Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap M E GYEI KÖRKÉP 2000. Augusztus 19., Szombat A milliomos Fekete Ha mélyen magamba nézek, szerete­tem határtalan határát egyetlen szó fe­jezi ki, egyetlen régi-régi szó, amiben élők és holtak benne voltak, az az ért­hetetlen, de nekem mindent jelentő szó: Gölle. Fekete István írta ezt szülő­falujáról, ahol holnap a Fekete-emlék­ház újabb termét avatják. Amerikában élő fia adománya folytán további búto­rokkal, berendezési és személyes tár­gyakkal bővült a gyűjtemény. Ifjabb Fekete István csak lélekben ünnepel a gölleiekkel; ötvenedik érettségi találkozóján vesz részt. Azért jött Magyarországra, hogy újabb relikviákat ajándékozzon az ajkai, a göllei és a dombóvári gyűjteménynek s tárgyal­jon Vük folytatásának megfilmesítéséről. A kis róka történetét ugyanis ifjabb Fekete István szőtte tovább.- Családi körben hogyan beszélt édesapja a somogyi tájról, a so­mogyi emberekről?- Úgy, mint a nagy szerelméről. Amikor Somogy szóba került, kigyűlt a szeme, arca kipiro­sodott, szinte meg­változott. Szerette ezt a vidéket, s min­dig azt mondta: itt érezte meg azt, ami az életben szép, érté­kes és nemes. Itt kezdődött a termé­szet iránti rajongása. Amikor a gyermek­koráról és a megyé­ről ír, az több mint szeretet: szívbeli el­kötelezettség és hű­ség. Gölle, Kaposvár és az apró falvak, az ott élők jelentették neki Somogyot. A legneme­sebb társadalmi rétegnek a magyar parasztsá­got tartotta.- Mit mondana most a magyar földről, a gazdákról?- Részt vettem én is az 1956-os forradalom­ban, és tíz évig nem engedtek haza. Amikor 1966-ban hazalátogattam, apámmal béreltünk egy taxit, s Vecsés határában megálltunk. Azt kérdeztem, miért jöttünk ki ide ilyen korán. Reggel fél nyolc volt. Apám azt mondta: Fi­gyelj! S akkor motorkerékpárokon, bicikliken aktatáskás emberek haladtak el mellettünk. Mit nézzek? - kérdeztem. - Ezek a magyar pa­rasztok, akiknek már öt órakor kinn kellene lenni a földeken - felelte. - Délután ötkor újra kijöhetnénk, akkor pedig azt látnánk, hogyan kerekeznek vissza, pedig kilenckor még kinn kellene dolgozniuk... Szinte fájdalomként élte meg, hogy a földművelés már nem elkötelezett hivatás, hanem munkahely, ahol nyolc órát le­húz az ember. Ma is ezt mondaná, legföljebb még kritikusabban, hiszen eltűnt egy társadal­mi réteg. Megszűntével elkerülte a magyar pa­rasztság a morális zuhanást, mert a legtisztább, legemberibb, legvallásosabb élet a falura volt jellemző. Talán ezért sem lett apám teljesen vá­rosi; annak ellenére, hogy harminc évet város­ban húztunk le, óriási fák között.- Apja klerikális írónak számított...- Az ávósok 1946-ban kiverték a szemét, szétverték a veséjét, és roncsként, hajnalban dobták ki egy katonai kocsiból a János kórház mellett. Két járókelő találta meg, úgy került a műtőasztalra, különben meghalt volna. Ilj. Fekete István 1932-ben született Ajkán. Budapesten érettségizett 1950-ben. Egy-egy évig tanult az agrártudo­mányi, a közgazdaságtudományi egyetemen és a teológi­án. 1953-ban fölvették a Filmművészeti Akadémia drama­turgiai szakára, de még a tanévkezdés előtt kiderült, hogy tanárként megjelölt apja azonos a hallgatásra ítélt, kleri­kális íróval. Gyakornokként az ÚJ Ember szerkesztőségben dolgozott, majd 1956-ban elhagyta az országot. Kanadá­ban volt pincér, magyar favágók mellett tolmács, majd masszőr lett. Chicagóban Is masszőrként dolgozott, ké­sőbb fizikoterápiából szerzett diplomát. 1970-ben Amerika négy városában autóversenyző-képző iskolát nyitott, de a cége tönkrement. A Chicago Trlbune-nél lett úlságíró, majd 1975-ben megvásárolta az 1905-ben alapított Chica­go és Környéke című magyar hetilapot amit tiz év múlva eladott. Jelenleg a Kanadai Magyarságban és az Amerikai Magyarságban van heti rovata. Nős, egy lánya és egy fia van; magyar származású felesége tanár. Civilruhás ávósok ke­resték föl eszméletlen férjét őrző anyámat, s arra kényszerítették: ha nem akarja, hogy az egész családdal el­bánjanak, akkor ha- zudja azt: apám rabló- támadás áldozata lett. Ezt a hírt kürtölte szét a rádió is. Anyámat annyira megfélemlítet­ték, hogy még apám halála, 1970 után is ra­gaszkodott ehhez a meséhez. Bántotta az önérzetemet, hogy anyámnak nem volt annyi bátorsága, hogy az igaz történetet mondja el a nyilvánosság előtt.- Mit érez, amikor újraolvassa édesapja könyveit?- Tíz-tizenöt könyvét én gépeltem, s amikor megjelent A koppányi aga testamentumának folytatása, sokan azt állították: apám műve a re­gény, pedig én írtam. Jól tudtam utánozni a stí­lusát. Néha elmerengek egy-egy során, s elgon­dolkozom zsenialitásán: öt szóval többet el tudott mondani, mint én tizen­öt mondattal.- Bele is javított néha a kéziratokba?- Nem, mert ez olyan lett volna, mintha Einstein egyik tételét korrigálná egy matemati­katanár. Nem lehet a Gellért-hegyet a Himalájá­hoz hasonlítani! Apám egyébként nemcsak a természetrajzban, hanem a csillagászatban és az okkult irodalomban, a japán történelemben is rendkívül tájékozott volt. Anyám is kérdez­gette: - Miért ír folyton ilyen „szimpla” dolgok­ról, amikor maga nagy tudású ember? Apám meg azt válaszolta: - Hányszor mondjam még magának, hogy én azt ívom, ami a szívemben van, s nem azt, ami az agyamban... Valaki azt mondta a temetésén: szívébe mártott tollal írt. Mások is úgy vélekedtek róla, hogy valami vég­telen jóság sugárzott belőle. Aki leült vele be­szélgetni, öt perc múlva úgy érezte, mintha egy atyai jó baráttal kvaterkázna. Őszintesége, böl­csessége miatt szinte bálványoztam. Csodál­„...kiverték a szemét, szétverték a veséjét és roncsként hajnalban dobták ki egy katonai kocsiból a János kórház mellett" tam a bátorságát, de éreztem a gyöngeségét és a gyengédségét is.- A kritikusok szedni Fekete István nem kap­ta meg megfelelő helyä az irodalomban.- Ennek politikai oka volt. A magyar iroda­lom elit hangadói a liberális kozmopolita szer­zők voltak. Ma ha valaki a magyarságát vallja és büszke rá, rögtön jobboldalinak mondják vagy fasisztának. Amerikában mindenki fél téglával veri a mellét, hogy a legcsodálatosabb, a legnagyszerűbb, a legszabadabb, a leglegebb ország, és ezen nem ütköznek meg. Ha viszont Magyarországon büszke valaki a hazája múlt­jára, kultúrájára, az már veszélyes, az már so­viniszta. Az apám írásait pedig csak szívvel le­het érteni; nem is annyira érteni, inkább érezni kell. Arra meg, aki megmutatja a szívét, azt mondják, szentimentalista. Pedig a szívnél nincs értékesebb. Apám nem akart senkit taní­tani, csak árnyaltan bemutatni a jó és a rossz közötti különbséget.- Elbeszéléseinek, regényeinek nevelőereje van, hiszen könyveit mára kisiskolások is kéz­be veszik Hány példányban jelentek meg a művé?- Apám regényei háromszáz (!) kiadásban jelentek meg; tizenhétmillió példányban adták ki magyarul, és több mint hárommillió pél­dányban másik huszonkét országban. Jókait kivéve megközelítőleg sincs ilyen sikeres ma­gyar szerző. Az irodalomtörténészek mese­mondóként, Pósa bácsiként kezelték azt az írót, akit ötéves irodalmi pályafutás után a Kis­faludy Társaság a 15 legsikeresebb magyar író közé sorolt. Öt év alatt öt könyve, egy filmje és egy színdarabja jelent meg. Azért lett állatíró, mert nem volt hajlandó behódolni a rendszer­nek, nem volt hajlandó „vonalas” könyveket letenni az asztalra. Kitalált egy olyan írásfor­mát, amiben ember-, természet- és istenszere- tetre tanított, nemzeti büszkeségre; az emberi értékek fontosságára nevelt generációkat. 1985-ben született a fiam, s egy Görgényi Sán­dor nevű embertől - később kiderült róla, hogy bankigazgató - kaptam egy gratuláló levelet és ezer dollárt. Megírta, hogy három tárgyat vitt magával a Don-kanyarba: a Bibliát, a szülei fényképét és apám egyik regényét, a Zsellére­ket. Esténként összegyűltek egy fűtött helyen, s ebből olvastak fel. Ez tartotta bennük a lelket, a reményt, hogy ne adják föl, s ez az ezer dol­lár szerény köszönet azért, amit a Zsellérek ré­vén kaptak.- Dombóváron, Ajkán és Gödében emlékház idézi apja alakját. Kapos­váron csak egy tábla a családi ház falán, pedig ott is eltöltött néhány évet.- Göllében és Dombóváron Bodó Imre szor­galmazta, hogy legyen egy hely, ahol bemutat­hatjuk a relikviákat. Kaposvárról senki sem kezdeményezett ilyet pedig apám megérde­melne egy emlékszobát...- Milyen tárgyakat tartogat még a múzeu­moknak?- Mindig ráakadok valamire: festményre, fotóra, porcelánfigurára, noteszra, s egy bő­röndben még számos kézirat lapul a Fekete­hagyaték gondnokánál. Egy fából készített gó­lyát is meg akartam tartani, aztán mégis Dom­bóváron kötött ki. Amikor nézegettem, mint­ha azt mondta volna apám: - Fiam, te csak há­rom hétig látod a pesti íróasztalodon, vidd el inkább vüamelyik emlékházba! Hallgattam a Szavára. lörincz SÁNDOR Rejtett kincsek százegy ingben Ka rád Tizenhárom éve vár kiadás­ra Lepenye Józsefné Hótay Blanka kézirata. Az idős asszonyok művészi hímzé­sének dokumentuma ez: százegy férfiing teljes gyűj­teménye 24 elnevezéssel, pontos leírással, és lektorál­tatva. Megőrizné az utókor­nak Karád páratlan szépsé­gű népi kincseit.- A nagynéném, néhai Tautner Ilona, a népművészet mestere 1920 óta gyűjtötte a karádi népi hímzéseket - mondta Lepenye Józsefné Hótay Blanka - Felis­merte ezeknek a művészi érté­két. A falu csodálatos népi hím­zései a gyöngyösbokrétások köz­reműködésével eljutottak Párizs­ba és Brüsszelbe a világkiállítás­ra, ezenkívül nemzetközi vásá­rokra, a tengeren túlra: Ameriká­ba és Ausztráliába is. Karádon 1959-től 1963-ig működött a hímzőszakkör, akkor még több mint száz lány és asszony készí­tette itt a remekműveket. A nagynéném révén - aki nálunk lakott - ismertem meg e község népművészetének kincsesházát, a népi hímzés minden szépségét, fortélyát és titkát.-Mia karádi hímzés titka?- A ma már szinte az egész vi­lágon ismert karádi népi hímzés eredetileg a férfiingek dísze volt. A fehér kendervászon anyagra csak fehér pamutfonallal vitték föl a mintákat. így a motívumok és a sajátságos öltéstechnika alapján jött létre a karádi hímzés. A férfiingek úgynevezett buritását dúsan hímezték, hogy befedje az adott anyagot. A „burítást” apró cakkal, fűrészfog­gal fejezték be. A mintákat azon­ban sosem rajzolták elő. Lepenye Józsefné a gyűjtemény egyik érté­kes darabjával fotó: kovács tibor- Milyen motívumokat, elneve­zést ismer?- Százegy férfiinget őrzök a gyűjteményemben, ezeket hu- szonnégyféle motívummal készí­tették. Ezek közül csak néhányat említek: van korsós, szilvama­gos, pillés, bükkfaleveles, nyó- cas, esőcseppes, rózsás, tulipá­nos, rozmaringbokros... Ezek a motívumok levélből, lyukból, száröltésből állnak.- Hímzett is ilyet?- Ha sürgős volt a munka, ter­mészetesen többször is besegítet­tem, de leginkább a régi motívu­mokat rajzoltam, és előnyomást készítettem.- Van-e kedvenc mintája?- Nincs. Nekem valamennyi motívum egyformán kedves.- Folytatják-e az eredeti karádi hímzést a faluban?- Tudomásom szerint nem. Nagyon sajnálom, hogy ezt a kin­cset nem ápolják a község fiatal­jai. Igaz, ehhez megszállottság, lé­lek és szeretet kell. krutek József Intézményfelújító közmunkák Andocs A községben július 1-én indult közmunka-program keretében mintegy 2 millió forint értékű munkát, felújítást végeznek el október 30-ig. Az ön- kormányzat a Szociális ( és Családügyi Miniszté- g riumtól erre közel 700 II ezer forint támogatást % kapott, a megyei terű- ^ letfejlesztési tanács pá­lyázatán pedig csak­nem félmillió forintot nyertek. Az önkor­mányzat 766 ezer forint saját erővel járul hozzá, hogy a program keretében felújítsák az intézményi épületeket. Törőcsik Ferencné polgármester azt mond­ta: 26-an dolgoztak a polgármes­teri hivatal épületének felújítá­.Sß- , ......*. i CD X V i03m ­m J3 sán. Végeztek az irodák, a folyo­só és a lépcsőház javításával, fes­tésével. Elkészültek a külső tata­rozással is. Az óvodánál is befe­jezték a babaház renoválását, fes­tését, mázolását. Közben az or­vosi rendelő és ügyelet épülete előtti tér új be­ton burkolatot kapott. A tanévkezdés előtt befe­jezték az iskola konyhá­ján a tisztasági, fertőtle­nítő meszelést. A köz­munka-program kereté­ben az orvosi ügyelet épületén, valamint az önkormányzat bérlaká­sainál is javításokat kell végezni. Andocson a kitűzött program megvalósítása érdekében az ön- kormányzat rendszeresen 15 he­lyi munkanélkülit foglalkoztat több hónapon át. krutek A PEUGEOT már megalkotta: Az új HDI dízelmotort MARCALI Shell kút aug. 18.10-18 SIÓFOK épülő új Peugeot kereskedés aug. 19.10-18 (Szépvölgyi Ált. Iskolával szemben) B.BOGLÁR Kikötő aug. 20.10-18 Jöjjön el és vezesse a 206, 306, 406 PARTNER EXPERT modelleket. Játsszon velünk és nyerjen! PEUGEOT road show! BALATONBOGLAR Tel.: 06 - 85/550 - 930 PEUGEOT Jó a korai szőlő Korábban értek be az kidén a fürtök a Dél-balatoni dombokon fotó: tőrök anett A dél-balatoni szőlősgazdák közül többen szüreteltek már és elégedettek. Az egyes szőlőfajták az idén a megszokottnál mintegy két héttel korábban szüretelhetők. A terme­lők elégedettek a korai szőlővel; a mennyiséggel és a minőséggel is.- Augusztus 14-én kezdtük a korai fajtánk, az irsaiolivér leszü- retelését, és nagyon szépnek ta­láltuk az idei termést - mondta a balatonboglári Konyán János, aki tavaly az Ev somogyi borásza cí­met kapta. - A must cukorfoka 16,8 lett, s ez jó eredmény. A ké­sőbbi fajtákon azonban látsza­nak már az aszály nyomai, ha nem lesz eső, akkor gyengébb lesz a minőség is. Ha túl nagy esőt kap a szüret előtt, akkor va­lószínűleg szétpattannak a sze­mek, és lerothadhat a fürt. A szőlősgyöröki Komáromi Fe­renc, a Szent Anna borház tulaj­donosa csak a borfesztiválok után tervezi az első idei szüretet.- Augusztus 25. körül kezdjük leszedni az első fajtáinkat, a riz­lingszilvánit és a muscat ottonelt. A termés várhatóan jó közepes lesz, a minőség pedig kimondot­tan jó. A 2000. évi borok nagyon jó minőségűek lesznek. A mi bor­házunkban a hűtőrendszernek köszönhetően optimális hőmér­sékleten, irányított erjesztéssel érleljük a mustot, így még jobb borokat tudunk készítem. Balatonbogláron Bujdosó Fe­renc augusztus végére várja az irsaiolivér és a zenit beérését.- Ebben az évben nagyon szép az irsai. 16,5-20 között mérik a cu­korfokát, ami a következő 10 nap alatt még emelkedhet. A forró nyár azonban csökkenti a savtartalmat, ami egy határérték alatt nem sze­rencsés, így ezt is figyelembe kell venni a szüret időpontjánál. A két kora fajta után szedjük a rizling­szilvánit, majd pedig az oportót. A tavalyinál jobb terméseredménye­ket várok, mert a múlt évben sok kárt okozott a jégverés, a szélvihar és a peronoszpóra. Mivel idén et­től megmenekült a szőlő, ez a mi­nőségén is látszani fog. Bízunk benne, hogy a szüretig még ke­gyes lesz az időjárás, és jó lesz az idei bor. strasszer

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom