Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-21 / 222. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap M E G Y E I KÖRKÉP 2000. Szeptember 21., Csütörtök SÜH VÉLEMÉNYÜNK Szégyen a püré... Nem sok dicsekedni való akad mostanság a somogyi mezőgaz­dászok köreiben. Talán a krumpli árának lehet örülni - persze nem mint vevő - igaz, ennek oka nem más, minthogy a termő- terület és a termésmennyiség is harmadára esett vissza. Ez azért elgondolkodtató. A dél-somogyi homokos földek nem sok mindent tűrnek meg magukban, ezen kevesek közé tarozik a dohány, és a krumpli. A dohánytermesztés már régen töredékére esett vissza, de ez még érthető is. Nagyon kell érteni hozzá, és nem csak a termesztéshez, de a szerződéskötéshez is. A krumpli­hoz azonban nem igazán kell egyetemi végzettség. Persze nem árt ha van, de elvüeg bárki tud vágni egy lyukat a földbe, belepottyan- tani egy gumót, aztán ősszel egy nagyobb kapával kiszedni a meg­sokasodott burgonyaszemeket. Jó, persze hogy kell permetezni, meg kapálni, de nem túl bonyolult. Ennek ellenére a dél-somogyi ős-krumplisok közül is sokan abbahagyták. Még a legegyszerűbb gazdák is ki tudták számolni, ha harminc forintot költenek rá, de csak húszat kapnak érte küónként, az nem nagy üzlet. Ezért aztán tavasszal hagyták a jó kis homokhátat ahogy az volt, üresen. Nem is lehet most krumplit kapni ötven forint alatt. Nem csodálnám, ha jövőre még a játszótéri homokozóban is burgonyaültetvény lenne Mi ke környékén... Bár, ha a kruplisgazda egyben sertéstartó is, tudja, hogy erre a hullámra nem lehet alapozni. így lehet, hogy még jövőre is szabolcsi, rosszabb esetben horvát importból csinál- juk a pürét szégyenszemre Somogybán.______________varga ottó Munkalehetőséget ad a csirketelep JÁKÓ A mintegy félszáz munkaké­pes falubeli közül jelenleg 48-an vannak állás nélkül. A polgármester mégis biza­kodó, mert a településen két vállalkozás is új beruházás­ba kezdett. Ezzel akár 8-10 helybeli is elhelyezkedhet még ebben az évben. Kovács János polgármester egyik legfőbb gondja a munkanélküli­ség a közel nyolcszáz lelkes Jákóban. A helybéli munkanélkü­liek közül csak négynek tudnak közhasznú munkát biztosítani, így a többiek a falu vállalkozásai­nak bővítésében bízhatnak. A fa­lu első embere örömmel újságol­ta, hogy ebben az évben két jelen­tős beruházás is történt, amelyek akár 8-10 helybéli elhelyezkedé­sét is segíthetik. A Gazdaszövetkezet három éve végzi Bárdudvarnoktól Jákóig mintegy harminc gazda földjének művelését a vetéstől a betakarítá­sig. Vajda Andor elnök elmondta: 1400 hektár területen végeznek különféle mezőgazdasági szolgál­tatásokat, s a termény egységes értékesítése érdekében szerződé­seket is kötöttek erről a földtulaj­donosokkal. Tavaly márciusban alapították meg a jákói szövetke­zetét, majd beüzemeltek egy óránként 10 tonna teljesítményű terményszárítót. Emellett egy 2000 tonna termény raktározásá­ra alkalmas tárolót is építettek. Je­lenleg 14 alkalmazottat foglalkoz­tatnak, és tervbe vették egy újabb 2000 tonnás befogadóképességű tároló megépítését is. Ezzel az újabb beruházással még 6-8 kör­nyékbeli juthat munkához. Szintén nagy terveket szövöget a helyi Marketing Kft, akik az ere­deti tevékenységüktől homloke­gyenest eltérő csirkenevelésbe egy véletlen folytán kezdtek bele, s mára már egymillió naposcsibét nevelnek. Szőke János ügyvezető elmondta: Berzence és Háromfa után 1998-ban vásárolták meg a csirkenevelésre akkor még alkal­matlan ingatlant Jákón. Az erede­ti funkcióját tekintve szarvasmar­hatelep egyik épületét átalakítot­ták, míg a másik istálló épületbe jelenleg szerelik be a belső etető- és itató rendszereket. Az összberuházás mintegy 60 millió forintba kerül, amelynek 55 szá­zalékát nyerték a Földműve­lődésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumtól és a Megyei Terü­letfejlesztési Tanácstól. A leg­újabb beruházás 32 millió forint­ba kerül és várhatóan október 30- ra lesz üzemképes állapotban. Az ügyvezető úgy véli, hogy a kibő­vült csirketelepre októberben Kovács János polgármester támogatja az újabb munkahelyteremtő beruházásokat FOTÓ: KOVÁCS TIBOR még további öt helybéli dolgozóra lesz szükség. ____________takács Hí rek KUKORICÁZTAK. Tanácsko­zással egybekötött fajtabemu­tatót tartott tegnap a somogy- szili Szilikalász Kft és a Kite Rt. A vállalkozás csaknem 200 hek­táron termeszt kukoricát és ezen kívül évek óta részt vesz­nek a kísérletekben, most 50 fajtát neveltek. A szakmai talál­kozón áttekintették az eddigi tapasztalatokat, s szó esett a közeli tervekről, (hm) TÁMOGATÁS. Kilónkét 3,60 forint támogatást kapnak az ipari almafelvásárlók, ha a gyü­mölcsért legalább bruttó 22 fo­rintot fizetnek a termelőnek. A szeptember 1 és november 30 között felvásárolt gyümölcsre vonatkozik a támogatási lehető­ség. Somogybán az idén több mint 14 ezer tonna almával szá­molnak a termelők, (hm) VETNEK. Megyénkben csak­nem 11 ezer hektáron vetnek őszi árpát, eddig mintegy 20 százaléka került a földbe. A 45- 48 ezer hektárnyi búzán kívül két ezer hektárnyi rozsot és hat és fél ezer hektáron tritikálét termelnek, (hm) CENTER TOURS Kaposvár, Noszlopy G. u. 10. Tel.: 82/424-809 Óriási választékkal irodánkban várjuk, mondja el álmát, s mi valóra váltjuk! Szenzációs ajánlat a Neckermann útjaihoz! Azok az utasok, akik szeptember 24-ig az alábbi úticélokat foglalják: TENERIFFE, GRAN CANARIA, LANZAR0TE, THAIFÖLD, KENYA egy hétvégét tölthetnek el családjukkal apartmanos elhelyezéssel Magyarország legszebb luxus üdülőfalujában, a Club Dobogómajorban. Extra ajándék: 8000 Ft/fő minden repülős útra szeptember 24-ig! A sielős utakra: 8000 Ft/ foglalás kedvezmény! Belföldi, hegyvidéki és egzotikus uticélok karácsonyra és szilveszterre! Gyógyüdülések rendkívüli árakon, nyugdíjasoknak kiemelt kedvezmények! Csoportos és szakmai utak szervezése, nyelviskolák minden nyelvterületre! Keressen minket, nálunk minden jó nevű és megbízható _ iroda útjára befizethet! | Jelentkezését szeretettel várjuk! Törvény töri a szövetkezeteket Szeptember 25-én kezdi tár­gyalni a parlament a mező- gazdasági szövetkezetekkel kapcsolatos két törvényter­vezetet. Az egyik a mezőgaz­dasági szövetkezeti üzletré­szekről szól, ami ellen azóta tiltakoznak az érintettek, mióta először szóba került. Most, hogy a kormány elfo­gadta a tervezetet, újból fel­izzottak az ellentétek. Még 1992-ben szavazta meg az Országgyűlés, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek nevesítsék a vagyonukat és kapjon üzletrészt mindenki a bevitt vagyon, a ledolgozott Pásztohy András idő és a fizetés arányában. Az idő előrehaladtával egyre több lett a külső üzlet­rész-tulajdonos, akiket a mostani kormány, pon­tosabban az FVM kíván védelmébe venni, és tör­vényileg kötelezné arra a szövetkezeteket, hogy fizessék ki az üzletrész-tulajdonosokat, ha már osztalékot úgysem kapnak. Az ellenzék - főként a szocialisták, a szövetkeze­tekkel együtt - hevesen til­takoznak a terv éllen, mondván: százmilliárdos nagyságrendű tőkekivonást eredményez az amúgy is alultőkésített szövetkeze­teknél, ráadásul az eszkö­zöket is leértékeli.- Nem versenyképes az a vállalkozás a piacgazda­ságban, amelynek a vagyo­nát fel lehet osztani, ki le­het vinni a cégből - mondta Pásztohy András szocialista képviselő, a parlament me­zőgazdasági bizottságának tagja a témával kapcsolatos sajtótájékoztatóján. - Már­pedig egy instabil vállalko­zást a befektetők is elkerül­nek, sőt, a bankok is kiáll­nak mellőle. Ezért félő, hogy már a törvény elfoga­dása előtt a legtöbb szövet­kezet tönkremegy, és a hite­lező bank felszámolási eljá­rást kezdeményez. így elő­fordulhat, hogy mire a tör­vény valóban lehetővé teszi az üzletrészek kifizetését, már semmi vagyona nem marad a szövetkezetnek, amit pénzzé tehetne, és fi­zethetne. A képviselő, aki maga is szövetkezeti vezető hozzá­tette: ha a bank nem kér fel­számolást, de a külső üzlet­rész-tulajdonosok kérik a jussukat, az azt gerjeszti, hogy a tagok is pénzzé te­gyék üzletrészüket, így megint csak megszűnik az adott szövetkezet. Az is egy eshetőség, hogy a szövetke­zet tartozását egy tőkeerős hazai vagy bújtatott külföldi vevő megszerzi, ezzel ráte­szi a kezét a szövetkezetre, de neki már nem lesz érde­ke a foglalkoztatás, csak a nye­reség.- Gondol-e vajon arra vala­ki, hogy a szövetkezetek meg­szűnése után ki integrálja majd a kistermelőket, mi lesz a falvak sorsa, ha munkahe­lyek tízezrei szűnnek meg, és ezekkel együtt a jövedelemfor­rás is? - tette fel a „költői” kér­dést Pásztohy András. Ezt a rossz törvényjavaslatot vissza kell vonni - mondta, de hoz­zátette azt is, hogy van megol­dás. Az üzletrész kérdését ugyanis valóban meg kell ol­dani, mert az idő múlásával a probléma csak növekszik.- Adókedvezményekkel, át­gondolt támogatás-politikával és kedvezményes hitelekkel megszabadulhatná­nak a külső üzletrészektől a szövetkezetek. Az ál­lami szerepvállalás elkerülhetetlen, már csak azért is, mert 1992-ben is az állam kényszerítette rá a szövetkezetekre ezt a kárpótlás jellegű vagyo­ni kategóriát. Ötvenhatszoros somogyi aggodalom Somogy megyében jelenleg 90 me­zőgazdasági szövetkezet működik, 56-ot érint az üzletrészről szóló tör­vénytervezet. Ezek összesen 105 ezer hektár szántót művelnek, és mintegy 5 ezer embernek adnak munkát. Ez közel kilencven munka­hely szövetkezetenként, ami ha megszűnik, szinte ugyanennyi munkanélkülit jelent. A becslések szerint ugyanis jó ha 10 ember el tud helyezkedni máshol a szövetke­zeti dolgozók közül. Ezt Hemer Endre, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének me­gyei titkára mondta a Somogyi Hír­lapnak. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy az 56 szövetkezetből 34 a falujának egyetlen munkáltatója az önkormányzat mellett. A munka- nélküliek az önkormányzathoz mennek majd segélyért, ahonnét vi­szont hiányzik majd a szövetkezet által befizetett helyi adó.- Egy átlagos somogyi szövetke­zet 50 millió forint ér­tékű külső üzletrész­szel rendelkezik - mondta Hemer Endre.- A tervezet szerint eb­ből le kell vonni a hi­teltartozásokat, ami át­lagosan az üzletrészek 70 százaléka, de még így is ki kellene fizetni 15 millió forintot. En­nek - egy-két kivétellel- nincs meg a forrása. Az érdekvédelmi szervezetnél attól is tartanak, hogy a nyugdíjas tagok és a külső üzlet­rész-tulajdonosok egymást gerjeszt­ve kérik majd a kifizetést, sőt ha lát­szik, hogy emiatt a szövetkezet gondban lehet, a tagok is beállnak a sorba, hogy addig vigyék a vüietőt, amíg van.- Nem tudom elképzelni, hogy akad szövetkezeti vezető, aki ezt el­kezdi - tette hozzá a titkár. - Inkább jöjjön a csődbiztos, mondják majd, akkor pedig mindenki rosszul jár. A vagyont csak áron alul lehet eladni, a befolyt pénzből pedig először a bankokat, szállítókat fizetik ki. Üz­letrészre csak kevés helyen marad pénz. Úgy rossz ez a törvényterve­zet, ahogy van - summázta vélemé­nyét. Az aggodalom érthető, hiszen ha a folyamat elindul, senki nem gátol­hatja meg a már amúgy is jelen lévő külföldi és magyar befektetőket, hogy egyszerűen megvegyék egy szövetkezet teljes adósságát, és még a jelenleginél is nagyobb birtokszer­kezetek alakuljanak ki. Merthogy az is tendencia - és ezt is jól mutatják az adatok - hogy a megszűnt szö­vetkezetek földjén nem kisgazda­ságok, hanem igenis nagy földterü­letekkel rendelkező - és gyakran SOMOGY SZÁNTÓTERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA Használója szerint Üzennagyság szerint Fúrás: KSH Össz. terület: 263464 ha J külföldiek kezében lévő - nagybir­tokok alakultak ki. Az egyéni gaz­dálkodók által használt földterület 40 százaléka nagyüzemi méretű. Vagyis - vonják le a végkövetkezte­tést a törvénytervezetet ellenzők - a politikai szándékok könnyen visz- szafelé sülhetnek el... varga ottó Átalakul a gyümölcspiac A hazai termés drágább mint az egzotikum Somogybán idén ősszel csak­nem 200 hektáron telepítenek szőlőt és gyümölcsöt. A válto­zó fogyasztási szokások elle­nére is van piaca a hazai ter­mesztésű árunak, a termelők bíznak az ágazat hosszú távú megerősödésében. Hazánkban a gyümölcs átlagfo­gyasztás - évente - mintegy 60-70 kiló, ám jelentősen változott az összetétel. Az egyre növekvő im­port miatt jelentős mennyiségű déligyümölcsöt adnak el a keres­kedők. Az elmúlt évtizedben ala­posan bővült a kínálat, ennek elle­nére a hazai termesztésű gyümöl­csök iránt töretlen a kereslet. A kisebb bevásárlóhelyeken és a piacokon javában tart az őszi szezon, bár az árak egyelőre meg­lehetősen magasak. Továbbra is a legkeresettebb finomságok kö­zött tartják számon az almát, több nagykereskedő szerint ebből veszik a legnagyobb mennyisé­get. Egy kiló 90-110 forint, ám a legfrissebb piaci előrejelzések szerint már a héten mintegy 10-15 százalékkal csökken az ára. Ka­posváron több dél-somogyi ter­melő jelentkezett, akik elárusító- helyet és raktárát bérelnek, ráadá­sul a környező településekről is nagyobb szállítmányokat várnak. Alkalmanként több tonnát hoz­nak a teherautók. Bár a 120-130 forintos körteár sokak szerint vevőriasztó, a ke­reslet egyre nagyobb. Már kapha­tó a tárolásra alkalmas fajta, a gyengébb minőségűt alig 80-90 forintért árusítják. Az utóbbi években ritkán lehetett látni bir­set, most számos piacon árulják. Ebből - többek között - sajtot és lekvárt készítenek a háziasszony­ok, a gyümölcs kilója 200-250 fo­rint. A kései zamatos szüvából is jókora a felhozatal, 80-100 forin­tért adják, s ringlóból sincs hiány. Szakemberek szerint az őszi szezon még több mint egy hóna­pig tart, s akkor szinte egyik nap­ról a másikra töredékére csökken a hazai termesztésű gyümölcs el­adás. Az import termékek közül keresett a narancs, a mandarin és a citrom, ám a banán részesedése évek-óta meghatározó. Ez utóbbit egész éven át árulják, néhány ak­ciót leszámítva kilója most mint- egy 190-220 forint. _________il*. ( KifflMXÜl’ kis- és középvállalkozóknak ** Á • gyors hitelbírálat • 1 és 30 millió forint között • kezelési költség és hitelbírálati díj nélkül • Hitelgarancia kezességvállalása • futamidő 1 év További információ: Kaposvár, Teleki u. 7. Tel.: (82) 312-856 KÖLCSÖNÖS BIZALOM - KÖZÖS SIKER [t^l www.konzumbanK.hu KONZUMBANK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom