Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-09 / 212. szám

2000. szeptember 10. ★ ARCKÉP ★ 7 Szerencsések, akik nem érzik munkának azt, amit csinálnak, mert kenyérkereső foglalkozásuk megegyezik a hobbijukkal. Vágó István, a népszerű tévés személyiség is ilyen ember. Ráadásul olyan sokoldalú, hogy összeszámolni is nehéz. Mű­sorainak, vetélkedőinek figyelése közben ez többszörösen ki­derült már az elmúlt 25 év alatt. Bizony, ennyi ideje, hogy rendszeresen találkozhatunk vele a képernyőn. Úgy tűnik szá­munkra, mintha személyes ismerősünk lenne, ennek ellenére keveset tudunk róla. Ismereteink hiányát pótlandó beszélget­tünk vele a Balaton partján, ahova nem üdülni, hanem koncer­tezni érkezett a Favágók együttes oszlopos tagjaként.- Tudjuk önről, hogy vegyész­mérnökként szerzett diplomát, több nyelven beszél, mégis a vetél­kedők királya lett...- Nem, nem! Nem vagyok király. Azt például énekesekre szokták mon­dani. Úgy fogalmaznék inkább, hogy ebben a műfajban én dolgo­zom a leghosszabb ideje, 1975 óta. Akkor volt műsoron a Kicsoda? Micsoda?. Talán so­kan emlékeznek még rá.- Biztosan. És ön miként emlékezik vissza gyerek­korára?- Erről órákat tudnék me­sélni. Szokták mondani, hogy nem mindegy, mi esik valató fejére kiskorában, sörösüveg vagy lexikon. Nekem szeren­csére az utóbbi. Édesapám ugyanis rendkívül művelt em­ber volt, aki nyelvtanár létére remekül zongorázott, sokat muzsikált a barátaival.- Ezek szerint tőle örö­költe nyelvérzékét és zene- szeretetét.- Építésztechnikus édes­anyámtól viszont mindazt, ami az úgynevezett reálszfé­rához tartozik.- Vagyis az ő hatására vá­lasztott pályát először.- Az úgy történt, hogy összeült a csalá­di tanács, amikor közöltem, hogy nyel­vész szeretnék lenni. Mindenki elmondta a véleményét, s azzal győztek meg, hogy nyelvészként a könyvtárban nem lehet kémcsövekkel bíbelődni, fordítva viszont igen. Egyébként azért szerettem a kémiát annyira, mert ez volt az a tárgy, amit tel­jesen egyedül kezdtem el tanulni.- A többit nem?- Említettem már, abban a kivételes szerencsében volt részem, hogy remek helyre születtem. Otthon nagyon sok olyasmit ismerhettem meg, amiről má­sok még az iskolában sem hallanak. Az­tán az is óriási lehetőségnek számított, hogy az általános iskola hetedik osztá­lyát Kairóban végezhettem.- Miként került oda?- Édesapám révén, aki egy évig ma­gyar nyelvet tanított ott.- Hogyan fogadták az arab gye­rekek?- Angol iskolába jártam, de termé­szetesen tőlük tanultam meg arabu­sul. Előtte, tízéves koromtól, már a né­mettel ismerkedtem, utána az angollal is. Egyébként egyik nyelvet sem szülői segédlettel sajátítottam el, mert azt családon belül nem lehet tanítani. Édesapám sem vállalkozott erre, én sem a fiam esetében.- Árulja el, hogy az olyan egzoti­kus nyelveknek, mint például az arab is, mennyire sikerült elsajátí­tania a grammatikáját! Vagy csak szókincskészletét gyarapította?- A nyelvekben a nyelvtan az, ami a legjobban érdekel. Az tükrözi ugyanis leginkább egy nép szemléletét, gon­dolkodásmódját, kultúráját.- Visszatérve egy kicsit Kairóra, megkérdezem, hogy mennyiben látta másként a várost gyerekszem­mel, mint felnőttként?- Azt tudom erre mondani, hogy én a lehető legjobb időszakom­ban tölthettem kint azt az esz­tendőt, mert akkor fordultam át felnőtté. Tizenhárom éves voltam, amikor Görögország és Itália érintésével, a történel­mi útvonalon indultunk haza­felé. így aztán az ókort én a helyszínen tanultam, a művé­szettörténetet szintén.- Később mégis mást vá­lasztott, s már említette, hogy miért. Azt viszont nem tudjuk, hogy kamaszként mi mindennel foglalkozott még.- Tizenöt éves voltam, ami­kor begyűrűzött hozzánk a beatkorszak. Természetesen azonnal megtanultam gitároz­ni. Akkor én voltam a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban az el­ső, aki már pengetett. Emlék­szem rá, Dévai Nagy Kamillá­nak is - aki alattam járt — én mutattam meg, hogy miként kell az akkordokat fogni. Volt saját zenekarom, de nem lettünk híre­sek. Még az építőtáborban is állandó­an játszottunk. Erre, meg néhány lányra határozottan emlékszem. Arra, hogy milyen munkát végeztünk, ke­vésbé. Talán kacsoltunk a szőlőkben.- Ennek ellenére mégsem a me­zőgazdaságban szerzett babérokat, hanem a szavak embere lett.- Igaz. Méghozzá azért, mert nem túl jóképű fiúként sokáig csendesen vártam, hogy a lányok felismerjék bennem a csiszolatlan gyémántot. Nem sikerült. Talán nem voltam elég türelmes. Úgy határoztam, hogy mást kell bevetni, a puszta megjelenés nem elég. Ekkor kezdtem el kinyitni a számat.- Jó döntés volt. Mint ahogy a pályamódosítás is.- Pedig az egyetemen még szilárdan hittem, hogy vegyész leszek. A Chinoinban kezdtem 1972-ben, de ha­mar rájöttem, hogy a tárgyalások job­ban mennek, mint az üzemi munka. A Medimpexben, ahol a tudományos együttműködési osztályon dolgoztam, már kifejezetten élveztem az üzleti megbeszéléseket.- Ebben az időszakban nem akarták ipari kémnek beszervez­ni? Elvégre olyan fiatal szakember volt, aki több nyelven beszélt, ott­honosan mozgott a világban.- Néha úgy éreztem, hogy tesznek erre laza kísérleteket, de konkrét aján­latot nem kaptam. Éppen egy tartós külföldi kiküldetés előtt álltam ugyan­is, amikor jelentkeztem a Riporter ke­restetik vetélkedőre.- Miért? Csak nem vagány- ságból?- Sosem voltam az. Ma sem szeretek vállalkozni. A verebet jobban megbe­csülöm, mint a holnapi túzokot. Ku­darckerülő vagyok inkább, mint siker- hajhász. A kínálkozó lehetőségeket vi­szont nem szoktam kihagyni. Ezért is jelentkeztem 1975-ben a televízió fel­hívására. Nem a képernyőre vágytam, inkább szerkesztő akartam lenni.- Akkor vetélkedett, azóta vi­szont vetélkedtet.- így alakult, hamar bekerültem a skatulyába.- Miért igazolt át az RTL Klub­hoz?- Ennek hosszú sora van. Szerettem volna például egy vitaműsort indítani - nem sikerült.- Milyen lett volna?- Az áltudományokat akartam kör­bejárni. Elnökhelyettese vagyok ugyanis a TTT-nek, ami a Tényeket Tisztelők Társaságát jelenti. Tagjaink a sarlatánok ellen küzdenek, korrekt módszerekkel. Bevallom, hogy belő­lem indulatokat vált ki, ha valaki in­gákkal manipulál, vesszővel keresi a vizét, vagy áltudományos értekezése­ket tart a Pi-víz állítólagos előnyeiről. Mi szembeszállunk mindennel, ami­ben megnyilvánul az emberi butaság.- Új munkahelyén láthatunk majd ilyen műsort?- Egyelőre nem aktuális még, mert sok olyan feladatot kaptam, ami na­gyon tetszik. Örülök is annak, hogy a Csalóka, meg a Legyen ön is mil­liomos! pillanatok alatt népszerű lett.- Ön már régóta az. Tanúskodik erről a három alkalommal is el­nyert népszerűségi díja. Gondolt már arra, hogy a csúcson hagyja abba?- Úgy fogalmaznék inkább, hogy elő­készítettem a képernyőn túli életemet. Ennek három eleme van. Az egyik az internet. A második a zene, a harmadik pedig a vendéglátáshoz kapcsolódik.- Éttermet nyit vagy éjszakai lokált?- Nem lehet a hagyományos kate­góriákba sorolni azt a helyet, amit majd kialakítunk. Egyelőre csupán annyit mondanék róla, hogy nálunk a sztriptíz helyett valami egészen más lesz.- Mikortól?- Nem tudok konkrét dátumot mondani.- Nem zavarja, hogy a Legyen ön is milliomos! című játékban fel­adata szerint el kell bizonytalaní- tania a játékosokat?- Az első néhány adás után igyekez­tem visszafogni magam. Megszeret­tem ezt a szerepkört, mert korábban én már minden kérdést feltettem a műveltség köréből. Ebben a műsorban ezen kívüli kérdések is elhangzanak. Egyébként azt gondolom, hogy aki sok pénzt akar elvinni, annak a tudása le­gyen magabiztos.- Ha játszhatna, mi lenne a gyen­ge pontja?- Nem mondom meg.- Akkor legalább azt árulja el, hogy gyerekkorában mi volt a leg­kedvesebb játéka!- A Capitaly. No meg a Zulu névre hallgató elefánt, amit a fiam után talán az unokám is megörököl egyszer. Palásti Péter A Favágók basszusgitárosa egyébként dzsesszt hallgat Mások mondják róla VÁGÓ JUDIT, a feleség: - Otthon ugyanolyan, mint a tévében vagy bárhol. Az­zal a különbséggel, hogy sokkal gyakrabban korrigál. Kijavítja a nyelvhe­lyességi hibákat, figyelmeztet egy-egy idegen kifejezés rossz kiejtésére. Olyan, mint egy tanár bácsi, aki valamennyi felnőttet a tanítványának te­kint. Megszoktuk, ilyennek szeretjük. Engem is hatalmas tudásával bűvölt el leginkább, mert sokat lehetett vele beszélgetni fontos és értelmes dol­gokról is. Egyébként véletlenül sem nevezném házias típusnak, mert taka­rításra, meg az ehhez hasonlókra sosincs energiája, de főleg ideje. Igaz. házasságunk elején azt mondta nekem, hogy imád mosogatni, aztán na­gyon hamar vett egy mosogatógépet. HEILIG GÁBOR zenész: - Hihetetlenül intelligens, aki műszaki beállítottsága ellenére a humán dolgokhoz sokkal jobban ért. Bármi felé veszi az irányt, nagyon jó eredményeket tud elérni. Lehet ez szőnyegszövés épp úgy, mint versírás. Neki teljesen mindegy. Az viszont nem, hogy kikkel tölti kevés szabadidejét. Meghatóan ragaszkodó barát, ugyanakkor barátkozó termé­szete ellenére nem könnyű közel kerülni hozzá. Akit viszont egyszer been­gedett a láthatatlan kiskapun, az egy életre bent marad. ÁRPA ATTILA, az RTL KLUB kreatív igazgatója: - Rendkívül megfontolt, sok jó ötlete van. Munkájában számomra az is szimpatikus, hogy sosem felejti el, kiknek csinálja a műsort. Folyamatosan arra törekszik, hogy a nézők jól szórakozzanak, s ennek érdekében mindent megtesz. Egyetlen rossz szót sem mond másról, bár mindenkiről és mindenről van véleménye. A felvé­teleknél gyakran történnek váratlan események, amin mások kibuknának, de ő türelemmel viseli a kényszerű leállásokat. Megfigyeltem azt is, hogy segíti a fiatal pályakezdőket, mindig van hozzájuk néhány jó szava. Névjegy Budapesten született, 1949 februárjában Édesapja angol-német szakos középiskolai nyelvtanár, lelkes amatőr zenész Édesanyja építésztechnikus Testvére nincs Felesége Vágó Judit újságíró Fia Vágó Péter János, aki most fejezte be a Gundel Károly Vendéglátó-ipari Szakközépiskolát Eredeti végzettsége vegyészmérnök, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte Ma elsősorban vetélkedők népszerű vezetője, ugyanakkor a Favágók együttes basszusgitárosa Első önálló tévéműsora a Kicsoda? Micsoda? volt 1975-ben Angolból, németből, franciából és spanyolból van felsőfokú vizsgája, ám többé-kevésbé tud oroszul, olaszul, lengyelül, svédül, portugálul, arabul, hindiül és japánul is Kedveli a dzsesszt, szűkebb baráti körében csak azt játszanak Minden különleges ételt-italt szeret, leginkább az indiai currys bárányt, étkezés előtt szívesen iszik Metaxát Rengeteget utazott már külföldre is, de Dél-Amerikába még nem jutottéi, pedig szeretne

Next

/
Oldalképek
Tartalom