Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-18 / 193. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Augusztus 18., Péntek MILLIÓK A FALVAKNAK. 2,5 millió forintot nyert Vízvár, Bé- lavár és Heresznye a területfej­lesztési tanács pályázatán. Ebből felújíthatják a közös víztisztítót, s rendbe teszik a vezeték egy ré­szét. A három falunak egymillió forintjába kerül a beruházás, (ni) FEJLŐDŐ MARIETTAPUSZTA. Új haranglábat építettek a nyolc­van lakosú Mariettapusztán, és októbertől bevezetik az intézmé­nyes szemétszállítást. A harang­láb társadalmi munkában épült, a szemét elszállítására pedig a KVG Rt-vel köt szerződést az ön- kormányzat. Eszerint majd két- három hetente szállítják el. (ni) REFORMÁTUS KÜLDÖTTSÉG. Ötvenhét tagú küldöttség utazik Barcsról, Tamócáról s Csokonya- visontáról Németországba. A te­lepülések református egyházkö­zösségei szervezték meg az egy­hetes utazást a sinsheimi és dür- heni közösség meghívására, (ni) ÁPOLÁS OTTHON. Már több településen is igénylik az otthoni ingyenes szakápolást a Dráva mentén. Barcs mellett Csokonya- visonta, Rinyaújlak, Babócsa és Aracs betegei részesülnek belőle. S még koránt sincs kimerítve a szolgálat kapacitása; a szakem­berek akár az egykori barcsi járás teljes területén el tudnák látni a betegek utógondozását, (ni) KÖNNYEBB AZ ÁTJÁRÁS. A lift is megépült a nyugdíjasfalu­hoz Barcson, hogy megkönnyít­se az átjárást az időseknek a szo­ciális központ és a város felé. Folytatásaként a nyugdíjasházak közti átjárókat szeretnék úgy át­alakítani, hogy a mozgáskorláto­zott idősek is könnyen használ­hassák. A felvonót csaknem tíz­millió forintért építették, (ni) ÁRAD A DRÁVA. Somogyi sza­kaszán árad, Baranyában vi­szont apad a Dráva. Ortilosnál a mércén mínusz 21, Barcsnál 4 centiméter a folyó vízmagassá­ga, Drávaszabolcsnál pedig majdnem eléri a másfél métert. A víz hőmérséklete Őrtilosnál 19,2, Barcs alatt 21,2, Dráva- szabolcsnál 22,2 fok, (ni) m Lelkész a templom tetején CSOKONYAVISONTA Talán csak a génsebészethez nem ért, minden másban ott­hon van. Oláh Lajos építke­zik, s ha kell, hajópadlót csi­szol, székelykaput farag, ba­romfit tart, és persze hirdeti az igét. Amíg nem gyakorol­hatta a hivatását, kamiont ve­zetett, a háztájiban pedig 200 csibét nevelt. Jelenleg ő a környék ezermestere. Ha olyan iparosmunkára van szükség, amihez nincs a kö­zelben szakember, csak üzenni kell a nagybajuszos, református lel­készért.- Hét éve te­lepültünk át Oláh Lajos 43 éves református lelkész. Nős, a felesége szintén a lelkészl hivatást gyakorolja. Négy lányuk van, a legidősebb 16, a legfiatalabb hatéves. 1993-ban települtek Magyarországra. Rövid ideig Székesfehérváron, majd Barcson dolgoztak, őt éve kerültek át Csokonyavlsontára. Erdélyből ■ mondta Oláh Lajos. - Egy­szerűen meg­untuk, hogy a gyerekeink minden tantárgyat csak románul ta­nulhattak. Egyetlen percig sem bántuk meg, hogy átjöttünk, pedig az első időszak nem volt könnyű szakasza az életünknek. Karácsony másnapján, másfél méteres hóban egy Barkasz- szal és néhány kofferral érkeztünk meg Ma­gyarországra. Rögtön ahányan voltunk, annyi­felé kerültünk. A feleségem a kórházban vajú­dott a negyedik gyerekünkkel, a három pulyát ismerősöknél helyeztük el, én pedig mentem dolgozni. A jó kedélyű székely lelkészt hamar befo­gadták a hazai földön. - Az emberekkel köny- nyen megtaláltuk a közös hangot. Egyébként mindenkinek igazat adok, mint az egyszeri rab­bi. Sokan szeretnek, és már irigyeim is vannak itt. Kell-e ennél több? Éjjel-nappal dolgozunk, és a Jóisten is megsegített bennünket. Komolyra fordítva a szót, elárulja: ta­lán azért fogadták el őket, mert a felesé­gével együtt mindenkit meghallgat, aki csak bekopog hozzájuk.- Nagy szükségük van a szóra az em­bereknek, mert egymást egyre kevésbé hallgatják meg. A másik, ami összehozza a lel­készt a közösségével, az a közös munka. Töb­bet ér, mint akárhány istentisztelet. Sok mindenhez ért Oláh Lajos, de egyhez különösen; vérében van a fa megmunkálása. Faragásai Svájctól Kolozsvárig sokfelé láthatók.- Apai ágon az 1700-as évektől asztalosfamília volt az enyém, anyain pedig az első erdélyi püspök leszármazottja vagyok. Apám inkább asztalosnak adott volna, különösen amikor ki­derült, hogy jó érzékem van hozzá. Én azon­ban a lelkészi hivatást választottam, a faragás pedig megmaradt időtöltésnek. Mára Svájcig és Kolozsvárig eljutottak a mű­helyében készült székely kapuk, turulmadarak. A legtöbb faragás persze a környék falvaiban és Barcson hirdeti: nemcsak a szóhoz ért a vison- tailelkész. nagy LÁSZLÓ Lelkészhez szokatlan he­lyen, a rinyaújlaki templom tetején sikerült rátalálni Oláh Lajosra, aki feleségével együtt hat szomszédos falu reformátusainak lelkipászto­ra. Mint kiderült, neki egy csöppet sem szokatlan fel­adat a tetőfedés. Verseny, kettős szorításban Darány Hetvenöt család mindennapi ke­nyerét adják Mockerék. Nyolc éve ebben a vállalkozásban kép­zelték el a jövőjüket. Eleinte úgy látták, beindul az üzlet, a családi vállalkozás.- Asztalosként a férjem nem talált munkahelyet. Egyetlen le­hetőségnek ez kínálkozott; gon- j dohuk, segítünk magunkon meg a környék lakóinak a vásárlási gondján - mondta Mocker Melin­da. - Akkoriban az elsők között nyitottunk ABC-t; a lakásunkból alakítottuk ki ezt a kis üzletet. A kezdet biztató volt, mert az ön- kormányzat is segített. Mikor a nehézségeken túljutottunk, úgy éreztük, egy kicsit föllélegezhe­tünk. A fiatalasszony elmondta: egy­re erősebb a konkurencia, külö­nösen a két áfész-üzlettel nehéz versenyezni. - Azokat kiemelten kezeli a barcsi központ, kisebb haszonkulccsal is dolgoznak, és ez a mai árak mellett nem elha­nyagolható - vélekedett Mocker Melinda. - Mi azonban kis tétel­ben szerezzük be az árut, többet is fizetünk érte. Három éve újabb építkezésbe fogtak: bővítették az üzletet, s így növelhették az árukészletet. Mik- rohitelre benyújtott - egymillió forintos - pályázatukat elutasítot­ták, így az egészet önerőből kel­lett megoldani. Mára azonban el­érte őket is a magyar betegség. Sok vevő vált fizetőképtelenné.- Jelentősek az évről évre el­maradó hiteltartozások - pana­szolta. - Kezdjük elveszíteni a nyugdíjas vevőket is, mert megél­hetési gondokkal küszködnek. Csökkent az üzlet forgalma: most már az egyharmadával kisebb a korábbinál... Mockerék keményen dolgoz­nak, naponta 14 órát. Reggel öt­kor kelnek, és este hétkor zárják be a boltot. Hogy mikor pihen­nek? Talán vasárnap, ha éppen nem csengetnek be este fél tízkor egy csomag kávéért. ______oamos H ídverés apró hibákkal Kastélyosdombó A jó szándék nem vitatható, de a kivitelezés sok indulatot kavart. Az önkormányzat újjáépítteti a vízel­vezető árkokon átívelő hidakat, mi­vel sok helyütt nem tud elfolyni az esővíz. A lakosok azonban panasz­kodnak: nemcsak a rossz állagú, hanem a jó hidakat is elbontották. Azért is reklamálnak, hogy az ipa­rosok ráérősen végzik a munkát.- Csak azokat a hidakat kellett volna fölszedni, amik alatt nem folyik el a víz, ezek azonban vala­mennyit elbontották. Közben az új hídgyűrűk sincsenek meg va­lamennyi házhoz - mondták a helybeliek.- Most mindenki úgy közleke­dik, ahogy tud. Mi deszkákat fek­tettünk az árok fölé - mondta Ró­naszéki Sándor helybeli kisipa­ros. - Többünk véleménya, hogy egy kicsit jobban is igyekezhet­nének a kivitelezők. A hét elején például nem dolgoztak semmit. Mi történik, ha tűz üt ki valahol vagy beteget kell elszállítani? Dobják át a beteget az árkon? Mert most a mentő sem tud be­hajtani az udvarra.- A múlt hét végén bontották el a hidakat, s a héten már hozzá­kezdtek az újak építéséhez - mondta Kirizs Zsolt polgármes­ter. - Egy hónapon belül elkészül valamennyi; összesen 21 hídról van szó. A vízelvezetés miatt va­lamennyit el kellett bontani, mert csak úgy lehetett elvégezni a szintezést. n. l Leégették a virágsort Csurgónagymarton az ország egyik legvirágosabb települése, erről döntött néhány hete a Virá­gos Magyarországért mozgalom bírálóbizottsága is. A sors fintora, hogy épp aznap, mikor az erről szóló írás lapunkban megjelent, megdöbbentő dolog történt a fa­luban. Az esetet és egyúttal sérel­mét egyik olvasónk panaszolta el levelében. Azt írja: augusztus 3- án este furcsa zajokra figyelt föl, s mikor kinézett, látta, hogy ég a háza előtt a járda melletti virág­sor; benzinszag terjengett. Látott elszaladni egy alakot is, akiben felismerni vélt egy helybéli 15 éves fiatalt. Ezt természetesen je­lentette a rendőrségen is. A rendőrségtől azt a tájékozta­tást kaptuk, hogy az idős férfi au­gusztus 3-án 21 óra 50-kor tett be­jelentést telefonon, és másnap írásban is. A jegyzőkönyv szerint 1000-1500 forintos kárról beszélt. Az összeg csekély volta miatt az iratokat megküldték a csurgó­nagymartom polgármesteri hiva­talnak, s az vizsgálja az ügyet sza- bálysértési eljárás keretében, j. e. Film készül a faluról Filmesek, fotósok és videósok vertek ta­nyát öt napra a babó- csai Prinke-kastély- ban. A zömében bara­nyai fiatalokból álló társaság filmeket elemzett és készített, illetve fényképezni ta­nult a Dráva menti fa­luban. Mindjárt ki is próbálták, hogy mit tudnak. Albumnyi fo­tó, sőt film is készült Babócsáról. Estén­ként két-három időt­álló film elemzése volt a feladat, de azért két film kö­zött a drávai halpaprikással is megismerkedtek. A szakmai tábort egy itt szüle­tett pécsi pedagógus, Kálecz Ru­dolf szervezte, s ő irányította a fotósok munkáját is. A filmesek Sajgó Gábor útmutatásával dol­goztak. A táborozók elmondták: ez az első ilyen próbálkozásuk, és ha jól sikerül, jövőre harminc diákkal jönnek Babócsára. Bocz Níno Olaszországból ér­kezett ide. - Érdekel a fűm és a megvitatták a napi munkát fotó: béresné filmkészítés, így egy percig sem volt kérdés, hogy jöjjek-e. A cso­port minden tagja így van ezzel. Egy ilyen tábor mindig többet nyújt, mint mondjuk egy film­szakkör. Összehozza a résztvevő­ket, és új helyeket ismerünk meg. Babócsát olyannyira megis­merték, hogy 15 perces filmet is készítettek, s ebben bemutatják a falu nevezetességeit, történetét. A filmmel és a községben készí­tett fotókkal hamarosan a helybe­liek is találkozhatnak. n. l. Rendszeresen Babócsa Parlagfűvel tele a határ Dráva mente Virágzik a parlagfű, egyre több az allergiás panasz a Dráva mentén. Már minden ötödik ember allergiás be­tegségtől szenved.- Somogy egyik legfertőzöttebb területe éppen a Dráva vidéke. Ez azért is rossz hír, mivel Somogy és Baranya azok közé a megyék kö­zé tartozik, ahol leginkább elter­jedt az allergiát okozó növény - mondta dr. Hajdú Vilma barcsi vá­rosi tisztifőorvos. - Ennek ellené­re emberek és hatóságok egyaránt lassan mozdulnak, amikor az irtá­sáról van szó. A térségben ugya­nis nagy kiterjedésű, egybefüggő területeken virágzik a parlagfű, ugyanakkor ez ügyben máig nincs összefogás. A szakemberek fórumokat tarta­nak, minden alkalommal elmond­ják, hogy mi a teendő, hogy vissza­szorítsák ezt a káros növényt, egy­előre azonban kevés eredménynyel járnak. - A falvakban kedvezőbb a helyzet, hiszen a legtöbb kis telepü­lésen jó ideje vannak karbantartó brigádok, s azok rendszeresen ka­szálják a gazos területeket. A város és a városlakók az igazán veszé­lyeztetettek - állítja a főorvos. A lassú víz azonban remélhető­leg ez esetben is partot mos. A bar­csi képviselő-testület hosszas vita után végre rendeletet alkotott a parlagfű irtására, s a városgazdál­kodási igazgatóság is rendszere­sen és keűő időben kaszáltatja ezeket a területeket. A helyi ci­gányönkormányzat is jelentette: a romák lakta városrészben rend­szeresen pusztítják a parlagfüvet. Elmondható, hogy ebben a tekin­tetben a városnak éppen a cigá­nyok lakta része van leginkább rendben. nagy László Táncra perdült a népdalkor Rinyaújlak-Csokonyavisonta Táncra perdültek a lányok. A re­formátus közösség népdalköre ezekben a napokban ismerkedik a koreográfiával. A dalokat Oláh Ilona és Fehér Lászlómé útmutatá­sával tanulják, a táncok betanulá­sában a babócsai Hosszú László- né segít nekik.- Főleg somogyi, köztük hely­beli gyűjtésből énekelünk - mondta Oláh Ilona, az együttes vezetője. - Négy éve létezik a 16 tagú csoport; eddig csak énekelt, most próbálkozunk a néptánccal. A csokonyavisontai és rinya­újlaki lányokból verbuvált dal­kört a református egyház szer­vezte, de nemcsak zsoltárokat énekelnek; azoknál lényegesen több a népdal is. - Az értékek közvetítése csak az egyik feladat; sokkal fontosabb a közösségte­remtés - mondta Oláh Ilona. - Eh­Táncra perdültek,és kiderült, hogy ehhez is van érzékük fotó: béres ferencné hez azt is énekelni keű, amit a hiszen nincs olyan rendezvény a kamaszkorú lányok választanak, két faluban, amelyiken ne szere­A dalkört ma már jól ismerik, pelnének sikerrel. __ n. l. J ó néhány milliós megtakarítások Homokszentgyörgy Milliókat takarítottak meg eddig a közhasznúak. Több mint fél­száz dolgozik a faluban s határá­ban: épületfelújításon, árkok tisztításán. - Az árokrendezés­nél már csak rövid szakasz van hátra, s jó ideig nem okoz majd gondot a belvíz - dicséri Kulcsár Szilveszter polgármester a brigá­dokat. - A nagyobb értéket az intézményekben végzett munka jelenti. Felújították az orvosi rendelő burkolatát, dolgoztak az iskolában, az óvodánál pedig 180 négyzetméter lambériát rak­tak föl, felújították a padozatot. Bár a falvak előszeretettel al­kalmazzák a munkanélkülieket, ennyi állástalan foglalkoztatása ritkaság. Homokszentgyörgyön az őszig tevékenykednek így a felújítók. _________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom