Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-23 / 224. szám
HMH 2000. Szeptember 23.,Szombat HAZAI TÜKÖR Somogyi Hírlap - 7. oldal Minden harmadik magyar szegény Nemzeti egyetértés kellene a hátrányos helyzetűek lemaradásának leküzdéséhez A Magyarországon megszülető gyerekek egyharmada szegénynek tekinthető - jelentették ki statisztikai felmérésekre hivatkozva az „Utak és lehetőségek a szegénység visszaszorítására” címmel rendezett országos konferencia résztvevői tegnap a parlamentben. A tanácskozásnak az ország háza adott otthont fotó: europress/kallus györgy Budapest A gyermekek elszegényedése már a rendszerváltás előtt megkezdődött és ez a folyamat az utóbbi évtizedben csak felgyorsult. Ezt igazolják a Központi Statisztikai Hivatal népességkutató intézetének elemzései. Spéder Zsolt, az intézet igazgatója a szegénységről rendezett konferencián pontos és megdöbbentő képet rajzolt fel a gyermekek helyzetéről • és kilátásairól. Adataik szerint a mostanában születő gyerekek jelentős része már eleve szegény családokba érkezik, vagy a szülők anyagi helyzete éppen attól a ténytől rendül meg, hogy az új jövevényt is el kell tartaniuk. A legrosz- szabb helyzetben a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők vannak. Hasonló megállapításokat sorolt egy másik kutatóintézet, a TÁRKI (Társadalomkutatási Intézet Rt.) igazgatója is. Tóth István György a lakosság Segítség hajléktalanoknak egészére érvényesnek nevezte az egyharmados szegénységi arányt, majd hozzátette, hogy ezzel szemben a társadalom tíz százaléka nevezhető jómódúnak vagy gazdagnak. A szegénység leginkább a cigányságot, az alacsony iskolai végzettségűeket, a munkanélkülieket, az éppen családot alapítókat és a nagycsaládosokat, valamint az időseket sújtja - tette hozzá a TÁRKI igazgatója. A parlamenti konferencián elhangzottakkal egybecseng egy másik tegnapi tanácskozás több megállapítása. Az „Esély 2000” című oktatáspolitikai fórumon hangzott el, hogy a legnehezebb helyzetben lévők gyerekei közül minden százból csak nyolc jut el valamilyen felsőoktatási intézménybe, és jó esetben közülük három lesz egyetemista. A felső tized gyerekeinek viszont több mint a fele továbbtanul, közülük minden százból harmincötén egyetemre járnak. Az oktatáspolitikusokhoz hasonlóan a szociális ellátórendszer lehetőségeit elemzők is az esélyegyenlőség növelését sürgették. Ferge Zsuzsa szociológus professzor szerint már a gyermeksegélyezési rendszer sem megfelelő, a családi pótlék elértéktelenedett, az adókedvezmény pedig nem érinti a leginkább rászoruló szegény családokat. A kormányzati oldalról felszólalók azt emelték ki, hogy a szociális kérdésekben nemzeti konszenzusra kellene törekedni, mert a társadalom képtelen elviselni az egymást követő kormányok különböző intézkedéseit. A bevezető előadást tartó Stumpf István kancelláriaminiszter a polgári kormányzat céljait sorolva a középrétegek megerősítésének fontosságát, valamint a gyermekvállalás és munka becsületének visszaállítását hangsúlyozta. A találkozó kiemelt célja volt a kormány és a szegényekkel foglalkozó civil szervezetek kapcsolatának erősítése, ezért is folytatták a munkát az egyes területeken dolgozók kisebb munka- csoportokban^ _____________________■ A hajléktalanok ellátására a költségvetés az idén egymilliárd 340 millió forintot fordít. Ebből az összegből 960 millió az intézményhálózat működésére kell, a többi a fejlesztésére szolgál. Az állandó fedél nélküliek száma hazánkban mintegy 30-35 ezerre becsülhető. Az ország 90 településén több mint 100 szervezet fenntartásában működik hajléktalanszállás. A törvény értelmében minden 30 ezer főnél nagyobb településen kötelező az átmeneti szálló, 20 ezer fölött pedig a nappali melegedő kialakítása. Az idén minisztériumi forrásokból a rászorultak egészségügyi ellátóhálózatát fejlesztették, újabb népkonyhákat, közfürdőket alakítottak ki. Még lehet pályázni téli alkalmi melegedők és szállások kialakítására, teásjáratok megszervezésére, ics. b. j.) Tabletta vagy öngyilkosság Budapest Alaptalanok azok a vélemények, amelyek szerint az öngyilkosságok számának emelkedése a depresszió elleni gyógyszerek térítési díjának növekedésével van összefüggésben - mondta dr. Frajna Imre, a Pénzügyminisztérium társadalom- biztosítást felügyelő politikai államtitkára. A szakember szerint az öngyilkosságok száma mindössze 3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi évek tapasztalatai szerint átmeneti ingadozásnak is tekinthető. Az 1995-ös és 1996-os év között már előfordult hasonló mértékű, átmeneti emelkedés, pedig ebben az időszakban gyógyszerárváltozás sem történt. Egyébként is csak az öngyilkosok 10 százalékáról bizonyosodott be, hogy egyáltalán szedett gyógyszert. • Frajna Imre hangsúlyozta, hogy a tb-támogatási rendszer tavalyi változása óta a súlyos depressziósok továbbra is térítés- mentesen, a többiek pedig - a felíró orvos személyétől függetlenül - 90 százalékos ártámogatás mellett kaphatják meg a szükséges készítményeket. (Korábban csak a pszichiátereknek volt joguk 100 százalékosan támogatott vényeket felírni, a többi orvosnál mindössze 50 százalékos árkiegészítést kaphatott a beteg.) Dr. Kőrössy Péter, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője szerint jelenleg a legdrágább gyógyszer esetében is csak havi 500 forintot kell a betegnek fizetnie. Kifejtette azt is, hogy a biztosító évi 7,5 milliárd forintot költ az antidepresszán- sokra, ami a második legnagyobb tétel a gyógyszerekre fordított kiadások között, ráadásul ezek ára hamarosan 25 százalékkal csökken. N. ZS. Milliárdokért folyik a harc Több milliárd forintért indított próbapert az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. ellen öt település. Az önkormányzatok most az áramjussukért szálltak harcba. Budapest A települések már megkapták az államtól gázközművagyonuk egy részét, áramjussukkal azonban még mindig adósuk a kormány - nyilatkozta dr. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Öt kisebb település, Bihartorda, Derek- egyháza, Fertőhöz, Szentkoz- madombja és Tiszacsermely márciusban próbapert indított az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ellen.- Ha a próbaperen beigazolódik, hogy igazunk van, támad- hatatlanok vagyunk - véli Zon- , gór. - 1995-ben, az önkormányzati törvény módosításakor az Országgyűlés úgy határozott, hogy az állami tulajdonban lévő áramvagyon egynegyede a településeket illeti meg. Ehhez képest az állami vagyon fele akkor az ÁPV Rt.-é lett, másik felét pedig, a szintén száz százalékig állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Rt. kapta meg. Az ÁPV Rt. az önkormányzatoknak csak a saját tulajdonában lévő közművagyon negyedét adta át, a Villamos Művektől eddig egyetlen részvényt sem kaptak a települések. Mindent összevetve tehát az önkormányzatok a törvényben előírt 25 százalék helyett csak 12,5 százaléknyi áramközművagyont kaptak. Az ÁPV Rt. tehát még tartozik a településeknek áramvagyonuk további egynegyedével. A majdnem 1500 önkormányzatot tömörítő TÖOSZ idén év elején tárgyalásokat kezdeményezett a vagyonmegosztás felülvizsgálatáról az ÁPV Rt.-vel, a vagyonkezelő azonban nem teljesítette a jogosnak vélt önkormányzati igényeket. Az öt település polgármestere ekkor döntött úgy, hogy próbapert indít a vagyonkezelő részvénytársaság ellen. Dr. Dantesz Péter, a TÖOSZ jogi képviselője elmondta: az önkormányzatok azért nem a Villamos Műveket perelik, mert az ÁPV Rt. kötelessége lett volna az állami tulajdont megfelelően szétosztani.- A parlament a jövő héten kezd tárgyalni az ötvenmillió forintnál többet igénylő önkormányzatok gázközművagyon iránti kérelmének jogosságáról - közölte Kakukk Lajosné, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdálkodási főosztályának szak- főtanácsosa. - Eddig százharminchárom önkormányzat írt alá megállapodást a miniszterekkel a kisebb tartozásokról, s a kormány ki is fizetett csaknem másfél milliárd forintot. _____________________(SZÉKHELYI) I SZ DSZ: ELNÖKVÁLTÁS. Ma gyár Bálint pártelnök közleményben jelentette be, hogy kérésére a következő küldött- gyűlésen új vezetést választanak az SZDSZ élére, és ő nem jelölteti magát az elnöki posztra. Parlamenti képviselőként viszont továbbra is politizálni akar. Az utódlásról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Magyar támogatná Demszky Gábor megválasztását, ám a budapesti főpolgármester nem akar indulni az elnöksé- ' gért. A párt országos listavezetését viszont elvállalná. FELÜLVIZSGÁLAT. A köztár sasági elnök szerint alkotmányossági aggályokat vet fel az a törvénymódosítás, amely jogot biztosít a belügyminiszter számára türelmi zóna kijelölésére, ezért Mádl Ferenc a jogszabályt véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az államfő álláspontja szerint a türelmi zónák kijelölése önkormányzati ügy, a belügyminiszter döntése az önkormányzati hatáskör elvonásához vezethet. EGYÜTTMŰKÖDÉS. A vám és pénzügyőrök ezentúl segítenek a börtönőröknek a zárkákban elrejtett kábítószerek és más tiltott jövedéki termékek felkutatásában. Az erről szóló megállapodást tegnap írta alá a két szervezet vezetője. DROGOS KATONÁK. Kábító szermentes laktanyákért indított programot a Magyar Honvédség a szárazföldi haderőnél. A becslések szerint a bevonuló fiatalok 12-13 százaléka kipróbálta a drog valamelyik fajtáját, az eltávozásról visszatérő sorkatonák 30-32 százaléka fogyasztott is kábítószert a szabadsága alatt. A tisztek megfelelő felkészítése mellett a sorkatonák között kortárs segítőhálózat kialakítása kezdődik meg. FELOSZLATÁS. Az Országgyűlés döntését megelőzve feloszlatta magát a hódmezővásárhelyi képviselő-testület. A parlament jövő héten döntött volna a közgyűlés sorsáról. Túri József alpolgármester azzal indokolta a lépést, hogy így be tudják fejezni a megkezdett fegyelmi eljárásokat, és a bíróság is dönthet Rapcsák András polgármester ügyében. TERJESZKEDNEK. Az euró pai élelmiszer-kiskereskedelmi piac egy-két éven belül három nagy kereskedelmi lánc kezébe kerülhet, s erre a magyar kiskereskedőknek is fel kell készülniük - hangzott el szakmai fórumon. Hatalmas forgalmú amerikai kereskedelmi hálózatok megjelenése várható, ami az eddig legnagyobb európai láncokkal történő összeolvadást is eredményezhet. ____________■ E LNÖKI AJÁNDÉKOK. Göncz Árpád államfőként kapott ajándékaiból nyílt kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. A volt köztársasági elnök a művészi és történeti értékű tárgyakat közgyűjteményeknek ajándékozza, a többit jótékony célú árverésen értékesítik, a bevételt a beteg gyermekek gyógyítására fordítják. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Melyik a legeslegfőbb? Vita az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság kapcsolatáról Megalapozott szakmai érv, avagy politikai töltetű támadás rejlik a mögött a kormányszándék mögött, amely a Legfelsőbb Bíróság bizonyos döntései felett kontrollt biztosítana az Alkotmánybíróság számára? Budapest A Legfelsőbb Bíróság (LB) bírálja azt a kormányzati elképzelést, amely az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalná a LB jogegységi határozatainak felülvizsgálatát. Ezekkel a határozatokkal a LB a bíróságok számára ad kötelező útmutatást, amennyiben határozatban kimondja, hogy az adott jogi rendelkezést miként kell értelmezni. A Legfelsőbb Bíróság, mint különálló hatalmi ág, önállóságának elvesztésétől tartanak az igazságügyi tárca indítványának ellenzői, de vannak, aítik politikai ízű támadást sejtenek mindezek mögött.- Szó sincs politikai támadásról, az elképzelés tisztán szakmai - nyilatkozta lapunknak Hende Csaba az IM politikai államtitkára. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával a tárca nem akarja Legfelsőbb Bíróságot az AB alá rendelni. A kormányprogram megfogalmazza az egységes ítélkezés fontosságát, s ennek érdekében volna szükség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság bizonyos döntései fölött alkotmányossági kontrollt lehessen gyakorolni. A kétharmados törvény parlamenti elfogadására a jelenlegi politikai viszonyok között amúgysem Iátok reális esélyt. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatainak alkotmánybírósági felülvizsgálatát Lomnici Zoltán, a LB tanácselnöke is szakmai kérdésnek tekinti. Mint mondta, alkotmányos alapintézmények sorsáról folyik a berkekben a vita. Véleménye szerint a legfőbb bírói fórum jogegységi határozatai nem jogi normák, így azok felülbírálatára nem hivatott az Alkotmánybíróság. A tanácselnök ugyanakkor megjegyezte: fontos volna, hogy ezen alapintézmények működéséről politikai konszenzus szülessen, hogy azok zavartalan körülmények között dolgozhassanak. A bíróságok tekintélyvesztése senkinek nem lehet érdeke - érvelt Lomnici Zoltán. HORVÁTH MAGDOLNA
