengertől való távolság szerint a négy­zetméterárak 200-250 ezer forint körül mozognak. Még nem olyan belakott ez a me­legebb tengervizű, autóval könnyebben megközelíthe­tő üdülőhely. Harmad­annyiak itt az árak a felka­pott, hajózásra alkalmasabb Marbellához képest. Ha vi­szont csak a nyarat, néhány hétnyi ott tartózkodást nézi a vevő, számolnia kell az egész éves működtetési költséggel, rezsivel, s az utóbbi - vízdíj, szemétszál­lítás, áram, biztosítás, taka­rítás -120-160 ezer pezetára rúg az átlag 100 négyzet- méteres ingatlanoknál. Hosszú a szezon e vidéke­kén, s kiadhatók a nyaralók.- Mégsem ez a jellemző - mondja dr. Czibere Ilo­na, a hazai forgalmazó ügyvezetője. - A család tagjai, barátai, az üzleti partnerek váltogatják egy­mást, beruházásként a gyerekeknek, vagy a nyug­díjasidőre vesznek nyara­lókat ügyfeleink. Mi bró­kereknek számítunk, közvetlen szerződést az építővel, a bankkal és az esetleges hasznosítóval a vevő köt. S. T. Nem inog az ingatlanpiac Továbbra is gombamód szaporodnak az irodaépületek, a bevásárlóközpontok, s a szakemberek szerint még nem látni a végét. Októberben egyébként Budapestre érkezik a nemzetközi ingatlanpiac krémje. A legnagyobb nemzetközi ingatlan­szakmai szervezet, az M. A F1ABCI, október 5. és 7. között Budapesten tartja Európai Szakmai Napok elne­vezésű konferenciáját Ekkor hirdetik ki a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívód ij eredményét is. Eddig több beruházó nyújtotta be pályázatát benevezték például a Mammutot, a West Endet, a Hattyúházat, a Graphisoft-parkot illetve vidékről a Pécs Hazát s a ba- latonlellei városházát A tanácskozá­son is szóba keiül, hogy merre tart az ingatlanpiac. Gönczi László - aki egy­ben a Revital Rt ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója is - elmondta, a ki­lencvenes évek elején tapasztalt irt^ daéprtési láz mára csak kicsit csök­kent Öt-tíz éve a külföldi cégek és az új hazai vállalkozások hatalmas ke­resletet gerjesztettek, alkalmas épü: letek, helyiségek pedig alig-alig vol­tak. Mostanra rendeződött a piac, az irodaépületek 80-90 százalékos kihasználtságúak, ami nemzetközi vi­szonylatban is jónak mondható. Az emberek csak kapkodják a fe­jüket az újabb és újabb bevásárló­központok láttán, de az ingatlanfej­lesztő szakember szerint tévedés azt hinni, hogy túl sok van belőlük. Amíg A-kategóriás irodák bérleti díja a fővárosban (német márkában, négyzetméterenként, havonta) 1990-95-ben 2000-ben központban 50-55 40-45 nem frekventált helyen 30-35 25-30 városszélén 20-25 15-20 Nyugat-Európában az ilyen nagymé­retű boltok a kereskedelmi ességek 30-35 százalékát teszik ki - Francia- országban pedig csaknem a felét -, addig nálunk ez a szám csupán 20- 25 százalék. Másrészt a vidék még mindig fehér foltnak számit Csak a 100 ezresnél nagyobb városokban vannak ilyen központok. Gönczi úr szerint Magyarországon is akad arra példa, hogy a téves kal­kulációk eredményeként konganak az ürességtől az új irodaházak, illetve alig van vevőjük a szupermaiketek- nek, bevásárlóközpontoknak. Az in­gatlanfejlesztés ugyanis lassan meg­térülő, végeredményben biztos be­fektetésnek számít

Next

/
Oldalképek
Tartalom