Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

I 2000. Augusztus 19., szombat HAZAI TÜKÖR Somogyi Hírlap - 7. oldal Ismét a külhoniak jogairól Az MVSZ is javaslatot tesz a törvénymódosításra Budapest A Magyarok Világszövetsé­ge (MVSZ) külhoni magyar állampolgárság jogintézmé­nyének megteremtését in­dítványozza. Az elképzelés megvalósításához az Alkot­mány módosítására is szük­ség volna. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke kész törvényszöveg-tervezettel fordult a legfőbb közjogi méltóságokhoz. A Világszövetség reményei sze­rint a törvényalkotás kezdeményezésére jo­gosult szervezetek, illet­ve személyek támogat­ják majd elképzelésü­ket, belátva: a magyar államnak felelőssége van a határokon túl élő magyarokkal szemben. Lapunk kérdésére Patrubány cáfolta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) formálódó státustörvény ellenében készítették volna aján­lásukat. Meggyőződése szerint a két törvény kiegészítené egymást. Mint mondta, a státustörvényben majdan biztosított kedvezmé­nyek, az ahhoz kapcsolódó jogál­lás könnyebben megkapható lesz, míg a külhoni állampolgárság egyúttal jogalap lenne későbbi jo­gosultságok megszerzéséhez. Patrubány Miklós azt is el­mondta, hogy miután sem a HTMH, sem a Külügyminisztéri­um nem foglalkozott érdemben a külhoni állampolgárság jogintéz­ményének megteremtésével, saját maguk alkották meg a törvény- szöveget. Részletes információt arról, mit is biztosítana ez a jog­szabály a Kárpát-medencében szétszórtan élő magyar nemzeti­ségű, de más állampolgárságú embereknek, sem Patrubány, sem pedig az elképzelést bejelentő saj­tótájékoztatón szintén részt vevő Borbély Imre Kárpát-medencei régió­elnök nem adott. Annyit közöltek: a külhoni ál­lampolgárság a magyar állampolgárság egy vál­tozata lenne, amelyet meghatározott feltéte­lek mellett a magyar nemzetiségűek, a magyar nyelvet ismerők kaphatnának meg. En­nek a státusnak az elismerése je­lentős lépés lenne a magyarság egységesítése felé úgy, hogy köz­ben a szülőföldön maradást szor­galmazza. A külhoni állampolgár­ság nem járna sem szavazati jog­gal, sem automatikus letelepedési lehetőséggel. H. M. Sok a vándorcirkusz Senki nem tudja, éppen merre járnak Budapest A nyári főszezonban első­sorban az üdülőhelyeken igyekszik sátrat verni a több mint egy tucat hazai vándorcirkusz. Sem szak­mai, sem szervezeti kapcso­lat nincs köztük, többnyire azt sem tudják, merre jár a többi társulat. Az utazó cirkuszok lehetőség szerint titokban tartják a legköze­lebbi fellépések helyszínét és időpontját - mondta el lapunk­nak Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója. Ezt azért teszik, hogy vetélytársaik ne sze­rezzenek tudomást arról, merre járnak. Minden társulat célja, hogy elsőként érjen egy-egy tele­pülésre, mert az első produkció még újdonság és érdekes, a má­sodik már kevésbé, a még ké­sőbb érkezők pedig már akár fel se verjék a sátrat. Annak van si­kere és bevétele, aki leghama­rabb ér oda.- Ma körülbelül tizenöt utazó cirkusz működik hazánkban. Ez meglehetősen sok egy ekkora or­szágnak - állítja Eötvös Tibor, a nagy hírű művészdinasztia tagja Az Eötvös Cirkusz igazgatója szerint nincs meg a kellő össz­hang a társulatok között, mivel nincs egy olyan egyesület, szak­mai szövetség, amely összefogná az utazó cirkuszokat. Ráadásul általános tapasztalat, hogy keve­sen látogatják a produkciókat, mert a középosztály tagjai, akik a törzsközönséget alkották és al­kotják, nem keresnek eleget a 400-1000 forintos jegyárak megfi­zetéséhez. Márpedig a megélhe­tési gondok miatt nem egy cir­kusz ezer forintnál is többet kér egy jegyért. Az Eötvös Cirkusz, mint társai is, törekszik a folyamatos meg­újulásra, új produkciók megszer­zésére, hogy a közönség érdeklő­dése megmaradjon.- Sajnos a Fővárosi Nagycir­kusz kivételével egyetlen hazai társulat sem részesül állami tá­mogatásban. így nem könnyű dolgozni - húzta alá Eötvös Ti­bor. - A szerződtetett munkatár­sak, artisták száma cirkusztól függően 10 és 55 között mozog. Mi nem kérünk papírt a jelentke­zőktől, mert a cirkusz művészet. Jó, ha van valakinek artistaenge­délye, de nem feltétel, mert a leg­fontosabb szempont a tehetség. A színészóriások között is akad, aki soha nem járt színiiskolába, még­is nagy talentum. Ez a mi vilá- gunkban is így működik. - hé ­MILLENNIUMI SOKADALOM. A júniusban kezdődött, országhatárokon is átnyúló rendezvénysorozat záróeseménye bemutatja a Kárpát-medence népművészetét, hagyományait, népi kismesterségeit. A programzáró vásári sokadalomba érkezőket a képen látható harangok játéka fogadja a Hősök terén. ______________________________FOTÓI EURO PRESS/KAli-US OY&ROY K evés a főállású iskolaorvos Sok a kövér és a kórosan sovány magyar gyerek Évente átlagosan 1,2-szer vizsgálja meg iskolaorvos az óvodásokat és az általános valamint középiskolásokat. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyre több az asztmás, a kövér és a kórosan sovány magyar gyer­mek. Javult ugyanakkor a tanulók fogainak állapota, fele annyi a rossz fogúak aránya, mint néhány éve. Budapest élő gyermekek testi-lelki fejlődése. Az iskolai le­terheltségre és az életmód zavaraira vezetik vissza a tanulók testtartási rendelle­nességeit. A legutóbbi tanévben mintegy 16 ezer gyerme­ket mentettek fel a testnevelési órákról. Az orvo­sok a problémás gyerekeknél gyógytornát java­solnak. A vizsgálatok tapasztalatai szerint az asztmás tanulók száma is kiugróan magas, a fiúk köré­ben pedig gyakori a színtévesztés. A szülőknek könnyebbséget jelent, ha az adott oktatási intézményben jól működik az is­kolaorvosi szolgálat. A rendszeres szűrővizsgá­latokon olyan betegségekre is időben fény derül­het, amelyeket a szülő nem fedezett fel. Külö­nösen nagy jelentőségű a rendszeres fogorvosi ellenőrzés. Dr. Pintér szerint egyelőre sokan hi­tetlenül fogadják azokat a legfrissebb vizsgálati ÓVODA- ÉS ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI HÁLÓZAT Orvos 3 202 Védőnő 3519 Fogorvos 1500 Óvodások, általános és középiskolások 1858000 /ÁNTSZ Adatok/ eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy az utóbbi néhány évben felére csökkent a 12 éves korosztály rossz fogainak a száma. Visszatérően azért ennél a korosztálynál végzik a felmérést, mert a tejfogak leváltása erre az időszakra tehető. Az országos tisztiorvos a korábbi fluoridprogram eredményének is tartja a javulást. A védőnők és a fogorvosok felvilágosító munkája nyomán ja­vult a szájápolási kultúra, és talán kevesebb cuk­rot fogyaszt ma már az iskolás korosztály. Az utóbbi években a dohányzás mellett a ká­bítószerek felbukkanása késztette arra a szolgá­latot, hogy fokozza felvilágosító tevékenységét. Ebben a munkában különösen a védőnői háló­zat jeleskedett. Az elmúlt tanévben 1500 gyer­meknél tártak fel lelki eredetű, komoly magatar­tászavart, illetve 1162 iskolásnál teljesítőképes­séggel összefüggő problémát. NÉMETH ZSUZSA Dr. Pintér Attila országos tisztiorvos lapunknak elmondta, hogy az iskola-egészségügyi hálózat a jelenleginél nagyobb erkölcsi és anyagi meg­becsülést érdemelne. A betegségek megelőzésé­ben, illetve azok korai felfedezésében ugyanis kulcsszerepet játszanak azok az orvosok és vé­dőnők, akik a csaknem kétmillió óvodás és isko­lás fejlődését nyomon követik. A legutóbbi tan­évben 2,3 millió vizsgálatot végeztek el, ebből 263 ezer esetben látták indokoltnak, hogy spe­ciális szakorvosi ellenőrzésre küldjék tovább a gyermekeket. Nagyon kevés, mindössze 210 főállású iskola­orvos van az országban. Az intézmények zömé­ben mellékállásban dolgoznak a körzet házior­vosai, illetve kórház gyermekorvosai. A munka dandárja éppen ezért a védőnők vállán nyugszik. Ők 462-en látják el főállásban az iskolákban, óvodákban a napi feladatokat. Rendszeresen ellenőrzik többek között a gyer­mekek súlyát, magasságát, vérnyomását, látását, hallását és a tisztaságát. Védőoltások előtt ugyancsak orvosi ellenőrzésen esnek át a diákok. Dr. Pintér Attila még ma sem elégedett, de az utóbbi két-három évben jelentős minőségi javu­lást tapasztal az iskola-egészségügyi hálózat munkájában. Vizsgálati eredményeiket országo­san elemzik, harmincnégy diagnóziscsoport szerint értékelik a korosztályok egészségi álla­potát. Az országos tisztiorvos kiemelte, hogy nemcsak a kövérek számának növekedésére kel­lene jobban odafigyelni, hanem a kórosan so­vány kisgyermekeire is. Az ország egy-egy tér­ségének szociális helyzetét hűen tükrözi az ott Hadsereg-átalakítás kérdőjelekkel Hivatásos tiszthelyettesnek ma csak képzetlen munkanélküliek állnak Ősszel megkezdődik a hadsereg régóta ígért nagyarányú át­alakítása. Több ezer civil alkalmazottól és tiszttől válik meg a honvédség, ám az elbocsátandó személyek kiválasztásá­nak módja és a feleslegessé vált emberek jövője komoly aggodalmakra ad okot - mondta el lapunknak Heiling Ottó, a Honvédszakszervezet alelnöke. Budapest Az utóbbi időben szóba került tábornokcserék csak a jéghegy csúcsát jelentik, az igazi prob­léma a mintegy tizenötezer egyéb honvédségi dolgozó sor­sa - fejtette ki tudósítónknak az érdekvédelmi szakember. A ve­zetőváltás kapcsán sokat emle­getett politikai elfogultságot csak gyanítani lehet néhány magasabb rangú tiszt elbocsá­tása esetén, de bizonyítani nem, így ez ellen csak egyértel­mű adatok birtokában tiltakoz­na a szakszervezet. A tábornoki kar létszámának tervezett csök­kentése mögött inkább a fiatalí­tás és a képzettebb, általában nyugati katonai iskolákat is megjárt tisztek előtérbe helye­zésének szándéka áll - tette hozzá Heiling Ottó. Ezzel egyet is tudnak érteni, azzal azonban már nem, hogy az elbocsátandók, csakúgy, mint a bent maradók, egyelőre csak ígéreteket kaptak sorsuk további rendezésére. Az elkép­Bizonytalan a katonatisztek sorsa fotó: europress zelések szerint a nyugdíj kornál fiatalabb katonák más fegyve­res testületeknél kapnának ál­lást, és csak néhány száz tiszt­nek kellene a munkaközvetí­tőkhöz fordulnia. A továbbszol­gálók helyzetét a lakásépítési program megvalósításával akar­ják könnyebbé tenni. Még nem derült ki azonban, hogy honnan lesz pénz a szé­pen hangzó tervekre, amelyek között szerepelt az elküldött tisztek átképzése és más mun­kahelyen történő elhelyezése is. Heiling Ottó szerint ennek megszervezését már régen el kellett volna kezdeni, de mivel igazi lépések még nem történ­tek, nagyon aggódik a jövő miatt. Borúlátásra ad okot az is, hogy nem csak a távozók, de egyelőre a bent maradók gond­jai sincsenek megoldva. A pro­fesszionális hadseregre való át­állás elengedhetetlen feltétele lenne, hogy a szerződéses tiszt­RENDKÍVÜLI ÜLÉS. Áder Já­nos házelnök jövő szerdán 10 órára összehívta az Országgyű­lés rendkívüli ülését. Az MSZP- frakció által kezdeményezett rendkívüli ülés célja az olaj­ügyek körül kialakult helyzet tisztázása. Bár korábban a kér­dés vitáját a szocialisták mellett csak az SZDSZ támogatta, a teg­napi nyilatkozatok alapján való­színű, hogy a Ház megszavazza a kérdés megtárgyalását. KITÜNTETÉSEK. A rendszer váltást, a NATO-csatlakozást és az európai uniós tárgyalásokat az a Szent István-i gondolat irá­nyította, hogy a magyarságot Európa részévé kell tenni. Erről Mádl Ferenc köztársasági elnök beszélt a Magyar Honvédség Szent István-napi ünnepségén. Az államfő és a honvédelmi miniszter az ünnep alkalmából katonáknak adott át kitünte­téseket. SEGÍTSÉG. A szociális és csa­ládügyi miniszter, átérezve Tamás András, az utolsó ma­gyar hadifogoly szenvedéseit, engedélyezte, hogy számára a legjobb minőségű művégtagot készítsék el. A 75 éves férfi egyik lábát három évvel ezelőtt érszűkület miatt amputálták Oroszországban. A minisztéri­um szükség szerint a férfi idős­otthonban való elhelyezésében is részt vállal - közölte a tárca szóvivője. ORVOS POLITIKUSOK. A Magyar Orvosok Millenniumi Világtalálkozójának zárónapján az orvosok politikai felelőssége volt a fő téma. Az előadók azt hangsúlyozták, hogy a testileg és lelkileg egészséges lakosság a korszerűen működő, fejlődő nemzet legfontosabb értéke és erőforrása. ÉGŐ GÁZKÚT. Eddig tisztá­zatlan okból kigyulladt egy földgázkút a Békés megyei Pusztaszőlős közelében tegnap kora délután. A kútból 10 méte­res láng csapott ki. A katasztró­favédelmi szakemberek szerint senkit nem kell kitelepíteni ott­honából a baleset miatt. TŰZOLTÓPÉNZEK. A hivatá­sos önkormányzati tűzoltóság tagjai sokszor nem kapják meg az ügyeletéi pótlékot, éjszakai vagy délutáni pótlékot pedig se­hol nem fizetnek nekik. Egye­bek mellett ezt állapította meg a Legfőbb Ügyészség napokban lezárult vizsgálata. VÍZMUSTRA. A nagy meleg­ben sem romlott a balatoni és a velencei-tavi strandok vízminő­sége - tájékoztatott a Közép-du­nántúli Környezetvédelmi Fel­ügyelőség. A vizsgálatok szerint a Balaton vize összességében kiválónak, a Velencei-tóé pedig megfelelőnek tekinthető. ■ helyettesek néhány hónap után ne hagyják ott a hadsereget, ám ez mindaddig így marad, amíg nincs egy kellően kidolgozott motivációs rendszer. A szak- szervezet már több javaslatot is letett ez ügyben az asztalra, azt indítványozta például, hogy azok, akik kitartanak a hadse­reg mellett, és nem szerelnek le néhány hónap után, kapjanak nagyobb összegű juttatást. Az alacsony fizetések azért is gon­dot okoznak, mert az újonnan belépők általában a társadalom legalacsonyabban képzett tag­jai, akik máshol nehezen tud­nának elhelyezkedni. El lehet képzelni, milyenek a körülmé­nyek, ha még ők is továbbáll­nak - fűzte hozzá a hivatásos tiszt. A honvédelmi tárca részéről ezzel kapcsolatban kifejtették, hogy szándékaik szerint jövőre húsz százalékkal emelik a szer­ződésesek zsoldját.- WILK -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom