Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-14 / 189. szám

2000. Augusztus 14., Hétfő MEGYEI KÖRKÉP Somogyi Hírlap - 3. oldal A karádi romákat segítik Karád Karád lakosságának mint­egy 13 százaléka cigány származású. Két éve a köz­ségben is megalakult a ki­sebbségi önkormányzat. El­nöknek Sztojka Józsefet vá­lasztották. Sztojka József elmondta: az öt ta­gú kisebbségi önkormányzat cél­ja, hogy segítse a romák életkörül­ményeinek javítását. Erre az évre 580 ezer forint támogatást kaptak az országos kisebbségi önkor­mányzattól, ebből kell gazdálkod­niuk. Létrehozták a lakástatarozá- si kölcsönt a rossz körülmények között élő cigány családok megse­gítésére. Pályázati pénzből, vala­mint költségvetési megtakarítás­ból eddig 15 családot tudtak segí­teni kamatmentes kölcsönnel.- Együttműködésünk jó a köz­ségi önkormányzattal is - mond­ta Sztojka József. - Ötletekkel és javaslatokkal segítik munkánkat. Eddig bármilyen problémával fordultam a jegyzőhöz, vagy a polgármesterhez mindig eligazí­tottak, hasznosítható tanácsokat adtak. Ami viszont nagyon hi­ányzik: egy helyiség, ahol ügye­inket intézhetnénk, s fogadhat­nánk a hozzánk forduló romá­kat... A téli tüzelő beszerzésében is segítünk, s a nyolc osztállyal sem rendelkező fiatalok képzésé­nek beindítása is szerepel a prog­ramunkban. Ez utóbbit a megyei cigányszervezettel összefogva, a környékbeli, falvakban élő cigány fiatalokat is bevonva szervezzük. Karádon ötvenkét családban 250 roma él. Közülük húszán nagycsaládosok. Négy családban pedig ötnél is több gyermeket ne­velnek mostoha körülmények között... KRUTEK Koppány-völgyi napok Kicsik és nagyok együtt szórakoztak a sokszínű ünnepen fotó: eszes andrea Törökkoppány Legyen a millenniumi zász­ló a múlt emlékeztetője, szimbóluma annak, hogy te­lepüléseik egyek az ország­gal, elválaszthatatlan részei a nemzet testének, történel­mének - emelte ki tegnap Törökkoppányban Dr. Szaló Péter a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um helyettes államtitkára, a Koppány-völgyi Napok kere­tében rendezett zászlóátadá­si ünnepségen. Dr. Szaló Péter helyettes államtit­kár a kormány képviseletében Hofmann Ferenc kárai, Simonies Gyula szorosadi, illetve ifj. Varga György törökkoppányi polgár- mestereknek adta át a millenniu­mi zászlót, amelyet dr. Sípos Imre atya szentelt fel. Ifj. Varga György polgármester ünnepi beszédében kiemelte: minden településnek rendelkeznie kell egyedi értékek­kel, sajátosságokkal, amelyek szí­nesebbé teszik életüket. Sok rej­tett kincs van a falvakban - mond­ta -, amelyekre jobban oda kelle­ne figyelnünk. Törökkoppánynak is vannak saját kincsei, amelyeket megfelelően ápolva fényesebbé, ismertebbé tehetik a falut. Az ün­nepi program keretében Sümegi Györgyné helyi lakos dallal köszöntötte az átvett mil­lenniumi zászlókat. Törökkoppányban ünnep volt tegnap. Az idén ötödik alkalom­mal szervezték meg a Koppány- völgyi napokat. Volt gokart terep gyorsasági verseny általános isko­lásoknak. Ezt Molnár Zsolt kiskunmajsai diák nyert meg. Lo­vagolhattak, séta-kocsikázhattak a gyerekek, felnőttek. Kassai La­jos lovas íjász is bemutatót tar­tott, míg a kultúrműsorban szín­padra léptek a kapolyi óvodások, a tabi felnőtt és a kisgyaláni gyer­mek táncosok. Műsort adott a De- fekt-duó, Páyer András és Fehér­vári Márta. A Koppány-völgyi Na­pok millenniumi ünnepsége este tűzijátékkal ért véget. ______k.j. M egszelídült a kakasünnep A falubeliek büszkék a kakasaik szepsegere Csurgónagymarton A kakasütés elmaradt, ám ettől még a csurgónagymar- toniak jelképének számító kakas volt a főszereplő a tegnapi falunapon. Még ka­kas szépségversenyt is hir­dettek, s mert dönteni nem tudtak, több kategóriában is megválasztották a legszebb nagymartom kakast. Ember legyen a talpán, aki kiderí­ti, honnan származott a csur- gónagymartoni hagyomány, a ka­kasütés. Úgy hírlik eredetileg nem is kakast, hanem gólyát ütöt­tek cséphadaróval. Tény: a kakas­ütés révén lett híres, ha úgy tet­szik elhíresült a kis dél-somogyi falu. A vitatható népszokástól bí­rósági ítélet tiltotta el a csurgó- nagymartoniakat, így a mostani falunapon már szóba se került a kakasütés, ám a címerükben is szereplő kakasról nem mondtak le a helybeliek. Továbbra is a ka­kas maradt a főszereplő - tudtuk meg Csire Istvánná polgármester­től. Kakasütés helyett most kakaslövést tartottak. Igaz, a nyi­lak csak egy rajzolt kakast vehet­tek célba. S megtartották az első csurgónagymartoni kakas szép­ségversenyt is. Bár csak hetet hoztak el a zsűri elé, amelynek el­nöke igazi szakértő volt. Pákozdy Gyulának, a csibekeltetéssel, ba­romfi neveléssel és mellesleg emu tartással foglalkozó vállalko­zónak ugyanis illik tudnia, mi­FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA lyen a jó kakas. Dönteni mégis nehéz volt, ezért aztán a törpe ka­kasok és a nagy kakasok között is kiosztották az első díjat, amit a Baromfi Terméktanács ajánlott fel. A véletlen műve, hogy mind­kettőt Vass Zoltán, a falugondnok vehette át. Félszáz baromfit tart, azok közül válogatott a verseny­re, mert kell hogy történjen vala­mi az ő falujukban is. Tegnap egyébként valóban sok minden történt Csurgónagymartonban, hiszen a falunapon a kakas-kupá­ért fél tucat csapat lépett pályára, koncertet adott a Dupla kávé együttes, éjszakába nyúlt az utca­bál, sötétedés után tűzijáték is szórakoztatta a nagyérdeműt. NAGY JENŐ Hírek EMLÉKPARK-AVATÓ. Négy százezer forintot nyert pályáza­ton a somodon önkormányzat a hét végén felavatott emlékpark ki­alakításához. A település jelenle­gi központjában egykor temető volt, melyet most füvesítettek, hí­jákkal ültettek be, felújították a régi keresztet és a síremlékeket. Az emlékhelyen felállítottak egy faragott kaput és kopjafát is, mindkettő Varga Károly szent- gáloskéri fafaragó munkája. A fa­lu most kapta meg a millenniumi zászlót is, melyet Kósa Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium helyettes ál­lamtitkára adott át Krammer Istvánná polgármesternek, (ié) FÉNY NÉGY UTCÁBA. Megkö- tötte a szerződést a kivitelezővel a kaposszerdahelyi önkormányzat az új településrész négy utcájának közvilágítására. A fejlesztéshez 1,3 millió forintot nyert a falu a megyei területfejlesztési tanács pályázatán, melynek segítségével szeptember végéig be is tudják fe­jezni a munkákat. Megakadt azonban az iskola tavaly megkez­ded felújítása; a pályázatot eluta­sították, ezért az idén csak festet­tek és mázoltak, (ié) ÜNNEPELT BOGÁT. Mintegy négyszázan fogadták el az alsóbogáti önkormányzat falu­napra szóló meghívását a hét vé­gén. A reggeltől másnap hajnalig tartó program minden korosz­tályt megmozgatott, volt főzőver­seny, aszfaltrajz, játszóház és ha­gyományőrző vetélkedő. Az el­maradhatatlan Bogát Kupán 8 fel­nőtt férfi, 4 ifjúsági és 2 női csapat mérte össze labdarúgó tehetsé­gét. A kupát vendégek hódították el: a baranyai falugazdászok szö­vetsége. Hasonlóan népszerű volt a horgászverseny, melynek hely­színe a Lógató-itató volt. (ié) Közösségépítő ferences nap Mesztegnyö Tornyos Kálmán, szombaton Mesztegnyőn arról beszélt, hogy a tönkretett rendek új­raélednek hazánkban. A fe­rencesek tartományfőnök he­lyettese erről éppen egy te­metésen szólt. Tíz ferences rendi szerzetes maradványa­it temették újra ünnepélyes gyászszertartás keretében a somogyi faluban. Több mint kétszáz ember és a fe­rencesek hazai és külföldi képvi­selői kísérték újból utolsó útjukra a ferencesek földi maradványait, amelyeket a mesztegnyői temp­lom kripta rendszerében az ősz­szel találtak meg szétszórva. A kriptában a világháború óta nem jártak, de a falusiak emlékezete igazolta a levéltári adatokat: a kegyhely alatt két kripta készült. Az egyikben a templomot építtető Hunyady család temetkezett, a másikban pedig a 18. században azokat a ferenceseket temették, akiket 1741- ben telepített a faluba a birtokos család. Maries József, berzen- cei plébánosnak a rend mesztegnyői tör­ténetét áttekintő elő­adásából derült ki mindez. Varga Attila, a falu plébánosa el­mondta: a helyreállítási munka nemcsak azért jelentős mert érté­ket óvtak meg az utókor számra, hanem azért is mert újra össze­hozta az egyházközséget és a kö­zösséget Mesztegnyőn. Tornyos Kálmán a ferencesek tartomány­főnök-helyettese a gyászszertar­táson úgy fogalmazott: a lenye­sett fa kizöldül és élni fog: hiába tették tönkre a rendeket azok, nemcsak hazánkban a körülöt­tünk lévő országokban is, egyre hasznosabb felada­tokat találnak és egyre erősebb közösségeket al­kotva segítik a rászoruló­kat hitük erejével. Amikor a kriptát feltár­ták egy 1850-ben kelt em­lékiratra is rábukkantak a mesztegnyőiek. A gyász- szertartáson felolvasták azt a dokumentumot is amelyet 2000-ben állítottak össze a hívek. Ebben a falu történetével, egyhá­zi vonatkozásaival ismertetik meg az utódokat, akik egyszer majd rátalálnak a millenniumi üzenetre. fábos VÉRADÁS. Különösen jó ered­ménnyel zárta a múlt hetet a ka­posvári véradóállomás, s ez nagy­ban köszönhető a Balaton átúszó­inak is. A hét elején Bonnyán és Kisbárapátiban több mint 23 liter vért adtak 55-en, amit Hencsén 45-en 22 és fél literrel, Darányban pedig 81-en 36 literrel toldottak meg. A Balaton átúszásánál most először állított fel sátrat a Vöröske­reszt, ahol a kaposvári véradóállo­más 10 szakembere 150 donortól - többségében fiataloktól - vett vért, s ez 67,5 literrel gazdagította a megyei vérkészletet, (ié) TÜZEK. Kőröshegyen egy csa­ládi ház melléképületében kiala­kított szauna és konditerem égett ki, de a tűzoltók megmen­tették a közeli lakóépületet. Ka­posváron avartűzhöz riasztot­tak, Berzencén a tarló égett 5 hektáron, Somogyudvarhelyen pedig a lekaszált széna gyulladt meg 2 hektárnyi területen, (ié) Régi-új igazgató az iskolában múlt években javult a szakos ellátottság, ám e téren van még teendőnk. Szükség van egy teljes munkaidős főállású élelmezésvezető foglalkozta­tására is, hogy a konyha az előírásoknak megfelelően üzemelhessen. A tárgyi felté­telek javításához a saját erőn felül pályázati támogatásra is szükségünk lesz. A rövide­sen kezdődő tanévben adják át iskolánk felújított és négy új tanteremmel bővített épü­letét, így a kultúrált szabad­idő eltöltését segítő iskolaud­vart kialakíthatunk. KRUTEK JÓZSEF Komáromi Róbert 1965. július 3-án Debrecenben született. 1991- ben a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola testnevelés szakán szerzett oklevelet. Azóta dolgozik az andocsi iskolában. 1995-től Igazgató. Felesége is Andocson tanít. Egy gyermekük a helyi iskola 6. osztá­lyos tanulója. Hobbija a sport. Andocs Régi-új igazgatója van az andocsi általános iskolá­nak. A képviselő-testület ülésén augusztus 15-i hatállyal öt évre ismét Komáromi Róbert testne­velés szakos pedagógust nevezték ki az intéz­mény élére. A pályázatra egyetlen jelent­kezőként a korábbi igazgató pályázott.- 2001-ig felül kell vizs­gálnunk a pedagógiai prog­ramot a bevezetésre kerülő kerettanterv figyelembe vé­telével, illetve két éven belül ki kell dolgoznunk az intéz­ményünkben folyó oktató­nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerét - mondta az ismét kinevezett igazgató, Komáromi Róbert. - Az el­Vitatják a bortörvényt a gazdák Csurgó A csurgói hegyközség szőlő- termesztőit hívták szakmai eszmecserére a hét végén az ötvöskónyi hegyi gazdák, akik nemrégiben alaldtották meg egyesületüket. A tavasszal alakult újjá az ötvös­kónyi szőlőhegyben a gazdák egyesülete, hogy közösen lép­hessenek fel érdekeik védelmé­ben. Már akkor elhangzott és a hét végén ismét szó volt róla: ne­héz megvédeni - termést a tolva­joktól, mezőé vagy hegypásztor kellene. Mikola Vilmos, ötvöskó­nyi polgármestere ezzel kapcso­latban jó hírt hozott a gazdák­nak: van lehetőség arra, hogy mezőőrt foglalkoztassanak, mert a minisztérium is ad hozzá támo­gatást. Igaz, a szőlőtulajdonosok­nak is a zsebükbe kell nyúlniuk. Hogy legyen mit megvédeni, za­matos szőlő érjen a hegyben, ah­hoz mindenféle tapasztalatot igyekeznek beszerezni - tudtuk meg Vörös József hegybírótól. így keresték meg a csurgói hegyköz­ség vezetőit, s ezért hívták most őket vendégségbe. Gyalog járták végig a szőlőhegyet, közben gór­cső alá vették az ültetvényeket. Amikor Vránics István százéves pincéjéhez értek, már a bortör­vény kapcsán folyt a vita. Elhang­zott: volt olyan szőlősgazda, aki elment bejelentkezni, de amikor kiderült, hogy mennyi papír­munkát kell vállalnia, mindjárt eldöntötte, a szőlő nem is az övé, hanem megoszlik a családban. Akadt, aki a megszabott határidő alatt tett eleget kötelezettségé­nek, s azt mondták neki, hogy minden rendben van. Utóbb azonban mindenféle hiánypót­lást kértek tőle, amit meg is fize­tettek vele, mondván csak adott ideig volt díjmentes a regisztrá­ció... A csurgói és az ötvöskónyi gazdák abban egyetértettek, hogy mielőbb változtatni kell a törvényen, ha a törvényalkotó valóban elakarja érni a célját. A találkozás alkalom volt arra, hogy a Vránics-féle pincében fel­avassanak egy 1900-ban készült, most helyreállított prést, amit a gazda a taranyi hegyből menekí­tett meg. Mint Vránics István mondta: a borászat hagyományait tisztelni kell, a régiek példájából sokat le­het tanulni. Bihariné Asbóth Emőke csurgói alpolgármester a találkozón úgy fogalmazott: a gazdák összefogása út ahhoz, hogy a két térség más területeken is együtt tudjon működni. Mert ennek a vidéknek ma egyre na­gyobb szüksége van az összefo­gásra __________ NAGY JENŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom