Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-18 / 219. szám

I 2000. Szeptember 18., Hétfő KAPO S V Á R Somogyi Hírlap - 5. oldal Járda a Pipacsban A Pipacs utca arról nevezetes vá­rosszerte, hogy ott mindig törté­nik valami. Szinte nem telik el hét, hogy valami közös progra­mot ne szerveznének az ott la­kók. És ezeket az alkalmakat rendszerint arra is felhasznál­ják, hogy szebbé, kellemesebbé tegyék környezetüket. Most ép­pen járdát építenek, közös erő­vel. A Pipacs Utcai Baráti Kör Egyesület már tavaly is, s az idén is pályázott az önkormány­zat önerős járdaépítésre kiírt pá­lyázatán. Most sikerült 80 ezer forintot elnyerniük. A pénzen beton já­rólapokat vásároltak, és a hét végére összehívták a környék la­kóit. A szórólapon közzétett fel­hívásra több mint húszán jöttek segíteni, az egyesület tagjai, és mások is. A fűben kitaposott ös­vények helyére rakták le a lapo­kat, így készült el egy huszonki­lenc és egy huszonhét méteres járdaszakasz. ______________■ M ozartot hallgat az okleveles mérnök Fél évszázados eredményes mérnöki munkásságát ismerte el Horváth Já­nosnak a Budapesti Műszaki és Gaz­daságtudományi Egyetem a napok­ban. A városhoz mindig hű szakem­ber az arany díszoklevelet a főváros­ban vehette át.- A gimnázium után két szakma lebegett előttem. Matematikából olyan jó voltam, hogy érettségiznem sem kellett. De nem emellett, hanem inkább a mérnöki pálya mellett tettem le a voksot. 1943-ban a háború közepén kezdtem el az egyetemet, melyet fél év múlva be is zártak. Az egész műegyete­met tanárostól, hallgatóstól Németországba vitték. Én nem mentem, helyette felszálltam a Kaposvárra tartó - mint később megtudtam az akkori utolsó - vonatra. Egy évig lógtam a levegőben, egy jó barátom segített átvészelni ezt az időszakot. Az államépítészeti hivatal aztán összegyűjtötte a mérnököket, így nem fenyegetett a kitoloncolás veszélye. Horváth Jánosra, mint munkás származá­sú mérnökre, egyetemi tanulmányai végén felfigyelt a közlekedési minisztérium terve­zési főosztálya. Azzal bízták meg, hogy irá­nyítsa a budapesti metró építkezést. Fél évig bírta, felmondott. Szíve visszahúzta a somo­gyi megyeszékhelyre. A Kaposvári Gazdasá­gi Vasutak munkatársaként a kisvasút építke­zést vezette, ennél a cégnél három évig dol­gozott. A Somogy Megyei Tatarozó és Építő Vállalathoz sodorta az élet szele, a tervező osztály statikus mérnöke lett. Ebből vált ki a Somogyterv, ahol szakági főmérnökként al­kalmazták. A főstatikus ma is dolgozna, ha felkérnék. Úgy érzi még mindig hasznára tudna lenni szülővárosának. Az utcákon jár­va gyakorta észlel hibákat, melyeket egy ta­pasztaltabb szakember már nem követett volna el. Egy-egy épület statikáját bármikor el tudná most is készíteni.- A pályám továbbra sem tekinthető feke­te-fehérnek. A Somogytervet is otthagytam, mert a legjobb barátomat - aki egyszer már segített nekem - elküldték, én pedig követ­tem. 1982-ben vonultam nyugdíjba a tataro­zó vállalattól. Akkor jelentkeztem először a városi önkormányzatnál, de sem ekkor, sem további két alkalommal nem kellettem. Sze­rencsére megbízásokat kaptam, ebben bará­taim segítettek. Aztán ez év elején valahogy megváltozott minden. Elfeledkeztek rólam. Szabadidejében olvas, zenét hallgat, ked­vence Mozart. A muzsikákat két osztályba sorolja, van jó és létezik rossz zene. Az előbbi kategóriába tartozó műveket, főként a klasszikusokat kedvtelve hallgatja, de nem veti meg a dixieland-et sem.- Legnagyobb munkám a gépipari terve­zése volt. A megbízatás pikantériája, hogy a családi házunk a Pázmány Péter utcában állt, pontosan azon a helyen, ahol az intéz­mény épült. Kisajátították, helyette kaptuk a sávházi lakást, ahol 1972 óta élünk. Az állandó költözködések miatt csak néhány szomszédunkat ismerem. Azért fogadtuk el ezt az ajánlatot, mert szerettünk volna később egy új családi házat felhúzni. Ebből nem lett semmi, de a fiamnak, aki Székesfehérváron lakik, si­került egyet építeni. SZABÓ KINGA Horváth János 1924-ben született Kaposváron. 1942-ben érettségizett a Somssich Pál Gimnáziumban. Hyolc évvel később szerzett mérnöki diplo­mát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Nős. egy fia van László, unokái Pé­ter és Gábor. Csaknem 26 ezer forint pótdíjat fizettek be tegnap azok a gép­kocsivezetők, akik korábban ingyen használták a belvárosi fi­zetőparkoló-helyeket. A „figyelmetlen” járművezetők átlago­san mintegy 6 ezer forint tartozást halmoztak fel, a csúcstartó viszont több mint 50 ezer forintot. (Hír a Somogyi Hírlapból) Tóth Sándor kaposvári vállalkozó: - Figyelni kell az órát, mert ha lejár az idő, elkerülhetetlen a büntetés. Havonta általában 2-3 ezer forintot költők parkolásra, s ezt az összeget nem tikáram büntetéssel megtolda­ni. Amúgy rendszeresen használom a belvárosi parkolókat, ám jó len­ne, ha kedvezményt lehetne igényelni. A Petőfi téren és környékén a hét szinte minden napján sokan állnak meg, s hiába fizetnék, időnként tovább kell.hajtanom, mivel nekem már nem jut hely. Csontos Ferenc memyei üzemmérnök: - Nem akarom, hogy videón megörökítsék az autómat, ezért rátartással parkolok. Ha csak néhány perces dolgom van a városban, akkor is sietek, gyakran pillantok az órámra. Nem szeretném, ha másokhoz hasonlóan én is kapnék egy pi­ros cetlit a szélvédőmre. Hosszabb elfoglaltság esetén a megyei könyv­tár mögött található parkolóban, illetve a Bajcsy-Zsilinszky utcában ha­gyom az autót. Alkalmanként 3-400 forintot, havonta viszont több ezer forintot takarítok meg. Bodó László kaposvári számítástechnikus: - Még nem büntettek meg, de nagyon figyelek, hiszen szigorúan veszik a parkolást. A belvá­rosban dolgozom, ahol egyre kevesebb a megállóhely. Különösen a pia­ci napokon okoz gondot, a közeli utcákban ilyenkor alig lehet megmoz­dulni. Új, de ingyenes megállókat kellene építeni, mivel havonta ezrek­be kerülhet a napi néhány órás parkolás. Jó lenne, ha a vasútállomás és a nagy piac környékén több tucatnyi jármű elhelyezésére alkalmas he­lyet jelölnének ki, s az idegeskedés helyett kényelmesen lehetne közle­kedni. Egyébként kiváncsi vagyok, hogy a közeljövőben esedékes bel­városi forgalomelterelés miként hat majd ki a parkolásra. Vas Imre balatonlellei oktató: - Munkám miatt gyakran jövök Kapos­várra, a belső utcákban szinte mindenhol fizetni kell. Pénzbe kerül a né­hány perces megállás is. Célszerű volna nagyobb területet kiépíteni, ahol az autósok ingyen tudnának megállni, s a járművek sem zavarnák a környékbelieket._________________________________________■ Biztonságiak bevetésen Legalább 3-4 milliárd forint értékű műszaki berendezés és felszerelés található a kaposvári vasútállomá­son, ahol átfogó biztonsági ellenőr­zésre készülnek. A vizsgálat csaknem 200 dolgo­zót érint, az utóbbi időszak egyik legfontosabb ellenőrzésével kap­csolatos menetrend már elkészült. A felmérés nem titkolt célja, hogy pontos, átfogó képet kapjanak a dolgozók munkakörülményeiről, illetve az állomás, valamint a mű­szaki berendezések általános hely­zetéről. A csoportban egészség- ügyi, műszaki és közlekedésbiz­tonsági szakemberek dolgoznak. Schiszler László csomóponti-főnök­ség vezetője tegnap elmondta: a ka­posvári vizsgálat adatait feldolgoz­zák és az új információkat felhasz­nálva tovább javulhat a biztonság. A napi munkát a felmérés nem zavarja, bár az utóbbi időben töre­dékére csökkent a teherfuvarozás. A megyeszékhelyen naponta - átla­gosan - mintegy 50 személy és tu- catnyi tehervonat halad át. h. m. SIKERES VÉRADÁS A TESCONÁL. Nyolcvanhárom önkéntes, mintegy 38 liter vért adott szombaton a kaposvári Tesco áruház par­kolójában szervezett egésznapos véradáson, melyre folyamatosan érkeztek a segíteni vágyó emberek. Az országosan egyedülálló kez­deményezésben valamennyi Tesco áruház részt vett és ajándékcso- magot nyújtott át a véradóknak. _________________fotó: török anett Mi t szól hozzá? Érmék, képeslapok fillérektől a csillagos égig Több száz gyűjtő, több tíz­ezer éremmel érkezett a hétvégi országos éremgyűj­tő találkozóra a megyeszék­helyre. Évente kétszer szer­veznek hasonló találkozó­kat, ahol cserélni, vásárolni lehet a ritkaságokat.- A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének megyei csoportja meghívására érkeztek bélyeg-, képes­lapgyűjtők is. Kitünteté­seket, telefonkártyákat, fényképeket, régi tárgya­kat, banki papírokat, kötvényeket, szakirodal­mat, újságokat, fényké­pezőgépeket, fegyvere­ket és jelvényeket hoz­tak az ország minden tá­járól gyűjtők. Természe­tesen valamennyi a lehe­tő legrégebbi. Szervez­tünk egy éremcsere köz­vetítést is, melyre tagja­ink ajánlottak fel görög, római, magyar és külföl­di pénzeket. Értékük a néhány száz forinttól a tízezres nagyságrendig terjed - mondta el Berzy Péter, titkár. A kaposvári összejöve­telre meghívták a horvát, a jugoszláv és a román gyűjtőket is. A megyei szervezet 70 tagot szám­lál, de 370 érdeklődővel tartják a kapcsolatot. A tegnapi börzére 50 asztalt foglaltak le előre, de már reggel nyolc órakor zsúfolásig megtel­tek. Vasárnap lévén a látogatók is korán kel­tek. Nem véletlen, hiszen egy-egy ritkaságra többen szemet vetettek.- Harminc éve gyűjtöm az érmeket. Még is­kolás koromban találtam római pénzeket az egyik somogyi faluban, azóta a szenvedé­lyemmé vált cseréjük, vásárlásuk. Akkoriban létezett még a Gyűjtsünk Együtt nevű klub, ott nyílt lehetőség a kollekció bővítésére. Büszke vagyok az időszámítás előtti pénzeim­re, a kelta és a görög érmékre. Modern pén­zekkel nem foglalkozom. Főként német és an­gol nyelvű katalógusokból tudok tájékozódni, hiszen a cseréknél nem árt tisztában lenni a tárgyak eredetével, értékével - közli az egyik, neve elhallgatását kérő, gyűjtő. Különös gonddal bánik velük. Az ezüstök egy idő után megfeketednek, vegyszerrel lehet csak meg­tisztítani őket. Tálcákon, érmetartókban tárol­ja a kincseket. Minden hétfőn a művelődési központban találkoznak, és cserélgetnek. Mint megtudtam a gyűjtők nem árulják el ne­vüket, hiszen megtörtént már, hogy illetékte­lenek így szereztek tudomást az értékes zsák­mányról, nem is késlekedtek sokáig, megsze­rezték.- A bélyegeket és a képeslapokat 65 éve gyűjtöm. Sokan nem tudják, hogy az az érté­kes, amelyik nincs lebélyegezve. Igazán a klasszikusok érnek sokat, például az Osztrák­Egy-egy éremritkaságért akár több tízezer forintot is kifizetnek a gyűjtők FOTÓ: TÖRÖK Magyar Posta kiadványai. A borítékról, levele­zőlapról vétek leáztatni, így ugyanis még érté­kesebbek. Képeslapjaim közül az egyik legré­gebbi 1911-ből való. Valamennyi megjárta a postákat. A legolcsóbb egy forintba kerül, a felső határ pedig a csillagos ég. Azért szere­tem az ilyen jellegű börzéket, mert olyan, mint a piac. Alkudozni lehet, sőt árleszállítás­sal is találkozni - tudatja egy másik gyűjtő. Nem tárta az érdeklődők elé kitüntetés gyűjteményét az a kaposvári fiatalember, aki az 1945 óta kiadott elismerések birtokosa. Csupán 6-8 darab hiányzik a teljes, felbecsül­hetetlen értékű kollekcióból.- Csak a csere jöhet szóba, el nem adok egyet sem. Először én is régi pénzekért ra­jongtam, de miután telítődött a piac, a hiány­zókért pedig hatalmas összegeket kértek, át­tértem a kitüntetésekre. Három éve kapom az ismerősöktől, vásárolom. Párszáz forinttól a több tízezres nagyságrendig terjednek az árak. Kiállításon is bemutattam már értékei­met, szeretném a jövőben is közszemlére tár­ni a ritka tárgyakat. Az egyik sorozatra, saj­nos nem teljes, igazán büszke vagyok. Jóval a rendszerváltás előtt legyártatták a harmadik világháború elismeréseit, melyeket ugyebár a történelmi események ismeretében, sosem adtak át. A teljes kollekcióval az országban mindössze ketten rendelkeznek. A hiányzó­kat keresem, de még nem bukkantam rá. SZABÓ KINGA VÁROSLAKÓK KÉRDEZTÉK Tel.: 319-756: - Miért engedik meg, hogy ruhákat árusítsanak a színházpark területén? Néhány vevő már nem is megy be a piac­ra, inkább a parkban vásárol azoktól, akik nem fizetnek bérle­ti díjat, helyjegyet. Németh István, a közterület-fel­ügyelet vezetője: - A közterületet rendeltetésétől eltérően csakis köz­terület-kezelői és hatósági enge­déllyel lehet használni. A színház­park különösen védett pihenőöve­zet, a munkatársaim ezért ott gyak­ran ellenőriznek, és a szabálysértő­ket szigorúan megbüntetik.'Ha va­lakit többször illegális árusításon kapunk, akkor szabálysértési eljá­rást kezdeményezünk ellene. Tel.: 315-303: - Mikor fejezik be azt az utat, amit a Desedai Ba­ráti Kör szervezésében a telektu­lajdonosok pénzén kezdtek el építem? Tóth István, a kivitelező képvi­selője: - Néhány napja elkészült az út bitumenes zárórétege, és ez­zel befejeztük az útépítést. Szük­ség lenne még egy záróréteg fölhe­lyezésére, ám ezt csak akkor tud­juk elkészíteni, ha a telektulajdo­nosok újabb pénzösszeggel hoz­zájárulnának a munkához. ■ Hírek KISÁLLATBÖRZE. Mintegy JO­SS tenyésztő hozta el állatait a Toponiári Művelődési Házban tar­tott kisállat-bemutató és -börzére. A látogatók szinte valamennyi ga­lambfajtát, színpompás díszfácá­nokat és díszbaromfikat is meg­csodálhatták, de voltak egzotikus madarak, papagájok, kakaduk, pintyek is. A fajtabemutatón nem­csak nézelődni, hanem csere­berélni és vásárolni is lehetett. BAJNOKSÁG. Töröcske- bajnokságot rendeztek asztalite­niszben a hét végén a városrész­ben. A döntőt - amelyben bebizo­nyosodott, hogy kicsi a bors, de erős - a Győri-Seffer páros nyerte a Bierer-Sárdi kettős ellen. A nagy sikerre való tekintettel minden év­ben megrendezik ezentúl a ver­senyt ____________________■ Mo ziműsor FÉL 4, háromnegyed 6: ÉG VE­LÜNK! (am.) 8: A KILENCEDIK KAPU (am.) *20934* Kérdezzen: m 316-165 Ha kérdése van Kaposvár bármely vezetőjéhez, polgárához, azt mi to­vábbítjuk, a választ pedig lapunk­ban közöljük. Kérjük, hogy a kér­dés előtt mondják rá nevüket, cí­müket, illetve telefonszámukat. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom