Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-22 / 196. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Augusztus 22., Kedd - MM Jóval családiasabb a légkör Szabadabban, több sikerrel - Kertet is művelnek a gyermekotthon lakói Szívesen segítenek az otthonban lakó gyerekek a ház körüli teendőkben és a kerti munkákban is FOTÓ: ESZES ANDREA Nágocs Húsz gyermek kényelmesen elfér a két egy­ségből álló otthonban. Három és fél éve ala­kították ki, az átszervezéskor; a nevelőott­honinál sokkal jobb és családias körülmé­nyek között élnek itt az állami gondozottak. A húsz gyermeket nyolc felnőtt látja el - tudtuk meg Simor Péter igazgatótól. Két beosztott pedagó­gus és öt gondozó dolgozik itt.- Mennyire más itt, mint a nevelőotthonban?- A kettőt nem lehet összehasonlítani - mondta Simor Péter. - A gyermekotthon családi jellegű, s teljesen mások a nevelési lehetőségek is. A gyerme­kek napirendje, életritmusa is más, mint a nevelő- otthonban volt. Itt jóval szabadabb keretek között mozoghatnak, s nevelésükben is több eredményt ígér ez a szervezeti felépítés. A személyzet-is állan­dó, nincs változás, mint a nevelőotthonban. A gye­rekek ugyanúgy részt vesznek a munkamegosztás­ban, mintha odahaza együtt élnének a szüleikkel.- Mennyire családias ez a fajta nevelés?- Sokkal gyakorlatiasabb, mint a régi, s valóban önállóságra nevel; amit most megtanulnak, annak később nagy hasznát veszik. Bekapcsolódnak a há­zi munkákba, maguk tartják rendben a ruházatukat és a környezetüket is. Ezt a nagy rendszerben köz­ponti egységek látták el. Itt viszont azokat a feltéte­leket igyekszünk megteremteni, amelyek az átlag magyar családra jellemzőek, és ehhez igazítjuk az ellátást is. Úgy tapasztaltuk: a gyerekek itt sokkal jobban érzik magukat, mint a régi nevelőotthon­ban. A lakó-, illetve gyermekotthont a magukénak tekintik; azt mondják: hazamegyek... Nágocson négy és huszonkét év közöttiekről gondoskodunk. Orsós Szilvia 12 éves, s két éve él a gyermekotthonban. Azt mondta: négyen vannak egy szobában, és nagyon jól érzik magukat. Tetszik neki a szép környezet is. Nemrég jártak Barcson, s többször ellátogattak a Balatonra és Igalba. Felejthe­tetlen élmény volt a sok látnivaló és a fürdés.- A nágocsi iskolába járok, ötödikbe megyek - mondta Horváth Ernő. - Toponárról kerültem ide, a gyermekotthonba. Nagyon szeretek itt lakni; jók a körülmények, és megértjük egymást a társaimmal. Horváth Ernő legjobb barátja Orsós Gyuri. Sokat játszanak együtt, s mint elmondták, van saját kis­kertjük is. - Ezt a kertet együtt műveljük: a testvé­remmel, Pistával, meg Orsós Szilvivel és Orsós Ma­rikával. Tököt, paradicsomot, csemegekukoricát, valamint babot és sárgaborsót termesztünk. A nyá­ron többször gazoltunk, kapáltuk a növényeket, és néha öntöztük is. ■ a régi gyárépületet ÉLETET MENTŐ VÉR. Ered ményes véradást szervezett a vöröskereszt bedegkéri és kará- di alapszervezete. Felhívásukra a két településen nyolcvanné­gyen jelentek meg, s közülük nyolcvan donor összesen 36 li­ter életet mentő vért adott a sió­foki, illetve a kaposvári vérellátó állomásnak. SEGÉLY TANÉVKEZDÉSRE. Beiskolázási támogatásról és az iskolába még nem járó gyerekek segélyezéséről döntött Somogy- egresen a képviselő-testület. A faluban összesen 357 ezer fo­rinttal támogattak 57 gyerme­ket. Az iskolába még nem járók négyezer forintot kaptak, a kü­lönféle iskolákban tanulók pe­dig hétezer forint támogatást. SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPEK. Számítógépeket kapott haszná­latra az OTP-től a tabi művelő­dési központ, az 1. és a 2. számú iskola, a városi zeneiskola, az egészségügyi központ és a böl­csőde. Az intézmények ezután az ügyfélterminálokon át utal­hatnak pénzt, és nyomon követ­hetik a számlák forgalmát. így napra kész információjuk van a pénzforgalmukról. KOMMUNÁLIS KISGÉPEK. Kétszáznyolcvanezer forint érté­kű kommunális kisgép vásárlá­sára nyújtott be pályázatot a sérsekszőlősi önkormányzat a megyei területfejlesztési tanács­hoz. Az itt nyert támogatást a község 85 ezer forint saját pén­zével kiegészítve bozótvágót és fűnyíró gépet vett a közterületek tisztán tartására. KORSZERŰSÍTIK A FŰTÉST. Korszerűsíti a sertéstelep fűtését a kányái mezőgazdasági rt: át­térnek az olajról a tartályos pb- gázfűtésre. A beruházás elké­szült, a műszaki átadásra várha­tóan szeptemberben kerül sor. A kivitelezés költsége mintegy 3,8 millió forint. Ebből az állami tá­mogatás 671 ezer forintot tesz ki. A telepen jelenleg csaknem 1350 sertést tartanak. ■ Oldalszerkesztő: KRUTEK JÓZSEF Eladják Karád A régi ruhagyár eladásáról tár­gyalt Wiesner Sándor polgármes­ter Kopp Ádámmal, a Jeans-Tex Ruhaipari és Kereskedelmi Kft ügyvezető igazgatójával és Kiing József műszaki igazgatóval. Az ezer négyzetméteresnél is na­gyobb épületet három éve vette bérbe a kft. A munkahelyteremtés végett akkor a képviselő-testület három évre mentesítette a céget a bérleti díj fizetése alól. A mentes­ség lejárt, s a polgármester kifej­tette, hogy előnyös volna, ha a Jeans-Tex kft megvenné az épüle­tet, úgy a magas bérleti díjat sem kellene fizetnie. A ruhaipari cég jelenleg a telépülésen mintegy százhúsz embernek ad munkát.- A képviselő-testület már a ta­vasszal úgy döntött, hogy eladja a ruhagyár épületét - mondta a pol­gármester. - Bár az önkormányzat év eleji húszmillió forintos forrás­hiánya mérséklődött, még most is 12 millió a hiány. Szükségünk van a pénzre. Ha a sikerül eladni az épületet, ennek ára lesz az iskola felújításához szükséges pályázat önrésze. Az iskola felújítása ugyanis tovább nem halasztható. A polgármestertől úgy tudjuk: a Jeans-Tex kft reális áron meg­venné az épületet. Az önkor­mányzat most elvégezteti az ér­tékbecslést, s annak alapján tár­gyalnak az ingatlan eladásáról. Wiesner Sándor abban bízik, hogy még az idén nyélbe üthetik a régi ruhagyári adásvételét. ■ Elcsíptek két ittas vezetőt Bábonymegyer-Tengöd Fokozott közbiztonsági ellenőr­zést tartottak a tabi rendőrök a városban és környékén: Bábony- megyeren, Bedegkéren, Tengő­dön. 71 gépkocsit ellenőriztek; a büntető feljelentés mellett ki­szabtak majdnem 50 ezer forint helyszíni bírságot is. A közlekedési razzi­át a lopott járművek fel­kutatására s más, körö­zött személyek elfogá­sára szervezték - tud­tuk meg Fekete Sándor századostól, a tabi őrs parancsnokától. Az ak­ció azt is célozta, hogy ellenőrizzék a jármű­vek és a szállítmányok tulajdon­jogát, földerítsék a lopásokat, le­füleljék az ittas járművezetőket és kiszűrjék a közúti forgalomból a járművezetéstől eltiltottakat.- Bevontuk a razziába a polgár­őrséget is - mondta Fekete Sán­dor. - Hetvenegy gépkocsit ellen­őriztünk, és huszonhét személyt igazoltattunk. Egy szigethalmi la­kos ellen kezdeményeztünk bün­tető feljelentést garázdaság miatt, három egyén ellen pedig szabály- sértés miatt. Ez utóbbiak közül kettő ittasan vezette a járművét. Az egyik ká­nyái, a másik tabi lakos volt. Helyszíni bírságot tizenegy személyre szabtunk ki, 49 ezer fo­rint összegben. Bírságoltak például amiatt, mert többen nem kapcsolták be a biztonsági övét. Mások a gépjármű világításával kapcso­latos szabályokat szegték meg vagy az általuk vezetett járműnél találtak a rendőrök műszaki hiá­nyosságokat ______________m Ú j tanárok Koppányban Két új pedagógust vettek föl a a felesége pedig az alsó tagoza- törökkoppányi általános iskolába ton dolgozik napközis nevelő- a betöltetlen álláshelyekre. Az új ként. A fiatal pedagógus házas­tanévben a földrajz-testnevelés pár a Kárpátaljáról jött a kop- szakos Kuzma Péter a felső pányi iskolába; az önkormányzat tagozatos diákokat tanítja majd, szolgálati lakást is adott nekik. ■ Mindenki várja a postást SOMOGYEGRES Nagy a felelősség, és fárasz­tó a kerékpározás a nagy melegben - állította Márkus Viktorné. Egresről jár Be- degkérre, s hordja az újsá­gokat, leveleket. Napi 38-40 kilométert is kerekezik. Nem is a postástáska a nehéz, ha­nem a nagy hőség a gond - állítja a kézbesítő. Egresről reggel há­romnegyed hétkor indult a postá­ra, jó fél óra alatt megjárja az utat. - Átveszem a küldeménye­ket, s máris jövök vissza. Rend­szerint fél kilenckor kezdem a terjesztést - mondta Márkus Viktomé. A 38 éves kézbesítő ed­dig hivatásos anyaként dolgo­zott; s mert megbetegedett a régi postás, vállalta ezt a munkát. Az újságokat, leveleket, kis csomagokat hordja ki. - Az öt ki­lónál nagyobbakért mára cím­zettnek kell bemenni Bedegkér- re, ott veheti át. A kedd a legne­hezebb nap - mondta -, akkor kell kézbesíteni a legtöbb napi- és hetilapot is, mintegy ötvenet.- Mennyi idő alatt járja be az utcákat?- Ez elég változó. Általában fél tizenegyre végzek, de nyugdíj- és egyéb kifizetéskor elhúzódik az idő, s csak délután fejezem be a munkát. Vannak olyan napok is, amikor kétszer megjárom az Eg­res és Bedegkér közti utat.-Smi van, ha esik?- Akkor nincs más lehetőség, mint a busz. A menetrend sze­rinti járattal hozom-viszem, s olyankor gyalog járom be a falut. Emiatt télen elég sok időt igényel a küldemények kézbesítése. Pe­dig mindenki szeretné, ha már a reggeli órákban megkapná a le­velet vagy a csomagot.- Szereti ezt a munkát?- Igen, s lehetőséget ad arra is, hogy néhány szót váltsak az em­berekkel. Mindig várják a külön­féle híreket. Gyakran behívnak egy kávéra, üdítőre is. Szívesen beszélgetek az idősekkel, mert magányosak, és az a pár szó is sokat jelent nekik. Gyakran pa­naszkodnak, hogy egyre nehe­zebb a megélhetés, néha beavat­nak a titkaikba is. Egyébként sok választási lehetőségem nem volt, mikor postás lettem; itt helyben nincs munkalehetőség. Legköze­lebb csak Tabon lehetne elhe­lyezkedni, de a több műszak még fárasztóbb lenne. A somogyegresi lakók közül - ahogy a postás mondta - sokan szeretnék, ha helyben is volna egy kis posta. Úgy könnyebben intézhetnék ügyeiket, s a csoma­gokért sem kellene Bedegkérre utazniuk. Ennek a megvalósítá- sára azonban kevés az esély. ■ Szarvasbikát lőtt a szakács Halat kedvelő vadászok - Négy aranyérmet hoztak el az országos versenyről Lulla-Alirét Papp János két és fél éve dolgo­zik a Sefag Rt szántódi erdésze­téhez tartozó lulla-aliréti va­dászházban. Szereti az erdők vi­lágát. Gondnok és szakács egy személyben; pályázat útján ke­rült ebbe a munkakörbe. A vadászház vendégeinek a fogadása, ellátása, illetve a környezet rendben tartása a gondnok feladata. Ezt Papp János a feleségével együtt látja el. El­mondta azt is, hogy többnyire vad­húsból készít különböző ételeket.- A leveseket is fácán, illetve nyúl- húsból főzöm. Ezeknél különösen kell ügyelni az ízesítésükre. Sokféle ételt készítek vadhúsból: frissen sülteket, mártásos ragus ételeket vörös borral. A külföldi vadász vendégeink - ezek többsége főleg Svájcból jön- teljes el­látása, étkeztetése az én feladatom.- Vadhúsból mit szeretnek?- Amikor jeles vendégek vannak itt vagy nem túl sok vadász tartózkodik nálunk, akkor leginkább zselici őzge­rincet kínálunk szilvával töltve, kőrös­hegyi kardinál mustmártással.- Vannak-e különleges igényeik a ide látogató vadászoknak?- A vadételek mellett legtöbbjük nagyon szereti a halat. Rendszerint egyeztetek velük, és ha van rá lehető­ség, akkor azt készítek, amit rendel­nek. Halat előételként vagy roston sült fogast kínálunk nekik, a menü össze­állításától függően. Papp János tavaly tagja volt annak a hattagú Lábod-Nagysallérból, Na­gyatádról és Zamárdiból verbuváló­dott szakácscsapatnak, amely kiváló­an szerepelt az országos vadászati­gasztronómiai fesztiválon a Hortobá­gyon. Öt kategóriában indultak ott, és négy első helyezést szereztek meg.- Melyek voltak a sikeres ételeik?- A nagysalléri tárkonyos vadnyúl- leves, illetve ropolyi tormás fácánle­ves; finom vörösborban pácolt vaddis- znólábszárt kínáltunk barna mártás­sal aliréti módra, valamint zselici őz­gerincet.- És melyik az ön kedvenc étele?- A versenygyőztes zselici őzge­rinc, illetve a pacalpörkölt.- Hallottam, vadászik is. Mi volt a legszebb trófeája?- Mivel ez a térség nagyvadas terü­let, a külföldi vendégektől lehetőséget kaptam egy szarvas kilövésére. Bőgés- kor ejtettem el egy több mint hatkilós agancsú bikát. Nagyon szép példány volt, és nekem felejthe­tetlen élményt jelentett. ■ Névjegy: Papp János 1962. május Kién születet Siófokon. A képzettsége: szakács. Hobbija a va­dászat és a horgászás. Nős, a felesége is a Selag Rt-nél dolgozik: két kiskorú gyermekük van. Utat építenek támogatással Bedegkér Több mint nyolcmillió forint tá­mogatással szilárd burkolatú utat építtet az önkormányzat. A munkákat a Sió-Kőép kft végzi. Aszfaltréteggel fedi be mintegy 500 méter hosszan a Kossuth ut­cát. Az útépítéssel együtt meg­oldják a csapadékvíz elvezetését is; s ezáltal megszűnik az utcá­ban lakó mintegy húsz család téli közlekedési gondja. A zsák- település önkormányzata az Ukigtól ötmillió forintot nyert, a területfejlesztési tanácstól pedig hárommillió forint támogatást kapott. A községi képviselő-tes­tület döntése alapján a település 700 ezer forint saját erővel járult hozzá az építkezéshez. A kivite­lező már javában dolgozik, s az utca aszfaltozását várhatóan a hónap végére befejezi._______■ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom