Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-09 / 212. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap HAZAI TÜKÖR 2000. Szeptember 9., Szombat KOALÍCIÓS EGYETÉRTÉS. A FKGP parlamenti frakciója támogatja az adótörvények el­fogadását - mondta Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter, miután négyszemközti megbeszélést folytatott Orbán Viktor kor­mányfővel. A kisgazda párt­elnök elmondása szerint „bár­milyen módosítás a csomagon csak úgy lehetséges, hogy a Fidesszel közösen alakítjuk ki az álláspontunkat”. A honvé­delmi tárca nemrég megürese­dett közigazgatási államtitkári porsztjának betöltéséről is közösen döntenek majd. KEDDIG BENZINCSEND. A Mól igazgatótanácsa tegnap nem döntött a gázolaj és a ben­zin árának emeléséről. Egész napos tanácskozás után mind­össze annyit közöltek, hogy három önálló társaságra bont­ják a most évi 100 milliárdos veszteséget termelő gázágaza­tot. Hernádi Zsolt, az igazgató­ság elnöke bejelentette, hogy jövő kedden a társaság árbizott­sága határoz az üzemanyag- árak emelésének mértékéről. BÉKÉTLEN CSILLEBÉRC. Újabb vita bontakozott ki az ifjúsági tárca és a csillebérci gyermektábort birtokló-üze­meltető úttörőszövetség között. Utóbbi vezetőinek állítása sze­rint a tulajdonosi jogaikat két­ségbe vonó minisztériumi nyi­latkozatok megjelenése óta leg­alább 50 millió forintos veszte­ség érte őket. Ezt azonban a tárca lehetetlennek tartja, vi­szont fenntartja állítását, hogy az ifjúsági szervezet jogellene­sen jutott az egykori KISZ- vagyon tulajdonjogához. VÁLTOZÓ TÁMOGATÁS. A tervek szerint 2001 januárjától megszűnik a fogyatékkal élők jelenleg havi háromezemé- gyszáz forintos adókedvezmé­nye, az érintetteknek folyósított emelt szintű családi pótlék vi­szont - háromezer forinttal - 10500 forintra emelkedik. Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára úgy tudja, a fogyatékos vagy tartósan beteg tizennyolc éven aluliak 60 ez­ren, az ennél idősebbek 50 ez­ren vannak. ■ A Mosdósi Kórház bérleti üzemeltetésbe adná a 25 m-es 4 sávos felnőtt uszodáját és gyermek tanmedencéjét. Vállalkozók ajánlatait kérjük. Felvilágosítás kérhető: a gazdasági igazgatótól és a műszaki osztályvezetó'től Ajánlattételi határidő: 2000. szeptember 22. (21748) Új börtönök épülnek Az igazságügy-miniszter az előzetes letartóztatásban lévőknek kialakított börtönépületet adott át fotói europress/körmendi imre Az eddigieknél sokkal több pénz jut a költ­ségvetésből a büntetés-végrehajtás és a bör­tönviszonyok javítására. Ezt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter jelentette ki, amikor tegnap új börtönépületet avatott a főváros­ban. 2002 nyarán Veszprémben nyílik új büntetés-végrehajtási intézet, utána pedig Szegeden és Szolnokon tervezik kisebb börtönök átadását. Budapest Másfél éve dr. Bökönyi István vezérőrnagy lett a Büntetés-végrehajtási Parancsnokság vezetője, aki a büntetés-végrehajtás napján adott interjút az Europressnek.- Az a hír járja, hogy ön jelentős szigorításo­kat vezetett be a börtönökben.- Nem szigorítottunk, csak jobban megköve­teljük a szabályokat. Ma majdnem 16 ezer elítélt van az országban, de alig tízezret tudnánk elhe­lyezni, ha minden nemzetközi előírást megtarta­nánk, olyan elavultak a börtöneink. A büntetés­végrehajtási személyzet jövedelme és ellátottsá­ga egyötödével alacsonyabb bármely más fegy­veres testületnél. Ezeket a gondokat csak növel­te,- hogy a büntetés-végrehajtás filozófiájában a közelmúltban a túlzott liberalizmus érvényesült. A jogszabályok hét jogcímen teszik lehetővé, hogy a fogvatartottak ideiglenesen elhagyják a börtönt. Amikor átvettem a parancsnokságot, több mint ezren jártak haza hétvégeken. Én azt mondtam, csak az menjen ideig­lenes eltávozásra, aki nagyon megérdemli. Rendkívüli esetben, ha például meghalt a hozzátarto­zója, elmehet a temetésre, ha be­omlott a háza, menjen haza, hozza rendbe az épületet és jöj­jön vissza.- Mi változott a börtönélet min- dennapjaiban- Az Európa Tanács illetékes bizottsága pél­dául megdicsérte az élelmezésünket és az egész­ségügyi gondoskodásunkat. Szeretnénk, ha a ta­nulást minél többen vállalnák, hiszen lehetőség van még a középiskola vagy főiskola elvégzésére is. 12 üzemünk van, Skandináviában az itt gyár­tott söprűkkel sepernek, Németországban pedig a mi munkavédelmi bakancsainkban dolgoznak az emberek. Azt is figyelembe vesszük, hogy aki nálunk kitanult egy szakmát, kárpitos, aszta­los, számítógép-kezelő lett, az hasznos emberré vált, csökkentjük tehát a büntetését.- A fiatalkorú bűnözők között növekszik a visszaesők száma.- Ez az egyik legnagyobb problémánk. Egyet­len fiatalkorúaknak fenntartott börtönünk van Tökölön, de ez sem alkalmas erre a célra. A csa­láddal való kapcsolattartás igen fontos lenne. Ma azonban a legtöbb fiatal családja nem tudja megoldani, hogy az ország távoli részeiből Budapestre utazzon, majd onnan Tökölre, koós A jövő nemzedék „gyámja” Senki nem reméli, hogy rövid időn belül felemelheti szavát a jövő nemzedékek érdekeinek szószólója. A lényeg az, hogy ébren tartsuk a társadalom felelősségét a következő generációk érdekében - hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián. Budapest A jövő nemzedékek országgyűlé­si biztosi intézményének felállí­tását kezdeményező védegylet szakértők előtt vitatta meg az Al­kotmánybíróság egykori elnöke, Sólyom László által kidolgozott törvénytervezetet. A természeti és kulturális sok­féleség megőrzésére, egy jobb mi­nőségű élet feltételeinek megte­remtésére fél évvel ezelőtt alakult civü szervezet tagjai között van akadémikus, genetikus, közgaz­dász, alkotmányjogász, festő, író, egyetemi tanár. Jelenleg egyedül Kanada egyik államában működik a hazai el­képzeléshez közel álló ombuds­man, de Magyarország például a kisebbségi biztos intézményének megteremtésével is egyedüli a vi­lágban. Majtényi László adatvé­delmi biztos a konferencián kifej­tette: jelentős eredményeket érhet el a jövő nemzedék érdekeit védő ombudsman, hiszen a Föld túlné­pesedése, az éhínség, a savas esők, a természeti kincsek fogyat­kozása az utánunk jövő generáci­ók életminőségét is jelentősen be­folyásoló tényezők. Ugyanakkor a ő érdekeiket jelenleg senki nem védi. Az Alkotmánybíróság egy­kori elnökének véleménye szerint a politika ennek az intézménynek a felállításával kifejezhetné a jövő nemzedékek iránti elkötelezettsé­gét. Sólyom László ugyanakkor lapunknak kételyeit is kifejezte, amikor úgy fogalmazott, hogy 5-10 éven belül nem valószínű az új ombudsman hivatalának felállí­tása. De beszélni kell róla, folya­matosan a társadalom tudatában kell tartam az ügyet, hiszen mind­annyiunknak nagy a felelőssége abban, hogy mit hagyunk utóda­inkra. H. M. Majdnem változatlan az áfa AZ EGYES ADÓFAJTÁK ARÁNYA AZ ÉVES ADÓBEVÉTELHEZ VISZONYÍTVA (%) 2000 2001 Áfa 22,2 22,3 Jövedéki és fogyasztási adó 11 10,8 Helyi adók 4,5 4,6 Illetékek 1,8 1,7 Gépjárműadó 0,5 0,6 Országgyűlés Az MDF és az MSZP már is­mertette azokat a módosítá­sokat, amelyek elíogadása esetén támogatná az elkö­vetkező két év adótörvénye­it. Az SZDSZ hétfőn teszi közzé önálló javaslatait. Be­fejeződött az adótörvények általános vitája a parlamentben. Az áfa, a jövedéki adó és a helyi adók, valamint az illetékek vál­tozásának tárgyalásával lezárták a képviselők a jövő évi és a 2002. évi adótörvények általános tár­gyalását. A vitát ugyanakkor már ebben a szakaszban az jel­lemezte, hogy a sokszor elismé­telt általános megjegyzések he­lyett inkább a részletekről fejtet­ték ki véleményüket a képvise­lők. Ellenzéki és kormánypárti fel­szólalók is egyetértettek például abban, hogy ketté kellene válasz­tani a szőlő- és bortermelőket, hogy a szőlő kikerüljön a jövedé­ki termékek köréből. Többen ki­fogásolták, hogy éppen a kis és középvállalkozások terhei növe­kednek a helyi adók megemelése révén. A szocialista Nagy Sándor pedig azt javasolta, kezdjenek hatpárti egyeztetést a jövedéki adó rendszerének teljes újrasza­bályozásáról. Két párt, az MDF és az MSZP tegnap hozta nyilvánosságra mó­dosító javaslatait az adótörvé­nyek elfogadásához. A Magyar Demokrata Fórum szeretné elér­ni, hogy a vállalkozások a nyere­ség első 10 millió forintja után ne fizessenek adót akkor, ha a pénzt beruházásra fordítják. Az szja középső sávjának felső határát 1 millió 200 ezer forintra emelnék, ellenzik a benzin jövedéki adójá­nak megemelését, és illetékmen­tességet szorgalmaznak az első használt lakás megvásárlása után is. A szocialisták a minimálbér teljes adómentességét javasolják, havi bruttó 100 ezer forintos jöve­delemig a felére, 125 ezer forintig pedig egynegyedével csökkente­nék a személyi jövedelemadót. Indítványozzák, hogy azok a csa­ládok, amelyek nem tudják igénybe venni a gyermekek után járó adókedvezményt, kiegészí­tett családi pótlékot kapjanak. A tb-járulékok csökkentése helyett pedig szerintük inkább az egész­ségügyi hozzájárulást kellene 2100 forintra mérsékelni. A parlament megkezdte a ke­reskedelmi ügynöki tevékenység szabályozásáról szóló törvény- tervezet tárgyalását. _________■ F üggetlen építőhatóság Budapest Az építészek szerint önál­ló állami hivatali hálóza­tot kellene létrehozni az építési engedélyek elbírá­lására és kiadására. Sürge­tik a főépítészek számá­nak növelését is, különben nem készülhetnek el idő­ben a települési rendezési tervek. Hasznos lenne a jelenleg önkor­mányzati kézben lévő építési ha­tóságokat egy állami hivatal fennhatósága alá vonni - mondta el lapunknak Virányi István, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke. Az államigazgatási jog­körrel rendelkező építéshatósá­gok elsősorban építési engedé­lyek kiadásával foglalkoznak, amelyekért a település jegyzője felelős. Jelenleg a hatóság és az önkormányzat viszonya felemás. Amennyiben például a helyi ve­zetés kíván építtetni valamit, ak­kor azt egy másik település épí­téshatóságának kell engedélyez­nie. Ez azért szükséges, mert így nem merülhet fel erkölcsi, vagy jogi kétely az ügymenet tisztasá­gával kapcsolatban. Nem bizo­nyos persze, hogy abban a város­ban is tetszik a terv, ahol annak meg kellene épülnie, csakhogy ilyenkor sem fellebbezhet a% adott önkormányzat. Erre is csak a szomszédoknak van lehetősé­gük - nyilatkozta az OFK elnöke. A közelmúltban megrendezett országos építészkonferencián el­hangzott elképzelés szerint a leg­jobb megoldás egy állami építé­szeti hivatal létrehozása lenne. Ez az intézmény megyei, vagy regionális kihelyezett tagozatok­kal működne. így az építési ható­ságok egy független állami szerv alá tartoznának, megszűnhetne az engedélyeztetés mai körülmé­nyes módja, s az önkormányzat is felléphetne egy városképrom­boló terv kivitelezése ellen. A lépés azért is sürgető, mert 2003 decemberének végére min­den településnek le kell adnia rendezési tervét. ________ -RÉ­F olytatódó gázvagyonvita A kormány elkezdte a városok gázközművagyon- előlegeinek kifizetését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) még mindig nem elégedett. Budapest Több település már aláírta a gázközművagyona utáni vissza­térítésről szóló megállapodást a Belügyminisztériummal. A szer­ződés szerint azok az önkor­mányzatok kapnak most pénzt és kötvényeket az államtól, ame­lyek 50 millió forintnál keveseb­bet fizettek azért, hogy városuk­ban, községükben üzemképes gázhálózat működjön. Akiknek ennél többe került a gáz be­kötése és a vezetékek karban­tartása, az erről szóló törvény- tervezet elfogadásáig várhatnak a jussukra. A Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­gének (TÖOSZ) még mindig vannak fenntartásai a gázköz­művagyon rendezésével kapcso­latban.- Továbbra is nagyon örülünk annak, hogy a kormány meg­kezdte a kifizetéseket - nyilatkoz­ta dr. Dantesz Péter, a TÖOSZ jo­gásza. - Mégsem vagyunk elége­dettek. A megállapodás szerint ugyanis az állam most csak azok­nak a településeknek fizet előle­get, amelyek 1991 és 1993 között kezdték el kiépíteni a gázhálóza­tukat. A szerződés nem ír egy sort sem azokról az önkormány­zatokról, amelyek 1993 és 1995 között kötötték be a gázt. A kor­mány várhatóan szeptember vé­gén, október elején tárgyalja a gázközművagyon kompenzáció­jára vonatkozó törvénytervezetet. Ez viszont nem veszi figyelembe a közigazgatási változásokat, azt, hogy számos új község alakult 1993 óta. Algyő például már rég levált Szegedtől, de a vagyonát még mindig ott számolják el. A Települési Önkormányzatok Szövetsége levelet küldött a Bel­ügyminisztériumnak, és ugyan­csak írásban kérte számon az Igazságügyi Minisztériumon a törvénytervezet módosítását. A Belügyminisztériumból egyelőre válasz sem érkezett arra a kérdés­re, mi dönti el, hogy milyen sor­rendben jutnak hozzá előbb, vagy sodródnak hátra az önkor­mányzatok a gázközművagyon- előleg kiosztásakor.- Az érintett 349 településnek 30 napon belül alá kell írnia a szerződést, ezért senkinek nincs oka aggodalomra - közölte Ka­kukk Lajosné, a Belügyminisztéri­um önkormányzati gazdálkodási főosztályának főtanácsosa, sz. f. A színtévesztés fiúbetegség Beiskolázás előtt a szakmai alkalmasságot elbíráló orvosi vizsgálatok sorozatán estek át a fiatalok. A szakmunkás- képzőkben, szakközépiskolákban és bizonyos felsőoktatási intézményekben csak olyan diákok tanulhatnak tovább, akiknek egészségi állapota is megfelel a választott szakma követelményeinek. Budapest Elsősorban a tanulók érdekét szolgálja, hogy ne kötelezzék el magukat olyan szakma mellett, amit sem elsajátítani, sem gyako­rolni nem lennének képesek - hangsúlyozza dr. Brunner Péter főorvos, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ fő­igazgató-helyettese. Az idén nyáron országszerte mintegy 55 ezer általános iskolás esett át szakmai alkalmasságot el­döntő orvosi vizsgálaton. Szeren­csére mindössze 1-2 százaléku­kat kellett más pályára tanácsol­ni. Brunner főorvos szerint eb­ben döntő szerepe van az iskola- orvosi hálózatnak, mert többnyi­re már a pályaválasztást megelő­ző években kiszűrik az egészség- ügyi szempontból problémás gyerekeket. A rehabilitáció lehe­tőségei vidéken sajnos mostoháb­bak, hiszen a szakiskolák válasz­téka szűkösebb, mint a főváros­ban. Ennek ellenére az iskolások­kal foglalkozó szakemberek az egész ország területén igyekeztek megfelelő képzési lehetőséget ta­lálni valamennyi továbbtanulni szándékozó fiatalnak. Az alkalmassági rutinvizsgála­tok során teljes belgyógyászati szűrést végeztek, kiegészítve a hallás és a látás ellenőrzésével. Egyes szakmák esetében kiegé­szítésként laboratóriumi, röntgen és más speciális szűrővizsgálato­kat is előírnak a jogszabályok. Ebbe a körbe tartoznak például a vegyipari, egészségügyi szak­mák. A pszichológiai alkalmassá­got jelenleg csak a hivatásos gép- járművezetőknél, illetve a lőfegy­verviseléssel járó szakmáknál kell ellenőrizni. Az utóbbi években alapvetően megváltozott a színtévesztők szakmai alkalmasságának meg­ítélése. Az öröklődés miatt zöm­mel a fiúkat érinti ez a veleszüle­tett állapot. Míg korábban szinte valamennyi szakképzésből kiszo­rultak a színtévesztők, addig má­ra egyedi vizsgálatokon lehetősé­get kapnak alkalmasságuk bizo­nyítására.. A mindennapi életben ez az állapot ritkán okoz zavart a gyerekeknél. Németh zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom