Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-12 / 188. szám

2. oldal - Somogyi Hírlap L Á G TÜKÖR 2000. Augusztus 12., szombat f| H Több az illegális bevándorló Brüsszeli értékelés hazánk cigánysággal kapcsolatos politikájáról Az Európai Unió tagországainak lakos­sága 2,6 ezrelékkel, 375 967 700 főre nőtt tavaly - áll egy pénteken Brüsszel­ben közzétett jelentésben. (Magyaror­szág népessége 4,8 ezrelékkel csök­kent.) A majdnem egymilliós EU- növekedés főként a bevándorlásnak kö­szönhető, s ennek nyomán 711400 fővel gyarapodott a lakosság összlétszáma. Európa Ausztriában új rekordot ért el az illegális bevándorlás, s vele együtt az embercsem­pészet is: az idei első fél évben 20 606 ha­társértőt fogtak el, ami tízszázalékos emel­kedést jelent az előző év hasonló időszaká­hoz képest. Rohamosan nő az elfogott em­bercsempészek - köztük a magyarok - szá­ma is. Peter Gridling, a terrorizmus elleni harccal foglalkozó különleges egység veze­tője kijelentette: amíg nem lesz egységes európai bevándorlási politika, addig a menekülők mindig meg fogják találni az utat Európába. A héten két kínai menekült holttestét ta­lálták meg a hatóságok az olasz partoknál: Romaügyi kormánybiztos Támogatja a romaügyi kormánybiztos kinevezését a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége (MCDSZ), azzal a feltétellel, hogy a tisztséget cigány származású személy töltse be - derült ki a szervezet pénteki buda­pesti sajtótájékoztatóján. Náday Gyula, az MCDSZ elnöke éles szavakkal bírál­ta Horváth Aladárt, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökét, mert véleménye szerint tényleges segítségnyújtás helyett politikai célok vezérlik tevékeny­ségét. Az MCDSZ elnöke szerint a zámolyi romák kiutazásukhoz egy nem cigány származású közéleti személyiségtől is kaptak több millió forintos hozzájárulást. az embercsempészek egy­szerűen a vízbe dobták ál­dozataikat, amikor felfe­dezték őket. A mindin­kább szaporodó hasonló esetek arra késztették Romano Prodit, az Euró­pai Bizottság elnökét, hogy Carpinetiben töltött szabadsága idején is föl­emelje szavát: „Olaszor­szágnak segítségre van szüksége, mivel az illegá­lis bevándorlók .problé­mája a Schengeni megál­lapodás minden tagorszá­gát egyformán érinti.” Magyarországról szójló éves jelentésében az Eu­rópai Unió foglalkozott a nemzetiségi és kisebbségi politika helyzetével is. Ez a tanulmány az irányadó a jelenleg Strasbourgban tartózkodó roma csalá­dokkal kapcsolatban is. Brüsszelben a többi kö­zött megállapították: „Amíg más kisebbség nem okoz különösebb problémát, a magyar ha­tóságoknak továbbra is ki­emelt figyelmet kell fordí­taniuk a cigány kisebbség emberi jogainak tiszteletben tartására. [A cigány kisebbség szálba 400 és 600 ezei között van.) Bár a helyzetük nem romlott nem is javult kifejezetten. A brüsszeli tanulmány szerint a cigány­ság továbbra is széles köfű előítélettől és diszkriminációtól szenved a mindennapi életben. Az oktatáshoz való hozzájutás, a foglalkoztatás, a közintézmények és a köz­szolgáltatás területén szembesülnek diszk­riminációval. Egészségi állapotuk és a la­káshelyzetük a társadalom más tagjainál rosszabb. Több mint 150 szegregált iskola Az olasz hatóságok naponta bukkannak menekültekre FOTÓ: EUROPRESS/EPA működik szerte Magyarországon. Bizonyos nemzetközi és más szervezetek a romák elleni intézményes előítéletről, és a rendőri erőszakról számoltak be. Az intézkedések ellenére a cigányság helyzete továbbra is nagyon bonyolult. Fi­gyelmet kell szentelni a népesség nagy ré­szében meglévő előítélet felszámolására, a közszolgáltatásban jelentkező diszkriminá­ciónak, és a felülvizsgált középtávú akció- program teljes végrehajtásának helyi és or­szágos szinten egyaránt. Az akciókat meg­felelő pénzügyi forrásból kell fedezni. ■ Milosevics ismét háborúra készül? Amerikai dicséret Zágrábnak, a Kreml figyelmeztetése Belgrádnak Sajtóértekezletén az Egyesült Államokban tartózkodó horvát államfő arra figyelmeztetett, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök Montenegróban újabb konfliktust akar provokálni. Washington - Moszkva- Szlobodan Milosevics pontosan tudja, hogy Szerbiában olyan vál­ság érik, amelyet nem lesz képes ellenőrizni, s. amely elsöpri re- zsimjét és őt magát is - jelentette ki Stipe Mesic újságírók előtt. A horvát elnök szerint Milosevics négy korábbi háború után újra a régi fogást akarja bevetni, és montenegrói háborús kalanddal kívánja elvonni a belső közvéle­mény figyelmét az ország igazi problémáiról.- Ez egyenes út ahhoz, hogy Szerbiában végül az afganisztáni­hoz hasonló állapotok alakulja­nak ki - tette hozzá Mesic, és fel­szólította a nemzetközi közvéle­ményt, hogy akadályozza meg az újabb véres konfliktus kirobbaná­sát a Balkánon. Az amerikai vezetés maga is aggodalommal figyeli a jugoszlá­viai fejleményeket. Mint Richard Busset külügyi szóvivő mondta, az Egyesült Államok és a NATO többi országa nem fogja eltűrni az újabb balkáni erőszakhullámot. Mesicnek és miniszterelnö­kének washingtoni útja egyéb­ként valóságos diadalmenet. Bili Clinton elnöktől Summers pénz­ügyminiszterig mindenki igen nagy elismeréssel szólt a gyors zágrábi demokratizálódási folya­matról. Mintegy hatvan amerikai mamutcég képviselői mentek el arra az üzleti reggelire, amelyet a Lockheed Martin adott a horvát vezetők tiszteletére. A pénzembe­rek tudják, hogy Horvátország­ban most érdemes befektetniük, hiszen a kormányzat kész áldoza­tokra azért, hogy Zágráb sikertör­ténete a szerbeket is kijózanítsa. # Igor Ivanov orosz külügyminisz­ter' arra kérte a jugoszláv hatósá­gokat, hogy a legnagyobb körül­tekintéssel járjanak el annak a két brit, illetve két kanadai állampol­gárnak az ügyében, akiket a múlt héten tartóztattak le Montenegró­ban. Ivanov Belgrádba küldött le­velében arra is kérte a jugoszláv vezetést, hogy tárja fel a négy fér­fi elfogásának a körülményeit. Az Interfax hírügynökség forrásai szerint a jugoszláv fél ígéretet tett arra, hogy figyelembe veszi az orosz miniszter tanácsát. Oroszország jó kapcsolatokat tart fenn Jugoszláviával. A tavalyi NATO-bombázások idején is lti- állt Belgrád mellett. A héten Oroszország ígéretet tett Kanadá­nak arra, hogy diplomáciai segít­séget nyújt, de hangsúlyozta azt is: a négy férfi kétségtelenül meg­szegte a külföldiek jugoszláviai tartózkodására vonatkozó törvé­nyeket. Jugoszláv állítás szerint a négy őrizetbe vettnél „terrorista­cselekmények elkövetésére alkal­mas fegyvereket és robbanóanya- gokat találtak”. ______________■ E ltemették az áldozatokat A világ ötven országától remélnek segítséget. Moszkva Három nappal az orosz fő­város Puskin téri forgalmas aluljárójában elkövetett pokolgépes merénylet után végső nyugalomra helyez­ték a nyolc halálos áldoza­tot. A koporsókat gyászolók ezrei kísérték a temetőbe. Hírügynökségi jelentések szerint a merényletben elhunytak közül öten moszkvaiak és környékbeli­ek, ketten pedig az Urálban lévő udmurt tagköztársaságból érkez­tek. A nyolcadik személyt nem sikerült azonosítani. Valerij Sancev alpolgármester kijelentette, hogy a rendkívüli in­tézkedések legalább augusztus 20-ig érvényben maradnak. Vla­gyimir Rusajlo belügyminiszter pedig közölte, hogy a tettesek után a nyomozást „a miniszté­rium, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a határőrség és a vámosok, valamint más bizton­sági szervezetek közreműködé­sével” megújult erővel folytatják. Rusajlo hozzáfűzte: az elköve­téssel kapcsolatos különböző teóriák közül van egy, amelyiket a legvalószínűbbnek tartanak, de közelebbről nem nevezte meg, hogy melyik is volna az. Az orosz vezetés mindmostanáig csecsen szélsőségeseket gyanú­sította a merénylettel kapcsolat­ban. Időközben azonban a ha­marjában elfogott két személyt szabadon engedték, mert nem tudták rájuk bizonyítani a bűn- cselekményt. Louis Freeh, az amerikai Szö­vetségi Nyomozó Hivatal, az FBI igazgatója minden segítséget megígért az orosz hatóságoknak a tettesek kézre kerítésében. Moszkva ötven ország rendőr­ségének küldte meg a nyomozás­hoz szükséges adatokat abban a reményben, hogy a külföld az összes lehetséges információt rendelkezésére bocsátja. Moszkva központi zsinagógá­jában bombariadót rendeltek el péntek délután, mert egy isme­retlen telefonáló azt állította, hogy az épületben robbanószer- kezet van. Rendőri egységek és tűzszerészek azonnal kiszálltak a helyszínre, de nem találtak pokolgépet. __________________(GYULAY) H ÍREK RÖVIDEN Arafat négyes csúcsot sürget Oroszországnak mindent meg kell tennie a közel-keleti békefolya­mat megmentésért - jelentette ki pénteken Moszkvában Jasszer Arafat palesztin vezető, miután tárgyalt Igor Ivanov orosz külügymi­niszterrel. Arafat a palesztin-izraeli párbeszéd előmozdítására né­gyes csúcstalálkozót is szorgalmazott az Egyesült Államok mellett Oroszország, Egyiptom és Franciaország bevonásával. Beregszász megyei jogot kaphat A kárpátaljai megyei tanács pénteken Ungváron megtartott ülésén megszavazta Beregszász megyei jogú várossá nyilvánítását. Ha a tes­tület döntését jóváhagyja az ukrán legfelsőbb tanács, akkor Ungvár, Munkács és Huszt után a kárpátaljai magyarság közigazgatási és kulturális központjának számító, harmincezer lakosú Beregszász is megkapja a megyei jogú városoknak járó kedvezményeket. Az ETA vállalta a merényleteket Gerhard Schröder pénteken Mallorca szigetén, ahol szabadságát töl­ti, találkozott I. János Károly spanyol uralkodóval. A német kancel­lár a királynak kifejezte megrendülését az ETA baszk szeparatista szervezet legújabb terrorakciói miatt. Az átfogó támadásba lendült ETA hivatalosan is vállalta a legutóbbi 12 merénylet elkövetését. Anyanyelvi konferencia Erdélyben Marosvásárhelyen pénteken megkezdődött a IX. Anyanyelvi Konfe­rencia. Ez az első alkalom, hogy a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzet­közi Társasága nem Magyarországon, hanem határainkon túl rende­zi meg tanácskozását. II. Miklós cárt szentté avatnák Az orosz ortodox egyház a kommunizmus több száz mártírját akar­ja szentté avatni, s az előzetes listán ott szerepel az 1918-ban a bol­sevikok által kivégzett utolsó cár, II. Miklós, valamint hasonló sors­ra jutott családtagjainak neve is. A földön maradnak a Concorde-ok A francia közlekedési minisztérium pénteki döntése szerint tovább­ra sem repülhetnek a Concorde szuperszonikus repülőgépek. A jú­lius 25-ei, 113 halálos áldozattal járó baleset okainak tisztázására indított vizsgálat eddigi eredményei alapján azt feltételezik, hogy a tragédiához események láncolata vezetett, de azt lényegében egy, a kifutópályán heverő, ismeretlen eredetű fémtárgy válthatta ki. ■ VENDÉGEKET FOGAD A SZENTATYA IS. A jubileumi szent év alkalmából a jövő hét az ifjúságé a Vatikánban: augusztus 15-től 20-ig elsősorban az ő számukra tartanak programokat a pápai állam terü­letén. A Rómába sereglők közül 15 vendégnek maga II. János Pál pápa is szállást ad castelgandolfói nyári rezidenciáján. fotó: europress/epa Beázik az ENSZ épülete A tagállamok ódzkodnak a felújítás költségeitől A világszervezetet sok bírálat éri. Tevékenysége nem eléggé hatékony, határozatainak, ajánlásainak kevés a foganatja. Amit az is bizonyít, hogy változatlanul nagy a Földön a háborús konfliktusok száma. New York Az ENSZ működése rengeteg pénzt emészt föl, s nemcsak a hi­vatalnokok fizetése apasztja a kasszát, hanem a létesítmények fenntartása is. A Hudson-parti épület teteje beázik, rozsdásak a csövek, a légkondicionálás rend­szeresen felmondja a szolgálatot. Ez az állapot azonban csak rész­ben meglepő, hiszen az 1952-ben átadott épület maholnap az 50. születésnapját ünnepli, s még az sem teszi tartósabbá, hogy töb­bek között olyan világhírű építé­szek tervezték, mint Oscar Nie- meyer vagy Le Corbusier. Szakértői tanulmány szerint a vüágszervezet csak két megoldás között választhat, s az egyik költ­ségesebb, mint a másik. A teljes helyreállítás, korszerűsítés költsé­geit egymilliárd dollárra becsülik. Igaz, ebből az óriási összegből még további tíz emeletet húzná­nak a meglévő 26 fölé a karcsú, téglalap alakú épületre. A másik változat szerint nem hajtanának végre átfogó felújítást, ám ez eset­ben azzal kell számolni, hogy a következő 25 évben 1,2 müliárdot kell költeni az állandó javításokra. Ésszerű volna így talán, ha a teljes átépítés mellett döntene a 188 tagállam, amikor a kérdést a szeptemberben kezdődő köz­gyűlésen napirendre tűzik. Ami azonban egyáltalán nem biztos. A többség - a szegény országok - nem hajlanak arra, hogy mélyeb­ben a zsebükbe nyúljanak, egyéb­ként sem találnak ott sok pénzt. Nem lelkesednek a „szponzorálá­sért” a módosabb tagállamok sem, amelyek közül a leggazda­gabb, az Egyesült Államok notóri­us adósa a világszervezetnek, s már így is egymilliárd dollárral tartozik. Ha a világszervezet mégis a tel­jes átépítés mellett döntene, 2003- ban kezdődhetnének meg a mun­kálatok. A beruházás nem kevés gondot hozna: az alkalmazottak harmadának ki kellene költöznie az épületből, s a közgyűlést is né­hány évig máshol kellene megtar­tani. EUROPRESS

Next

/
Oldalképek
Tartalom