Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-03 / 180. szám

/}!' 2000. Augusztus 3., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE Somogyi Hírlap - 7. oldal A mécsest nem a kas alá kell rejteni A keresztény ígéretek betartása, a hit védelme, újraevangelizáció - néhány alapérték, amit magukénak vallanak a Szent István Lovagrend tagjai. Dr. Ferencz Csabát, az 1993-ban újjáalakult lovagrend nagymesterét a rend történe­téről és a szent koronáról kérdeztük, amelyről egy mérnökcsoport bebizonyí­totta, hogy egy műhelyben készült és azzal koronázták meg Szent Istvánt.- Négy egyházi alapítású lovagrend volt - mondta dr. Ferencz Csaba. - A Templomos Lovagrendet a 14. században betiltották. A Szent Sír őrzőiből alakult meg a 12. század közepén a Szent Sír Lovagrend, amelyik Jeru­zsálem eleste után a Vatikánba húzódott visz- sza és ma is van magyar delegációja. A11. század végén megalapított jeruzsálemi Ke­resztelő Szent Jánosról Nevezett Ispotályos és Zarándokház tagjaiból alakult a Johannita rend, amelynek a tagjai Jeruzsálem eleste után Rodoszra menekültek. Akkor lett szuve­rén, vagyis állami jo Dr. Ferencz Csaba egyetemi magántanár, tudományos tanácsadó, kutató 1941. október 23-án született Csiksomlyón. 1959-ben érettségizett Békésen, 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán szerzett diplomát. 1967-ben egyetemi doktor, 1981-ben a műszaki tudományok doktora. 1982-ig az űrkutatási kormánybizottság, Illetve az Interkozmosz Tanács dol­gozója. 1982 óta tanít az ELTÉ-n, 1990-92 között dr. Antall József miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanács­adója. Nős, két gyermeke, négy unokája van. Számos tudományos publikáció, szakkönyv szerzője, nevéhez fű­ződik az első, Magyarországról 1974 őszén műholdra került műszer tervezése és kifejlesztése. gokat birtokló rend. Később Máltára kerül­tek, így lettek máltai lovagok. Mindegyik a Vatikánhoz tartozik, mint ahogy a Stefaniták is oda tar­toztak valaha. István király 1017-1018-ban ispotályokat és zarán­dokházakat hozott létre Rómától Jeru­zsálemig. A12. szá­zad közepén II. Géza király idején alakult ki ennek a hálózatnak a népéből, akkor még Jeruzsálem központtal a Szent István király keresztes lovagja rend, a mi lovagrendünk elődje, amelynek később Esztergom lett a központja, ám a török hó­doltság idején megszakadt a működése.- Mikor kezdődött újjászerveződni a lovag­rend?- A nagy újraindulásban, sokéves előkészí­tő munka után 1993. augusztus 20-án szerve­ződött újjá, az Esztergom-budapesti Főegy­házmegye alá rendelve, egyházi magántársu­lati formában. Ma hatvan tagunk van, és ne­héz ígéreteket teszünk, szigorúak a követel­ményeink. Tisztességesnek kell lenni, ha vala­ki az önmegtartóztatást vállalja, azt kell betar­tania, ha pedig szentségi házasságot kötött, akkor aszerint kell élnie. A rendünknek már van észak-amerikai csoportja, és Nyugat-Eu- rópában is élnek tagjaink, de csak lassan hala­dunk. A liberalizmus okozta szellemi szét­esésben, ahol a Tízparancsolat legfeljebb egy megvitatható javaslat, nem pedig az emberi élet alapja, nehéz működni. Erdélyben vi­szont - legalábbis úgy tűnik - megerősödünk. A hit védelmében, az újraevangelizálás és a magyar nemzet érdekében mindent meg kell tennünk.- Sokan úri passziónak tartják a rendtagsá­got, és nem vívnak ki különösebb szimpátiát a külsőségek; a díszes palást, a jelvény, egyál­talán: a magamulogatás. Vannak, akik intim környezetben, a templom csendjében vagy a lakás egyik zugában imádkozva-dicsőítve ke­resik a kapcsolatot Istennel. S ehhez nem kel­lenek a látványos vonulások, rendezvények.- Az Úr nem azt mondta, hogy bújjunk el házunk legbelső zugába, és ott titokban imád­juk az Istent, hanem azt, hogy amikor segí­tünk, amikor adako­zunk, akkor legyünk névtelenek, és ne dicse­kedjünk vele. Persze néha kiderül, hogy segí­tünk, de ez ne legyen mai szóval mondva egy jó PR-húzás. A hit hirde­téséről azt mondta: a mécsest nem azért gyújtják, hogy a kas alá tegyék, hanem hogy mindenki lássa, és a ház­tetőről is hirdessék az Urat és az igazságot. Ez pedig azzal jár, hogy amikor a hitről van szó, akkor nem maradhatunk titokban. Nem azért rendez egyházunk körmenetet, hogy magun­kat mutogassuk, hanem azért, hogy az Urat, az Oltáriszentséget körülhordozzuk az embe­rek előtt; azok előtt is, akik nem hisznek ben­ne. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy: van. Ő az Út, az Igazság és az Élet, s aki nem vele jár, az tévelyeg. Az öltözetünkről annyit: egy kívül zöld, belül vörös lovassági katonaköpenyt vi­selünk a Szent István-i kettős kereszttel, ami egyébként a Szent László-hermán is látható.- Már somogyi tagjai is vannak a lovag­rendnek, s úgy tudom, formálódik a dél-du­nántúli csoport. Amikor intézményesen részt veszünk egy misén, akkor lovagi öltözékben megyünk, ezzel képviseljük Szent István királyt, és em­lékeztetünk arra, hogy magyarnak lenni azt is jelenti, hogy egyben keresztények va­gyunk. Ezen múlik a nemzet megmaradása.- Miután a rendnek szoros szeretetközös- ségként kell működni, ezért rendszeresen össze kell járni. Nem tudunk rendházakba húzódni, mint annak idején. Nem is szabad, mert kinn kell élni a világban. Nem az a dol­gunk, hogy egymást nézegessük, hanem az, hogy hassunk. Ezért próbálunk létrehozni önálló csoportokat. Lassan meglesznek már a feltételek egy dél-dunántúli csoporthoz, ezt azonban máról holnapra nem lehet létrehoz­ni. Az egyház nem siet, s ezt a bölcses­séget, ami a megmaradás egyik záloga, mi is megtanultuk. Az idő mindig meg­érleli a problémákat, a helyzeteket.- Az elmúlt évtizedekben hogyan élte megahitä?- Kackiás úton, sok vargabetűvel. Sokszor újságcikk, időnként cikksoro­zat is lett belőlem. Adott esetben nem kell tételes hitbéli dolgok miatt konfron­tálódni. Az ember hurcolja a történel­met a hátán, de az élet ebből áll; a dik­tatúrák - köztük a kommunista is - nem az igazmondás pártolói és nem a szeretet társadalmi érvényesülésének a segítői. Ha az ember ragaszkodik az Úr által mondottakhoz, akkor igazat kell beszéljen. Ha például kértek tőlem egy véleményt, mondjuk űrkutatási témá­ban, ami a szakmám, akkor a saját véle­ményemet írtam alá, de rá akartak ven­ni egy homlokegyenest más vélemény­re. Erre soha nem voltam kapható. Álta­lában ilyen jellegű ügyekből volt sok konfliktusom.- A Szent Koronáról egy öttagú mér- nökcsopoti, amelynek ön is tagja, bebi­zonyította, hogy nem két részből áll, hanem egy műhelyben készült.- Részletes műszaki vizsgálatok alapján be­bizonyosodott, hogy az abroncs a pártával eh­hez a pántrendszerhez készült, s ez a pánt- rendszer ehhez az abroncshoz készült, még­hozzá úgy, hogy ferde keresztet hordozzon. • Kiderült az is, hogy a hátsó három kép, ame­lyek alapján régen a Szent Korona abroncsré­szét Bizáncból eredeztették, eredetileg nem volt a koronán. Három eredeti kép helyére utó­lag rakták föl, méghozzá úgy, hogy az a két szegecs, ame­lyik az úgyneve­zett Dukas Mi­hály képet tart­ja, az nem az abroncshoz erő­síti a képet, mert nem tudja, hanem Szent Ta­más apostol képéhez, a pánthoz. Amikor ezt a képet felrakták, az egész koronára tették. Ez az abroncs soha nem volt külön. A régi ere- deztetés tehát a múlté, a kormeghatározás egyéb jelei pedig 1000 körűire mutatnak. A mérnökcsoport tagjainak az a véleménye, hogy - eltekintve az utólagos cseréktől - ezzel koronázták meg Szent István királyt. Amikor publikáltuk, hogy egy műhelyben, egy kéz kellett, hogy leszabja a korona alkotórészeit, egy olyan irodalom kezdett el burjánzani, mi­szerint a Korona kaukázusi, Nagy Károly sír­jából került elő, avar kori, Attiláé volt, s ki tud­ja még, honnan való. Ezek kedves amatőr gondolatmenetek sok tárgyi hibával. Az vi­szont bizonyítható, hogy nem készülhetett 1050 után. Erre egy velünk egyébként vitatko­zó művészettörténész, Tóth Endre jött rá, aki megállapította: az apostolképeken használt néhány betűforma alapján bizonyítható, hogy 1050 után nem készülhettek. A nyomok tehát elég egyértelműen Szent István király koroná­zásához vezetnek. Az egyházi és a nemzeti hagyomány, úgy tűnik, igaz. LŐRINCZ SÁNDOR Hírek ELKÖSZÖNTEK A REFORMÁTUS LELKÉSZTŐL Tóth Győző bárdudvamoki református lelkésztől búcsúztak a hívek a hét végén a kaposszentbenedeki református templomban. Az istentiszteleten Fo­rintos László polgármester az önkormányzat és a falu, dr. Máthé Albertné, a gyülekezet nevében mondott köszönetét a lelkipásztor 37 éves áldozatos munkájáért. Dr. Hörcsik Edit a benedekrendi nővérek | köszönetét tolmácsolta. Oklevéllel, a település zászlajával, könyvvel j búcsúztak Tóth Győzőtől, aki Baranyába költözik. Az istentisztelete­ket ezután Bellái Zoltán református lelkész tartja a településen. (Is) ÁLDÁS A SZOBORRA ÉS A FŐOLTÁRRA. A Marcali melletti Hor vátkúton levő templom Szent Anna-szobrát és a főoltárt áldotta meg a hét végén Balás Béla kaposvári megyéspüspök, aki részt vett a zala- szabari falunapon is. Ott a millenniumi zászlót áldotta meg. (Is) CSERKÉSZEK SOMOGYBÁN. Háromhetes magyarországi táboro­zásra érkeztek az amerikai magyar cserkészek. Ezúttal is fölkeresték Somogyot. A kaposvári Szent Imre kollégiumban kaptak szállást, megismerkedtek a város nevezetességeivel, ellátogattak Szennába, és - hagyományosan - Kassai Lajos lovas íjászt is fölkeresték. Somogy után Baranyába mentek. (Is) LELKIGYAKORLAT AZ IMÁRÓL. Ima és nagy imádkozók mottóval háromnapos lelkigyakorlat kezdődik ma délután 3 órakor a kaposvári Szent Imre-templomban. Varga László plébános Hogyan imádkozott Jézus címmel elmélkedik. Holnap reggel 9 órától A hajszoltságtól a lé­lek nyugalmáig című előadással folytatódik a lelkigyakorlat, délután pedig a lelki jóérzéstől a lelki érettségig vezető utat elemzi. Szomba­ton lisieuxi Szent Terézről és Calcuttái Teréz anyáról lesz szó. (Is) Gimnázium születik (Folytatás az 1. oldalról) Az impozáns új épület- szárnyban hat tanterem mellett két számítástech­nikai termet, a csoport- foglalkozásokat szolgáló helyiségeket, könyvtárat és zsibongókat is kialakí­tanak. Az épület- gépészeti elemeket úgy tervezték, hogy a termek egy részét még az ősszel szaktanteremmé alakít­hassák. .j*. A Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Is­kola 1992-ben 16 tanuló­val jött létre. Az új tan­évet 300 általános isko­lással kezdik. A most in­duló gimnáziumi tago­zatra eddig 16 tanulót vet­tek föl. Mint Bellái Zoltán lelkész- igazgató elmond­ta: ez a szám még változ­hat, hiszen nem adták fel tervüket, hogy a gimnáziumba a határon túli magyar református gyülekezetekhez tartozó tehetsé­ges diákokat is befogadják. Mind­ezt nem a hivatalos egyházi, csu­pán személyes határon túli kap­csolataikra alapozva teszik. Bellái Zoltán a napokban ezért utazik például két horvátországi magyar lakta faluba, Kóródra és Szentlászlóra. A kezdeményezés­nek nem célja, hogy elszívja a leen­dő értelmiséget a kinti magyar gyülekezetekből. Éppen ellenkező­leg: a tehetségeket fölkarolva gya­rapítani szeretnék számukat. Ezért, a református egyház felelős­ségvállalása mellett, a teljes ellátás­sal, díjtalanul Kaposváron tanuló Bellái Zoltán lelkészigazgató a 45 millió forintos támo­gatásról szóló okmánnyal fotó: török anett diákok szüleinek is nyilatkozniuk kell, hogy gyermekük, tanulmá­nyait befejezve hazatér. Az augusztus 27-i - már egyben gimnáziumi - tanévnyitó, ahol le­leplezik majd a névadó Lorántffy Zsuzsanna bronz domborművét, jelentős kihívások kezdete lesz az intézmény számára. Nagy múltú, sikeres kaposvári gimnáziumok között kell helytállniuk. Bellái Zol­tán szerint a kis osztálylétszám olyan személyre szabott, intenzív foglalkozást, tanár- diák együttmű­ködést tesz majd lehetővé, mely­nek aligha marad el az eredménye. S nemcsak a szaktárgyak esetében, hanem például az erkölcsi nevelés­ben iS. BÍRÓ FERENC Kaposvári díszvendég Genfben „A hit, a lelkiismereti szabadság értékesebb az aranynál” Genfben, július 22-24 között tar­tották a magyar reformátusok IV. világtalálkozójának zárórendezvényét. Tő­kés Lászlónak, a Ma­gyar Reformátusok Vi­lágszövetsége elnöké­nek meghívására, dísz­vendégként részt vett a háromnapos ünnepsé­gen Lestyán Ferenc ka­posvári prezsbiter, a Magyar Prezsbiter Szövetség tagja.- A genfi három nap életre szóló megható élményem marad - mondta hazaérkezése után Lestyán Ferenc. - Az ötszáz éves Szent Péter Katedrálisban tartott ünnepi istentisztelet emel­kedett légkörét, áhítatát szavak­kal visszaadni lehetetlen. A Tő­kés László püspök igehirdetése után Orbán Viktor miniszterel­nök köszöntötte a világ református magyarsá­gának több mint ezer képviselőjét. Az úrva­csorát követően, a hiva­talos program része­ként a Vizsolyi Biblia hasonmás kiadását ad­hattam át a genfi refor­mátusok vezetőjének. A világtalálkozó részt­vevői tisztelgő látoga­tást és koszorúzási ün­nepséget tartottak a reformáció nemzetközi emlékművénél, ahol Németh Zsolt külügyi államtitkár mondott emlékbeszédet. A Refor­mátorok Falát 1917. október 31- én, Luther 95 tétele kiszögezésé- nek 400. évfordulóján avatták. Annak idején a magyar reformá­tusok is hozzájárultak a felállítá­sához, a svájciak után a legmaga­sabb összeggel. A nagy reformá­torok szobrainak sorában -Luther, Kálvin, Faréi, Zwingli és mások mellett - az emlékmű ke­leti oldalán ott van Bocskay Ist­ván domborműve is. A fejedelmet a kassai országgyűlésben ábrá­zolja. A kőbe vésett felirat itt el­hangzott szavait idézi: a hit, a lel­kiismereti szabadság és a régi törvények megtartása a magyar nép számára értékesebb az aranynál.- Lenyűgöző ez az emlékmű, ezért most egy kirándulás terveit szövögetjük, hogy minél több ka­posvári református részese le­gyen az élménynek - mondta Lestyán Ferenc prezsbiter. k. cs. Koronás zászló a templomokba Kaposvárról indult a kezde­ményezés: nemzeti imáink, a Himnusz és a Szózat dí­szes nyomatai kerüljenek vissza az iskolák, közintéz­mények falaira. Dr. Giber Vilmos tanácsos kezde­ményezéséből országos mozga­lom lett, és számosán levélben gratuláltak az ötlethez. A félrema- gyarázók pedig pocskondiázták. Az önkormányzati képviselő azonban nem törődik a kétes vi­tákkal, s egy újabb ötlettel állt elő. Minden egyháznak és feleke- zetnek felajánlotta: ha vállalják, hogy templomukban vagy ima­helyükön, jól látható helyen el­helyezik a koronával díszített zászlót, akkor képviselői tiszte­letdíját megtoldva mindegyik ka­posvári templomnak ad egyet ajándékba. Dr. Giber Vilmos, az oktatási­tudományos és kulturális bizott­sága tanácsosa megkereste az egyházak képviselőit, tervének valóra váltását csak a katolikus, a református és a metodista lelki- pásztorok vállalták. Először Szuhánszky Istvánnak, a távozó metodista lelkésznek adta át a selyemzászlót. Az egyedülálló kezdeményezésről azt mondta:- Hiszem, hogy a XXI. század elképzelhetetlen hit nélkül, s amikor betérek a Szent Margit- templomba, akkor nemcsak az oltár, hanem a zászló előtt is tisztelettel meghajtom majd a térdemet. De gondolom, más is úgy véli, hogy a hitnek és a nem­zetnek mielőbb egymásra kell ta­lálnia, különben nehezebb lesz ez a század. A millennium és a szentév kínálta az alkalmat, és vallom: a zászló nemcsak az ün­nepeken, hanem a hétköznapo­kon is ott kell legyen Isten hajlé­kában. Megtudtuk azt is: dr. Giber Vilmos tizenegy zászlót rendelt meg a jutái Kószó András film­nyomómestertől, s mivel az egy­házak képviselőinek az volt a kí­vánsága, hogy az átadás valami­lyen jelentős egyházi ünnepen legyen, ezért a székesegyházban augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján he­lyezik el a trikolort. A református templomban szeptember máso­dik vasárnapján, a többi katoli­kus templomban a búcsúhoz vagy más ünnepi alkalomhoz kapcsolódva adja át a zászlót a tanácsos. S reméli: ez a kezde­ményezése más városokban, fal­vakban és megyékben is köve­tésre talál. LŐRINCZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom