Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-01 / 178. szám

I 2000. Augusztus 1., Kedd I Somogyi Hírlap - 5. oldal K A P 0 S V Á R Azok a régi lakodalmak... Kosarat fon, kertészkedik, de a szíve a muzsikáé. Gyalogszerrel bejárta So- mogyországot, sokfelé járt, ám Töröcs- ke az igazi otthona. Ott mindenki is­meri Kovács Istvánt. Kovács István már hetvenegy éve él Töröcs- kén. Azt mondja: akkoriban még minden más volt, még több volt errefelé a törzsgyökeres lakó, mint a bevándorló. Az összetartás is szorosabb volt, az emberek jobban segítették egymást. Kovács István élete nem mondható éppen egyhangúnak. Több területen is sze­rencsét próbált: dolgozott erdészetnél, pos­tán, ingatlankezelőnél. Az igazi kalandot azonban az jelentette, hogy kis fizetését zené­léssel próbálta kiegészíteni: lakodalmakban szórakoztatta muzsikájával a násznépet. Ti­zenhat évesen kezdte a zenélést. Meséli: ré­gebben egy héten három lagzit is tartottak, s volt, hogy csak egy hét után került haza. Még tavaly, hetvenévesen is játszott. Igaz, akkor utoljára. A mai modern zene - mondja - már nem neki való. A régi, „parasztzenés” lakodal­mak pedig egyre ritkábbak. De a fiatalkori ka­landok örökre emlékezetesek...- Egyszer, amikor traktorral Kaposfőre vit­tek minket, a vezető olyan hirtelen fordult meg, hogy az egész zenekar az árokba borult - emlékezett vissza... - Megesett az is, hogy az örömapát be kellett zárnunk az udvari il­lemhelyre, mert állandóan beleszólt a zené­lésbe. Aztán volt olyan, hogy a lakodalmat a legnagyobb hóban, farkasordító hidegben tar­tották, és a lovasszánkózás után az egész násznép a hóban kötött ki. A környező településeken Szerdahelytől Kaposfőig még ma is mindenki ismeri Kovács Istvánt és a zenészeket, akik cimbalommal, kla­rinéttal, brácsával, he­gedűvel, bőgővel jártak lagziról lagzira. Az idős zenész legnagyobb bá­natára két gyereke kö­zül egyik sem folytatta a hagyományokat. Most, hogy a zenéjével már csak otthon, családját, barátait szórakoz­tatja, már kedvtelést is keresett. Mondja: egy percig sem tud tétlenül ülni. Telente kosarat is fon - a kosárfonás „tudománya” szintén fiatal Kovács István, 1929-ben! letett Töröcskén, párjával Is ott élnek. Nyugdíjas. Ké gyermeke van. Hobbija a; ne, kedvenc hangszere a I gedű és a trombita. korából származik. Az elkészült művekkel családját, ismerőseit örvendezteti meg, ők kapják ajándékba. bizse Erzsébet Betörés nászajándékba Mozgalmasak voltak az elmúlt na­pok a kaposvári rendőrök számá­ra. Ezen a hétvégén vélhetően a tolvajok is a zöldbe vágytak, mert ezúttal a hétvégi házak környéké­re látogattak ki. A Várhegyen és az Ivánfahegyen egy-egy üresen álló pincének akadt „alkalmi lakója”. Az egyik helyről élelmiszereket, kolbászt, sonkát vitt el a tolvaj, mintegy tízezer forint kárt okozva, a másik helyről szerszámok, kis­gépek tűntek el, a kár itt 50-60 ezer forint. Gyalog indult „beszerzőkörútra” a Somhegyen át a zselic- szentpáli szőlőhegyre egy háromtagú banda: két közép­korú kaposvári férfi és az egyikük 11 éves fia. A gazdák azonban ész­revették őket, sőt meg is kergették a gyanús társaságot. A rendőrök a Somhegyen csípték el őket, amint hazafelé igyekeztek, kis kéziko­Búm üldözés csin húzva 15 ezer forintnyi zsák­mányukat, kisebb szerszámokat, használati tárgyakat. Gyorsított el­járásban felelnek a bíróság előtt, s nem kizárt, hogy az ügyben kis­korú veszélyeztetése is felmerül bűncselekményként. Hogy betörők kifosz­tanak egy lakást - bosz- szúság a tulajdonos­nak, de nem tartozik a megdöbbentő esetek közé. Viszont, hogy a tulaj nászajándékba kapja a betörést... Egy amerikai férfi Arany ut­cai lakásának ajtaját fe­szítették be ismeretlen tettesek. Mintegy két­millió forint értékben vittek el készpénzt, műszaki cikkeket. Za­vartalanul ténykedhettek, mert nem fenyegette őket az a veszély, hogy a tulajdonos felbukkan. Neki ugyanis éppen akkor volt az eskü- vője a városházán. _________ j.e. M inisztériumi támogatásból sze­retné a toponári városrész komfor­tosabbá tenni a helyi művelődési házat. Az igényelt 2,7 millió forint­ból még fény- és hangtechnikai be­rendezéseket is tudnának vásárol­ni, a klub bútorait kicserélni, vala­mint a nagyteremhez két vizes­blokkal ellátott öltözőt is építeni. Saját erőként a toponári intéz­mény költségvetési támogatását és működési bevételét jelölték meg. 1949-88 között a kultúrház va­lóban a falu művelődési igényeit szolgálta. A szakmai irányítást, a programok szervezését a pedagó­gusok végezték. Felnőtt és gyer­mek színjátszó-, tánc csoportok adták a gerincét az amatőr művé­szeti mozgalomnak. Az intéz­ményt - melyet a múlt században épített uradalmi gazdasági épület­ből alakították ki - többször átala­A családok problémái a nyári szünidőben sem szűnnek meg, így a segítségre szorulók most is igénylik a gondoskodást, melyet a Kaposvári Gyermekjóléti Szolgá­lat munkatársaitól kapnak. A há­rom évvel ezelőtt létrejött intéz­mény hat munkatársa több mint négyszáz veszélyeztetett gyer­mek sorsát kíséri figyelemmel fo­lyamatosan a városban. Bár most az iskolakerülés nem okoz prob­lémát - a tanévben ugyanis sok családnál komoly gond -, ám a nyári lazítás idején nagyobb az el- kallódás veszélye. A gyermekjólé­ti szakemberek látókörébe kerülő fiatalok többnyire bizonytalan anyagi körülmények között élő családokból kerülnek, többségük semmilyen üdülési lehetőséghez nem jut, s általában a szülői törő­dést is hiányolják. A 222 kaposvá­kitották. A lalak megrepedeztek, beáztak; életveszélyessé vált, emiatt lebontásra ítélték. Tíz évig így a városrész közösségi összejö­vetelre alkalmas ház nélkül ma­radt. A részönkormányzat meg­alakulása után új művelődési ház épült. A helyi kisiparosok és a la­kosság társadalmi munkája is hozzájárult, hogy két évvel ez­előtt átadhatták. Működtetését kezdetben a nyugdíjas és kulturá­lis alapítvány vállalta. Az öncélú- ság megosztotta a városrészben élőket. A széthúzás miatt az intéz­ményt a városi művelődési köz­ponthoz integrálták. Továbbra is folytatják a megkezdett hagyomá­nyokat, felkarolják a civü kezde­ményezéseket. Az alintézményt szakképzett, gyakorlott népműve­lő vezeti, valamint alkalmaznak egy takarítónőt is. _____________■ r i gondozott családdal ezért állan­dóan tartja a kapcsolatot a szolgá­lat. Különös figyelmet kap az a félszáz gyerek, akik már állami gondoskodásba kerültek, de csak mintegy húsz százalékuk számít­hat arra, hogy a vakáció 1-2 hetét a vér szerinti családjuknál tölthe­tik. Buzsáki Tünde, a gyermekjó­léti szolgálat vezetője szerint mind többször keresik meg őket olyan elvált szülők, akik nem tudnak megegyezni egymással a nyári kapcsolattartásban. (Ez a probléma azonban nem csak a rossz anyagi körülmények között élők között merül fel.) Szeptem­bertől például egy új szolgáltatás indítását tervezik, ahol úgyneve­zett kapcsolatügyeleten próbál­nak majd segítséget adni a konf­liktusok kezeléséhez. i. é. Egy bizonyos T. Átok... A jó szomszédság ajándék. Ajándékot kapni pedig nem csak karácsonykor jó... Ha netán a történetemben valaki magára ismerne, az csakis a véletlen műve. Vagy ami a legrosszabb: színtiszta paranoia. Re­mélem, kevesen tudják, milyen is az a bizonyos Török Átok. Mármint hogy a rossz szomszédság... Szegény T. Á.-nak olyan eseménytelenül telnek hétköznapjai, olyannyira laposak a ked­venc brazil szappanoperái, hogy egyszer csak fény gyúl a fejé­ben: most már aztán visszavonhatatlanul cselekednie kell. Ezért elindítja a „Figyeld meg és jelentsd fel szomszédodat” mozgal­mat. Persze mindezt csakis állampolgári kötelességből teszi. Ti­tokban ugyan vérzik a szíve, és sokszor lopva elmorzsol egy könnycseppet a feljelentett szomszéd miatt, de hát amit jelente­ni kell, azt ugye jelenteni kell. Ha fülledt hajnalokon már sem­mi jó nem jut eszébe, akkor feljelenti a szomszéd harsány ka­kasát, az se legyen már olyan jókedvű - legfeljebb jó kis pörkölt lesz belőle. Ha túl nagy a hőség, arról is a szomszéd tehet. Hogy miről ismerhetjük fel T. Átkot? Születési rendellenesség­gel jött világra: két színe van. Látszólag nyájas, ha hátat fordí­tasz, azonnal levelet ír. Bombázza a kaposvári polgármesteri hi­vatalt „jogos” észrevételeivel. És persze büszke, hogy a felügye­lőknek munkát, a szomszédnak meg egy rossz napot szerzett. Csak az bántja egy kicsit, hogy hősiessége nem kerülhet napvi- lágra. Mert hogy a leveleket névtelenül írta... andrpcslívia Ifjúsági tanács alakul Négy napot töltött a kaposvári kül­döttség Saint-Sebastien sur-Loire- ban. A franciaországi testvérváros­ban találkoztak még a német Glinde, a román Cemavoda és a mali Kati települések delegációi is. Dr Ozsváth Ferenc alpolgármes­ter, a magyar küldöttség vezetője elmondta: az összejövetel célja, hogy Glinde és Sain-Sebastien 35 évvel ezelőtt lépett kapcsolatba egymással. A megérkezést követő napon már a munkáé volt a fősze­rep, ugyanis munkaértekezletet tartottak a jelenlévőknek, ahol megegyeztek, hogy valamennyi testvérvárosban létrehoznak egy if­júsági tanácsot. A gondolat azért fogalmazódott meg, mert a fiatalok nem veszik ki részüket ezekből a lehetőségekből. Az alpolgármester hangsúlyozta: ezt a szervezetet a politika fölé szeretnék emelni, cél­ja, hogy egyre több tehetséges diák juthasson ki külföldre, ők pedig is­merkedjenek meg hazánkkal. A ze­neiskola és az iparművészeti már alakított ki jó kapcsolatokat a fran­ciákkal, ezért a tanács alakulásakor számítanak a két intézmény segít­ségére. Előnyt élveznek azok az is- kolákís, ahol magas szintű a német és a francia nyelv oktatása. Ez azért fontos, mert ezek a fiatalok képvi­selhetik majd különféle fórumokon Kaposvárt és Magyarországot is.- Az ifjúsági tanács szervezését már szeptemberben elkezdjük, leg­később tavaszra összeáll a csapat. Akkor már lehet hosszú távú együttműködésekben gondolkod­ni. A négy nap alatt egy táncestet is szerveztek vendéglátóink, ahol csoportok és zenekarok léptek fel. Ezen nagy sikert arattak az Együd Árpád Művészeti Iskola néptánco­sai, ez által is öregbítették a megye- székhely hírnevét. Ezúton is szeret­nék köszönetét mondani Csordás Emesének és Rónai Balázsnak, ők tanították be ugyanis a táncokat. Saint-Sebastienben kiállítás ke­retében mutatkozott be a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egye­sület, néhány alkotó munkájával még megismerkedhetnek a helybe­liek. SZABÓ KINGA Diákok nyári munkán A munka nem könnyű de a nyári kereset jól jön a tanévkezdéshez, nyaraláshoz fotó: lang Róbert A nyári szünet nem minden diáknak szól csak pihenésről és szórakozásról - sokaknak a munkát is jelenti. Kinek a tandíjra, jegy­zetekre, kinek nyaralásra kell a pénz. Ahogy a tanulás költségei emelkednek, úgy nő évről évre azoknak a diákoknak a száma, akik kénytelenek nyári szünetük egy részét munká­val tölteni. Újságkihordás, hossteskedés, felszol­gálás, gyermekfelügyelet, csomagolás - munka- lehetőség bőven van. A bátrabbak egyénileg ke­resnek állást, de már vannak olyan szervezetek, melyek segítik a fiatalok nyári elhelyezkedését. Ilyen például a Meló-Diák, amely számos válla­lattal és céggel kötött szerződést. Ezek közé tar­tozik a kaposvári Videoton MBKE Elektronikai Kft is, ahol általában 80 tanulót foglalkoztatnak egy időben. A fiatalok az alkatrész-összeállítás­ban, csomagolásban segítenek. Akik csak szün­időre helyezkedtek el itt, zömmel zsebpénzre, nyaralásra, iskolára, lakbérre gyűjtenek. Gilbert Madagaszkárról érkezett, de jól beszél magya­rul. A Kaposvári Egyetem Agrártudományi Ka­rának hallgatója, de szabad idejében szívesen vállal munkát. A nyáron keresett pénzzel ösz­töndíját egészíti ki. Mező Szabolcs már hónapok óta dolgozik a Videotonnál. Főiskolás, s szükség van a „másodállásban” keresett forintokra is: sokba kerül az albérlet. A 22 éves csökölyi Nyerges Beáta szintén főiskolásként vállalt nyári munkát. Azt mondta: ő is tudna pihentetőbb programot is, de valamiből muszáj megvenni szeptemberben a tankönyveket és iskolafelsze­relést. Ráadásul tapasztalatszerzésnek és ka­landnak sem rossz a szünidei pénzkereset. Ko­vács László még csak egy hete dolgozik a szalag mellett, és tetszik neki a munka. O nem akarja tanulásra költeni a pénzt, még a nyár végéig szeretne „megszabadulni” keresetétől, méghoz­zá - munka utáni megérdemelt lazításként - el­sősorban diszkóban, szórakozóhelyeken. Pető Nikolett a szórólapterjesztést választotta a Meló-Diák kínálatából. O is a tandíjra gyűjt, de olyan elfoglaltságot szeretett volna, ami nem­csak munka, hanem változatos is, ráadásul ő oszthatja be munkaidejét. Borsos Csaba most üdítőfeltöltést vállalt, szintén hasonló okból. Egyébként, mint mondta, a tanulás mellett egész évben dolgozik. A pénz a szórakozáshoz is jól jön, az pedig jó érzés, hogy az otthoni ki­adásokhoz is hozzá tud járulni. ________________________________________BIZSE, PÁPAI, SZABÓ V ÁROSLAKÓK KÉRDEZTÉK Telefon 316-872: A Béke utcába két „Behajtani tilos” tiltótáblát is helyeztek, melyet az autó­sok rendszerint nem vesznek figyelembe. Autópályaként használják az épületek közti teret, ahol játszótér is van. Jó lenne, ha kicsit jobban ügyel­nének a környékre. Ősz István, a közlekedési osz­tály vezetője: - Köszönöm a be­jelentést. A Béke utcában kihe­lyezett „ Behajtani tilos” jelző­tábla betartását a Közlekedési Osztály forgalomellenőrző jár­őreivel rendszeresen és vissza­térően ellenőriztetni fogom. Telefon 317-200: - Hány ku­tya tartható családi háznál? Gál László, a városgondnokság munkatársa: - A rendelet szerint többlakásos épületben egy, csalá­di háznál igény szerint tartható kutya, amennyiben az állatok a környezetüket nem zavarják. A rendelet nem határoz meg darab­számot akkor sem, ha haszon- szerzés céljából tartják, azaz te­nyésztik az állatokat. A környe­zet panasza esetén azonban az önkormányzat elrendelheti az ebtartás megszüntetését. Telefon: 315-546 - A 65 év felettiek, akik személyi igazol­vánnyal utaznak, jogosultak-e az utasbiztosításra? Nekünk nincs jegyünk, bérletünk. Ér­vényes e nélkül is? Csapó József, a Kaposvári Tö­megközlekedési Rt vezérigazga­tója: - A város közgyűlésének döntése, hogy a 65 év felettiek térítésmentesen vehetik igénybe társaságunk menetrendszerinti autóbuszjáratait. E korosztály­hoz tartozó utasainknak a társa­ságunk kifizeti az utasbiztosítá­sát. Eigner János, személyszállí­tási osztályvezető: - A 65 év fe­lettiek, akik a helyközi járato­kon is igazolvánnyal vagy más olyan arcképes okmánnyal utaz­nak, amiben szerepel az életko­ruk, automatikusan utas és poggyászbiztosítást kapnak. ■ Hírek EGYEDI BÁDOGOK. Szeptern bértől számít igazi rohamra Sza­bó Tamás, a bádogos ipartörté­neti kiállítás megálmodója. A tanévtől ugyanis akár egy-egy tanóra anyaga is lehet a kapos­vári ritka tárlat megtekintése. Egyelőre főként pénteki napo­kon fogadja a látogatókat. Szabó Tamás a mai napig is dolgozik, József Zoltánnal közösen készí­tették el a hajmási, a szentbalá- zsi és a hősök temploma bádo- gos munkálatait, (szk) ________■ Mo ziműsor ___ 4 , 6, 8: A MARS MENTŐAKCIÓ (amerikai film) *17362* Pályáznak a toponáriak Kallódó gyerekek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom