Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

2000. augusztus 20, HANYATLÓ POPIPAR? Hol vannak már azok az idők, amikor Magyarországon még százezer el­adott példány után járt az aranylemez, s ezt sokan el is érték. Majd lett ötven, most pedig huszonötről húszezerre kellett leszállítani az álomha­tár példányszámot. Eljött a fordított arányosság ideje a hazai pop-rock piacon. Ahogy nő a kínálat, úgy apad a kereslet.- Nagyon ritka qz a siker, mint leg­utóbb a Rapíilők albuma, amelyből kétszázezer fölött fogyott - mondja dr. Musinger Ágnes, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (Mahasz) igazgatója. - Ma már Zámbó Jimmy, Ganxsta Zolee is csak feleannyi példányban kel el. A Mahasz a jogdíjbegyűjtéseken túl a hamisítók elleni sziszifuszi küzdelmet vezeti. Ráadásul a kaló­zok - jobbára csak hobbiból - az új csatornával, az internettel új vizek­re is eveztek.- A napokban „lenyűgöző” élmé­nyem volt egy honlapra akadva - meséli Musinger Ágnes. - Az összes Ákos-album hanganyaga rajta volt, borítókkal együtt felapplikálva szé­pen... A netes hanganyagok többsé­ge még gyenge vagy közepes, de né­melyik már megüti a CD-minőséget. A CD-író alkalmatosság pedig már nem ritka jószág. Ez a letöltősdi já­ték hiányzik már csak a zsugorodó lemezpiacnak... A Mahasz másik, új stratégiát szolgáló akciója széles körű piacku­tatás lesz. A lemezvásárlások visz- szaesése ugyanis aggasztó mérete­ket öltött. Tíz év alatt felére csök­kent a hanglemezvásárlás, e folya­matban is 1999 jelentette a draszti­kus fordulópontot: míg előző évben egy magyar átlagpolgár 1,4 lemezt vásárolt, tavaly csak 0,7-et. Prognó­zisok szerint 15-20 évbe telik még, hogy az egy főre jutó lemezvásár­lásban utolérjük a 2,8-es számmal Nyugaton átlagfogyasztónak számí­tó Ausztriát. A világcégek magyarországi vál­lalkozásaiban a Warner Music Hun­gary fennállása óta az első három major, vagyis piacmeghatározó ki­adó közé tartozik. Három éve még arról voltak ismertek a kereskede­lemben, hogy nem minden a bol­tokban nagy mennyiséggel való részvétel, a bizományosi értékesítés ismeretlen volt számukra.- Kicsit engedtünk a konzervati­|i Hangho llk ék Ha 9HES^ ezer db rdozó el millió Ft adás 19 JÜ» ezer db >99 f : öRJi millió Ft Maxi 80,1 33,3 190,5 130,9 CD 1514,6 1845 1597 2992,9 MC 2385,3 1582,4 1239,4 1222,3 LP Forrás: MAH 0,4 ASZ co Ijjjjß, .f»'l to o 6 ,3 vizmusunkból azóta - jelzi Pásztor László ki­adóigazgató. - Mivel a konkurencia általában liberálisabb, úgy vél­tük, nem szerencsés, ha elviszi kiadványa­ink elől a boltokban a teret. A cég ma is tartja a hét-nyolcszázas címre­pertoárt, ám arra már ügyelnek, hogy még százdarabos kis tétel se terhelje a raktárát. Inkább behozzák né­metországi direkt im­portból, ami külön kí­vánságra kell.- Sokan hiszik, hogy a leányvállalatnak nem kerül pénzébe a nem­zetközi repertoárból való átvétel - ecseteli Pásztor László. - Ezzel szemben ki kell fizetni a licenc és a gyártás árát. Egy CD nettó árának ez akár több mint ötven százalékát kiteheti, a fennmaradó rész a jogdíj, a marke­tingköltség, a szállítás, a raktározás, bizonyos esetekben a vámtétel. A saját adminisztráció már a sor vé­gén mutatkozik. A külföldi és magyar produkciók fele-fele arányban oszlanak meg. Egy magyar előadó albumának fel­vétele négy-ötmillió forintba kerül, s a befektetett pénz körülbelül hét­ezer eladott példány esetén térül meg.- Mire tőlünk a boltokba kerül egy CD, a kereskedelmi rátétek és az áfa miatt 70-80 százalékkal töb­be kerül, mint a mi nettó árunk - mondja a lemezdirektor. - A másik ellentmondás, hogy ugyan már kö­zelítenek egymáshoz az árak, a magyar CD-k még mindig csak 3000-3200 forintért értékesíthetők, mikor legalább olyan költségigé­nyesek, mint a licencek. Igaz, saját stúdiónk a legprofibb a térségben Salzburgig bezárólag, erre költeni kellett, mert a magyar zenét techni­kailag is a nemzetközi élvonalba akartuk hozni. A másik fele, hogy az új csúcstechnika mellé külföldi hangmérnököket és producereket hívunk, hogy saját szakembereink is tanuljanak. Az Ámokfutók most készülő albumának producere pél­dául önmagában elviszi azt a né­hány millió forintot, amelyet má­sok egy album összes költégének szánnak. Sipka Tamás Bővült az ipari termelés Az első fél évben az ipari termelés 21 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy évvel ko­rábban - áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, a végleges adatokat tartalmazó jelentésében. A termelésnövekedés döntő­en az exportnak tulajdonítható, amely az előző év első fél évéhez viszonyítva 30,9 százalékkal emelkedett. Nincs pénz gépekre A keret túlterheltségére való hivatkozással immár hat hete nem kapnak állami támo­gatást a termelők mezőgazdasági gépek vá­sárlására. Pedig szakértők szerint évente százmilliárd forintos beruházás kellene ah­hoz, hogy a magyar mezőgazdaság műsza­ki színvonala az európai uniós elvárások­nak megfelelően alakuljon. Ezzel szemben a múlt évhez hasonlóan idén is 40 milliár- dot költenek gépvásárlásra a gazdák. Kisbérre tart a Samsung? A Samsung és a Beko cég képviselői érdek­lődő tárgyalásokat folytatnak arról, hogy 410 millió márkás (60 milliárd forintos) be­ruházással televízió-képcsöveket gyártó üzemet létesítenének Magyarországon. Lehetséges helyszínként Tatabánya és Kis­bér neve is felmerült, de még nem biztos, hogy hazánkban építik fel a gyárat. Drágább lesz a sertéstartás Szakértők szerint jövőre csaknem 20 szá­zalékkal növekszik a sertéstartás önköltsé­ge. A várható önköltség élősúlyra vetítve ki­lónként 261 forint körül alakul, ebből kiin­dulva a jövő évre élősúlyra számolva 300 forintos kilónkénti önköltség kalkulálható. Tormafeldolgozó Mátészalkán Újabb vállalatok települnének a mátészal­kai ipari parkba. A német Schott Glas egyik cége 150 főt foglalkoztató gyárat épít, ha megkapja a szükséges támogatásokat. A budapesti Adler Hungária konyhai nagy­edényeket készítő üzemet telepítene, s szintén másfél száz embernek adna mun­kát. Az Aquila Team tormafeldolgozót kí­ván létesíteni, s mindhárom társaság jövőre megkezdheti működését, ha megállapod­nak a feltételekről. Tartják magukat a kis boltok ■ Bár a kereskedelem koncentrációja érzékelhetően folytatódik, a kis boltok jelentősége a tavalyihoz képest nem csökken. Az első fél évben a napi fogyasztási cikkek 740 milliárd forintra becsült forgalmából 29 százalék jutott rájuk, ahogyan a tavalyi első fél év során is - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréseiből. Előrejel­zések szerint a nagy eladóterű, általában lánchoz tartozó üzletek terjedése következtében a 100 négyzetméternél kisebb eladóterű boltok elveszítik forgalmuk egy részét, ám ez a jelek szerint egy­előre még várat magára. A szupermarketek már harmadik évben tartják egyenletes részesedésüket, a hipermarketeké viszont 8 százalékról 12 százalékra emelkedett. Ugyanakkor csökkent a kis diszkontok és a boltokon kívüli értékesítési formák részaránya. Eiffel-torony súlyú m ma _ ^ m Magyarország o *1 ■ ♦ cím ■ I 9 9 2"^ 9 9 9 saittermelőjének wM I u IMI Magyarország vezető sajttermelője, a Pannontej Rt. csaknem tízmilliárd forintnyi forgalmat bonyolított le az elmúlt esztendőben. A Répcelakon és Zalaegerszegen tavaly gyártott ömlesztett sajt súlya megközelíti az Eiffel-toronyét, és ha az általuk gyártott Pannónia sajtok egységcso­magjait egymás mellé tennénk, Párizsig és visszasétálhatnánk rajtuk. Magyarország piacvezető sajtter­melője, a francia Bongrain- csoporthoz tartozó Pannontej Rt. gazdálkodási eredményei az elmúlt esztendőben is sikereket hoztak a vállalatnak. Az 1999-es nettó árbevétel 9,96 milliárd forint volt (ennek majdnem a negyede, 2,15 milliárd forint export). A szokásos vállalkozási eredmény 737,3 millió forint volt. A Pannontej Rt. az elmúlt évben 760 embernek adott munkát. A vállalat legismertebb termékei: az ömlesztett sajtok között piacvezető Medve, a már határainkon kívül is jól ismert, legfinomabb minőségű, ementáli típusú sajt, a Pannónia, és a maga kategóriájában szintén piacvezető füstölt sajt, a Karaván. Külön említést érdemel a Göcseji Csemege, ez az egyedi, magyar fejlesztésű sajtkülönlegesség. Ömlesztett sajtból 6574 tonnát, Pannónia sajtból 5886 tonnát, Karavánból pedig 930,5 tonnát állítottak elő a Pannontej répcela- ki és zalaegerszegi üzemeiben. Annak szemléltetésére, hogy ez mekkora mennyiség, összehasonlításképpen kiszámítottuk: ez nagyjából annyit nyom, minta párizsi Eiffel-torony, és körülbelül olyan magas is. Ha pedig a Pannónia sajt egységcsomagjait egymás mellé tennénk, rajtuk végigsétálva eljutnánk Párizsig és vissza Budapestre (meg még visszasétálhatnánk Bécsig). De persze ki akarna sajton sétálni, amikor mind a Medvesajt, mind pedig a Pannónia ementáli Magyarország legkedveltebb sajtjai közé tartoznak. Amit az is bizonyít, hogy a fenti sajtokból minden magyarnak (csecsemőtől az aggastyánig) az elmúlt évben több mint fél kiló jutott. A Pannontej célja persze még mindig az, hogy ha nem is utolérjük, de legalább megközelítsük a Párizzsal és az Eiffel-toronnyal büszkélked­hető franciák 23,3 kilós éves sajtfogyasztását. Sz. P. Az ember úgy gondolná, hogy egy zeneszerzőtől nincs, ami távolabb állna, mint az üzleti élet raci­onalitása. Pedig épp egy komponistának köszön­hető, hogy a rendszerváltás után mélypontra ke­rült Hungaroton visszaszerezte régi nimbuszát.- Az életben rendszerint szük­ség van arra, hogy egyenlő erő­vel legyen bennünk jelen az ér­zelem és a racionalitás - állítja Hollós Máté, a Hungaroton igazgatója. - Előfordul, hogy az egyiket a másik elé kell helyez­ni, ám fontos, hogy az ésszerű­ség mindig ellenőrzés alatt tart­sa az érzelmeket. Nem tartja magát vérbeli üz­letembernek, aki repülőgéptől a facsavarig bármit el tudna adni: megmaradt művésznek, aki me­nedzseri képességeit a zene szol­gálatában kívánja hasznosítani. Nem véletlen, hogy - néhány nem zenész barátjával - ő hozta létre 1989 végén az Editio Musica Budapest addigi egyed­uralmát megtörő első hazai ma­gán-zeneműkiadót, az Akkordot, mely ma is nyereségesen műkö­dik. Ellentétben az akkoriban alakult kis kiadók zömével, me­lyek azóta megszűntek. Hollós Máté szerint az érzelmi kötődés veszélyeket rejt magá­ban, mert elhomályosíthatja a tisztánlátást:- Nagyon sok botcsinálta mű­vészeti kereskedővel találkoz­tam, akik nagyon szerették azt, amivel foglalkoztak, s nem látták előre, hogy nincs rá igény, vagy legalábbis korlátozott iránta az érdeklődés. Nem mérték fel üzle­ti partnereik megbízhatóságát sem. A hanglemezkiadás és a ze­neműkiadás főként a komolyze­ne esetén alkalmas arra, hogy si­keres üzleti tevékenységet foly­tasson az ember, mert maradan­dó értékeket tud létrehozni, de ez nem menti fel a szigorú gaz­dálkodás követelménye és a jól eladható termékek kiválasztása alól. A Hungaroton lemezei már a hatvanas évektől kezdve kereset­tek voltak a nyugati piacokon is, ám a rendszerváltás után a mul­tinacionális kiadók betörésével elvesztette hazai monopolhely­zetét, az életszínvonal csökkené­se miatt pedig a fizetőképes ke­reslet tekintélyes részét, ráadásul a korábbi fejlesztésekre felvett kölcsönök törlesztését is az idő tájt kellett megkezdenie. A szak­emberek többsége úgy vélte, a társaság csak akkor maradhat életben, ha a világ öt lemezkiadó mamutcége közül valamelyik megvásárolja, mint ahogy a Deccával, a Philipsszel vagy a Deutsche Grammophone-nal történt. Hollós Máté viszont úgy vélte, hogy ez esetben a cégnél megszüntetnék az új komolyze­nei felvételek kiadását, a Hunga­roton tevékenysége csak az ar­chívumában található, biztosan eladható művek kiadására korlá­tozódna. Nyilván ennek is köszönheti, hogy 1993-ban, amikor létrehoz­ták a Hungaroton Classic Kft.-t, őt nevezték ki igazgatónak. A társaság már az első üzleti évet nyereséggel zárta, s mostanra meghaladta a Hungaroton egy­kori kínálatának mennyiségét. Ugyanakkor - például a régeb­ben is eredményesnek bizonyult világelső kiadásokkal - megtalál­ta a multik által szabadon ha­gyott piaci réseket, így exportját folyamatosan bővíti. Á döntések helyességét rangos nemzetközi díjak és a világ legje­lentősebb szaklapjaiban közzé­tett kritikák is visszaigazolják. Tavaly például a Dohnányi mindkét hegedűversenyét (me­lyek közül a második világpremi­er) tartalmazó lemez szóló és ze­nekar kategóriában elnyerte a Midem Fesztivál (Cannes) első díját, a Beethoven összes zongo­raszonátáját Fischer Annie-val rögzítő kilencrészes sorozat pe­dig a lengyel Studio Magazin Grand Prix díját érdemelte ki. Legfrissebb hír, hogy a Goldberg című angol- francia nyelvű ré­gizenei magazin a legutóbbi szá­mában a maximális öt csillaggal jelölte a Hungaroton új Charpentier-lemezét. Született 1954-ben Budapesten. Diploma: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán, 1980-ban. Munkahelyei: 1980-89 az Artisjus ügynökségen a magyar zene nemzetközi megismertetésével foglalkozott. 1990-től a Hungarotonnál klasszikus és népzenei főszerkesztőként kezdett, jelenleg a cég első számú vezetője. Vállalkozása: 1989-től az Akkord Zeneműkiadó. A zeneszerző: hazai megrendelések mellett az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaországból is kapott megbízásokat, egy angol zenekar pedig zongoraverseny megírására kérte fel, melyet az ENSZ alapításá­nak 50. évfordulójára rendezett ünnepségen mutattak be Strasbourgban. Műveit Európa és Észak-Amerika számos városában játsszák. A Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom