Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

2. oldal - Somogyi Hírlap VILÁG TÜKÖR 2000. Szeptember 1., péntek i|tm |§ Vízumvita az ENSZ-ben New York Nyilvános tiltakozások övezték a parlamenti elnököknek az Egyesült Nemzetek Szervezete épületében elkezdődött világ- találkozóját. A konferencia számos résztvevője szerint az, hogy az Egyesült Államok nem engedélyezte a kubai, a jugo­szláv és az iráni parlamenti vezetők beutazását az országba, ellentétes az ENSZ és az Inter­parlamentáris Unió (IPU) alap­elveivel. A konferencia nevében a találkozó elnöke, Nadzsma Heptulla - az indiai felsőház elnökhelyettese - olvasta fel az állásfoglalást, amely szerint az illető országok parlamenti vezetőinek kizárása a millenni­umi rendezvényről nem áll összhangban a parlamenti működési elvekkel sem. A tiltakozás szerint az ENSZ működését támogató konferen­ciát - amelyen Magyarországot Áder János, az Országgyűlés elnöke képviseli - a párbeszéd szellemének kell áthatnia, amely a különbségek ellenére a demokrácia és a nemzetközi együttműködés alapfeltétele. Csütörtökön New Yorkban befejeződött a vallási vezetők világtalálkozója. Az értekezlet ezer résztvevője zárónyi­latkozatban foglalt állást a világ­béke, a különböző vallások közötti egyenlőség mellett. ■ A Concorde-jelentés Párizs A hét végére várhatóan befejezi munkáját a francia Concorde gép júliusi katasztrófájának okait kutató balesetvizsgáló csoport, s jelentését átadja Jean-Claude Gayssot közlekedé­si miniszternek, aki a végleges összegzés következtetéseit még aznap nyilvánosságra hozza. Előzetes hírek szerint beiga­zolódtak a már korábban közölt feltételezések, hogy a Concorde futóművének egyik gumiabron­csát valóban egy idegen fém­lemez robbantotta fel. Jó okkal feltehető, hogy ez a negyven­centis fémlemez egy másik gép­ről került a kifutópályára. Meg­fejtésre vár még az a kérdés, hogy technikailag miként és miért gyulladtak ki a gép üzem­anyagtartályai. A 113 emberéletet kioltó katasztrófa után az Air France azonnal a földre rendelte 5 da­rabból álló Concorde-flottáját, a testvérvállalkozó British Airways azonban csak három héttel később, augusztus 15-én függesztette fel saját hét szu­perszonikus utasszállítójának járatát. A forgalmi engedélyek kiadása legkorábban szeptem­ber 7-én várható. ■ Sikertelen merénylet Clinton ellen Az amerikai elnök segítséget ígért, de nem szeretne újabb „vietnami kalandba” bocsátkozni Pokolgépes merényletet hiúsított meg a kolumbiai rendőrség a karib-tengeri Cartagena városában néhány száz méterre attól az épülettől, ahol villám- látogatása során Bili Clinton amerikai elnök megfordult. A dél-amerikai állam fővárosában, Bogotában munkások és diákok ezrei tüntettek az Egyesült Államok ellen. Clinton felhőtlen nyugalommal táncolt kolumbiai villámlátogatásán fotós europress/epa Kolumbia Feltételezhetően marxista lázadók akar­tak egy két kilogrammos, dinamittal ellá­tott robbanószerkezetet elhelyezni a ki­kötőváros munkásnegyedének egyik lakóépületében, de a rendőrök letartóz­tatták őket. A pokolgép felrobbanása állí­tólag nem okozott volna nagy károkat, a cél valószínűleg a pánikkeltés volt. A közelben több száz röplapot is talál­tak, amelyekkel a baloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szervezet akart tiltakozni „az amerikai megszállás” ellen. Bogotában az amerikai nagykövetség elé vonult tüntetők kövekkel hajigálták meg a rendfenntartók kordonját, és Clin­ton, valamint Andrés Pastrana elnök bábujait égették el. A főváros más része­in i's zavargások történtek: egy rendőr meghalt, három megsérült az összetűzé­sekben. A szakszervezeti és a diáktilta­kozók szerint az Egyesült Államok által a Kolumbia számára jóváhagyott 1,3 mil­liárd dolláros drogellenes segélycsomag felszítja a gerillaháborút, amely az utób­bi tíz évben 35 ezer emberéletbe került. Bili Clinton amerikai elnök kolumbiai látogatása elleni tiltakozásul a dél-ameri­kai állam marxista lázadói országszerte fegyveres támadásokat intéztek különbö­ző katonai és rendőri célpontok, vala­mint bankok és egy olajvezeték ellen, aminek következtében húszán, köztük polgári személyek meghaltak. A megerősített nagykövetségi épület előtt Clinton megérkezésekor is ötezren követelték: ki a gringókkal, a jenkik taka­rodjanak haza. Clinton megbeszéléseket folyhatott Pastranával, akit biztosított az Egyesült Államok támogatásáról a kábítószer-ellenes küzdelemben. Az amerikai elnök leszögezte: Washington a drogkereskedelem visszaszorítását kíván­ja elérni, de egyben a 40 év óta tartó, egyik fél győzelmét sem hozó belviszály végére is pontot kell tenni. Pastrana sze­rint politikai megoldást kell találni a vé­res belharcok megszüntetésére; ugyan­akkor hangsúlyozta: Kolumbia csak ab­ban az esetben tud sikerrel szembeszáll­ni a nemzetközi drogkereskedelemmel, ha az Egyesült Államok és más országok határozott lépéseket tesznek a náluk je­lentkező kábítószer-kereslet elfojtására. Az Egyesült Államok jelenlétét hagyo­mányosan rossz szemmel nézik Dél- Amerikában, a lakosság nem felejtette el a régóta tartó Kuba elleni kereskedelmi embargót, Panama 1989. évi invázióját, a nicaraguai lázadók, valamint a Salvadort katonai vezetés támogatását az 1980-as években. Az ellenérzések megléte ellené­re a belháború sújtotta Kolumbiában a széles közvélemény szívesen fogadta Clinton elnököt, és üdvözli az országnak szánt amerikai katonai segélyeket. Egy felmérés szerint Kolumbia lakosságának 56 százaléka szívesen látná, ha az Egye­sült Államok katonai úton közvetlenül is beavatkoznék a 36 éves gerillaválság lezárására. Az amerikai elnök azonban a katonák, a rendőrök és a titkos ügynökök által előre megtisztított Cartagenában kijelen­tette, hogy az Egyesült Államok segít ugyan a kábítószerbárók eltüntetésében, de semmi esetre sem keveredik katonai viszályba. Elutasított bármiféle amerikai katonai intervenciót; mint mondta: Kolumbia nem válhat új Vietnammá. A kolumbiai titkosszolgálatok vezetői ar­ról tájékoztatták Clintont, hogy az utóbbi két évben a rendőrség az illetékes ameri­kai hatóságokkal együttműködve 20 ton­na kokaint foglalt le, továbbá 108 tonna marihuánát koboztak el, és 32 ezer kokacserje-ültetvényt semmisítettek meg az ország déli részén. _______________a H ÍREK i .OVIDÉN Vihar Mrs. Blair körül Brüsszeli bírálat Budapestnek Aggasztóan erősíti a központosító politikát a terü­letfejlesztésben a budapesti kormányzat - jelentet­te ki Hans Beck. A magyarországi régiók brüsszeli képviseletének vezetője kifejtette: míg a parlament által tavaly elfogadott területfejlesztési törvény a decentralizáció felé mutat, a Széchenyi-terv egyér­telműen ennek ellenkezőjét tükrözi. Bukaresti figyelmeztetés Ha az RMDSZ erőlteti a kettős állampolgárságot, a bukaresti parlament törvénnyel tiltja meg annak lehetőségét - jelentette ki Adrian Nastase. A volt ro­mán külügyminiszter Zilahon a második bécsi dön­tés 60. évfordulója alkalmából tartott megemléke­zésen mondta el bíráló szavait. Kevesebben éheznek • Javul az élelmezési helyzet Észak-Koreában, bár a kommunista ország még mindig nemzetközi segé­lyekre szorul. Az ENSZ illetékes szakosított szerve­zete szerint az ázsiai országnak csaknem ötmillió tonna gabonára lenne szüksége, szemben a megter­melt 3,4 millió tonnával. Választások Koszovóban is? Milosevics elnök főtanácsadója bejelentette: a szep­tember 24-én esedékes szövetségi és elnökválasztá­sokat Koszovó szerbek lakta részén is megtartják, s mintegy ötszáz szavazókörzetben lehet majd vok­solni. Bemard Kouchner, a jugoszláviai tartomány ENSZ-igazgatásának vezetője közölte: bármilyen szavazáson Koszovó egész lakosságának, a Milo- sevics-ellenes koszovói albánoknak is részt kell venniük. Újvidéken is tilos a Duna Tv A jugoszláv hatóságok Újvidék minden kábelteleví­ziós hálózatának megtiltották, hogy a montenegrói, a szarajevói, a horvát és a Duna Televízió tájékozta­tó műsorait közvetítsék. Orosz-észt kémbotrány Oroszországból kiutasítottak két észt diplomatát, válaszul arra, hogy Tallinn két orosz diplomatát vá­dolt meg „a diplomáciai státussal össze nem egyez­tethető tevékenységgel”. Mind az orosz, mind az észt diplomatáknak 48 órán belül távozniuk kell a fogadó országból._________________________■ London Nagy-Britanniában újab­ban Amerika első asszo­nyához, Hillary Clintonhoz hasonlítják a kormányfő feleségét. Az amerikai elnök neje politikai­lag „levált” férjéről, és köztudo­másúlag önmaga építi karrierjét. Bizonyos brit körök most úgy lát­ják, nem tesz egyebet Cherie Blair sem, aki királyi tanácsos és Anglia egyik legjobb ügyvédje. A hölgy nemrég a Daily Te­legraph című napilapban dicsőí­tette az ENSZ emberjogi alapok­mányát, amely 2000. október 2-től az alkotmány nélküli Ang­liában is hatályba lép. Az ország parókás bírái és más jogi szak­emberei attól tartanak: az új helyzet vitatható perek lavináját indítja el. Ha például egy színes bőrű parkolóőr úgy érzi, a kocsi gazdája csúnyán nézett rá, föl­jelentheti az illetőt - véli egy szakíró. Az amúgy is vitatott tartalmú törvényre még jobban felhorkan­tak azok, akik Mrs. Blair cikkét is r a hagyomány megszentségtelenh tésének minősítik. John BercouJß '^ a konzervatívok szóvivője emléf' keztetett arra: Angliában fontos’'1'1 hagyomány, hogy a kormányfő neje tartsa távol magát a politiká­tól. Cherie Blair ezt már akkor megszegte, amikor férje kormá­nyától követelte a szülés után a szülőnek járó 13 hetes fizetés nélküli szabadságot, most pedig ezt a „bűnt” írásával is tetézte. A tekintélyes Times azt írta: a First Lady cikkét nem világmeg­váltó gondolatok ihlették, hanem az a remény, hogy az új törvény |j fellendíti ügyvédi praxisát. H. E. n Új burgerszabvány Washington - Brüsszel A csirkék „emberségesebb” tartására kívánja rávenni a farmereket az egyik nagy amerikai hamburgerháló­zat, az Európai Uniónak pedig már határideje is van a ketreces tenyésztés megszüntetésére. A cég levélben értesítette a vele szerződött farmereket, hogy a jö­vőben csak akkor vesz át tőlük tojást, ha legalább ötven száza­lékkal megnövelik a zsúfoltan tartott tyúkok „életterét”. Szakít­sanak továbbá az állatok éhezte- tésével a nagyobb tojáshozam céljából, és szüntessék meg a csőrök levágásának gyakorlatát. (Az összezárt állatok így nem tesznek kárt egymásban.) Megszólaltak az egészségügyi szakemberek is, akik szerint meg­növekedett annak a kockázata, hogy bizonyos betegségek az em­berre is átterjednek az állattartás mostani körülményei miatt. Az USA szigorú hatóságai egyébként abban reménykednek, hogy a ter­melői oldalról kiinduló korlátozá­sok hatékonyabbak lesznek majd a hatósági beavatkozásoknál. Nyílt titok, hogy a „gyorsetető” étteremlánc szeretné népszerű­ségét növelni az említett intézke­déssel, s nemcsak a tengeren túl, hanem az öreg földrészen is, ahol a cég üzletei igencsak elterjedtek. Európában amúgy a „bioállat­tartásról” már konkrét elképzelé­sek is kialakultak. Az Unió - a The Washington Post tudósítása sze­rint - legkésőbb 2012-ig szeretné megszüntetni-betiltani az iparsze­rű csirke- és tojástermelés csúcs­hatékonyságú, de brutális formá­it, például az állatok bezsúfolását apró ketrecekbet. europress Kiemelik a Kurszkot Moszkva A Kurszk tengeralattjáró sérült orr­részét levágják, s az atomreaktorok­kal együtt így emelik ki a százméte­res mélységből - jelentette be Ilja Klebanov orosz miniszterelnök-he­lyettes. A jövő szeptemberre tervezett akció előkészítése hosszú ideig tart majd, de maguk a munkálatok vi­szonylag gyorsan elvégezhetők. Sza­vai szerint a mintegy 100 millió dol­lárra becsült költségeket nemzetközi adakozásból finanszírozzák, ám a Kurszkot orosz egységek emelik majd ki. A politikus szerint a holttestek fel­hozatalát szeptember végén megkez­dik. A tragédia lehetséges okai közül már csak három változatot vizsgál­nak. Ezek szerint külföldi hajóval va­ló ütközés, világháborús tengeri ak­na vagy pedig a Kurszk első részlegé­ben, a fegyverszekcióban bekövetke­zett „rendkívüli események" vezet­hettek az alig néhány perc alatt lezaj- lott szerencsétlenséghez. ________■ A Kurszk legénysége június 30-án, az orosz flotta napján fotó, europress/sipa

Next

/
Oldalképek
Tartalom