Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-31 / 204. szám

är- 2000. Augusztus 31., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE Somogyi Hírlap - 7. oldal A lélek mérhetetlen erejével A közösségek belső erejének mérésére nincsenek műsze­reink, mértékegységeink. Mégis ez a mérhetetlen mér­tékegység a legfontosabb, amely megőrizte a Krisztus­ban hívők gyülekezeteit, s megóvja azokat a 21. század­ban is. Dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egy­házkerület püspöke mondta ezt a Somogyi Hírlap kérdé­sére válaszolva.- Elvilágiasodott és elanyagiasodott korunk romboló hatásaivcd képe­sek-e szembeszállni az egyházak?- Bár az utóbbi 200 évben Euró- pa-szerte mindent megtettek azért, hogy az egyházak tekintélyét lejá­rassák, mégis máig is az egyházak tömegbefolyása a legnagyobb. Az egyház az egyetlen olyan földi - úgymond - társadalmi szervezet, amelynek életében nem kizárólag a földi és emberi mozzanatok a meghatározóak, hanem a világ te­remtőjének, a világ megváltójának komoly ígéretei és megtapasztalt valóságos közreműködése is. Az egyház tehát volt, van és lesz, s nem önmagáért, hanem azért, hogy ennek a teremtő, megváltó és megszentelő Istennek az akaratát valamiképp továbbadja minden nemzedéknek.- Min méri le püspökként az egyes gyülekezetek erejét, lelki gaz­dagságát?- Legegyszerűbben a gyüleke­zet létszámán. Sajnos, kevés a lé- lekszámában gyarapodó gyüleke­zet, s több az évről évre fogyatko­zó. Még mindig a számoknál ma­radva: le lehet mérni a gyülekezet erejét a templomba járás arányain vagy egy erőt meghaladó, ám az összefogásból mégis megszülető létesítményen is. Az igazi, a belső erők mérésére nincsenek műsze­reink és mértékegységeink. Ez ter­mészeti példával élve a folyó erejé­hez hasonlítható, amely évszázad­okon át hömpölyög, s ha nem ke­rül semmi az útjába, az erejét nem mutatja meg. Ám ha útját állják jégtorlaszok vagy építmények, egyszer csak előtör a víz gigászi ereje. Jól példázza a kisebb gyüle­kezetek erejét a búvópatak is, amely sokáig láthatatlan. Nem is tudunk róla, azután egyszer csak fölfedezünk egy a patak által a hegy gyomrában kialakított csodá­latos barlangot. A gyülekezetek­nek ezt a fajta erejét nem mérhet­jük: néha valamelyik közösséget már elsiratjuk, reménytelennek látjuk a jövőjét, azután egyszerre csak előbukkan ez a belső lelki erő. Szóval ez a mérhetetlen mér­tékegység a legfontosabb, amely megőrizte a Krisztusban hívők gyülekezeteit, és megóvja a 21. században is.- A kaposvári református gyüle­kezet a gondokból vagy örömökből ad-e többet a püspöknek?- A református egyház gyakorla­Dr. Márkus Mihály ta szerint valamennyi gyülekezet J és minden egyházközség önállóan és felelősséggel éli az életét. A püs­pöknek csak olyankor van szerepe, amikor közösen kell valamit meg­oldani, s amikor a közös siker után az öröm percei következnek. Éven­te 10-15 újjászületett templomot és más egyházi épületet állhatunk kö­rül. A kaposvári gyülekezet is él és gyarapodik, keresi az új utakat. Ki­lenc éve a református egyházkerü­let egyetlen református iskoláját te­remtették újjá. Ennek az iskolának az évenkénti gyarapodása szá­momra is sok öröm forrása.- Azok közül, akik az elmúlt év­tizedekben ateista nevelést kaptak, \ többen felnőttként, sőt idősebb kor­ban kezdik keresni a hit békéjét. Kérdés: melyik egyházat választják majd?- Sokan szüleik, nagyszüleik szunnyadó hagyományait megta­lálva, azokat keltik életre. Mások házastársuk családjának a vallásá­ra térnek. Ott, ahol sugárzó egyé­niségű prédikátorra lelnek, az új születésű egyházak is megtalálják | a maguk hívő táborát. Azok, akik­nek a gyermek- és ifjú éveiből ki­maradt a vallásos ismeretanyag, a legnagyobb valószínűséggel oda csatlakoznak, ahol életre szóló vallásos élmény éri őket. Megtör­ténhet ez egy római katolikus mi­sén vagy házasságkötési szertartá­son, egy református vagy evangé­likus rendezvényen, akár a mosta­ni tanévnyitó istentiszteleten is. Az élményt követi majd az igény az ismeretszerzésre.- Jelend mindez, hogy egyfajta vonzerőverseny lehet az egyházak \ között?- Lehetséges bizonyos versen- J gés, ám ez csak addig meghatáro­zó, amíg valaki az ismeretanyagot keresi és próbálja megértem az adott egyház alapvető tanításait. Ha e folyamat közben ér valakit az említett meghatározó élmény, a korábbi ismerethalmaz átrende­ződik. Ezért fontos, hogy mind­egyik felekezetnek legyenek olyan J rendezvényei, ahol az ismereteket | kereső embereknek egyszer csak megdobban a szívük, és abban a pillanatban otthon találják magu­kat. BÍRÓ FERENC Somogyi zarándokokkal Rómában Több mint kétmillió fiatal vett részt a tizenötödik alkalommal megrendezett világtalálkozón A tizenötödik katolikus ifjúsági világtalál­kozót Olaszországban rendezték meg, s ezen hazánkat mintegy kétezerötszáz fiatal képviselte; száznégy jött a kaposvári egy­házmegyéből. Ez a csaknem két hét vala­mennyiüknek életre szóló élményt adott. Az egyházmegye különbuszai 22 óra után érkeztek meg Perugiába az előtalálko­zó helyszínére. A Chemin Neuf (Új Út) francia közösség több mint ötezer ember számára szervezett itt programokat; ennek költségeit saját forrásból és a találkozót tá­mogató cégek, magánszemélyek adomá­nyaiból teremtették elő. A zarándokoknak így nem került pénzbe az ellátás. A napot rendre laudesszel kezdték a résztvevők, ezt vallási témájú előadás, majd szentmise követte. Ebéd után sziesz­tára vagy csendes imára volt lehetőség. Az elmélyülést elősegítve úgynevezett imame­zőt alakítottak ki, ahol az olajfák alatt elhe­lyezett ikonok előtt ki-ki közelebb kerülhe­tett Istenhez. Az úgynevezett keresztúton egy életnagyságú feszületet hordoztak kör­be az imamezőn, ahol az egyes nemzetek képviselői kicserélték nemzeti lobogóikat, majd népük nevében bocsánatot kértek a történelem során egymás ellen elkövetett bűnökért. A magyarok a szlovákokkal nyü- vánították ki a kölcsönös békegesztust. Es­ténként a zarándokok soknyelvű zenés­énekes találkozókon vettek részt. A Balás Béla kaposvári megyéspüspök által celeb­rált péntek reggeli magyar nyelvű szentmi­sét - ez a magyar csoport minden tagjának sok örömet adott - nagy tetszéssel és lelke­sedéssel fogadták a külföldi zarándokok. Vasárnap a város főterén több mint hatezer­ötszáz ember előtt celebrált szentmisét a perugiai püspök. Az estet a négyszáz tagú nemzetközi kórus műsora tette felejthetet­lenné. Az assisi zarándoklat után Rómába in­dult a magyar csoport. Ezen az estén mint­egy tizennyolcezer autóbusz érkezett az örök városba, így a kaposvári egyházme­gye buszai csak kora hajnalra tudták szállá­sunkat megközelíteni. Messze az események helyszínétől: is­kolákban, plébániákon, csarnokokban kap­tak helyet. A zarándokok autóbuszai nem jöhettek be a városba. Ennek ellensúlyozá­sára - Róma önkormányzatának jóvoltából - ingyenesen vehettük igénybe a város tö­megközlekedési eszközeit. A kellemetlenségekért azonban több­szörösen kárpótolt minket Róma lakóinak kedvessége és a lélektápláló programok: a szentatya nyitotta meg a világtalálkozót. Délelőttönként találkoztak a magyarok a Paulinus Nővérek Rendházában, a Jézus, az isteni mester templomáéban, ahol ma­gyar nyelvű szentmisén, majd katekézisen vettek részt. Szerdán léptük át a Szent Pé- ter-bazilika szent kapuját, amit a pápa 25 évenként csak egyszer nyit meg. A pápai zárómisére és az ezt megelőző virrasztásra kora délelőttől késő estig jöttek a résztve­vők. A számukat több mint kétmillióra be­csülték. Mindenkinek jutott étel és akkora hely, hogy a hálózsákjával letelepedhetett. A vir­rasztást követően a csillagos ég alatt tér­tünk nyugovóra. A pápai szentmise katartikus élmény volt, s valamennyi résztvevőt egy életre szóló lelki élményekkel gazdagított. Milli­ók szíve dobbant egyszerre, s még köze­lebb kerültek az Istenhez. BROLLY PÉTER A ZARÁNDOKCSOPORT TAGJA Keresztút az olajfák között A római zarándoklaton több somogyi pap is részt vett. Azt kérdeztük tőlük: milyen élményekkel tértek vissza híveikhez? Kiss Iván mar- gg cali plébános:- Felemelő él­mény volt a szent kapu át­lépése, ahol három napon át vonultak a résztvevők, s ahová egy vi­lágváros forgalmán végigvereked­ve juthattak el. Útjukat magyar zászlók jelezték. Azt éreztem, ami a Bibliában áll: A népek soka­sága vonul feléd. Nagy erőt adott Szent Péter sírjának közelsége, az, hogy az egész katolikus világ középpontjában lehettünk. A pá­pával való találkozás a Tor Vergatán ugyancsak megható él­mény volt. Mint az is, hogy a so­kat bántott és megalázott magyar nép lányainak lábát - tizenkettőét- megmosták a Paolinus nővérek. A kétmillió fiatal között 2700 ma­gyar volt, és egynapos virrasztás­sal vártuk a szentatyát. Sokan megtértek; ezt a gyónások is iga­zolják. Jómagam is hosszasan gyóntattam, és megtapasztaltam, hogy megvan a fiatalokban a vágy Isten országa iránt. Balás Béla megyéspüspök:- Az életöröm túláradása jelle­mezte a találko­zót, s jó volt érezni, hogy ezek a fiatalok nemcsak táncol­ni és tapsolni tudnak a világslágerek ütemére. Perugiában, az előtalálkozón azt az indíttatást kaptuk, hogy min­den bűnünket, bajunkat és bána­tunkat bízzuk Krisztus keresztjé­re. Kedves, halk, meditativ dalla­mokra, taizéi énekekkel indult a nem szokványos keresztút az olajfák között felállított óriás ke­reszt felé. Egy mosolygós japán lány, kezében nemzetének zász­lajával, bocsánatot kért a környe­ző szigetlakóktól, a hórihorgas német a lengyeltől, és kezet fog­tak, zászlót cseréltek. A szlovák pap bocsánatot kért a magyartól, a ma­gyar a szlováktól, és meg­ölelték egymást. Ahogy fi­gyeltem a jelenetet, szinte magamba zuhan­tam: Itt a megoldás! Amit ezeknek a fiatalok­nak a szülei, nagyszülei nem tudtak elintézni a hadszín­téren és a tárgyalóasztaloknál, azt most Krisztus keresztje megoldja. Döbbenetes volt, hogy a kereszt szemünk láttára rázuhant a dobogóra, mintha meg lett volna rendezve a jelenet, pedig magától dőlt el. Aztán feke­te és fehér kezek emelték fel és tartották hosszasan. Ekkor valaki halkan megszólalt mögöttem: gyónni szeretnék. Én pedig éjjel fél egyig gyóntattam.... Nyéki Kálmán kaposvári káp­lán: - Fantasztikus volt több tíz­ezer pappal együtt bemutatni a pápai szentmisét. Örültem a ren­geteg fiatalnak, többségüket való­ban Jézus Krisztus személye von­zotta ide. Úgy gondo­lom: van jövője az egyháznak. Megérin­tett II. János Pál pápa közvetlensége. Sze­mélyesen tud kapcso­latot teremteni az em­berekkel, annak elle­nére, hogy ő a világ legnagyobb intézmé­nyének a vezetője. Különösen magával ragadott egy jelenet - szinte megelevenedett az evangé­lium -, amikor láttam, hogy a kö­rülötte levő testőrök hogyan pró­bálják távol tartani tőle a tömeget. Ennek ellenére ő mégis odanyúj­totta kezét az embereknek. Kicsit olyan volt ez, mint amikor Jézus­hoz odavezették a gyerekeket, és éppen a körötte levő tanítványok próbálták őket távol tartani. Jézus így szólt: engedjétek hozzám a gyermekeket! LŐRINCZ SÁNDOR Adományt a rászorulóknak A Szent István Lovagrend az or­szág határain belül és azon kívül élő árvízkárosult embertársaink megsegítésére gyűjt adományo­kat. Bármely levetett ruha, hasz­nálaton kívüli eszköz, felesleges bútor vagy megunt gyermekjá­ték nagy örömet okoz a rászoru­lóknak. Pénzadományokhoz be­fizetési csekket küldünk. A Bu­dapesti Vakvezető Kutyaképző Iskola használaton kívüli, lecse­rélt, de használható műszaki ál­lapotú mikrobuszt elfogad. Nagy szükség lenne rá. Lovag­rendünk eljuttatja a címzettnek. Az adományokról adományelis­merő levelet állítunk ki. Hívását várjuk a lovagrend képviseleté­ben: Bicsár László plébános 06- 82 385438, 06-30 9932852, Ma­gyar Tivadar 06-82 428403, Munkáesy-Kovács László 06-82 419710, 06-30 9460790. ■ Hírek ÚJ METODISTA LELKÉSZ. A miskolci Kurdi Zol­tán lett az utódja Szuhánszky István kaposvári me­todista lelkésznek. A háromgyerekes, pedagógus­ból lett segédlelkész a hónap közepén költözött Ka­posvárra, és a helybeli híveken kívül rá vár a hetesi gyülekezet pasztorációja is. Az egyházi szokások szerint legalább három évnek kell eltelnie ahhoz, hogy lelkésszé szenteljék a segédlelkészt, aki már szervezi a gyermekhittant. (Is) ZARÁNDOKLAT A CSALÁDOKÉRT. A kaposvári Szent Imre plébánia házas közössége szeptember 9-én vasárnap zarándoklatot szervez a családokért Kaposszentbenedekre. Az egyházmegye több pap­ja is részt vesz a zarándoklaton, amely reggel 9 órakor indul a székesegyház elől. A zarándokokat, akik gyalog teszik meg a tízkilométeres távot, Ba­lás Béla kaposvári megyéspüspök áldja meg. A délutáni, monostorban tartott misét agapé követi, és a zarándokokat autóbuszok szállítják vissza Kaposvárra. (Is) SOLI DEO GLORIA. Református értelmiségi kon­ferenciát tartottak a balatonszárszói Soli Deo Gloria konferenciatelepén, s erre mintegy 600 em­ber hívtak meg. Köszöntőjében Merétey Sándor el­mondta: Isten és a történelem nem választható el egymástól, Istennek határozott terve van az embe­riséggel. A résztvevők arra is választ kaptak, ho­gyan illeszkedhetnek be a magyarországi reformá­tusok Isten akaratába. Isten törvényét kell újra kéz­be venni, és az ige alapján helyes életszemléletet ki­alakítani. Albert Gábor arról beszélt, kicsoda az em­ber valójában és mivel érdemeltük ki azt, hogy Is­tennek gondja van ránk. Több előadás hangzott el: Egyház a polarizált társadalomban, A teremtési egyensúlyokat felborító társadalom, A magyar re­formátus kereszténység és a XXL század. A konfe­rencia előadói között volt Hegedűs Lóránt, Juhász Tamás és Bagdy Emőke, (mm) KÖZÖS IMA TIHANYBAN. A bencés apátság kö­zös imát tart a magyar államiság 1000. jubileumi évében szeptember 9-én szombaton 15 órakor az apátsági templom előtti téren. A híveket hálaadásra hívják és könyörgésre az utánunk következő nem­zedékek kereszténységhez és magyarsághoz való hűségéért. Balás Béla kaposvári megyéspüspök hir­det igét, Nagy István, a nagykőrösi református taní­tóképző főiskola főigazgatója és Bencze András szé­kesfehérvári evangélikus esperes mond imát. Részt vesz és beszédet mond Orbán Viktor miniszterel­nök. A szervezők azt kérik: mindenki hozzon magá­val egy szál virágot I. András király sírjára. (Is) Csurgói templomtörténet A csurgói Szentlélek-templom tör­ténete címmel jelentetett meg egy kis füzetet a plébánia. Maczkó Gyula esperes plébános előszavá­ban a jubileumi Szent év jelmon­datát is idézi: Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Ma is Krisztusra hagyatkozva érhetjük el csak céljainkat és lehetünk igazán boldogok. Dr. Horváth József gim­náziumi tanár kutatómunkáját di­cséri a dr. Jezierski lsvánné színes fotóival illusztrált füzet, amelynek a kiadását Szászfalvi László lel­kész polgármester is támogatta. Az élvezetes históriából megtudjuk: már háromnegyed évezrede őr­ködik a délnyugat-somogyi lankák fölött az Árpád-kori torony, rajta az ősi alapítást jelképező kettős kereszttel. Olvashatunk a lovagrend­ről, a rendházról és arról is, hogy 1600-ban a Szentlélek tiszteletére emeltek benne oltárt, s Festetics Kristóf 1733-ban teljesen újjáépíttet­te a templomot. A szerző az 1720-tól itt szolgáló plébánosok névso­rát is közli. Jó volna, ha lelkes helytörténészek, pedagógusok - olyanok mint dr. Horváth József - mielőbb feldolgoznák valamennyi somogyi templom történetét. ______________________________________l.s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom