Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-26 / 200. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Augusztus 26., Szombat ||| ÉÜ SZÁRÍTÓ ÁDÁNDON. Kilenc­millió forintot nyert a szakképzé­si alap pályázatán terményszárító építésére az ádándi Fekete István szakképző iskola. Ennek a terveit is megrendelték, s még az idén el­végzik a beruházást. Terménytá­rolót és tisztítót is építettek az el­múlt években az iskolánál, már csak a szárító hiányzik. A szak­képző iskola egyébként kétszáz hektáron gazdálkodik és kilenc- száz tonna magot tud tárolni kor­szerű körülmények között, (fi) KIFESTETTÉK AZ ÓVODÁT. Kifestette a szóládi önkormány­zat a községi óvodát, a rendőr­szobát és az óvodai konyhát ma­gába foglaló épületet. A nyári szünetben végezték el a szüksé­ges munkát, s erre az évi költség- vetéséből háromszázezer forin­tot költött a falu vezetése, (mm) TÁMOGATOTT ÉVKEZDÉS. Háromezer-kétszáz forinttal tá­mogatja a kőröshegyi önkor­mányzat a község minden egyes tanulójának az iskolakezdését. A képviselő-testület döntése szerint egyenlő összeggel já­rulnak hozzá az általános iskolások tankönyveinek meg­vásárlásához. (ca) SPORTCENTRUM ŐSZÖDÖN. Strand kialakítását tervezi a köz­ségi önkormányzat egy 300 mé­teres tóparti szakaszon. Ez mint­egy öt hektárt foglalna el; az en­gedélyeztetését most intézik. A szabadstrandon játszóteret építe­nek majd a gyermekeknek, előtte pedig csónakkikötőt létesítenek. Mögötte ezer négyzetméteres tel­keket alakítanak ki, ezeket az ön- kormányzat értékesíti. A Bala­tontól távolabb, de a strand mel­lett' pedig sportcentrumot is épí­tenek. (mm) HÍRLEVÉL SZÓLÁDRÓL. Megjelent a Szóládi Hírlevél. Az új újság kiadásának gyakorisága attól függ, hogy mekkora lesz iránta a lakosság érdeklődése. A község vezetői úgy tervezik, hogy az önkormányzat testvérvá­rosi szerződést köt Weelindgen német településsel, (mm) ■ Szellemi központ az iskola Néptáncot oktatnak valamennyi diáknak, rákapcsolnak az internetre KŐRÖSHEGY A faluban mintha az általá­nos iskola válna a falu szelle­mi központjává. Internet- hozzáférhetőséget biztosíta­nak a számítógépekhez, nép­tánctagozat indul s Papp Er­nő igazgató felügyelete alá helyezték a helyi tévét is. Horváth Zoltánná iskolatitkár és Horváth Zoli könyveket válogat fotó: eszes anorea- Új tagozat indul az alapfokú művészeti oktatáson belül, néptáncoktatónak sikerült megnyernünk Pajor János karádi szakembert - mondta Papp Ernő iskolaigazgató. - Táncolni tanul az intézmény­nek mind a százhetven diák­ja; a fele heti egy, a tagozato­sok pedig négy-öt órában. Mi­vel a tornaórákat a faluház csarnokában tartjuk, a régi tornaterembe tükröt is fölsze­reltettünk, ott lesznek a fog­lalkozások. A kézműves sza­kot egyelőre nem sikerült be­indítani, mert ehhez a jogsza­bály roppant drága felszereléseket követel meg, például égetőkemencét; ezt nem tudtuk eddig előteremteni. Emiatt továbbra is szakkör kereté­ben festhetnek, rajzolhatnak, kerámiázhatnak a kőröshegyi fiatalok. Az idei év a kiadások szempontjából finanszí­rozható lesz. Segíti az iskolát a Kőröshegy Ifjú­ságáért Alapítvány is, amely megelőlegezte pél­dául a táncosruhák szabás-varrásának az árát. Ezenkívül például minden osztályból egy-egy gyermek szüleit ajándékkal támogatják, s volt már példa arra is, hogy az ellehetetlenült hely­zetbe került családnak élelmiszereket juttattak. A Kolping-egyesület segítségével pedig ingyen étkezhet tizenkét diák; annak köszönhető ez, hogy az iskola nyaralási lehetőséget biztosított. Az iskolához tartozik már a falu tévéje is, amely korábban kéthetente sugárzott adásokat, az utóbbi időszakban - Papp Ernő szerint is - már tarthatatlanul rossz minőségben. Indítják a képújságot, és a szakmailag jobb jövőt ígér az is, hogy mintegy tíz diákújságíró már jó ideje színvonalas újságot ír-szerkeszt az intézmény­ben. A kommunkációról szólva fontos az is, hogy internetezésre alkalmassá teszik a számí­tógépeiket; szerveztek egy tanfolyamot, amelyet nemcsak sok diák, hanem mintegy negyven kő­röshegyi felnőtt is elvégzett. Egyre inkább a falu szellemi központjává vá­lik a kőröshegyi iskola. Ezért nem nehéz szak­embereket találniuk; most például egy német nyelvet tanító pedagógus került hozzájuk, aki­nek szolgálati lakást is tudtak adni. Ugyanakkor együttműködési szerződést kötöttek a balaton- endrédi általános iskolával, s ennek értelmében a fizika szakos tanáruk hetente két alkalommal ott ad órát. A kőröshegyi iskolában tanulók egyharmada egyébként nem helybéli, hanem öt településről jár ide. czene attila Mintha műholdról nézné a világot Balatonszárszó Kolozsvári biennálén nyert díjat több ezer rajz között Szőke György munkája. A szárszói ta­nárember, művész, most a helyi polgármesteri hivatalban állította ki mintegy ötven alkotását. Szőke György művei rendsze­resen szerepelnek rangos kiállítá­sokon 1978 óta. Mégis a mostani valamelyest más. - A szárszói tár­lat nekem nagyon fontos. Hogy miért? Itt élek, azok között, altik majd véleményt alkotnak a képe­imről - vallotta meg. A művész­tanárembert nemrég nagy kitün­tetés érte: részt vett a kolozsvári biennálén, amelynek a zsűrije elé hetven országból több ezer rajzot küldtek. Az elnök japán volt, vi­lágszerte ismert, jó nevű grafikus, és Szőke György grafikájának fontos díjat ítéltek. Magáról azt Szőke György művésztanár fotó: eszes mondta: bár festőként híresült el, mégis grafikusaikat. Csabai Tibor úgy vélekedett róla,_ hogy képein a misztikum, az Én-mitológia erői küzdenek meg, melyekből egy-egy képi jel, egy-egy gesztus felragyog, s har­móniát keres a káoszban. A grafi­kái víziónak is felfoghatók, ahol a megjelenő elvont formarend az élő természet legmélyebb értel­mét tárja fel. Horváth János Milán, a kapos­vári Rippl-Rónai Múzeum művé­szettörténésze szerint Szőke György úgy látja a világot, mintha egy, a föld körül keringő műhol­don ülne.- A művész fő élményeit a Ba- laton-part, illetve a biológia, a ter­mészet jelentik - állította. - A táji elemek a kiindulópontjai. Ha drá­mát érzékeltet, akkor szennyező­déseket, katasztrófát, forgószelet is képes felidézni. Nagy fantázia kell ahhoz, hogy a képei mögé lássunk. czene Becsületkassza a faluháznak Nagyberény Egymást követték a programok a focipályán a millenniumi falUna- pon; kitüntették a község arra ér­demes polgárait. S megnyitotta kapuit a kíváncsiskodók előtt a készülő faluház is, melyet majd október végén adnak át. Gazdag rendezvénysorozattal emlékezett meg a millenniumról az ezerkét éves település lakossá­ga; a történészek szerint ugyanis 998-ban alapították a falut. Mű­sort adtak a társadalmi szerveze­tek az általános iskola Gyermek­kacaj táncegyüttese, az Őszi Nap­fény nyugdíjasklub, az ifjúsági klub és a Szeibert táncegyüttes. Kispályás focimeccseket is láthat­tak az érdeklődők. A község önkormányzata díszpolgári kitüntetéssel emléke­zett meg - posztumusz - dr. Fausz Miklósnak, a világhírű gyümölcskutatónak a munkássá­gáról. Az oklevelet és a falu címe­rével díszített aranygyűrűt Su- rányi Dezső, az Akadémia dísz­doktora vette át, és továbbítja az elhunyt gyümölcskutató Ameri­kában élő özvegyének, aki nem tudott jelen lenni a rendezvé­nyen. Nagyberényért kitüntetés­sel ismerték el dr. Botos Zoltán nyugalmazott körzeti orvos és Tóth Józsefné szülész-ápolónő több évtizedes, a^ településért végzett munkáját. Ők ketten ok­levelet s arany kitűzőt is kaptak. Megnyitotta kapuit az épülő faluház is. A nyugdíjasklub tagjai vállalták, hogy ellátják a felügye­letét. Egy adománygyűjtő edényt is elhelyeztek itt, s a kíváncsisko­dó látogatok tetszőleges összeg­gel támogathatták az építkezést. Csak mintegy háromezer forint körüli összeg gyűlt össze a nap végére. keszthelyi Napló ad hírt Siójutról Siójut Negyedévente három­száz példányban ad­ják ki újságjukat a siójutiak. Ez vállalja a hagyományápolást, fórumot ad, s erősíti a közösségi szellemet.- Igénytelen kis­község volt Siójut, de ugyanakkor aranybá­nya is - mondta Róka Gyula nyugalmazott iskolaigazgató, az új­ság főszerkesztője. - Harminckilenc éve úgy jöttem ide, hogy csak három évig ma­radok, azután itt ra­gadtam. Mindig fölfe­dezek valamit; úgy láttam, hogy jó volna itt egy saját újság is, és a volt tanítványaim mellém álltak. Horváthné Molnár Gyöngyi a postánál dolgozik, Szakállas Andrea Ádándon tanítónő, Szipola And­rea a siófoki Tourinform-iro- dában az idegenforgalommal fog­lalkozik, Szipola Ágnes most a külkereskedelmi főiskolán tanul, Kissné Berta Rozália pedig a siójuti polgármesteri hivatalban adminisztrátor. Ők az újság, a Siójuti Napló belső munkatársai.- Valamennyien a juti kisisko­lában tanultak a kezeim alatt. Semmi hátrányuk nem szárma­zott ebből, jó alapokat kaptak - állította Róka Gyula. - Most meg­szüntették az iskolát, de nagyon remélem, hogy mielőbb visszaáll a rend; a sors fintora, hogy soha nem volt üyen sok gyermek a fa­lunkban, mint most. A száznál több óvodás és iskolás átjár a Róka Gyula nyugalmazott iskolaigazgató fotó: eszes szomszédos Szabadiba. Az új la­kótelep fiatal lakói, sajnos, eléggé érdektelennek látszanak Siójut ügyeiben, s ez érthetetlen a falu régebbi lakói számára. Szeren­csére a faluszépítő egyesület so­kakat megmozgat. Minden lényeges történésről hírt ad a Siójuti Napló, s vállalta a kis településen a kultúra, a ha­gyományok ápolását és a környe­ző természeti értékek megismer­tetését is. A képviselő-testület annyi pénzt ad az előállításához, hogy valamennyi juti házba jus­son a Naplóból. Ezenkívül ugyancsak ingyen megkapják a községből elszármazottak, sőt a kapcsolatokat ápolók, a pincetu­lajdonosok és a falut távolabbról segítők is. _____ CZENE ATTILA Ú j termek az óvoda árán Négyszáz madár a Zselicből Itáliában építenek akváriumot szántódi mintára Kötcse Átépítik, bővítik az iskolát. Pad­lásterében két új termet alakíta­nak ki; itt számítástechnikát ok­tatnak és felzárkóztató foglalkoz­tatásokat fognak tartani. Szep­tembertől pedig az óvodások is az iskola épületébe költöznek. Hatvanöt diák tanul szeptem­bertől a kötcsei alsó tagozatos is­kolában, ide járnak a teleki és a nagycsepelyi gyerekek is. Négy pedagógus oktatja őket, de szük­ség volna még két napközis ta­nárra is. Nem könnyű ide embert találni, mert nagyon nehéz meg­közelíteni a falut, pedig az óra­rendet is a buszjáratokhoz igazít­ják. Nagy Judit, az iskola igazga­tója fontosnak tartja, hogy a gye­rekeknek nem kell már hétéves korukban Szárszóra beutazni, és az első négy osztályt helyben el­végezhetik. A gyerekek később sem szenvednek hátrányt iskola- váltáskor, általában megállják he­lyüket az új környezetben is. A kötcse iskola bővítése való­színűleg elhúzódik, s így most nem tudják elkezdeni a tanévet. A gyerekek egy része az építés befejezéséig a művelődési ház­ban fog tanulni. Azért is tart to­vább a munka, mert a tető rossz gerendáit teljesen ki kell cserélni, a szerkezet csak így bírja el az emeleti termeket. Az egyikben számítástechnikai órákat tarta­nak majd, a másikban felzárkóz­tató foglalkozásokat. Nyolc olyan tanulójuk van ugyanis, aki értel­mileg gyengébb - őket más köve­telményrendszer szerint tanítják. Az óvisokat két földszinti terem­be költöztetik, mivel az eladott óvoda árából fedezték az iskola bővítésének költségeit. m. m. Szántód Jó szezont zárnak a Siotour Rt szántódpusztai idegen- forgalmi és kulturális cent­rumjának dolgozói. A tizen­egy állandó kiállításra sok turista rácsodálkozott, a puszta régi házaiban kiala­kított tizenöt apartman má­jus óta majdnem mindig teli volt vendégekkel.- Sikeresnek bizonyult az ötöt fi­zet hetet kap akciónk - mondta Horváth Piroska, a centrum veze­tője. - Külföldiek és belföldi üdülővendégek egyaránt szép számban vásároltak szállást a pusztai apartmanokban. Most is telt ház van, az egész szezont te­kintve pedig nyolcvanszázalékos töltöttséggel dicsekedhetünk. Sok nézője volt a tizenegy ál­landó kiállításnak, ezek közül legnépszerűbbnek az akvárium bizonyult. Mintegy harminc ős­honos balatoni halfajt tartanak itt kitűnő körülmények között, köz­tük bodorkát, kecsegét, szivárvá- nyos öklét, karikakeszeget, balint és csukát is. Ezeket a halakat - a tapasztalatok szerint - már ugyancsak ritkán fogja ki a Bala­tonból a horgász. Nemrég az olaszországi Perugiából jártak csodájára a szántódpusztai akvá­riumnak ottani, turisztikával fog­lalkozó szakemberek. Hasonló in­tézményt szeretnének alapítani, s ehhez gyűjtöttek tapasztalatokat. A gyerekeknek kisállat- és dísz­madár-kiállítással kedveskedtek a szervezők. Négyszáz madarat ho­zott el ketrecekben Szántódpusz- tára a Zselic kisállattenyésztő egyesület. S kiderült a bemutatón az is, hogy nemcsak olyan „egy­szerű uniformisos” tyúk van, ami általában az udvarokon kapirgál, hanem sokféle, jóval díszesebb tOllÚ iS. CZENE ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom