Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-21 / 195. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I T A J A K 2000. Augusztus 21., Hétfő HM Hírek GOBLE1NEK A GALÉRIÁBAN. Kalász Márton költő nyitotta meg Péreli Zsuzsa kiállítását a marali Bemáth Galériában. Az alkotó nem csak gobleineivel mutatkozik be Marcaliban, a tárlat grafikáiból és papírplasztikáiból is válogat. A millenniumi kiállítássorozatban Péreli Zsuzsa munkáit szeptem­ber 30-ig lehet megtekinteni. SEGÍTSÉG ISKOLÁSOKNAK. A szőkedencsi önkormányzat az idei tanévkezdésben is segíti a fa­lu óvodásait és diákjait. A képvise­lők az órásoknak fejenként ötezer, az általános iskolásoknak hatezer, a középiskolások illetve főiskolá­sok részére pedig kilencezer forint támogatást nyújt az iskolakezdés­hez. A falu ezen felül az iskolások utaztatásához és a tankönyvek, vá­sárlásában segíti az iskolásokat. HITTANTÁBOR ZALÁBAN. Ötö­dik alkalommal szervezett hittan­tábort Bojtor Róbert plébános, a somogysámsoni diákoknak. A gyerekek ezúttal Bázakerettyén töltenek egy hetet. A 30 résztvevő ezer forintot fizetett a táborozá­sért, a somogysámsoni önkor­mányzat pedig 2500 forinttal tá­mogatta fejenként a hittanosokat. ÚJ IGAZGATÓ SÁVOLYON. Öt évre Suller Tibort bízta meg a sá- volyi körjegyzőség a helyi iskola igazgatói teendőivel. A régi új igazgató munkaszerződése az el­múlt évben járt le, akkor azonban a szegerdői testület tartózkodása miatt nem tudták kinevezni és egy évre csak megbízással adtak lehetőséget számára az intéz­mény vezetésére. UZSONNA HOSSZÚVÍZEN. A hagyomány szerint idén is meg­rendezték a hosszúvízi falunapot. A hatvan fős lakosság idén is kö­zel kétszeresre duzzadt az érdek­lődő faluból elszármazottakkal és a vendégekkel együtt. Az ünneplő társaság közös szabadtéri uzson­na után sétakocsikázhatott, teni­szezhetett és kispályás fociban mérhette meg erejét. _________■ O ldalszerkesztő: Fábos Erika Ötvenezer látogató a Krisna-völgyben A legnagyobb sikere az esküvői szertartásnak volt FOTÓ: KOVÁCS TIBOR SOMOGYVÁMOS Tradicionális indiai eskü­vő, pantomim, tűzceremó- nia és fuvolazene: aján­dékba Krisna születés­napjára. A jeles eseményt több mint ezer ember ün­nepelte a hétvégén a so- mogyvámosi bio-farmon, ahol az ötvenezredik láto­gatót is köszöntötték. A holdnaptár szerint Krisna születésnapja minden évben más napra esik, de mindig valamikor augusztus köze­pén kerül rá sor. A Vaysnava filozófia hívei legnagyobb ünnepükön mindenkivel megosztoznak az örömben, aki velük együtt megemlé­kezik a vallásalapító nagy napjáról. Az idén több mint ezer ember kereste fel a Krisna völgyet, hogy a ttadícionális szertartáson részt vegyen. Nagy ré­szük nem először tett látogatást a faluban.Volt azonban olyan is, aki először lépett indiai földre Somogybán. Tiringer Csaba Székesfehérvárról érkezett és éppen ötvenezredikként lépte át a völgy kapuját. Az elsőéves főiskolás családjával a Balatonról láto­gatott Somogyvámosra és egy szórólapból értesült a születésnapi rendezvényről. A fiatalembernek el­sőre is tetszett amit látott, de egy hosszú hétvégén még alkalma lesz mindent részletesebben is szem­ügyre venni, mivel a Krisna völgy biotermékein kí­vül ezt nyerte ajándékként a szerencsés érkezés fejében. Az indiai forgatagban, a sok érdekesség közül idén is az esküvő vonzotta a legtöbb látoga­tót. A látványos szertartás tűzceremóniával kezdő­dött, azután a párok ruháját egybekötötték, virág­füzért cseréltek, az ifjú feleségek homlokára pedig felkerült a vörös színű pötty.- Ezt a jelet egy indiai növény a kum-kum vörös festékével teszik a feleség homlokára - mondta Siku Andrea - Ez az összetartozást is jelképezi és a kül­világ számára is jelzés, hogy a feleség párja oltalma alatt áll, egész életében. A Krisnás szertartás szerint megkötött házasság ugyanis egy életre szól. ■ A fejlesztések éve az idei . SZŐKEDENCS Elégedett lehet az első fél év számvetésével Szőkedencs. A fa­luban 13 miihó forintot költöttek fejlesztésre eddig az idén. A saját erős beruházásokból a templom felújítására, emlékmű építésre, or­vosi rendelő bővítésre és az útszé- li keresztek helyreállítására jutott. Harmath István, a falu polgár- mestere elmondta: az elkövetkező hónapok is hasonlóan mozgalma­sak lesznek. A gázberuházás, ra­vatalozó felújítás és egy buszkité­rő építése ad feladatokat az ön- kormányzatnak.- A testület még nem döntött minden beruházásról, de mind­egyikre nagy szükség lenne - mondta Harmath István. - A busz­megálló építése 3,5 millió forintba kerülne és szeretnénk területfej­lesztési segítséget is igénybe ven­ni hozzá. A buszváró a 7-es főút mellett épülne és ezzel lehetőség lenne arra, hogy azokat a buszo­kat is igénybe vegyük, amik a főút vonalon közlekednek. Jelenleg ugyanis a faluból közvetlenül csak Keszthelyre lehet utazni, oda is csak naponta egyszer. Marcali­ba, Nagykanizsára már csak át­szállással lehet eljutni hosszú órák alatt. Ez elsősorban a mun­kába járóknak hátrány, de aki or­voshoz vagy ügyet intézni megy a városba, jelenleg annak is nagy időveszteség az utazás. _______■ R omák dolgoznak a romákért Pusztakovácsi Cigány érdekvédelmi szövetség két helyen alakult eddig a megyében: Osztopánban és Marcaliban. A szer­vezetek a romák érdekeit védik és a megélhetésükért dolgoznak. Ez nem egyedülálló, újdonság azon­ban, hogy itt a romák dolgoznak a romákért. Az érdekvédelmi szövetség egy hónapja működik. Az eddig elért eredmények azonban bizonyítják: nem keseregni akarnak a romák helyzetén, nem az igazságtalansá­gokon bosszankodni, hanem végre igazán tenni azért, hogy a cigányság végre kiléphessen abból a csapdá­ból, amibe nem önszántából lépett. Az érdekvédelmi szövetségek köz­pontja Pusztakovácsiban van. Az egykori termelőszövetkezet épületei adnak lehetőséget arra, hogy a kör­nyék romáinak munkája legyen.- Raklapkészítéssel és gyógynö­vény-gyűjtéssel, feldolgozással sze­retnénk foglalkozni - mondta Sánta László, az érdekvédelmi szövetség elnöke. - Olyan emberekre talál­tunk, akik ebben segíthetnek ne­künk. Együttműködünk a Somogyi Kanász Alapítvánnyal és sok segít­séget kaptunk dr. Sárkány Tamástól is, aki az épületeket biztosítja szá­munkra és abban is segít, hogy meg tudjuk oldani az étkeztetést. Sok ro­ma ugyanis azért nem dolgozik, mert ennivalóra sincs pénze. Étel nélkül pedig nehéz dolgozni, mun­ka nélkül meg nincs pénz, ez logi­kus. Persze ez még ennél is bonyo­lultabb. A romáknak már annyian ígérgettek, hogy nekünk is nehezen Írisznek. Azt hiszik, mi is csak a zse­bünket akarjuk megtömni. Szeren­csére kezdik már látni, hogy nem így van. A másik gond pedig az isko­lázatlanság. A legtöbb cigány csak általános iskolával rendelkezik, ezért olyan munkát kell találnunk, amit el tudnak végezni és mellette képezhetik is magukat a jövőjük ér­dekében. Ezzel együtt folyamatosan olyan szervezeteket, alapítványokat keresünk akik velünk együtt tudná­nak dolgozni és segíteni a segítés­ben. ■ Postánkból Rá sem nézett a betegre Köteles-e kijönni az orvos? - ez a kérdés foglalkoztat. A fiamat a munkahelyén görcsös, fájdalmas rángatózás fogta el, ezért elment a háziorvoshoz. Ami gyógyszert kapott, nem használt. Másnap éjjel nagyot kiáltott, s leesett a fekhelyéről; eszméletét vesztette s meg­merevedett. Az apja élesztgette, én ahogy tudtam, futottam telefo­nálni: hívtam a háziorvost, és mondtam, hogy mi történt. A mentő­ket is kétszer hívtam, mert azt hittem, hogy meghal a fiam, olyan iszonyú volt. A mentők megérkeztek, de az orvos nem jött; beutaló nélkül elvitték a marcali kórház belosztályára, sürgősségi ellátásra. Reggel nyolckor telefonált az ügyeletes orvos: vegyék fel Kaposvárra az idegosztályra. Az idősebb fiam vitt autóval a mentő után, mivel­hogy mozgáskorlátozott vagyok. Mikor hazakerültünk, telefonáltam a háziorvosnak: miért érdemli a családom ezt az embertelenséget és hogy várták a beutalót. Erre azt mondta: jött a mentő, és letette a te­lefont. Tovább nem érdekelte a dolog. Hét elején elmentem a férjem­mel lovas kocsin gyógyszert íratni, s akkor megkérdeztem az orvost: miért nem jött és miért tette le a telefont? Azt mondta: ő nem ve­szekszik; ne piszkáljam se telefonon, se szóban, elege van a so- mogyváriakból. És még azt is, németül, hogy „wiederseh'n”, és hogy távozzak. Ha nincs telefonunk, meg is halhatott volna a fiam. Sajnos, ilyen keserű csalódás ért. Lehet, nem tudtam pontosan fogalmazni, de még most sem nyugodtam meg teljesen. Tegnap voltunk Kopa pro­fesszor úrnál, hogy mi van a fiunkkal, mert még most is kórházban van. Nagyon elkeserített ez, és fel is vagyok háborodva a történteken. HAJDÚ JÓZSEFNÉ, SOMOGYVÁR A levelet szerkesztőségünk eljuttatta Móring József Attila somo- gyvári polgármesterhez. O Hajdú Józsefné rokkantnyugdíjas esetével kapcsolatban a következőket írta: A panaszos Zoltán nevű fia az önkormányzatunk által szervezett közmunkaprogramban dolgozik kőműves szakmunkásként, immár nem először. Lelkiismeretes, segítőkész fiatalember. Jelenleg táppén­zen, tudomásom szerint kórházban van. Kórházba kerülésének törté­netét a kétségbeesett szülőktől másnap délelőtt hallottam. Tájékoztat­tam őket arról, hogy amennyiben nem tartják megfelelőnek a házior­vos intézkedését, bejelentést tehetnek. Azt mondták, előbb szeretnék személyesen tisztázni a helyzetet Gyenis doktorral (az édesanya leve­lének tanúsága szerint erre tettek is kísérletet). Azóta hivatalosan nem kerestek meg. Úgy gondolom, érthető a szülők elkeseredése. A doktor úr reakció­ját szakmailag megítélni nem az én feladatom. Csupán annyit jegyez­nék meg: mint készenléti ügyeletes orvostól az mindenképpen elvár­ható, hogy kimenjen egy éjszakai rosszulléthez. Az esetet nagyon sajnálatosnak tartom, bízom Zoli gyors felépülé- sében és abban, hogy hasonló eset településünkön nem fordul elő. ■ KÉTS2ÁZAN TÁNCOLTAK. Balatonszentgyörgyön első alkalom- j mai szerveztek nemzetközi néptánc fesztivált. Négy külföldi együt­tes, a szlovák, a horvát, az olasz és egy jugoszláv mellett, a házigaz- í da Kis Balaton táncegyüttes is fergeteges sikert aratott. A táncosok Hévízen, Balatonberényben, Balatonszentgyörgyön és nemzetközi táncházak alkalmával mutatták meg a közönségnek és egymásnak mit tudnak. A millenniumi rendezvény beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket: vendégeket csalogatott a faluba, ezért jövőre a tervek sze- rint ismét lesz nyári táncos találkozó. fotó: geleta hajnalka Ünnepi zászlóerdő a szakácsok földjén Nagyszakácsi A falu millenniumi napján Szász­falvi László országgyűlési képvise­lő avatta fel Szent István mellszob­rát. A szent király emlékét nem csak a millennium miatt tartották fontosnak maradandó módon megőrizni a faluban: Nagyszakácsi azon kevés büszke települések kö­zé tartozik, ahol államalapító kirá­lyunk ereklyéjét, csontjainak egy darabját őrizhetik. A budai vár szakácsdinasztiái­nak egykori birtoka a közelmúlt­ban a királyi szakácsok versenyé­ről szerzett hírnevet magának. A gazdag múltú és nem csak az étek­készítők miatt érdekes település­nek azonban legalább még egy ha­sonlóan nagy érdeklődésre számot tartó nevezetessége van: szent kirá­lyunk ereklyéje, amit a település egy pálos szerzetesnek köszönhet és amelyre három éve egy véletlen folytán akadtak rá a templom oltá­rában elrejtve. Ha az államalapító István kirá­lyig nem is nyúlik vissza a szaká­csiak története, az 1200-as évekig egészen biztosan. A történelmi tra­díciókat és az itt élők sorsának vál­tozásait dr. Kása Ferenc, az FVM helyettes államtitkára elevenítette fel, amikor átadta a településnek a millenniumi országzászlót. A falu rendhagyó módon történetében biztosan először ünnepelte ennyi zászló alatt az István napi búcsút. A település és az ország jelképei mellett dr. Spiegl József, a megyei közgyűlés alelnöke a megye zász­laját is elhozta a falusiaknak. Kövér István, a falu polgármeste­re arról beszélt az ünnepen, hogy a szakácsverseny mellett Szent Ist­ván ereklyéje is segíthet a gyökere­it gonddal ápoló közösségnek saját arcát és boldogulását megtalálni. Szászfalvi László, országgyűlési képviselő (MDF) példaként állítot­ta Istvánt a falubelieknek és nem­csak példás és szilárd hitét és szel­lemét, hanem az államalapító, rendteremtő munkáját is elisme­réssel idézte fel. Személyiségének legfontosabb üzeneteként pedig ar­ról beszélt, hogy képes volt saját korában békét teremteni, ahogyan szelleme most is hidat képez kelet és nyugat között. A keleti egyház ugyanis éppen a szoboravatással egyidőben avatta saját liturgiája szerint is szentté az egyház és ál­lamalapító, kivételes magyar ki­rályt. Ennek a honatya szerint szimbolikus jelentősége is van: ha­zánk már nem kompország, ha- nem Európa része. __________ ■ S zent Isván szobrát Szászfalvi László avatta fel FOTÓ: FÁBOS ERIKA Mesztegnyőn a Kárpátokból Öt országból, kilenc határontúü te­lepülésről több mint 100 fiatal ér­kezett a Kárpátmedencei Ifjúsági Találkozóra Mesztegnyőre. A ma­gyar fiatalok hagyományos talál­kozóját 14. alkalommal rendezték meg, Az egyhetes tábor a helyi honismereti egyesület Mindennek ideje vagyon című rendezvényso­rozatának második programja.- Az idei rendezvényen a két­ezer év történelmének azokat az eseményeit vesszük sorra, ami összeköt és ami szétszakít ben­nünket - mondta Kövesdi Tibomé. - A közös célunk minden évben, hogy egymás kezét fogva, ha­gyományainkat tisztelve marad­junk magyar emberek itthon és odaát egyaránt. A tábor 14 évvel ezelőtt a határon túli magyar fiata­lok szinte egyetlen hazai fóruma volt. Eddig hétszázan fordultak meg Mesztegnyőn. __________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom