Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-26 / 200. szám
12. oldal - Somogyi Hírlap H É T VÉGE 2000. Augusztus 26., Szombat KB *£• Romák: fölfelé a lejtőn azonban itt azt kockáztatják, hogy éppen a tisztességesen dolgozó roma társaik zárják ki őket maguk közül. Az biztos: itt az nem fog menni, hogy egyik nap bejövök dolgozni, a másik nap nem. Balogh József tíz évig traktorozott, azután a gerincével műtötték. Negyvenhét éves, rokkantsági járadékos.- A kertből meg alkalmi munkákból élek, s már letettem arról, hogy valaha is munkahelyet találjak. Ebben az új üzemben épp az a különleges, hogy a legesély- telenebbeknek is esélyt ad, pedig korántsem szociális intézmény. Simon Tibor 52 évesen azért keresett és talált itt munkát, hogy a gyermekeit taníttathassa.- Ez nemcsak egy munkahely lesz, hanem nevelőerejű közösség is. Nem az a legfontosabb, hogy néhány fegyelmezetlen ember - társai hatására - megváltozik. Inkább az, hogy aki megszokta a rendet, magáévá tette az erkölcsi normákat, az a gyerekeinek is azokat az értékeket adja tovább, amelyeket elvár a többségi társadalom: a szorgalmat, tisztességet, becsületességet. Kalányos István 30 évig dolgozott fúrómesterként az olajiparban. Bejárta a világot, s ott volt a Mól iraki és kuvaiti beruházásain is. Két gyermeke mellett - már 11 éve - négy állami gondozott nevelőszülője is. Öt éve munkanélküli. Azóta csak német nyelvtudása révén talált alkalmi kereseti lehetőségeket. Most ismét munkahelyi vezető lesz.- A korábbi munkahelyén nyilván cigányok is dolgoztak az irányítása alatt. Volt- e gondja velük ?- Csak a hangot kell megtalálni, s akkor a legnehezebb munka is könnyebbé válik, és eredményes lesz. A szép szó vasajtót nyit, tartja a mondás, igaz, csak ha következetességgel párosul. Az új üzemben nyilván nem az elbocsátás lesz az első fegyelmező eszköz. Aki azonban rendetlenségével tartósan veszélyezteti a közös eredményt, attól - épp a többiek létAz ötgyerekes Pfeifer Vendel felépítette saját házát biztonsága érdekében - akkor is megválunk, ha történetesen öt gyereke van. Berényi László, az Országos Cigányönkormányzat koordinációs titkára, a Somogyi Cigányságért Kht egyik alapítója a leendő üzem vezetője.- Kizárólag a munka lesz a mérce. Nem minimálbérért akarjuk dolgoztatni az embereket. A tisztességes fizetésnek azonban csak munka lehet a fedezete. S mert nincs két egyforma adottságú vagy szorgalmú ember, fontos a bérben a differenciálás. fia ez nem rokonszenv vagy bőrszín alapján megy, nagy húzóerő lehet.- A leendő termékeikkel kapcsolatban végeztek-e piackutatást?- Az induló lakásépítési programokhoz szükség lesz a termékeinkre. Mintegy 200, a Heresznyén épültekhez hasonló ház alapanyagára már van megrendelésünk. Most építjük a további üzleti kapcsolatainkat, s már az eddigiek alapján is látható: biztos jövője van az üzemnek. A gyorsan dráguló egyéb építőanyagok között a biotégla még sokak számára megfizethető.- Milyenek az ország más részein működő hasonló üzemek tapasztalatai?- A babócsai több szempontból úttörő kezdeményezés, tehát inkább majd a mi A babócsai térségben a munkanélküliség csaknem 20 százalékos. A munka- nélküliek 70 százaléka cigány. Többségük - köztük szakképzettek is - már évek óta nem tudnak elhelyezkedni. tapasztalataink lesznek fontosak az országban később létrejövő hasonló üzemeknek. Hogy belevágtunk, abban része volt a felismerésnek: a cigányság felemelkedését nem lehet csupán állami és megyei támogatásokra alapozni. Neki kell rugaszkodni és csinálni. Másként megmaradnak a szociális feszültségeket a szőnyeg alá söprő, a cselekvés elodázását igazoló szándéknyilatkozatok. Az öt gyermekét nevelő heresznyei Pfeifer Vendel a napokban költözött be a korábbi vályogépület helyén két hónap alatt felépített új családi házába. Hasonló lakások építőanyagát gyártják majd Baböcsán, ahol ő is szeretne munkát találni.- A szociálpolitikai támogatás révén alig százezer forintnyi saját erőt kellett letennem. A ház pedig legalább két és fél milliót ér. Van, aki emiatt ferde szemmel néz rám. Elismerem, ilyen segítség nélkül soha nem lett volna rendes házam. Most a Rinya-Dombó menti vízgazdálkodási társulatnál vagyok idénymunkás. Van tisztességes lakásom, ha még sikerülne Babócsán az új üzemben elhelyezkednem, elindulnék fölfelé a lejtőn. Sok cigány célja ez, csak önállóan, segítség nélkül nem képesek megtenni az első lépést. BÍRÓ FERENC Mert én cigány vagyok... A vélt és valós sérelmekből, előítéletekből fakadó mondat gyakran elhangzik, ha mondjuk munkásfelvételnél a roma származásút utasítják el, ha valahol ő kerül az elbocsátandók listájára vagy akár csak fegyelmi büntetést kap. Okafogyottá válik azonban ez a panasz egy olyan cégnél, amelynek a vezetői és az ott dolgozók többsége is roma. Még inkább, ha olyan üzemről van szó, ahol a termelés és az emberek megélhetésének biztosítása mellett cél a cigányok szakképzése, sőt munkára nevelése is. Az országosan is egyedülálló babócsai kezdeményezés jóval több, mint munkahelyteremtés. Bogdán Päer, a vízvári kisebbségi cigány önkormányzat elnöke, az Országos Cigányszövetség somogyi képviselője számos fórumon hallott a cigányság felzárkóztatásáról szóló jámbor óhajokat, esélyegyenlőséget sürgető szép szavakat. Azután megelégelve a sok beszédet, megpróbált tenni. Másfél éve írja a pályázatokat, kilincsel al- és főhivatalokban, s most végre megvalósulhat az a babócsai üzem, amely mintegy 50 család számára teszi lehetővé, hogy a segélyre várás helyett önmagán segítsen. Biotégla Homokot, cementet és adalékanyagokat tartalmazó, nagy nyomással préselt tégla, amit - égetés nélkül - a napon szárítanak. A gyártási ideje rövidebb, az ára olcsóbb, mint a hagyományos tégláé.- A megyei területfejlesztési tanács, a megyei munkaügyi központ, az országos cigányönkormányzat és a májusban létrejött Somogyi Cigányságért Kht összefogásából valósulhat meg ez az 50 milliós fejlesztés a korábbi Unitrade-telephelyen - mondta Bogdán Péter, aki számos társadalmi megbízatása, mellett az új kht ügyvezető igazgatója is. - A famegmunkáló és biotéglagyártó részlegek kezdetben 50 - főként járulékból, segélyekből, sőt esetenként a "semmiből" élő - embernek adnak kenyeret. Nemcsak romáknak, hanem olyan, a többségi társadalomhoz tartozóknak is, akik megfelelnek a szakmai követelményeknek. A képzetlen cigányok esetében a megyei cigányszövetséggel és a barcsi TIT-tel közösen magunk szervezzük meg a szakmunkásképzést úgy, hogy a tanulóknak legalább a minimálbérnek megfelelő jövedelmük legyen. Az üzem területén egy oktatóműhelyt is kialakítunk, s azt tervezzük, hogy nemcsak saját szakembergárdánkat neveljük majd: esélyt adunk másoknak is, akik az itt szerzett bizonyítvánnyal megyeszerte elhelyezkedhetnek.- Ezt a lehetőséget megragadom - mondta a bolhói Martin Pál. - 23 évig dolgoztam a barcsi Unitechnél. Most munka- nélküli vagyok, akárcsak a feleségem. A kétszer 13 ezer forintnyi jövedelempótló támogatásból élünk. Hegesztő, lakatos és gépkocsivezető szakmám is van, mégsem találtam munkát. Az új üzemben lakatos karbantartó leszek. Ami a fizetésnél is fontosabb, a tudat: ha valaha is elküldenek, az nem a bőröm színe miatt lesz. A babócsai Kőhegy István csaknem három éve munka- nélküli.- Víz-, gáz- és központifűtés- szerelő a szakmám, ám csak a kertben termelt zöldségfélékből meg az állattartásból élünk. Az új üzemben karbantartó leszek, s ez végre tartós munkahelynek ígérkezik.- A nem romák közül sokan azt tartják, a cigány nem szeret dolgozni...- Ez oktalan általánosítás, tény azonban, hogy vannak a cigányok közt is fegyelmezetlen és hitvány emberek. Ők Közösen tervezik az új üzemet. Balról: Berényi László, Kalányos István, Balogh József és Bogdán Péter L_------í-------i-----± Balogh József Martin Pál Kalányos István Bogdán Péter Simon Tibor
