Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-08 / 184. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Augusztus 8., Kedd Zalán, távol a világ zajától Ritkaságok gyűjteménye - Zichy Mihály festményére évente tízezren kíváncsiak Zala Huszonegy éve dol­gozik gondnokként a Zichy-múzeumban Petrus Magdolna. Évi tízezer látogató fordul meg a világhí­rű festő szülőházá­ban; a festményeken kívül azokat a tár­gyakat is bemutat­ják, amelyek között Zichy Mihály, négy orosz cár udvari fes­tője élt és dolgozott.- Negyvenkilenc év­vel ezelőtt nyílt meg az emlékház, aztán 1977-ben tatarozták kívül-beliil. Addig a kastélyban működött a tanács és a téesziroda, attól került minden helyi­ség a múzeum tulajdonába - emlékezett vissza Petrus Magdolna. - Előzőleg ebben a házban la­kott az édesanyám, aki a Zichy-unokának segí­tett. Amikor ők nyugdíjba mentek, átvettem a szerepüket. A művész dédunokája 1990-ben ha­zajött Amerikából, és azóta itt lakik. Májusig inkább diá­kok érkeznek Zalára lá­togatóba, most a nyári főidényben azonban főként turisták jönnek a múzeumba. Az em­léknaplóban japán, an­gol, holland és svéd nyelvű méltató beírá­sok is találhatók.- Zichy Mihályt a legtöbben mint könyvillusztrátort ismerik; világ­hírűvé vált Madách Imrének Az ember tragédiá­jához és Arany Jánosnak a balladáihoz készített grafikai sorozata - mondta Petrus Magdolna. - A zalai múzeumban a nagy festővel találkozhatnak a látogatók. A Magyar Nemzeti Galérián kívül itt van kiállítva a legtöbb alkotása, köztük A pusztí­Petrus Magdolna már huszonegy éve az emlékmúzeum gondnoka FOTÓ: ESZES ANDREA Zichy Mihály 1827-ben született Zalán. Pesten és Bécsben ta­nult. Életének nagy részét külföldön töltötte: Franciaország­ban, Illetve Oroszországban Szentpéterváron, valamint Grúzt ában, ahol jelenleg Is nemzeti festőjükként tisztelik. 1880- ban visszatért ősei házába, Zalára, ahol „távol a világ zajától, önkedvére" dolgozott. Szentpéterváron halt meg 1906-ban. A romantikus művészek között halhatatlan zeneszerzőnk, Liszt Ferenc műveinek nagyságához mérik alkotásait és hatását. tás géniuszának diadala is. Ezt a képét az 1878- as párizsi világkiállításra készítette, de nem en­gedték bemutatni, ráfestette ugyanis III. Napóle­ont, Vilmos német császárt, IX. Gergely pápát és II. Sándor orosz cárt. Érdekes része a tárlatnak a fegyvergyűjte­mény, a ritka ajándékok, a négyezer kötetes könyvtár, fotókon szá­mos rajz, indiai teakfá- ból faragott bútor, ami olyan, mint a csipke, valamint Zichy Mihály festőállványa, amelyen a páratlan alkotások születtek. A múzeumot a So­mogy megyei önkor­mányzat tartja fenn. A legtöbb látogató egy évben 34 ezer volt, de ez a szám mostanára évi kilenc-tízezerre csökkent. Kevés a pénz, emiatt a múzeum nem is tud auk­ciókon Zichy alkotásokat felvásárolni, pedig időnként előbukkan egy-egy, a mester ugyanis rengeteget dolgozott. Amivel rendelkeznek, min­den látható, nem tartanak semmit raktáron. ■ Emléket állít a múltnak BIBLIATÁBOR KOPPÁNYBAN. Bibliatábort szerveztek Török- koppányban. Száznál is több fiatal a reggeli s esti áhítat köz­ti időben előadásokat hallga­tott, sportolt, s kirándult: meg­ismerték a környék falvait is. LEÁLLTAK A SZÉNÉGETŐK. Kényszerpihenőre mentek a szénégetők, akik a Bábonyme- gyer-Tab-Tengőd közti erdő­ben dolgoztak. A piac telítő­dött, s nem tudják eladni a fa­szenet. A tíz boksa már kihűlt; a telepen most műanyag zsák­ba merik az árut, amit még megrendelésre készítettek. SZÁZÉRT KECSKETEJ. So mogymeggyesen a falu lakói­nak zöme a mezőgazdaságból él, s van termék, amiből sokat állítanak elő; ezt helyben is próbálják reklámozni. Több helyütt is falragaszok hirdetik, hogy a kecsketejnek száz forin­tért mérik literjét. Egy másik helyi marketingfogás: ugyan­ennyibe kerül - házhoz szállít­va - egy kis bála szalma is. PIHENŐHÁZ, NEM MÚZEUM. Helyreállították azt a kapolyi nádtetős házat, amiben valaha Kádár János nevelkedett; gon­dozott az udvara is. A híreszte­léssel ellentétben azonban nem múzeum; pihenni jár ide egy család, amely értesülése­ink szerint antik bútorokkal rendezte be az épületet. PAD ÉS ASZTAL A VÁRBAN. A Siotour mentette meg az enyészettől évtizedekkel ezelőtt a kereki várat, amely az egykori fontos hadiutat védte. A vár ál­laga azóta viszont folyamatosan romlik. A műemlék létesít­ményhez turistaút vezet Balatonföldvárról, s tovább is a Koppány völgye felé. Az utóbbi időben erre járókat meglepetés várja itt; valaki padot és asztalt telepített ide a pihenni vágyók­nak. ■ Oldalszerkesztő: Czene Attila Ádánd Nagyon csodálkoztam, hogy a fa­lumról, őseim falujáról nem írtak még helytörténeti művet. Csak Szatmári A. Lajos, a református lelkész készített egy háromolda­las kiadványt; ezért kezdtem el tulajdonképpen foglalkozni Ádánd múltjával - magyarázta Rúzsa Miklós. A kilencvenes évek elejétől napjainkig készült a mintegy százoldalas helytörténeti kiadvány, amely Ádánd falu rég­múltjába és fizikai, szellemi kör­nyezetébe nyújt betekintést. A szerző családkutatással kezdte a munkát, amelyből végül megszü­letett a helytörténeti kiadvány.- Hamar rá kellett jönnöm, hogy őseim sorsa nagyban össze­függött Ádánd és a Sió-berek sor­sával - vallja a szerző. - Minél több adatot gyűjtöttem, annál több mindent akartam megtudni, majd arra gondoltam, hogy a megszer­zett ismereteket idős ember lévén ne hagyjam elveszni. Idéztem is a kiadványban eredeti írásmóddal, ez pedig alaposan megnehezíti az olvasók dolgát. Az anyagot nagyrészt az Or­szágos Széchenyi Könyvtárban tanulmányozott mintegy nyolc­száz kötetből merítette, tudósok, egyetemi tanárok, a Tudomá­nyos Akadémia tagjainak a mű­veiből. Helyben pedig a reformá­tus lelkésszel, a nyugdíjas katoli­kus plébánossal és vele egykorú- akkal folytatott beszélgetések adtak információkat Rúzsa Mik­lósnak.- A művet falum lakosainak ál­lítottam össze - vallja Rúzsa Mik­lós. - A faluról sok latin nyelvű irat található még egyebek közt a megyei és az országos levéltár­ban; ezek feltárása már a követke­ző nemzedék feladata. Olyané, aki el tudja olvasni az ódon írásokat s érti a latint. Valakinek tovább kell vinnie a fáklyát, amely bevüágítja a múltunkba vezető utat, Az idős szerző nemcsak a hely- történeti kutatásban jeleskedik, ő az, aki vállalkozott rá, hogy meg­alapítja az Ádándról elszármazot­tak baráti körét. A kört a falunapon hozzák létre a közösségi házban.- Már szereztem tapasztalato­kat a szervezésben, a csurgói öregdiá-kok baráti körében - mondta Rúzsa Miklós. - Nem lesz kötelező tagdíj sem, a költsé­geket a csatlakozók önkéntes hozzájárulásaiból fedezzük. A új baráti kör a helyi önkormányzat támogatására is számíthat. Az a célunk, hogy ne csak temetése­ken találkozzanak egymással az emberek. keszthelyi zoltAn Szebb jövőt ígér a laktanya Agráripari park, raktáráruház, üdülőfalu is lehetne Pusztaszemes A falunak a biztatóbb jövőt a lakta­nya hasznosítása jelenthetné, amely korábban tizenöt munkahe­lyet adott a lakosságnak. A katonák azonban már három éve elköltöz­tek innen, azóta folyamatosan rom­lik az ingatlan állaga. Amíg a lakta­nyában a honi légierő radaros szá­zada teljesített szolgálatot, gyakran mutogatták az illetékesek külföldi katonáknak is; példás volt itt a rend. Most hasig ér a gaz minden­felé. Katona egy szál sincs, két bálványosi és szántódi civil őr vi­gyáz a területre. A pusztaszemesi polgármester azt szeremé, ha töb­beknek adna munkát a létesít­mény.- Az ÁPV Rt átadta a Belvárosi Irodaház Kft-nek azzal, hogy a ne­vében értékesítse - mondta Geiger Károly. - Azóta semmilyen új infor­mációnk nincs. Most még elvisel­hető a munkanélküliség, mert a nyári balatoni szezon folytán időle­gesen sok lakos elhelyezkedett. De mi lesz majd ősztől? A laktanya mintegy húsz- hektáros terüle­tet foglal el egy domb tetején, ahonnan rálátni a Balatonra. Amikor 1986-87-ben beüzemelték, információnk szerint 1,3 milliárd akkori forint értéken vették nyilvántartásba.- Nagyon jól őrizhető a sajnos egyre romló állagú laktanya; ezt egyszerre több funkcióban is el tudnánk képzelni - mondta Geiger Károly. - Remélhetőleg nem lesz a keményfiúk börtöne; örülnénk vi­szont ha üdülőfalu, raktáráruház vagy agráripari park létesülne itt. Fontos lenne számunkra, hogy olyan szolgáltatások kapjanak he­lyet, ahol az alacsony képzettségű munkás is kenyérkereső álást talál­hat. ■ Búzakalász a címerben Szépül, épül a falu, erdőt is telepítenek Tengőd Tizenegymillió fo­rintot kapott az ön- kormányzat a volt ugaji szovjet lakta­nyáért, amelynek résztulajdonosa volt. Önrészt je­lent ez a pénz pá­lyázatokhoz; több ízben is nyertek már, folyamatosan szépül a falu. Negyvenöt munka- nélküli volt Tengő­dön, harmaduknak ad feladatokat a köz- munkaprogram, amelybe sikerült be­kapcsolódni. A mun­kanélküliek általában csak az általános isko­la nyolc osztályát vé­gezték el, s nagyon nehéz őket elhelyez­ni. Öten a közterületeket tartják rendben; szemetet gyűjtenek, árok­partot kaszálnak, tízen pedig az is­kola felújítását végzik.- Új tantermeket és két szolgála­ti lakást alakítunk ki. Fürdőszoba és ülepítő is készül, megújul a teljes szennyvizet elvezető hálózat - tud­tuk meg Csicsmann Imre polgár- mestertől. Nagyobb fokozatra kapcsoltak a tengődiek; elvégezték a kátyúzást, illetve összesen hatszáz méternyi utat és árkot készítettek az utóbbi időben.- Legutóbb harmincöt hektárnyi erdő telepítésére adtunk be pályá­Csicsmann Imre polgármester (balra) az iskolafelújításon zatot, s úgy tűnik, hogy elnyerhet­jük az ehhez szükséges pénzt - mondta Csicsmann Imre. - Amíg felnő is munkát ad az emberek­nek, tizenöt év múlva pedig ebből lehet pénze a fiataloknak, ha úgy dönt az akkori képviselő-testület, hogy kivágatja. Lapzártakor tudtuk meg: a lek­torátus elfogadta Tengőd címer­tervét. A szarvasagancs a nagyva­das vadászterületet, a búzakalász a jól termő tengődi földet, a ke­resztbe tett két kard pedig a falu egykor híres vitézeit szimbolizál­ja. A címert az október 21-i faluna- pon avatják föl. ______________■ W eisz Péter forgalmista naponta tíz személyvonatot indít fotó: eszes andrea Kert végébe jár dolgozni a vasutas Mintha ötven kilókat emelgetne, amikor átállítja az előjelzőt SOMOGYMEGGYES Weisz Péter dolgozott téesz- ben, volt katona és munkanél­küli; most a vasútnál forgal­mista. Sok meggyesi lakos azért nem jár vonattal, mert a falu vége innen öt kilométerre van. Weisz Péternek csak a kertjükön kell végigsétálnia, s már ide ér. Napi tíz személyvonat és két teher­vonat megy át az állomáson, amely a kaposvár-siófoki vonalnak talán a legbájosabb megállóhelye. Van, amikor nincs fel-, illetve leszálló egy sem. Többen választják a drágább buszt, mert az a falut végigjárva több helyen megáll, a vasútállomás pedig nagyon kiesik; a falu másik vége öt kilométerre van ide, annyit kell gyalogolnia annak, aki vonatra akar ülni. Weisz Péter szerint Sió­fokra dolgozni, Kaposvárra orvos­hoz, Tabra pedig bevásárolni jár­nak leginkább a somogymeggye- siek. A gyakori rokonlátogatás hoz még utasokat, s a hét vége, amikor nem jár a busz.- Nem unatkozom akkor sem, ha kevés az utas - mondta. - Most éppen egy helyiséget festek ki. Ne­kem kell rendet tartanom az állo­más környékén is; most végeztem például a gazolással. S én tisztoga­tom a váltókat. A kétszáz méterre eső sorompót le- és fölengedni egyébként férfit próbáló feladat, de még ennél is ne­hezebb megmozgatni az előjelző­ket. Ezek mintegy ezer méterre ta­lálhatók az állomástól a sínek men­tén, s lánc, valamint a hozzá erősí­tett drót köti össze őket a kezelő­pulttal; ezt megmozgatni főleg hi­degben nehéz, olyan, mintha ötven- kilós terhet kellene megemelni. Női alkalmazottat ezért ide föl sem le­hetne venni.- Nem igaz egyébként, hogy Somogymeggyesen azért tudnak rendet tartani a polgárőrök, mert éjszakára leengedem a sorompót, aztán reggelig se ki, se be nem le­het menni a faluba - nevetett föl Weisz Péter. - Énrám Betty, a ku­tya vigyáz. A 33 éves forgalmista elmondta azt is, hogy jó a munkabeosztása, ezért viszonylag sok a szabadideje. Építkezik, a családjával van, ha te­heti, állatokat tart, no és földet mű­vel. Az utóbbinak állapotát nincs aki nála jobban szemmel követhet­né: mindennap, amikor munkába megy, végig kell gyalogolnia ugyan­is a kerten, mert ez választja el ott- honától az állomás épületét. __■ L egnépszerűbb a babgulyás Kapolypuszta Háromfelé visz innen az út: Tabra, Szántódra és Kaposvárra. Az itt élő hatvan embernek nehéz a sor­sa, de aki tud, marad. Megszűnt a termelőszövetkezet telepe, még szerencse, hogy aki megvette, megtartotta az összes dolgozót. A juhászgazda is foglalkoztat né­hány embert, de más munka nincs helyben a kapolypusztaiak- nak. Csodaszámba megy, hogy Vidus Lajosné tíz kilométerről is átjárhat ide Kapolyról; ő a Puli vendéglőben dolgozik.- A helybélieknek nem sok pénzük van, a forgalom túlnyomó részét az átutazók adják; főkép­pen teherszállítással foglalkozók a törzsvendégek - árulta el. Megtud­tuk azt is, hogy a legnépszerűbb étel a babgulyás, aminek adagját 250 forintért mérik. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom