Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-05 / 182. szám

2000. Augusztus 5., Szombat MEGY E I K Ö R K É P Somogyi Hírlap - 3. oldal Hatszáz millió forintos lépések A felzárkóztatási program első pályázatairól döntött a területfejlesztési tanács Lopják a vegyszerezett almát Biztonsági őrök vigyázzák a vései és nemesvidi almaültetvényeket A Somogy megye felzárkóz­tatását segítő program pályá­zatainak első üteméről dön­tött tegnap a Somogy megyei Területfejlesztési Tanács. A 103 beérkezett pályázatból 63-at támogattak, összesen 266 millió forinttal. Ez az összeg a tervek szerint közel 600 millió forint beruházást generál. Több mint száz pályázat érkezett a megye felzárkóztatását segítő program első ütemére, amelyekről tegnap döntött a megyei területfej­lesztési tanács. A pályázók a ren­delkezésre álló keret több mint há­romszorosát igényelték, ennek el­lenére a tanács tagjai és a szakér­tők is kevesellték a kérelmek szá­mát. A benyújtott pályázatok többsége ugyanis formai és egyéb hibák miatt nem felelt meg a ki­írásnak, vagy a minisztérium, esetleg a megyei szakértők nem tartották támogatásra alkalmas­nak. De azok közül is, akik végül támogatáshoz jutottak többen a kért összegnek legfeljebb a felét kaphatják meg. A legnagyobb összegeket tartal­mazó pályázatok a gazdaságfej­lesztési célelőirányzatra érkeztek. A tizenegy cég közül mindössze négy találtatott alkalmasnak a tá­mogatásra, egy ezek közül is csak feltételesen kapott zöld utat. A leg­több kifogása a Gazdasági Minisz­tériumnak volt, így számos olyan project sem kapott támogatást, amit pedig a megye vezetői fontos­nak ítéltek a gazdaság fejlődése és < a foglalkoztatás szempontjából. Nem jutott pénzhez például az Industrie Elektrik kft, a csurgói biodízel-program, de a Hongaro- Gal gyógyszergyári terv sem. Erre a sorsra jutott a Szenna Pack kft 585 milliós gépsorának terve is. A tanács tagjai közül többen - Barkóczy Gellert éppúgy, mint az elnök dr. Gyenesei István vagy Szi­ta Károly - vitába is szálltak a mi­nisztérium képviselőivel, mond­ván: belülről másként látszik egy megye gazdasági prioritása, mint a fővárosból nézve. Mivel a kérdé­ses beruházások megvalósulását továbbra is fontosnak tartják a ta­nács tagjai úgy döntöttek: átdolgo­zásra visszaadják a pályázatokat, az új pályázatokkal megpróbálják rávenni a minisztériumot állás­pontjának megváltoztatására és következő ülésen újra tárgyalják ezeket a programokat. Ennél jóval kevesebb vitával döntöttek a mű­szaki fejlesztési, a turisztikai, a nemzeti örökségi és az útfenntar­tási célelőirányzatokra érkezett pályázatokról, bár többen is kifej­tették: sokkal több lehetőség rejlik a pályázatokban, mint amennyit kihasználnak Somogy vállalkozói, termelő üzemei. Hogy ebben ki a hibás, az érdekvédelmi szerveze­tek, a kamarák, vagy maguk a vál­lalkozók nehéz lenne eldönteni, de az biztos: a pályázatok adta le­hetőségek nélkül a fejlődés nem lehet elég gyors. varga ottó VÉLEMÉNYÜNK Fejlesztések félpénzen A felzárkóztatási programra beadott pályázatok többsége nem ment át a minisztériumi szűrőn, igaz, itt lesz még egy forduló. Ám azok, akik végül is kaptak támogatást sem lehetnek felhőtlenül boldogok: a gyakorlat ugyanis az volt, hogy az igényelt összegnek átlagosan 50 százalékát ítélte meg a tanács. Adódik a kérdés: vajon ez a „félpénz” elég-e ahhoz, hogy a ter­vek valóra váljanak? Persze feltétel a saját erő megléte, előny a for­ráskoordináció, azaz ha más alapokhoz is adtak be pályázatokat, de mi van, ha máshol is úgy döntenek: inkább többen kapjanak kevesebbet, mint kevesen sokat. Majd kiderül. Mindenesetre így már nem teljesen igaz az adat, amelyet oly előszeretettel emleget­nek a pályázatok kiírói, s a döntéshozók is, vagyis hogy ennyi tá­mogatási pénz megannyi beruházást indukál a térségben. Hiszen nem tudni, valóban indukálja-e azt a beruházást a féltámogatás. Hogy ezzel a döntéshozók is tisztában vannak, azt jelzi a rend­szer, amely a döntés után lép életbe. Most ugyanis értesítik a nyer­teseket arról, hogy mennyi pénzhez jutottak, de egyúttal egy nyi­latkozatot is kémek tőlük, hogy a csökkentett támogatást is elfo­gadják-e, megvalósítható-e a tervezett bemházás? Csak ez után ír­ják alá a szerződést. ' Nem véletlen, hogy a tanács tagjai is egyre többször elgondol­kodtak a „többnek kevesebbet vagy kevesebbnek többet?” kérdé­sen. Tegnap már több esetben is javaslattal éltek, hogy az előirány­zott 50 százalék helyett, a kért összeg egészét ítéljék meg az arra ér­demesnek tartott vállalkozásnak, akár a következő évi keret terhére is. A dilemmát pedig majd az élet eldönti, hiszen rövidesen kiderül: hányán kértek csak azért többet, mert abban bíztak, hogy így a fel- tétlenül szükségest nagyobb eséllyel megkapják... _______varga ottó H iába őrzik, lopják: egyes átvevők felvásárolják a kétes gyümölcsöt FOTÓ: TÖRÖK ANETT Vése Permetezett, éretlen almát lopnak szervezett bandák a vései és nemesvidi 250 hektáros almaültetvényekről. A tulajdonosok egy őr­ző-védő céget bíztak meg a lopáskárok meg­akadályozásával. A tolvajok tavaly három­millió forint kárt okoztak az almagazdaság­ban, az idén már hatszázezernél tartanak és a szüret csak a hónap végén kezdődik.- Értetlenül állunk a lopássorozat előtt, hiszen a gyümölcs még éretlen - mondta Ádám Zoltán, a tulajdonos Lénia Trade Kft főkerté­sze. - Évek óta nem fordultak elő ilyen esetek. Az idén egyes átvevők már felvásárolják a lopott gyümöl­csöt. A termés viszont éretlen és a permetezések miatt emberi szerve­zetre veszélyes anyagokkal szeny- . nyezett. Ádám Zoltán elmondta, az alma­szüret csak a permetezési szezon után indulhat meg, legkorábban há­rom hét múlva. A vállalat szakembe­rei még a hét elején is permetezték a gyümöl­csöst egy erős mérgeket tartalmazó szerrel, melynek a hatóideje három hétig tart. Ádám Zoltántól megtudtuk: a szüret előtt szakértők vizsgálják majd a szermaradványokat a gyümöl­csön, s csak eztán indulhat meg az almaszedés. Rajtuk kívül a Lénia Trade Kft-vel kapcsolatban álló felvásárlók is megvizsgáltatják az almát az átvétel előtt. Fábri Béla társtulajdonos elmondta: az alma­tolvajok a vései és nemesvidi almaültetvényeken ebben az évben hatszázezer, míg tavaly három­millió forintnyi kárt okoztak. Ennek megakadá­lyozására ebben az évben a vállalkozás egy őrző­védő céget bízott meg a gyümölcsös védelmével. Kiképzett kutyákkal védik a területet az illetékte­Almás remények Az alma a szakértők szerint ebben az évben az elmúlt évek 70-75 milliméteres termésátmérőjét nem éri el. A gyümölcs termésátlaga is közepes lesz. A 250 hektá­ros vései és nemesvidi gyümölcsösben tavaly 600 ton­na őszi alma termett, melynek negyven százalékát étke­zési, a többit pedig ipari célokra hasznosították a belföl­di piacokon. Az idei szüret a hónap végén kezdődik és várhatóan október végére fejeződik be. lenektől. A múlt héten a vállalkozás emberei ti­zenhárom tolvajt értek tetten az almaültetvé- nyen. Ellenük feljelentést tettek. szellő oábor Támogatás a jogvédőknek Nagyatád Tovább működhet a Rinya menti Jogvédő Iroda. A Soros alapítvány 600 ezer forintos támogatása újabb fél évre biztosítja a térség 18 településén élő mintegy 10 ezer roma számára a folyamatos ta­nácsadást és jogsegélyszolgálatot. Fél éve alakult meg a Nagyatádi Etnikai Szervezeten belül a jogvé­dő iroda, amely a térségében élő cigány kisebbség jogi tanácsadá­sát, szociális és munkahelyi gondjainak orvoslását, és a napi ügyeikben való segítségnyújtást is magára vállalta. Mindehhez 3,6 millió forint támogatást adott a Dem-Net, hogy egy év alatt ki­alakíthassák a segítségnyújtás hatékony formáit. Ignácz János, a Nagyatádi Etnikai Szervezet vezetője elmondta: 2001. február 1-ig tartott eredetileg ez a prog­ram, amely befejezése után bi­zonytalanná vált a Jogvédő Iroda sorsa. Most ezen segít az a 600 ezer forint támogatás, amelyet a Soros Alapítvány nyújt a nagy­atádi Etnikai Szervezetnek, hogy újabb féléven át folytathassák a megkezdett munkát. Az elmúlt félév során bebizonyosodott: tennivaló van bőven, és ahogy is­mertebbé válik a tevékenységük, egyre inkább nő az igény a jog­védő szolgáltatásaikra. Sokan kérnek tanácsot ügyes bajos dol­gaikban. Eddig 150 esetben járt el képzett jogász segítségével a szervezet három állandó dolgo­zója ________________________B. M. Hí rek DELEGÁCIÓK TALÁLKOZTAK. A Somogyért Egyesület küldött­sége dr. Spiegl József vezetésével tegnap Balatonmárián találkozott az Istriai Demokratikus Parla­ment küldöttségével, melynek vezetője Emil Soldatic, parla­menti képviselő volt. A két dele­gáció eszmecserét folytatott az országaink közötti turizmus fej­lesztésének lehetőségeiről, illet­ve tájékoztatták egymást szerve­zeteik munkájáról, (vo) KÉRDEZÖBIZTOSOK. Az Igái és Vidéke Kistérségi Területfej­lesztési Társulás nyerte meg a megyei munkaügyi központ pá­lyázatát, melynek keretében fel kell mérni a munkanélküliséget a somogyi cigányok körében. A munkában negyven cigány kérdezőbiztos vesz részt. Dr. Ta­kács Éva, a Kaposvári Egyetem docense és Derdák Tibor adjunk­tus két alkalommal készíti fel a kérdezőbiztosokat. Az egyik kur­zus tegnap a megyei cigányszö­vetség szervezésében a kaposvári Pártok Házában zajlott. (Is) KIVIRULT A FALU. Virágos lett Cserénfa. A millenniumi év tisz­teletére ezer tő dísznövényt ülte­tett a Faluszépítők és a Környe­zetvédők Baráti Köre. (szk) ELLENŐRZÖTT AUTÓK. A közlekedési felügyelet munkatár­sai az első félévben több mint 9800 gépkocsit ellenőriztek a so­mogyi közutakon. Emellett 113 útépítési engedélyt adtak ki, hat hídépítéssel kapcsolatos ügyet intéztek. 52 rendezési tervet vé­leményeztek és 141 szakhatósági ügyben jártak el. (hm) MUNKÁT KERESŐK. A leg több regisztrált munkanélkülit továbbra is a Dél-Somogyban tartják nyilván. A Balaton parton és a megyeszékhelyen kedve­zőbb a helyzet, Kaposváron je­lenleg 2480 a munkanélküliek száma. Többségük fizikai mun­kakörben dolgozott, ám elhe­lyezkedésüket nehezíti, hogy kö­zülük több mint hatszázan csak nyolc általánost végeztek, (hm) KEZELTÉK ATAVAT. A Desedát az elmúlt napokban réz-szulfáttal per­metezték le, hogy az alga virágzást megfékezzék. A strand és a Csónak­öböl közötti száz négyzetméternyi vízbe 60 liternyi oldatot szórtak. Szakemberek szerint eredményes volt az akció, a területen megszűnt az algásodás. A vízbe került anyag emberre, állatra veszélytelen, (be) POTONYIAK A FÜRDŐN. Kirán dulást szervezett a potonyi képvi­selő-testület a község nyugdíjas lakosainak; erre negyvenhatan je­lentkeztek, s a magyarhertelendi termálfürdőt keresték fel. Az ön- kormányzat fizette az utazási költ- ségeket. (ga) __________________■ A knakeresők a kukoricásban Kifogástalan a Balaton vize Kiváló a Balaton vízminősége a déli parton. Ez a tó körül kiépült szennyvízcsatorna rendszernek és a Keszthelyi-öböl rendszeres kotrásának köszönhető. A kör­nyezetvédelmi és közegészség- ügyi hatóság legutóbbi vizsgálata kimutatta: az ellenőrzött 19 strand közül 16 a kifogástalan, három pedig megfelelő minősí­tést kapott. Az algák túlszaporo- dására utaló jelenség nem fordult elő a napokban, és a hétvégi fel- melegedés miatt sem kell számol­ni az előfordulásával. A tisztított szennyvizekből származó foszfor és nitrogén vízbekerülése - a ki­lencvenes években - az összes terhelés 1 százalékát sem tette ki. A szennyvízbevezetéssel okozott terhelés mértéke az utóbbi 34 év­ben változatlan. A tó vízszintje 50-60 centiméterrel alacsonyabb, mint a sokévi átlag.___________■ (F olytatás az 1. oldalról) A mostani termés jóval szerényebb: mindössze néhány patkószegre, ki­sebb vasdarabra bukkantak, ám az elkövetkező néhány napban érheti meglepetés a csapatot. A környéken ugyanis harcok folytak, s nem ki­zárt, hogy ötvenöt évvel a háború befejezése után is működő robba­Akcióban a csapat. nóanyagot találnak. Fehér Kálmán, a budapesti Presidente Kft ágazat­vezetője elmondta: négy hét alatt csaknem 4,2 kilométer hosszúságú területet vizsgálnak át a leendő út nyomvonalán. Alkalmanként ötven- szer ötven méteres területet jelölnek ki, s a biztonság érdekében párban dolgoznak. Egy négyzetcentimétert sem hagynak ki, később aláírásuk­kal hitelesítik az ellenőrzés ered­ményét. A feltá­ráshoz szakértők segítségét is kérik, korabeli térképek, feljegyzések segít­ségével próbálják behatárolni az éles lőszerek he­lyét. Segítséget kapnak ehhez a helybeliektől is. Zalaegereszegen legutóbb egy 80 éves férfi mutatta meg, hogy annak idején hol gyűjtötték össze a lőszert. A fővárosi csapat országban zajló nagyberuházások területelőkészí­tése során már 2,5 millió négyzet- métert fésült át. Összesen mintegy 2,5 tonna robbanóanyagot sikerült begyűjteniük. Szombathelyen Tig­ris harckocsiból kilőtt négy darab re- peszlőszert találtak, ami egy gazda­sági földút alatt pihent fél évszáza­don keresztül, mindössze 80 centi- méteres mélységben. Csak a szeren­csének köszönhető, hogy nem tör­tént tragédia, az úton ugyanis ter­ménnyel megrakott teherautók, traktorok közlekedtek. A zalaeger­szegi elkerülő út építési területén az idén 122 darab tüzérségi lőszert fe­deztek föl. Minden alkalommal ér­tesítik a tűzszerészeket, s később hatástalanítják a robbanóanyago­kat. HARSÁNYI MIKLÓS A budapesti kft dolgozói közül többen koráb­ban hivatásos katonaként szolgáltak. Fehér Kálmán nyugállományú ezredes nyolc évig volt a bajai műszaki ezred parancsnoka, előtt 22 évig a marcali műszaki zászlóaljnál dolgo­zott. Simon Attila a kaposvári munka projekt­vezetője, vele együtt dolgozik Kovács Fe­renc, Miklós Attila, Kovács István, Mikovics László és Vörös Emőné. A vállalkozás meg­szerezte a minőségbiztosítási tanúsítványt, s hiába a rutin, minden éles bevetés előtt bak esetvédelmi oktatáson vesznek részt. a Somogyi Hírlap nagyatádi irodája várja a vásárlókat, az előfizetőket és a hirdetőket a Baross Gábor utca 5/a. szám alatt, a polgármesteri hivatal és a földhivatal közötti sarkon Telefon/fax: 82/553-163. Szolgáltatásaink:- hírlapárusítás- hirdetésfelvétel- Somogyi Hírlap előfizetés Nyitva: hétfőtől'péntekig: 7.30-14.00 szombaton: 7.30-11.00 Jöjjön be, ismerje meg nyitási akcióinkat! Zöld számunk: 06-80-200-434 Somogybán otthon vagyunk Somogyi Hírlap j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom