Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-10 / 186. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Augusztus 10., Csütörtök ÍKÍH|H __________Hírek__________ S ZÁMÍTÓGÉP A VÉDŐNŐNEK. Számítógépet kap a taranyi védő­női szolgálat. Az adatkezelést, a nyilvántartást segítő berendezés megvásárlását 238 ezer forint tá­mogatta az Egészségügyi Minisz­térium, százezer forinttal pedig az önkormányzat segíti, (bm) MEGBÍZOTT ISKOLAVEZETŐ. Eredménytelenül zárult Belegben az iskolaigazgatói poszt megpá­lyáztatása. Erre ketten jelentkez­tek, de egyik sem kapta meg a képviselő-testület többségi szava­zatát; ezért egy évre Kiss János- nét, az általános iskola egyik ne­velőjét bízták meg a vezetői teen­dők ellátásával. Jövőre újabb pá­lyázatot írnak ki. (bm) FELÚJÍTJÁK A PARÓKIÁT. Ha­gyományőrző népi iskolát alakíta­nak ki Kisbajomban a református parókián. A műemlék épület tető­zetét hamarosan megjavítják, eh­hez hárommillió forint támoga­tást adott a megyei területfejlesz­tési tanács. A gerendák, szalufák zömét ki kell cserélni; utána hód­farkú cseréppel fedik be a tetőt. A ház belső felújításához újabb pá­lyázati pénzekért is folyamodik az önkormányzat, (bm) EGYHETES AZ EBÉDSZÜNET. Csak egy hétig tart szünetet a somogyszobi konyha a nyári kar­bantartás és festés miatt. A szoci­ális és vendégétkeztetéssel na­ponta ötven adag ebédet főznek itt, s mikor az óvoda is fogadja a kicsiket, akkor pedig 200 adagot. A szülők kérésére az idén az óvo­da is rövidebb időre zár be: a szo­kásos egy hónap helyett három hét alatt végeznek az önkormány­zat közmunkásai a belső festések­kel és felújításokkal, (bm) TANÁROK TALÁLKOZÓJA. Ta­nítók, tanárok találkozóját szerve­zik Háromfán. A falu általános is­kolájában az utóbbi évtizedekben csaknem hatvanan kezdték pályá­jukat; közülük negyvenen már je­lezték, hogy szívesen jönnek a művelődési ház és az általános is­kola meghívására, így a hét vé­gén, 12-én a falunapon vendégül látják a község jelenlegi és egykor itt oktató pedagógusait, (bm) ■ Párbeszéd közös gondokról Termálvíz a föld mélyében - Számba vették a térség sok lehetőségét Nagykorpád Kopjafát és címert avat­tak a millenniumi ün­nepnapon, s erre meg­hívták a szomszédos te­lepülések lakóit is. Eljöt­tek a szabásiak, a lábo- diak, a nagyatádiak, a csökölyiek és a mikeiek, s fehér asztal mellett megvitatták hétköz­napjaiknak gondjait is. Nagykorpád címert ka­pott. A pajzs vörös mező­jében stilizált várfal s egy fa látható. Az előbbi a kö­zépkori erődre utal, ami a Rinya átkelőhelyét védte. Egy domb magaslik ott, s azon áll az öreg bükk. Azt mondják, ez az ország második legnagyobb kerü­letű bükkfája - mutatta be a falu jelképét Francz Rezső országgyűlési képviselő (MSZP), akit a címer avatására kértek föl. Nagykorpád értékeit vette számba Kása Ferenc, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, aki a kormány nevében a millenniumi zászlót adta át. Emlékeztetett arra: egykor virágzó mezőgazdasága, feldolgozóipara volt a falunak, s a föld mélyén ter­málvíz van, amely hozzájárulhat a település gazdagodásához. A lehetőségek azonban mit sem érnek, ha az itt élők nem kapnak segítséget. Legutóbb a Sapard program részeként ké­szítették el tervüket egy víztáro­zó létesítésére, ez az öntözéses növénytermesztést, a halte­nyésztést és a gyógyvízzel együtt az idegenforgalmat is szolgálhatta volna, ha elfogadják az ittenieknek kiutat jelentő terveket. A helyettes államtitkár kérdésünkre válaszolva azt mondta: nem kell kétségbeesni, mert lesznek újabb pályá­zatok, s ha a falu valóban tenni akar, előbb-utóbb érkezik segítség is. Tamás Károly államtitkár leg­utóbb egy FAO-konferencián járt, ahol elhangzott, a jövőben éppen a vízrendezésekre fordítanak na­FOTÓ: GYÖRGYFALVI Z gyobb figyelmet. Nagykorpád - mi mást tehet - vár, és reménykedik. Olykor a szomszédaival együtt, akiket - kiderült ez a beszélgetések során - hasonló gondok foglalkoztatnak. Az egész térséget érintette volna a szennyvízcsatornázás, amire együtt pályáztak a Rinya folyók melletti falvak. El­utasították őket azzal, hogy jó az elképzelésük, leg­közelebb nyerhetnek a tervükkel. Tóth Tibor nagykorpádi polgármester azért is örült a vendégseregnek, mert az ünnepnapok köte­lező udvariasságát mellőzve őszintén beszélhettek egymással a polgármesterek. Azok is ott voltak, akikkel egyébként ritkán találkoznak, hiszen Csököly is, Mike is más kistérséghez tartozik. A gondok azonban, úgy látszik, nem ismernek sta­tisztikai körzeteket. NAGY JENŐ A szomszédos falvak vezetői is eljöttek az ünnepre Kitüntetés két pedagógusnak Nagykorpád millenniumi emléknapján első alkalommal ismerték el a Nagykorpádért kitüntetéssel azoknak a munkásságát, akik különösen sokat tettek a faluért. A most alapított elismerést két egykori pedagógus: Szabó Sándomé és Foglyos János leszár­mazottai vették át, illetve a ma Nagyatádon élő egykori reformá­tus lelkészt, Mezei Jánost és feleségét, valamint Luczó Ferencnét, az óvoda egykori dadáját köszöntötték a díjjal. Putrik helyett lakásokat Ötvöskónyi Megszoktuk, hogy a kis faluban mindig történik valami. Hol vesze­kedéstől volt hangos a képviselő-tes­tület, hol meg avattak valamit, mert ha apró léptekkel is, de mindig gya­rapodott a település. Most mintha csend venné körül. Mikola Vilmos polgármester azt mondta, ez a csend jelzi a konszolidálódást. A képviselő-testületet tenniakarás jel­lemzi. Négymillió forintos beruhá­zással korszerűsítették a falu közvi­lágítását, s ezzel felére csökkentet­ték az áramdíjat. S amit régóta kér­tek a lakosok: megkezdték a járdák építését. Most kapták az értesítést, hogy támogatást kapnak az Ötvös utca aszfaltozásához. Tizenhatmil­lió forintot költhetnek rá. Mióta önálló a falu, ez a legjelentősebb fej­lesztés. Másért is feltúrták az utcákat: korszerűsítik a kábel tv-hálózatot. Jó lenne, ha elkezdődhetne a szennyvízcsatorna épí­tése is, de a nagy terv egy­előre nem kapott zöld utat. Pedig volna rá igény; a lakosság több mint fele kijelentette, hogy áldozna rá. Mikola Vilmos szerint beszélni kell arról is, hogy a lakosság 35 szá­zaléka cigány származású.- Nem lehet szemet hunyni a gondok fölött. Néhányan emberhez méltatlan körülmények között él­nek; a lakáskérdés égető gond. Most úgy tűnik, hogy a szociálpolitikai tá­mogatások felhasználásával megol­dás születhet. Fontos a telek; a leg­utóbbi testületi ülésen döntöttünk arról, hogy a faluközpontban négy­zetméterenként 50, a kül­ső területeken 25 forintért adunk telket. Az ingatlan így elérhető, fölvehető a támogatás, és ha egysze­rűbb megoldásokkal is, de otthont teremthetünk a leginkább rászorulóknak. Az ötvöskónyiak tud­ják: csak úgy érnek el va­lamit, ha maguk is tesznek érte. Tá­mogatások nélkül azonban nehéz lépni. Elkészült az iskola hároméves eszközbeszerzési terve; 4-4,5 millió forint kell a legszükségesebbekre. A polgármester szerint mégsem járja, hogy az állam követelményeket tá­maszt, de nem ad hozzá semmit. Ha minden forintjukat arra kell költeni­ük, hogy megfeleljenek az előírá­soknak, akkor nem jut tomaterem- re, pedig arra is kellene pénz. n.j. Befektetőket keresnek Összegyűjtötték kincseiket a lábodiak, relikviáik több sátort is megtöltenek. Minden jeles ünne­pen szeretnék megmutatni a ven­dégseregnek, remélve, hogy lesz­nek, akik nemcsak vendégként térnek vissza; a falu befektetőket keres és munkalehetőséget. Trófeák, népi viseletek, faragá­sok, színes képek a rég- és a kö­zelmúltból, a vidraparkról, bog­rácsban rotyogó vadpörkölt - olyasféle bemutatót állítottak össze a lábodiak, ami mellett nem lehet elmenni. Lassú István polgármester nem is tagadja, hogy ez volt a cél. Aki látja a be­mutatójukat, mondjuk a nagykor­pádi búcsún vagy augusztus vé­gén a nagysalléri vadásznapon, az álljon meg, nézzen alaposan körül, s ha teheti, akkor térjen be hozzájuk. Ha minél többen jön­nek, egyre nagyobb lesz az esély, hogy akad köztük olyan befekte­tő, mint a budapesti Csurgai Pé­ter, aki Homokpusztán lovas­paradicsomot épít, vagy a Danubio Sport Kft, amely nem­rég új üzemcsarnokot létesített. Az „ipartelepen” van még hely, Lábodnak pedig szüksége van minden befektetőre. Csak így mérsékelhető a munkanélküli­ség. A nyár még kedvező, hiszen sokan kínálnak szezonmunkát, s a nagyatádi konzervgyár is vesz föl munkásokat, de ez nem hosz- szú távú megoldás. A lábodi ipar­telepen most kezdték a vízveze­ték kiépítését. Korábban az egy­kori állami gazdasági központ kútját használták itt, de ebből a privatizáció után vita lett. Ha el­készülnek a munkákkal, akkor majd adva lesz minden közmű. Ahogy tették a Danubio Sport Kft esetében is, természetesen ked­vező feltételekkel adják a terüle­tet, adókedvezményt nyújtanak, mert a falu minden új munkahe­lyet J^fektetésnekJart. _____h. j. T öbb pénz terem a hálón Görgeteg A jónál mindig van jobb - vallja Hotyek László és Tóth Sándorné; támrendszeren termesztik a sa­vanyúságnak va­lót. Kertjükben hat sorban, majd­nem fél kilométer hosszan hálóra futtatva nő az uborka. Itt tartot­ta egyik termesz­tési bemutatóját az atádi konzerv­gyár. Termesztési fortélyok a kertben; elöl Tóth Sándorné, mögötte Motyek László fotó: bíró Mária- Négy-öt éve fog­lalkozunk uborká­val, de csak az idén állítottuk föl a tám- rendszert - mondta Hotyek László. - Az uborka biztos pénz. Jobban járok így, mintha krumplit vagy bármit vetnék, mert nem biztos, hogy azt el tu­dom adni, de az uborkát megve­szi a gyár.- Mintegy kétezer tonna kon­zervuborkát dolgozunk fel, s en­nek csak a fele, terem a gyár kör­zetében - mondta Brezovszky Bé­la, a konzervgyár termeltetési vezetője. - Vetőmaggal, újabban pedig kedvezményes csepegtető­rendszerrel és hálóval is segítjük a gazdákat. Lassan alakul ki azonban a biztos termelői háttér. A fajtákról és a termesztési tudnivalókról Aradi László tájé­koztatta a termesztőket. A tám- rendszer és a csepegtető öntözés eredményességét pedig a sorok között tekintette meg a félszáz­nál több görgetegi és környékbe­li gazda.- A csepegtetőrendszerrel a tápoldatot is kijuttatom; így oda folyik, ahová kell - mutatta a so­rok között a vékony műanyag ve­zetéket Hotyek László. - A sze­zon harmadában vagyunk, s ed­dig tizennégy-tizenöt mázsa uborkát szedtünk le. Igen jó lesz, ha megterem 30 mázsa, de ha kevesebb lesz, az is hoz pár százezer forintot.- Sok munka van az uborká­val, de szeretjük csinálni - mond­ta Tóth Sándorné, a görgetegi fel­vásárló. - Kétnaponta szedjük, még az óvodás kisunokám is se­gít. El nem unja, sőt ő látja meg legjobban, hol maradt el az apró uborka. b. m. Sárkányt reptettek Tarany Kalandossá tette a gyerekek vakációját az a tábor, ame­lyet harmadik alkalommal szervezett a művelődési ház és a gyermekjóléti szolgálat, így különleges élményben volt részük azoknak is, akik másképpen a családjukkal nem nyaralhattak. Helyben nyaralnak a taranyi gye­rekek. Ágyból kelve már reggel a művelődési háznál sorakoznak, s csak napnyugta után térnek ha­za. Mert amire iskolaévben nem jutott idő, most mindarra volt le­hetőség: gyurmázásra, dobozvár építésére. Sárkányt is eregettek, s kemény harcokban legyőzték az ellenséget. Vannak egymással versengő csapatok is: a Cápák, a Zombi nyuszik és a Sasok. S zászlót bontottak a gyermektá­borban.- Legjobb volt a szőlőtúra, igazi akadályverseny a hegyen - mond­ta Plecskó László, a Sasok vezére, aki másodikos gimnazista létére harmadszor vett részt a táborban. - Papírrókákat kerestünk a fűben, meg egy szódásszifont is össze kellett rakni. Nekünk húsz má­sodperc alatt sikerült. Papp János a rajzaira a leg­büszkébb, Kozma Gabriellának a balatoni fürdőzés tetszett a leg­jobban.- Először készítettem sárkányt; nem akart repülni, de segített a ta­nító néni - mesélte Szabó Bálint. - Az arcomat is kifestettem alkoho­los filccel az első nap; ennek nem nagyon örültek otthon. Igen nagy sikerük volt a nagy­atádi tűzoltóknak is, akik tábor­záráskor tüzes bemutatót és tré­FOTÓ: BÍRÓ MÁRIA a sasok fás vetélkedőt is tartottak a gyere­keknek.- A 42 gyereknek személyenként 500 forintba került az egyhetes tá­bor, s az önkormányzat állta a napi háromszori meleg étel költségeit - mondta Horváth Gyulámé, a műve­lődési ház vezetője. - A többi támo­gató kellékekkel, élelmiszerrel és busszal segítette a táborozókat.- Négy felnőtt ügyelt a gyere­kekre, s kézműves-foglalkozáso­kat meg versenyeket rendeztünk - mondta Kozma Lajosné, a gyer­mekjóléti szolgálat vezetője. - A gyerekek szinte haza sem akartak menni esténként; volt aki azért sírt, mert egy nappal a táborzárás előtt utazott el családjával nyaral­ni. Reméljük marad a jó hangulat­ból jövőre is, mert az idő híján meg nem valósított ötletekből is van még egy egész táborra való a tarsolyunkban. ________bíró mária Kedvükre építettek homokvárakat a táborozó taranyi kisgyerekek Felúj ítják a kis templomot SOMOGYSZOF Javításra szorul az evangélikus templom, pedig nyolc éve rendbe tették. Elvégezték a Kbazatcserét, a teljes vakolást, s most beázik az épület. A törött pala javításakor már a tavasszal kiderült, hogy a véltnél jóval nagyobb a kár.- Az egész tető cseréjére nincs pénzünk, ezt a szükségjavítást azonban el kell végezni - mondta Pálfi Istvánná, az evangélikus gyü­lekezet gondnoka. - Csaknem százezer forintba kerül így is a javí­tás, s 50 ezer forinttal támogatja az önkormányzat. A többit a 33 so­mogyszobi hívő, két budapesti és Siktu János, a gyülekezet lelkésze adta össze A napokban kezdik a munkát Molnár János csurgói mester veze­tésével az ácsok, hogy még az őszi esők előtt befejezzék. _______ilm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom