Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-11 / 187. szám

8. oldal - Somogyi Hírlap CSURGÓ I TÜKÖR 2000. Augusztus 11., Péntek -IlJÜi A díszpolgár nyolcvan éve Bázelben ma este születésnapi kö­szöntők hangzanak el: Kovács An­dor, Csurgó díszpolgára 80 éves. Hogy készül-e mérleg a jeles napon, nem tudhatom, csak azt, hogy viha­ros évtizedekről kellene szólnia. Sétálunk a bázeli tömbház mellett. Mu­tatja, otthonától csak néhány lépésre van a Novartis irodaháza, ahol évtizedekig dolgozott. Aztán a másik irányba, a vas­útállomás felé mutat: ott zárták Vlagyimir lljics Lenint ama nevezetes vagonba, ami Németországon át Szentpétervárra vitte. Bázelben ismerték a legendafoszlató igazságot; eljutott ide minden hír. Ott­Kovács Andor 1920. augusztus 11-én született Csurgón. Az iskola elvégzése után a vasútállomáson dolgozott bérszámfejtő csoportvezetőként. 1956-ban a csurgói forradalmi bizottság elnökének választották. 1957 februárjában emigrált' Svájcban telepedett le, ahol közgazdász-diplomát szerzett. 1996- ban a Püski Kiadó jelentette meg Homokpad című könyvét Megírta az 1956- os forradalom dél-somogyi történetét családja históriáját 1997 novemberé­ben a megyei közgyűlés a megye megbízottjának választotta. Bázelben él. honról is, azokban az években, amikor Kovács Andor közgazdász a Szabad Euró­pa Rádiónak is dolgozott. Bázel három ország határán fekszik. Szívesen keresték és keresik föl mindazok, akik tanulni vagy éppen vitázni akarnak. Kovács An­dor lakótelepi lakásában is sokan megfor­dultak az itthoniak közül azokban az években, amikor a magyar hatóságok sem őt, sem azt a gondolkodást nem néz­ték jó szemmel, amit képviselt. Ragasz­kodik ehhez a második emeleti lakáshoz. Hogy kényelmesen tudjon dolgozni, bé­relt egy másikat is, feljebb, talán a hatodi­kon. Itt őrzi könyveit meg azokat a kiad­ványokat, melyeket a nyugati emigráció jelentetett meg. Sok könyvét a csurgóiak­ra hagyományozta. Most már csak azo­kat őrzi, amiket a szerzők neki dedikál­tak. Sok van ilyen, mert sok a barátja. Az emigránsévekből és az újkori demokrá­cia idejéből is. Kovács Andort nem lehet nem szeretni és tisztelni. Tényszerű, in­dulatoktól mentes megállapításai előtt meg kell hajolni. Talán közgazdász volta tette ilyenné, talán az ősöktől örökölt gé­nek. Tudom, mert olvastam az ágsorsok­ról kiadott könyvét; ősei között ott van Bódis Mózes és Cs. Kovács István, aki meghatározó egyénisége volt a dél-somo­gyi kisváros múltjának. Egy másik köny­vében írja: „1920. augusztus 11-én szület­tem Csurgón egy jómódú gazdacsalád el­ső unokájaként. Szüleim és apám két fiú­testvére fizetés nélkül együtt dolgoztak a családi gazdaságban, ahogy ez a több ge­nerációt összefogó paraszti családokban szokás volt. Nagyapám mint a csurgói já­rás kisgazdapárti képviselője, tervezett keresztapámmal, Nagyatádi Szabó Ist­vánnal Budapesten a Parlamentben a földreform törvénybe iktatásán fáradoz­tak, amikor a várt időpont előtt két hó­nappal, koraszülöttként megjelentem e világban. Testi állapotom semmi reményt sem nyújtott a megmaradásm, így a csa­lád nem is akarta, hogy apám vagy terve­zett keresztapám nevét vigyem a sírba Annyim biztosak voltak rövid időn belüli halálomban, hogy apámnak, aki fia szü­letését ment bejelenteni a községházám, ilyen útravalót adtak: „...mindegy, hogy mit ír be a főjegyző, csak József vagy Ist­ván nem lehet. ” A főjegyző, Sárközy An­dor a határozatlanság láttán engedélyt kért apámtól, hogy ha már a családnak mindegy, mi lesz a halálnak szánt újszü­lött neve, hadd írja be a saját keresztne­vét. ” Legendaszámba menő históriákkal telt Kovács Andor nyolc évtizede. A gondviselésnek köszöni, hogy a lehetet­lennek látszó helyzetekből is szerencsé­sen kikeveredett. Akkor is, amikor a for­radalom leverése után le akarták tartóz­tatni, s akkor is, mikor új hazát talált, ahol megmaradt mindig is csurgóinak. Ahonnan előbb titokban, utóbb már nyíl­tan is támogathatta az itthoniakat. Bázel­ben az a szokás, hogy a születésnapra ajándékot visznek a barátok. Azt kérte tő­lük: azt a néhány frankot, amit ajándékra szántak, adják azoknak a magyaroknak, akiknek most is nagy szükségük van minden jó szóra s minden támogatásra. Legyenek bárhol a nagyvilágban. ■ Postánkból Nyelvi tábor Berzencén Augusztus 7-16-ig hatodik alka­lommal rendeztük meg iskolánk­ban a nyelvi tábort. 1994-ben ter­veztük meg s indítottuk el intéz­ményünkben, hogy eredménye­sebbé tegye az idegennyelvi kép­zést. Tanulóink már harmadik osztályban is tanulhatják a német nyelvet. Negyediktől pedig köte­lező; bontott csoportokban, elté­rő óraszámban oktatjuk őket. A szakköri foglalkozás és a nyelvi tábor is szerves része ennek a fo­lyamatnak. A mostani táborban 31 tanuló vesz részt, de május 1-10-ig 13-an már voltak nyelvi táborban a csurgói csoporttal Né­metországban. Mindezzel biztosítani kíván­juk, hogy a berzencei gyerekek elsajátítsák a német nyelvet. Az a célunk, hogy idegennyelv-tudá- suk folytán megfeleljenek az alapfokú nyelvvizsga követelmé­nyeinek. Munkánk eredménye már tavaly is látható volt. Elsőnek Szilágyi József vizsgázott eredmé­nyesen, s az idén többen is követ­ték példáját. András Nelli, Balogh Mária, Béres Gábor, Dömötör Zsuzsanna, Németh Zoltán, Gubasóczi Renáta és Novográdecz Míra tett legutóbb sikeres nyelv­vizsgát. Mindannyian többször is részt vettek nyelvi táborunkban. A felsoroltak egyetlen tanuló ki­vételével csak a berzencei iskola idegennyelvi oktatásán sajátítot­ták el, amit tudtak, és ez elegen­dő volt az eredményes vizsgához. Táborunkat nem tudnánk megrendezni, ha évről évre sok magánszemély, vállalkozó és in­tézmény nem segítene bennün­ket munkával, természetbeni jut­tatással és anyagilag. Támogató­inknak nagyon hálásak vagyunk, s köszönjük, hogy újra és újra e nemes ügy mellé állnak. A helyi forrásokon túl pályázaton is igyekszünk támogatást nyerni. A 2000. év ebből a szempontból nagyon eredményes volt: az Ok­tatási Minisztérium 200 ezer fo­rinttal, dr. Gyenesei István az el­nöki keretből 60 ezer forinttal já­rult hozzá a tábor költségeihez. A nyelvi tábprt a berzencei Kavulák János Általános és Ze­neiskolában rendeztük meg, s itt is alszanak a gyerekeink. A mo­sakodásra ideális körülményeket teremtenek a hideg-meleg vízzel ellátott mosdók, zuhanyozók. A táborozók étkeztetését megoldja az iskolai konyha: reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora, sőt pótvacso­ra is van. Délelőtt intenzív nyelvi foglalkozásokon vesznek részt a diákok, délutánonként pedig gazdag és változatos a szabad­időprogram. Az iskola vala­mennyi pedagógusa, dolgozója segíti a tábori rendezvények szervezését és lebonyolítását. CSEH ISTVÁN IGAZGATÓ Bemutatóra készülnek a gazdák Másodszor rendezik meg Csur­gón szeptember 29-30-án a haj­dani mezőváros emléknapját és a regionális mezőgazdasági kiállí­tást. Ezen elsősorban a helyi és a környékbeli gazdák mutatkoznak be terményeikkel, de várnak ven­dégeket a határon túlról is. Kaproncán van Horvátország leg­nagyobb élelmiszeripari üzeme, a Vegetát is gyártó Podravka cég. A földrajzi közelség miatt már több­ször is felvetődött, hogy a ma­gyarországi gazdák is lehetnének beszállítói, s keresni kellene az együttműködés lehetőségeit. A mostani regionális mezőgazdasá­gi kiállítás alkalmat kínál a párbe­szédre, mert a Podravka is bemu­tatkozik. Neves szakembereket várnak szakmai fórumra, ahol szó lesz az olajos növények ter­mesztéséről. S aki még nem hal­lott volna róla, az megismerked­het a biodízellel - még az ősszel lerakják a növényi olajból üzem­anyagot készítő üzem alapkövét -, a legújabb kisgépekkel és a hegyközség borászainak terveivel is. A főtér környékén borutcát nyitnak, ahol a dél-zalai, a siklósi és villányi, valamint a dél-balato­ni táj borait kóstolgathatják a ven­dégek. Mint arról már többször is szó volt, a csurgóiak és a kör­nyékbeliek a villányi, illetve sik­lósi borút meghosszabbításával a Dráva menti borút kialakítását tervezik. A napokban érkezett a hír: ketten - Németh Zoltán Látó­hegyen és Ureczky Attila a csur­gói szőlőhegyben - a fogadóhe­lyek kialakításához a felzárkózta­tási alapból kaptak támogatást. A hegyközség pedig az önkormány­zattal közösen kilencszázezer fo­rintot költhet a múzeum pincéjé­ben egy bormúzeum kialakításá­ra. A csurgói hegy nevezetessége a présház, amit a jövőben a hegyi gazdák és a nyugdíjasklub közö­sen használhat. így megoldódik az épület állagának megóvása, és a pince is visszakapja eredeti ren­deltetését. A majdani borút pedig érdekes állomásokkal gyarapod­hat. ■ A péntek 13 októberben szerencsés szóm: nyereményszüret vár a Somogyi Hírlap előfizetőire! 13 értékes ajándékot sorsolunk ki október 13 -án, pénteken azok között, akik akkor legalább 3 hónapja folyamatosan előfizetői lapunknak vagy addig legalább három hónapra előfizetik. t ^^ MILE gofrisiitö Moulinex olajsütő Bosch kávéfőző MILE vasaló motoros kapálogép motoros permetező Clatronic fritöz Értékük összesen 300 ezer forint. Ha előfizetőnkf motoros fűnyíró nem kell semmit tennie Ha nem az, akkor akciónkkal kapcsolatban hívja ingyenes zöld szamunkat Vagy keresse kézbesítőinket! Somogybán otthon vagyunk. Somogyi Hírlap Közösségi ház vállalkozásban Csörsz Klára 1964-ben született Kaposváron. Előbb Pécsen ma­gyar-népművelés szakos, majd Bu­dapesten közművelődés-szervezői diplomát szerzett. 1986-tól népmű­velőként dolgozott. Hét éve vállal kozó a közművelődésben és a civil szervezetekben. Egy 12 és egy 13 éves fiú édesanyja. Nagy viharokat kavart a kö­zösségi ház ügye; szeptember­től vállalkozásban működik a művelődési intézmény. A bér­lő, Csörsz Klára neve nem is­meretlen a népművelők köré­ben, ám mielőtt bármit is el­kezdett volna, támadások ke­reszttüzébe került.- Kevés példát találni arra, hogypia- d körülmények között, vállalkozás­ként működtessenek egy művelődé­si intézményt.- Azért van ilyen is, például Bács-Kiskun me­gyében - mondta Csörsz Klára. - S azt hiszem, sok­ban hasonló az a megoldás is, hogy közhasznú társa­ságokra bízzák a működtetését, mint egyebek közt Dombóváron.- Meg lehet ebből élni?- Erre ma még nem tudok vála­szolni. Ha az alföldi példákat néz­zük, akkor ellene és mellette is szól­nak érvek. Szakmai kihívásnak tar­tottam ezt a pályázatot. Ismerem a várost, a térséget, volt már itt kiállí­tásom, s van véleményem a szép épületben folyó munkáról. Hívtak is egy kicsit. Megkérdeztek, látnék-e fantáziát egy másfajta működtetés­ben. Láttam. Nekem nem egzisz­tenciális kérdés volt, hogy elnyer­jem az intézmény vezetését. Van­nak más vállalkozásaim, s azok megteremtik az anyagi biztonságot. Ami az intézmény működési felté­teleit illeti: megismertem a közössé­gi ház támogatási rendszerét, tud­tam, hogy évente nyolcmillió forint­ra számíthatok az önkormányzat­tól. Mégis olyan költségvetést készí­tettem a pályázatomban, amely 12-16 millió forinttal számol. A hi­ányzó pénzt elő kell teremteni. Amikor elkezdtük az intézmény terveinek készítését, ezért elsősor­ban nem is programokban gondol­kodtunk, hanem a működés felté­teleinek megteremtésében. Négy éve foglalkozom megváltozott mun­kaképességűek fog­lalkoztatásával; sze­retném őket is be­vonni.-Mi lesz azokkal, akik eddig az intéz­ményben dolgoztak?- Jó lett volna korábban tisztázni bizonyos dolgokat. Sajnálatos, hogy előbb kezdődött a hangulat- keltés, mintsem érdemben tárgyal­hattunk volna; ezért döntöttem úgy, hogy nem tartok igényt a munká­jukra. Úgy tudom, mindenki végki­elégítéssel távozik. Amikor azt mondtam, hogy kialakult vélemé­nyem van az itteni munkáról, az azt is jelentette: személyi okai is voltak, hogy nem úgy mentek a dolgok, ahogy elvárható. Tudta mindenki, de nem szóltak vagy ha igen, nem történt érdemi változás. Kemény leckét kaptam a bizottsági és a tes­tületi üléseken, amikor a pályáza­tom terítékre került. Nem tudom, milyen rendezvényeink lesznek a következő hónapokban, csak azt, hogy először ki kell takarítani.- Gondolom, tudja, hogy minden lépését kritikus szemmel figyelik.- Benne van a pakliban. Egy fel­adatra szerződtem, s hogy ezt ko­molyan gondolom, az is bizonyítja: a családommal együtt Csurgóra köl­tözöm. A gyerekeink iskolát válta­nak, mi pedig megpróbáljuk valóra váltani azt, amit leírtunk a pályáza­tomban. ■ Kétmillió forint az utakra Befejeződött Csurgó félszáz ki­lométernyi úthálózatának a ká­tyúzása. Az évente rendszeres karbantartásra ezúttal a szoká­sosnál nagyobb összeget, csak­nem kétmillió forintot költött a város önkormányzata. A marcali Sztráda Kft nemcsak a mélyedé­sek, úthibák megszüntetésével vívta ki a lakosság elismerését, hanem a munkamódszerével is. A hibás burkolat kivágásával ugyanis kevesebb lett a zökkenő az utakon. h. j. Hirdetőink A Csurgói Tükör következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/528-148-as faxszámon. A Csurgói Tükör legközelebb ____________szeptember 8-én jelenik meg._________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom