Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

2000. Augusztus 19., Szombat HÉTVÉGE Somogyi Hírlap - 13. oldal Így ünnepel a megye Az államalapítás millenniumát ünnepük a hét végén megyeszer- te. Szombat-vasárnap egyaránt megemlékeznek az évfordulóról. Kaposváron ma 16 órakor mu­tatják be a Kaposfüred című hely- történeti monográfiát a füredi mű­velődési házban. 17.30-kor kopja­fa-szentelés, 18 órakor a település- rész címerét, zászlóját avatják. 20.30- kor az István a király című rockoperát adja elő a Füred Rock­színkör. 21 órakor utcabál a cseri parkban. Augusztus 20-án Kapos­váron 10.30-kor ünnepi szentmise a székesegyházban, 11.20-kor zászlófelvonás, koszorúzás a Szent István-kútnál a Kossuth té­ren. 17 órakor a Teleki-Noszlopy utca közti út avatása. 18 órakor ki­állításnyitás Legendárium címmel a Vaszary Képtárban. 21 órakor az Árpádházi Szent Margit legendája című zenés történelmi fantáziajá­ték előadása. Egész nap ünneplés a cseri parkban. Nagyatád. Ma 17 órakor kiállí­tás nyűik a 25. faszobrász-szim- pozion résztvevőinek munkáiból. 20-án a Szent István parkban 17.30- kor kezdődik az ünnepi program; 20.30-kor az Eurodance IH 2000 előadásában az István, a király táncjáték bemutatója. Kercseügeten ma 9 órakor, Hencsén 10 órakor mülenniumi és megyezászló-átadás, címeravató, utána falunapi rendezvények. Andocson a templomkertben fél 11-kor adják át a mülenniumi és a megyezászlót. Ezt követi az ünnepi műsor és a búcsújárás. Somogyacsán ma 14 órakor, Somogyudvarhelyen 16.30-kor megyezászló és a címer átadása. Rinyaújlakon 18.30-kor avatják a község címerét és zászlaját. Somogygesztiben 20-án fél 9- kor megyezászló- és címerátadás. Balatonlelle. A Szent István- szobomál vasárnap 10 órakor lesz az új kenyér megáldása, 10.30-kor a városháza előtt megyezászló- és címerátadás. 18 órakor az Öreg parkban kulturális műsor, 20.30- kor vízi fesztivál. Nagyszakácsiban 20-án 11 óra­kor címer- és zászlóátadás, majd Szent István meüszobrát avatják fel. Zseückislakon délben avatják a falu címerét, zászlaját, Kadarkú- ton 15 órakor. ■ Cigánykerék műkinccsel és zsíros kenyérrel Kompák György szókimondó ember, akihez bármilyen gonddal, és bármi­kor fordulhatnak a cigányok. Közülük való, beszéli a beások nyelvét, az órománt, és magára vállalta a 35-36 ezer somogyi cigány érdekképviseletét. Szűk irodáját hatalmas selyemzászló díszíti, középen vörös kocsikerék.- A nagy népvándorlás idején mi is egyik helyről a másikra mentünk Európában - mondta Kompák György, a kaposvári ci­gányszervezet és a megyei cigányszövet­ség elnöke. - A zöld szín az erdőt, a mezőt jelképezi az egész vüágon elfogadott zász­lónkban, a kék a végtelen égboltot, a ko­csikerék pedig az eWiósszekeret, ameüyel vándoroltunk. Szerencsére a mi csalá­dunk már megmaradt egy helyen.- A cigányságon belül mintha egy réteg elkülönült volna a közösségtől. Ezt öltöze­tükkel, munkájukkal is hangsúlyozzák.- Tíz éve azt érzékeltem, egyre nehe­zebben osztjuk meg egymással a gondja­inkat, bajainkat. Egyes családok teljesen elhatárolódtak egymástól: ezt én szerez­tem, semmi közöd hozzá - mondogatják. Aztán most újra próbálunk együttesen feüépni, jóllehet: vannak köztünk szegé­nyebbek és gazdagabbak is. Az utóbbia­kat én díszcigányoknak nevezem.- Milyenek a díszcigányok?- Lenézik a saját fajtájukat. A rend­szerváltás táján fogadta el a parlament a gyülekezésről szóló törvényt, amely lehe­tőséget biztosított arra, hogy szervezete­ket alakítsunk. Akik az elsők között hoz­tak létre ilyen szerveződéseket, jelentős támogatást kaptak. A romák érdekképvi­selete nemcsak politikai, hanem gazdasá­gi karriert is jelentett, hiszen közben elin- dult a privatizáció és első kézből kaptak információkat arról, hogyan lehet szerez­ni potom pénzért ingatlant. Tudták azt is, hogy a Balaton-part és a különböző tájak néprajzi értékei miatt idegenforgalomból élő megye vagyunk. A régi hagyományos paraszti tárgyakat kutatták fel a padláso­kon, amikor tollat vásároltak. Lehozták a rokkákat, a régi festményeket, és így let­tek sokan milliomosok, akik napjainkban már különböző galériákon keresztül szer­zik be a műkincseket.- Úgy látom: eddig szinte csak arra fu­totta a kisebbségi önkormányzatok kere­téből, hogy kifizessék a béreket, megren­dezzék a romanapot. Csak kevés új mun­kahely alakult, s hajó tervekkel is pályáz­tak - mint például Somodorban, a csiga­farmmal -, nem lett belőle semmi.- A cigány kisebbségi önkormányza­tok szinte csak megélhetési programokra pályázhatnak. A somodori csigafarm-el- képzelés nagyszerű, s 40-50 millió forin­tos támogatás kellene hozzá, hogy a helyi szervezet egy feldolgozó üzemet, illetve egy tenyészetet létrehozzon. Ha bemutat­nák az olasz exportra szóló előszerző­dést, abban a pülanatban zöld utat kap­nának. A megyei közgyűléssel kötöttünk egy megállapodást, így a somogyi cigány­ság hárommillió forintot kapott a cigány alapra, amelyből egy kht-t hoztunk létre. Ez azért jó, mert egy kht már pályázhat a területfejlesztési tanácshoz. Pályáztunk is, és nyertünk 18,3 mülió forintot. Babócsán egy fa- és fémmegmunkáló üzemet akarunk létrehozni, és tervezzük egy biotégla gyártó üzem eündítását is. Lábodon egy söprűkötő üzem működik, amit az Országos Foglalkoztatási Alaptól nyert pénzből indítottunk. Istvándiban pedig már készítik elő a következő prog­ramot a Duna-Dráva Nemzeti Park terüle­tén lévő ülegáüs szemétlerakók, illegális drávai stégek megszüntetésére, a termé­szet értékeinek megvédésére. Ezáltal 120 új munkahely jöhet létre.- 1994-98 között 19 cigány kisebbségi önkormányzat volt a megyében, 1998- ban ötvenhat alakult meg. Milyen a kap­csolatuk a települési önkormányzatokkal?- Egyes településeken a cigányok sze­mére vetették, hogy miért akarnak bele­avatkozni a falu életébe. A jegyzőnek, a testületnek megmagyaráztuk, hogy a cél azonos: megőrizni, gyarapítani a telepü­lés értékeit. Két éve az egyik kis faluban a cigányképviselők megszavazták, hogy ve­hessenek maguknak egy öltöny ruhát. A megyei közigazgatási hivatal bólintott rá. Az idén ugyanezt megszavazta egy másik település cigány kisebbségi ön- kormányzata is, és a jegyző felhívott: törvénytelennek tartja ezt és nem enge­délyezi. Nem értem, miért törvénytelen az, ha a három képviselő 30 ezer forin­tért vesz magának egy ruhát, hogy nor­málisan megjelenhessen különböző szervek előtt a település érdekében. Nyakkendőre még van pénzük, öltönyre már nincs.- Somogybán minden negyedik-ötö­dik szülés cigányszülés. Hogyan látja: tu­datosan vállalják a cigánycsaládok a gyerekeket, vagy csak úgy jönnek?- A tudatosságot a tradícióban látom. A cigányság körében, mint ahogy a múlt században a parasztcsaládokban is meg­volt a 6-7 gyerek. A fo­gamzásgátlással, a mentálhigiénével való­ban többet kellene fog­lalkozni.- Miért, jutna pénz a védekezésre?- Biztos szakítaná­nak rá. A szülők azt szeretnék, hogy a gye­rekük náluk több le­gyen, az pedig pénzbe kerül, és a családi pót­lék ehhez kevés.- A tradíáó helyett nem az nyom inkább a latba, hogy munka nél­kül a gyermekek után elég szép családi pótlék jár?- Sajnos, nem min­den ember tudja beosz­tani a fizetését. A pa­rasztember elmegy a kocsmába, megissza a napi egy-két fröccsét, és hazaballag. A cigány­ember megkapja a csa­Kompák György 1949-ben születeti Kaposváron. 1966-ban lakatos-hegesztő szakmát szerez az 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. 1981-ben levelező tagozaton el a Táncsics gimnáziumot. 1974-83-ig a szentjakabl városrész tanácstagja. Dolgozott a cukorgyárban, a Mezőgépnél és a Patyolatnál is. 1989-től a Méricz Zsigmond Művelődési Házban képesítés nélküli népművelő. 1992-ben alapító tagja, elnöke a városi cigányszervezetnek, 1993-tól a megyei cigányszövetséget is vezeti. 1998-tól az Országos Cigányönkormányzat tagja. Öz­vegy, két gyermeke és 5 unokája van. ládi pótlékot, s amíg tart a pénz - vagy a családi pótlék fele - addig jól él. Utána meg következik a nadrágszíj-politika, és zsíros kenyér naponta háromszor. A la­kókörülményeiken sokat változtathatott volna a szocpolos lakásépítés, de sok vállalkozó visszaélt helyzeténél fogva. Félig felépítette a házat, a szociálpoliti­kai kedvezménnyel meg lelépett. Jövőre az 50 millió forintos tőkével rendelkező kht keretein belül mi intézzük a szocpo­los lakásépítéseket. Építőbrigádokat ho­zunk létre, munkanélküli cigányszak­munkásokat alkalmazunk. A házak fel­épülnek, garantáljuk.- Hét éve alakult meg a megyei á- gányszövetség, amelynek elnöke lett. Rögtön súlya volt a szavának?- A polgármesterekben, a jegyzőkben bennük volt az előítélet. El kel­lett érnie legalább három év­nek, mire komolyan vettek. A cigány kisebbségi önkormány­zatokat és civilszerveződéseket folyamatosan magunk mellé ál­lítottuk. Dr. Gyenesei István, a megyei önkormányzat elnöke megalakulásunkkor is támogatta az ügyünket, s ezt teszi most is. Szerencsé­re, már a polgármesterek sem veszik fél­vállról a cigányszövetséget.- A pedagógiai főiskolai karon romológusképzés folyik. Cigányokkal foglalkozók vesznek ezen részt. A polgár- mesterek, a jegyzők felkészítését is évről évre megrendezik a megyében. Kik készí­tik fel a cigányképviselőket?- Nekünk, sajnos, ilyen jellegű kép­zést nem hirdettek meg. Most beszéltük meg dr. Takács Éva főiskolai docenssel, hogy szervezünk egy kurzust, amely ugyan nem ad semmilyen képesítést, de a felkészítés segíthet abban, hogy job­ban szerepeljünk a közéletben, és járta­sabbak legyünk a közigazgatásban is. LÖRINCZ SÁNDOR Hírek KITÜNTETETT POLGÁR- MESTEREK. Augusztus 20-a alkalmából a védelmi felkészí­tés és országmozgósítás területi és helyi megvalósítása érdeké­ben kifejtett eredményes tevé­kenységük elismeréseként a Magyar Köztársaság Honvédel­mi Minisztere a Honvédelemért Kitüntető Cím II. osztályát ado­mányozta Szászfalvi László Csurgó, és dr. Sütő László Mar­cali város polgármesterének, a helyi védelmi bizottságok elnö­keinek. A kitüntetéseket tegnap a Honvédelmi Minisztérium központi ünnepségén* Buda­pesten, a Stefánia Palotában ad­ták át. MEGBECSÜLÉS A SZOLGÁ­LATÉRT. Ünnepi állománygyű­lést tartott tegnap a kaposvári helyőrségi klubban a Magyar Honvédség 2. Gépesített Had­osztályparancsnokság. Az au­gusztus 20-i ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság honvé­delmi minisztere a hadosztály­parancsnokság állományából Fekete István ezredest ezüst ér­demkereszttel, Berta István al­ezredest I. osztályú szolgálati jellel tűntette ki. A Honvédelmi Minisztérium politikai államtit­kára jutalomban részesítette a logisztikai ezredből Matos Ist­ván alezredest. Alezredessé lép­tették elő Hagymási Zoltán őr­nagyot és Laube István őrna­gyot, illetve őrnaggyá léptették elő Szilágyi Csaba századost és Csókos Gábor századost. To­vábbi elismerést negyvenegyen vehettek át. ■ szabályi előírás szerinti 72 órán belül vétójogot jelentettem be, mert szerintem ez a döntés ön- kormányzati érdeket sért. A rendkívüli testületi ülést azért nem hívtam össze, mert vé­gül is nem mondott le az alpolgár­mester. Egyébként nem tartom magam Istennek, én is tévedhetek, mert dolgozom. Az írásos anyagokat pedig megpróbáljuk úgy előkészí­teni, hogy dönteni lehessen róluk, de sokszor olyan ügyet kell meg­tárgyalni, amit előtte át kellene beszélni, és számba venni a leg­jobb megoldásokat.- Mi az akadálya ennek?- Többször hívtam össze testü­leti megbeszéléseket, jegyző­könyv nélkül. Ilyenkor általában a képviselők nagy része nem je­lent meg. Ha nem gondolkodik együtt a képviselő a polgármes­terrel, akkor ne várja el, hogy minden részletet ismerjen. El­hangzott az is: a faluban sokszor nem olyan dolgok élveznek prio­ritást, mint kellene. Ez igaz, de ha másra van pályázati lehetőség, akkor azt kell kihasználni! A viszálykodásról - amit a pol­gármester a testület belügyének tekint és szándékosan felnagyí­tottnak vél - megoszlanak a véle­mények. Keszi Zsolt nem hallott még az alpolgármester lemondá­sa körüli huzavonáról, a testület esetleges feloszlatásáról. A fiatal tűzoltó azt mondta:- Nem lepődnék meg rajta, ha tényleg így lenne. A széthúzás nemcsak a testületben érzékelhe­tő, hanem a faluban is. Talán most, a különböző sportprogra­mok összehozzák majd a népet. A fiatalember három éve nő­sült, és egy saját lakás minden vá­gya. A lakodalom óta ugyanis kénytelen külön élni a feleségétől, mert egyikük szüleinél sem fér­nek el. Most azonban jön a baba.- Nem szeretnénk elhagyni He­test, de lehet, hogy rákényszerü­Ószintén Ülök a polgármesteri hivatal impozáns tanácstermében. Néhány képviselőnek nehezen ered meg a nyelve, aztán egyre inkább be­lelendülnek. Az az érzésem, ritkán beszélgetnek együtt, s mond­ják el gondjukat-bajukat, mindenféle személyeskedést kirekeszt­ve. Pedig tudnak így is társalogni, és a vitakultúra szabályait is betartják. Miközben ezen morfondírozom, Bézsenyi József szólal meg. A közbiztonságért munkálkodó képviselő, miközben mélyen a társai szemébe néz, halkan megjegyzi: Látjátok, az a bajunk, hogy nem tudunk őszintén beszélni egymással. Vajon miért nem? FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Hetes erős falu, legalábbis a kis- régiós játékos ügyességi vetélke­dőn való szereplés ezt igazolja, hi­szen az első helyen végeztek a het- esiek. A Magyarország legerősebb faluja című országos verseny terü­leti döntőjén pedig másodikak let­tek, de így is indulhatnak az au­gusztus 11-13 között, Bugacon zaj­ló vetélkedőn. A falubeliek hiszik: a testületben is megszűnik a vi­szály, és megerősödik. Úgy, mint a sportban és a játékban. LÖRINCZ SÁNDOR Illés Gyula, Karsai Józsefné, Bézsenyi József, Éhl Fülöp és Tóth Zoltán lünk - mondta. - Itt nőttem fel, sze­retem is a falut, de hosszú távon le­hetetlen így élnünk. Próbáltunk se­gítséget kérni az önkormányzattól, de azt mondták a hivatalban: nem tudnak támogatni bennünket. A faluban a bolt, akár a kocsma, közéleti színtér is. Míg a vásárló rendel vagy fizet, a véleményét is elmondja. Papp Bélánénak, a Kapos Coop bolt vezetőjének is elmesélik ügyes bajos dolgaikat a vevők, s gyakran kritizálnak.- Szeretnénk, ha olyan járdák lennének a faluban, amelyeken a babakocsit is el lehet tolni, és az idős emberek nem esnek három­szor orra, míg H- nek az orvos­hoz. Erre kelle inkább figyelni, nem a szennyvizet erőltetni! Na­gyobb rend is lehetne, hiszen hiá­ba ültettek virágot a buszvárók kö­ré, ha szemetes a környék. Igaz, előfordul, hogy jönnek takarítani az önkormányzat munkásai, de üres kézzel; tőlem kérnek söprűt, lapátot. gyengéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom