Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-30 / 203. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Augusztus 30, Szerda ÚJ ISKOLAIGAZGATÓ. Kaposi Lászlót, a hedrehelyi általános is­kola megbízott igazgatóját nevez­te ki az intézmény élére a képvi­selő-testület. Kaposi László, a korábbi igazgató távozása után megbízottként ült a vezetői szék­ben, s most öt évre bízták meg az igazgatói teendőkkel.fIsJ AUTÓBUSZ PATOSFÁNAK. Falugondnoki szolgálat alakul Patosfán, s ellátja a szociális fel­adatokat. Ehhez szükség van autóbuszra is, mert azzal viszik orvoshoz a rászorulókat, és kell az ebéd kihordásához is. A jár­mű árának - négymillió forint­nak - csak egy részét tudja ön­erőből fedezni az önkormány­zat, a hiányzó csaknem három­millió forintot pályázatokon nyerte el a település. A szolgálat várhatóan november elejétől kezdi meg működését, (nyk) FELÚJÍTÁS LADON. A régi jár dák felújítására és újabbak épí­tésére fordítja Lad a területfej­lesztési pályázaton nyert kilenc- százezer forintot. A most kezdő­dő munkákat közhasznúak vég­zik, így azon túl, hogy szépül a település, átmenetileg néhány helybeli anyagi gondjai is eny­hülnek. (nyk) SZÉPÜL A HIVATAL. Elkezdték a magyaratádi körjegyzőség tata­rozását. Jelenleg a belső munká­kat végzik, festenek mázolnak a szakemberek és kicserélik a mű­anyagpadlót is. A megyei terület- fejlesztési tanács Céda-pályáza­tán egymillió forintot nyert a körjegyzőség, ám a munkák 1,8 [ millió forintba kerülnek. A ter­vek szerint október 1-jére fejezik be az épület felújítását. Addig csak a legfontosabb ügyekben fogadják a lakókat, (szá) NYARALÓTOLVAJ IGALBAN. A kedvelt fürdőhelyet ezen a nyáron is gyakran keresték fel nyaralótolvajok. Legutóbb a szúnyoghálót kiszakítva jutott be egy német nyaraló által bérelt épületbe egy ismeretlen tettes, onnan mobiltelefont és más személyes tárgyakat vitt magá­val. A kár száznyolcvanezer forint. A rendőrség keresi a tettest. (Is)__________ ______■ M entik a mauzóleumot A szarkavári Somssich- mauzóleum évtizedekig feldúlva-kifosztva őrizte a történelem nyomait. Senki nem akarta rend­be tenni a műemlék épületet és környékét. Az oszlopokat, a falakat összefirkálták, benne átmenetileg hajléktala­nok húzták meg magu­kat. A hónap elején egy fél koponyacsont került elő a sírkertet övező er­dőből. Hogy melyik Somssich ősé lehet? Senki sem tudja. Most újítják fel a mauzó­leumot. Az Omen-1 bt munkatársai tisztítják a homlokzatát, s az épít­ményre egyre nagyobb gondot fordít a Kincstári Vagyoni Igazgatóság me­gyei kirendeltsége. Vönöczkyné Magyar Gabriella műszaki főelőadóval járjuk végig a környéket, aki régóta küszködik az épület megmentésével. Az állagmegóvásra, a rekonstrukcióra eddig 13 millió forintot fordítottak. Nyolc éve került hozzájuk a Somssichok ősi temetkezési helye. A kastély régi pompájában, szállodaként működik, és a freskóval díszített, felújításra szoruló kápolnában hétvégeken imára kulcsolódnak a kezek. A hívek között még van­nak olyanok, akik ismerték a Somssich leszárma­zottakat, s tanúi voltak a családi fészek pusztulá­sának. Látták, hogy az orosz katonák parkettából raktak tüzet a kastélyban, és azt is: kincsek után kutatva, sorozatosan feltörték a kriptát. A Belgiumban élő Somssich Pongrác grófnak nincs pénze a felújításra, s amikor Szarkavárra érkezett, hogy ősei sírjánál elmondjon egy csön­des imát, felkavarta a látvány. Megfogadta: töb­bet nem jön Szarkavárra. Aztán amikor értesült arról, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kéz­be vette az ügyet és megpróbálja visszaállítani az eredeti állapotot, néhány hete ismét eljött és könnyezve mondott köszönetét. Hat sírkamrát fedtek be az utóbbi években, a szétszórt csontokat eltemették, megerősítették az épület födémjét, s ideiglenesen kerítést is építet­Régi ígéretek Vönöczkyné Magyar Gabriella: Nemcsak az épületet, a sírkertet is szeretnénk rendbe tetetni tek. Amikor nekifogtak a munkának, valaki vir­tusból azt mázolta a falra: A harc megkezdődött. Valóban, harc kezdődött azért, hogy ne az enyészeté legyen a védett mauzóleum, amelyet sajnos, újból hívatlan vendégek látogatták meg. Néhány hete kivágták a kerítés dróthálóját, fölfe­szegették a bejárat vasrácsát, pedig kívül is jól látható volt, egy madonnatorzón és a téglahal­mokon kívül semmi nincs benne. Hogy mit ke­reshetnek a sírfosztogatók? Vönöczkyné Magyar Gabriella szerint kincse­ket. Kincs azonban már nincs. A sírrablók évti­zedekkel ezelőtt elvittek mindent, s nem törőd­tek azzal, hogy közben halottakat gyaláznak meg és megszentségtelenítik a sírkertet.- Az a szándékunk, hogy nemcsak az épüle­tet, hanem a sírkertet is rendbe tétetjük - mond­ta a műszaki főelőadó. - A kerítés főbejárati ré­szét egy Somssich Pongrác gróftól kapott régi fénykép alapján szeretnénk megépíttetni. A mauzóleum belső terét is az eredetihez ha­sonló módon akarják helyreállítani, s mint meg­tudtuk, hamarosan megkezdődik az egyeztetés az Országos Műemléki Hivatallal, azután pedig talán a tervezés is. Az 1874-ben emelt mauzóle­um végleges rendbe tételéhez még legalább hat­hét millió forint szükséges. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kapott három­millió forintot a tetőzetre fordítják majd. Vönöczkyné - sokakkal együtt - hiszi: ha marosan ismét tiszteletet parancsoló hely lesz a szarkavári mauzóleum, többé nem háborgatják a Somssich família halottam nyugalmát, és a kegyeleti helyet egyre töl ben fölkeresik. Elsősorban azoknak az in tézményeknek a képviselői, amelyek őrzi a Somssich nevet. Sőt, rendhagyó történe lemórát is lehet itt tartani egy régi világró és a mai kincskeresőkről. _______________LŐRINCI »AHE Né hány éve különböző intézmények, cégek képviselői ü tek egy asztalhoz, és felajánlották: ki és mivel járul hozzí a mauzóleum környékének a rendbe tételéhez. Aztán a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, de feladat - útkarban­tartás, bozótirtás, kaszálás - most is van bőven. Itt nyug­szik saárdi Somssich Imre, akit névadójául választott a hetesi iskola, így a diákok is gondozhatnák a sírt, mint ahogy a Somssich-Táncsics baráti kör tagjai is emlékez­hetnek itt a régi pompáját visszakapó, patinás kaposvári gimnázium alapítójára. Turulmadár az emlékművön Golle Újabb teremmel bővült a göllei Fe­kete-emlékház, amelynél. Gátié Jä­ger Márta, a megyei honismereti egyesület alelnöke mondott kö­szöntőt. Ifjabb Fekete István és Bodó Imre ajánlott fel néhány tárgyat, s ezekből dr. Varga Éva, a megyei múzeum munkatársa rendezett ki­állítást. Az újabb terem kialakítására a millenniumi kormánybiztosi hiva­taltól nyert félmillió forintot a göllei önkormányzat, amely a falunapon a felújított I-n. világháborús emlék­műhöz hívta csöndes főhajtásra a helybelieket s a településhez kötő­dőket. Puska Ferenc plébános áldot­ta meg az emlékművet, amelyen Torma János alkotását helyezték el: egy turulmadarat. Az általános is­kola falán elhelyezett emléktáblával tisztelegnek az egykori gazdaképző iskola diákjai és tanárai előtt. Az in­tézménynek - amelyet Hausz Mi­hály igazgató szervezett - a történe­tét Bodó Imre méltatta, és Bemárd Jenő, az iskola egykori tanára is részt vett az ünnepségen, néhány öregdiák társaságában. ________l& ____________________POSTÁNKBÓL__________ ___ S zegényesen, de boldogan Lapunk augusztus 14-i szá­mában, Ha romának szület­hetnék címmel megjelent olvasói levélre több reagá­lás érkezett. Ezekből köz­lünk kettőt. Sajnálattal vegyes megértéssel olvastam Szántó Zoltán gondola­tait. Megértésemet a mély gyá­szával, anyagi és lelki elkesere­dettségével váltotta ki, sajnálato­mat pedig azzal, hogy fájdalmá­ban meggondolatlanul nyilvání­tott véleményt. Nem értem, miért látja mások keserű helyzetét irigylésre mél­tónak. Sajnálom az urat, mert nem tudhatja milyen a „c” betű­vel megbélyegzett ember élete. Azt mondja, ha lehetne, akkor roma nevet választana, pedig nem a név tenné cigánnyá, ha­nem az életvitele. Azt hiszi, hogy a cigányok miatt másodrendű, holott nem a romák hozzák a törvényeinket. Én 33 éves roma asszony va­gyok, egy 11 gyermekes család 9. gyermeke. A szüléink - nem tu­dom, hogyan - becsülettel felne­veltek bennünket. Putriban éltek, a húst a beton abc-ből (dögkút- ból) szerezték be. Kár, hogy nem ehetett az ebédünkből, ugye? Két gyermekem van, a 16 éves kitűnő középiskolai tanuló, a 13 éves Dávid fiam, sajnos, beteg. Autista. Remélem, ezt a betegsé­get soha nem ismeri meg. Dávid sosem lesz önálló. Speciális isko­lába jár, s egy csodálatos ember­nek köszönhetően osztályelső az ötödikben. Mivel nem képes az önálló életre, 14 éves koráig gye­sen vagyok vele, nem tudok munkát vállalni. A férjem 30 ezer forintot keres. Sajnos, jogo­sultak vagyunk a segélyre, mivel az egy főre jutó jövedelmünk alig 14 ezer forint. És jön az isko­la, a téli tüzelővásárlás... Persze ennyi pénzből nem nagyon tu­dunk megélni, de mi, cigányok nem lopunk (tudom, hogy ez rit­ka, mint a fehér holló). De „csa­lunk”! Én például feketén, napi ezer forintért egész nap csáká­nyotok. Közben rajtam lóg a be­teg gyerekem. De muszáj, mert különben nem tudunk megélni. Albérletben lakunk, mert az át­lagkeresetünk, sajnos, nem al­kalmazkodott az OTP elvárásá­hoz. Fürdeni egy gyerekkádban szoktunk, a vizet a drága gázon melegítjük, de fürdünk minden­nap. Nincs miért panaszkod­nom, mert bár nekünk a férjem­mel sok mindenről le kell mon­danunk, de a gyermekeinknek - a számítógéptől a legóig - min­dent megpróbálunk megadni. Megérdemlik, hiszen jól tanul­nak, s bármennyire nem jellem­ző a cigányokra: tisztelettudóak. Röviden: szegényesen élünk, de boldogan! A Dávid kisfiam talán megta­nul „emberül”, ami azt jelenti, hogy cigánysága mellett a nehe­zen kezelhetőségével alkalmaz­kodhat az emberekhez. Neki kell „emberül” tanulni, mert senki nem tanul meg „Dávidul”. Kivé­ve talán Erzsi nénit, aki magán­tanárként kisfiámat kiszabadítot­ta gömbbe zárt világából. Látják, szeretheti szívből magyar a roma gyereket is. Önzetlenül. Nem azért, mert roma, hanem mert ember. Köszönöm! KEIL JÁNOSNÉ SZ. ORSÓS ROZÁLIA, KAPOSMÉRŐ Vetünk, de Szántó Zoltán panaszával teljes mértékben egyetér­tek. Tehetetlenek vagyunk a falunkban, ahol fölháborító és szomorú dolgok történ­nek. Még élnek azok az em­berek, akik beengedték te­lepülésünkre a romákat, ci­gányfalut csináltak Büs- süből. Meg kellene kérdez­ni most őket: tetszik-e ne­kik ez? A romák ahová beköltöztek, le­bontották a melléképületeket, csak a lakóházat hagyták meg, a gyümölcsfákat kivágták és eltü­zelték. A szomszéd fáiról persze ágastól tépik le a gyümölcsöt, a gazda nem mer szólni nekik, fél a következményektől. A kertjük­ben embermagasságú a gaz, évek óta nem munkálják. Mi igyek­szünk mindent megtermelni: ve­tünk, de nem aratunk, mert min­dig megelőznek bennünket. Bar­nem aratunk bár módra mindent tönkretesz­nek, amit lehet - a disznótól a ba­romfiig - ellopnak, kipakolják az éléskamrákat. Sok idős ember él a faluban, rettegve mennek el ha­zulról, mert mire hazatérnek, már meglopták őket. A rendőrség is tehetetlen. Rendszám nélküli autókban (egy gépkocsiban nyolc-kilen- cen) száguldoznak, úgy érzik: nekik mindent szabad. Mikor fog az a nagy zsák ki­apadni az „állam bácsinál”, amelyből a romáknak a segélyt adják? Segélyosztásnál több sör fogy, mint ennivaló. Félő, hogy egyszer csak elfogy a türelem és valami tragédia lesz. Szólni nem lehet, legalább is nem ajánlott. A betörések után jegyzőkönyv ké­szül, majd lezárják az ügyet, az elkövetők pedig tovább topnak. Hát ezért jó, ha valaki romá­nak születik... NÉV ÉS CÍM a szerkesztőségben ÚJ JÁTÉKOK GALOSFÁN. Örülnek a gálosfai gyerekek az új, ter­mészetbarát szabadtéri játékoknak; a Mobilitás Ifjúsági Szövetség pályázatán nyert 250 ezer forintból - további ötvenezer forint hozzá­adásával - egy göllei vállalkozóval építtette meg az önkormányzat. Az ügyességi játékokat a helybeli és a környékbeli gyermekek vették birtokukba. fotó: kovács tibor Kutyák ugatták a falurosszát Ráksi Első alkalommal szervezte meg az önkormányzat a faluból elszár­mazottak találkozóját. A millenni­umi falunapon 93 hajdani ráksi la­kos gyűlt össze, közülük többen 20-30 éve nem látták egymást.- A népességnyilvántartótól kér­tük meg az elszármazottak címét, de ezt nem adták ki. Viszont vál­lalták, hogy meghívónkat eljuttat­ják a címzetteknek, akik visszaje­leztek, hogy hányán jönnek. Ezért a jelenlevők nagy részének még a címét sem tudjuk - mondta Fonai Tibor polgármester. Az elszárma­zottaknak bemutatták a községről készült könyvet. Az egykori ráksi- ak néha könnyek között, néha de­rültséget keltve emlékeztek ked­ves falujukra. A jeles napra eljött dr. Virág Rudolf is, aki a minisz­terelnöki hivatal tanácsadója lett, s dicsérte a találkozó ötletét. Nyíri József a legidősebb elszármazott, már 1949-ben Kaposvárra költö­zött. A hajdani sekrestyés fia 79 éves, s egy éve nősült, igaz, har­madszor. Valamikor ő harmoniká- zott a kanászházban, ahová disz­kó híján a fiatalok táncolni jártak. Sebők József állítólag a falu leg­rosszabb gyereke volt; ugattak a kutyák, amerre járt, mert bottal ütötte a kerítést. Erdélyi Viola hat éve ment el Ráksiból, a két testvé­re azonban itt él, s ő rendszeresen visszajár. Rakoncátlansága taní­totta meg helyesen írni, hiszen egy-egy csínyért az akkori tanító oldalakat másoltatott vele. Édes­apja, Erdélyi István a falu legidő­sebb embere, jövőre lesz százesz­tendős. Nemes Erzsébet negyven éve költözött Kaposvárra, de nem tudott elszakadni a falutól. A sző­lőhegyen van egy kis telke, oda jár kertészkedni. A gázosoktól ment nyugdíjba, így végigkísérte Ráksi gázprogramját is. Szerinte nagyon rokonszerető, barátkozó emberek élnek a faluban. A mostani fiata­loknak azt kívánta, hogy olyan boldogok legyenek itt, mint ők voltak hajdanán. Tóth Istvánná Törzsök Mariska szerint a mosta­ni polgármester ne keseregjen az utak állapota miatt, mert valaha a kisiskolásoknak tényleg térdig ért a sár. Kukoricacsutát raktak he­lyenként a sárba, azon lehetett csak átmenni egyik sorról a má­sikra. Bizony, volt aki este a kocs­mából hazamenet eltévesztette az átkelőt; kapott is otthon az asz- szonytól. Az Érden lakó Dobosáé Nyíri Mariska azon bánkódott, hogy valamikor mint kézbesítőt mindenki ismerte a faluban. Ma már szinte nem emlékszik rá sen­ki. SZARKA ÁGNES Nagy múltú nemzetközi brókercég leendő ügyfeleinek kínál:- befektetéseket- lakáshiteleket- kórházi napidíjas szolgáltatásokat- jövó'számIákat - junior és felnőtt- családvédelmi programokat. A programok kiközvetítéséhez munkatársakat keresünk! Telefon: 06-30-290-3139 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom