Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-07 / 157. szám

ÉRTÉKTEREMTŐ SOMOGY A Somogy Megyei Közgyűlés Melléklete Támogatott teátrum EU-nézőben a szomszédban A sikeresen zárt évad után nyá­ron sem pihennek a Csiky Ger­gely Színház művészei. Az el­múlt évhez hasonlóan - mintegy 10 éves szünet után - ismét ját­szanak a bogiári Kápolna-dom­bon. A megyei önkormányzat a jelenlegi mostoha körülmények ellenére is fontosnak tarja, hogy a Bogiári Nyári Színház fogad­hassa a kultúrabarátokat, mivel a Balaton déli partján ez az egyedüli ilyen jellegű program a színházkedvelőknek. Somogy megye a kőszínházi előadások támogatása mellett a Bogiári Nyári Színházhoz is hoz­zájárult. Tavaly egymillió forin­tot adott a megyei önkormány­zat az előadások színreviteléhez. Az idén a költségvetésbe beépí­tett egymillió forint mellé nor­matív alapon 700 ezer forint ki­egészítéssel Somogy Megye Közgyűlésének támogatása már 1,7 millió forintot jelent a nyári programok megvalósításához. Ebben az évben a tavalyi nagy sikernek köszönhetően jú­lius 14-15-én és 21-22-én mutat­ják be Alex Koenigsmark Suso­gó ligetek című darabját. Július 28-án lesz a premierje Ivan Kusan Galóca című művének, amelyet július 29-én és augusz­tus 3-4-5-én is láthatnak az ér­deklődők. A Kaposvári Csiky Gergely Színház vezetése a költ­ségekhez szükséges teljes ösz- szeg előteremtése érdekében több pályázatot nyújtott be, fo­lyamatosan keresi a szponzoro­kat, abban bízva, hogy sokuk­nak fontos, hogy Somogy- országban a nyár folyamán is színházi élményhez juthassa­nak a kultúrabarátok. ■ Folyóirat-olvasó a megyeházán A megyei és városi könyvtár át­építése miatt sem kell lemon­daniuk kedvenc újságjaik bön­gészéséről az olvasóknak. Az építkezés idejére ugyanis a me­gyeháza földszinti kisterme ad ideiglenes otthont a folyóirat­olvasó részlegnek. A könyvtár munkatársai 9-től 16 óráig vár­ják az olvasni vágyókat. Ludwig Rader: M-indenkinek a saját útját kell járnia Ludwig Rader, a tartomány brüsszeli irodájának vezetője Somogy megye önkormányza­ti és területfejlesztési szakem­berei nemrég az ausztriai Stá­jer tartományban jártak tanul­mányúton. Az Európai Uniós csatlakozásra felkészítő Phare-programban résztvevők tanulmányozták az ottani közigazgatást, tájékozódtak a kamara tevékenységéről, a gazdasági befektetésekről, meglátogattak egy ipari par­kot és idegenforgalmi prakti­kákkal is ismerkedtek. Grazban Ludwig Rader, a tarto­mány brüsszeli irodájának ve­zetője fogadta a küldöttséget. Az Európai Unió székhelyén dolgozó diplomatát arról kér­deztük, miként látja hazánk csatlakozási előké­születeit, mivel segíthetik ezt a folyamatot, és mit lenne ajánlatos elkerülnünk, tanulva más orszá­gok például az öt éve EU-tagország, Ausztria téve­déseiből.- Az a legfontosabb, hogy a változások ne kény­szer hatására, hanem oly módon jöjjenek létre, hogy az emberek magukénak érezzék. A szerke­zed struktúrák mindenhol másként működnek, a cél ezek összehangolása, a fennálló különbségek megszüntetése.- A magyarországi régiók több megye együttmű­ködésére alapulnak, Szakemberek szerint hosszú folyamat lesz, amíg együvé tartozónak is érzik ma­gukat. Ön is így látja?- Mivel a magyarországi megyék több évszáza­dos történelmi múltra tekintenek vissza, a magya­roknak megoldást kell találni arra, hogy a csatlako­zással együtt járó változások önkéntes belátáson, szabad választás alapján menjenek végbe.- Ausztriának okozott ez gondot a felkészülés során?- Mi nem változtattuk meg a saját struktúrán­kat, hanem új együttműködési formákat hoz­tunk létre. Ilyen az interregionális kapcsolat, amely jó lehetőségeket kínál arra, hogy össze­fogja a különböző területeket. Az Európai Unió­nak teljesen mindegy a szervezeti forma, a lé­nyeg az, hogy minden helyi szervezet részt ve­gyen ezekben, a kamarák és a civil szervezetek is. Az Európai Unió csak az eredményeket írja elő, az ehhez vezető folyamatot nem.- Nemrég Magyarországon, Pécsen járt. Mi­lyen tapasztalatokat szerzett a felkészüléssel, a tervezett régiókkal kapcsolatosan ?- Négy évvel ezelőtt voltam először Pécsett. Ak­kor az embereket egyáltalán nem érdekelte az Eu­rópai Unió. Azóta jelentősen megnőtt az érdeklő­dés. Komoly szándék mutatkozik arra, hogy végbe­menjen az Éurópai Unióhoz való csatlakozás. A szervezeti struktúrákkal kapcsolatos ellentétes vé­leményeket, vifákat is ismerem. Ez is csak azt tá­masztja alá, hogy a kérdés mennyire foglalkoztatja az embereket. Ezzel kapcsolatosan azt mondha­tom: az a régiós forma a legjobb, amelyet az embe­rek többsége támogat. Az európai integráció legna­gyobb problémája, hogy az emberek nem tekintik magukénak. Ez nem csak Magyarországon okoz gondot. A vonakodás oka megítélésem szerint az, hogy az ötletet ugyan senki nem tartja rossznak, de úgy érzik, Brüsszelben határozzák meg, hogy mit tegyenek. Nálunk az eltelt öt évben is változó, hul­lámzó volt ez a kettős érzés. Minden régió keresett magának olyan pontokat, amellyel kitörhet az Eu­rópai Unióból és a saját útját járhatja.- Ausztria, s azon belül a Stájer tartomány miben tud segíteni a csatlakozási folyamatban a dél-dunántúli régiónak?- Szívesen segítünk a felkészülésben, de tudni kell, hogy a gyakorlati megvalósításban minden­kinek a saját útját kell járnia. Nem szabad arra várni, hogy majd egy kívülről jövő segítség min­denre megoldást ad. Lehet tanulni az előttünk járók hibáiból, de az igazi, a maradandó tudás az lesz, amit saját magunk is megtapasztalunk. A legfontosabb, hogy mindenki a maga jól körül­határolt felelősségi körében dolgozzon és betart­sák az adott szabályokat.- Miért tartja fontosnak a személyes jelenlétet az unió központjában?- Azért, mert így azonnal értesülünk a változá­sokról, az új határozatokról, tervekről és reagálha­tunk rájuk. Csak így tudjuk hatékonyan képviselni az érdekeinket. Személyes jelenlét nélkül sokkal lassúbb és kevésbé hatékony a változás, amely szükséges az európai integrációhoz.- Vonatkozik ez a csatlakozásra váró orszá­gokra is ?- Mindenképpen fontosnak tartom, hogy leg­alább régió szinten legyenek magyar megfigyelők Brüsszelben. Ezért is ajánlottam a Somogy megyei delegáció vezetőjének, hogy szeptemberben egy hónapra Brüsszelben szívesen fogadok egy küldöt­tet, aki személyesen tájékozódhat az ottani mun­káról. A Brüsszelben szerzett tapasztalatok renge- teg segítséget nyújthatnak a felkészülésben. ■ Somogyi Hírlap - 2000. július 7 Polgármesterek: egymástól tanulnak A települések közötti kistér­ségi együttműködés hatéko­nyabb formáját jelentő pol­gármesteri gyűlések orszá­gosan is egyedülállóak. Si­kerüket jelzi, hogy más me­gyékből is érdeklődnek a so­mogyi kezdeményezés iránt.- Tavaly áprilisban a pályázatokra való közös felkészítés során a me­gyei közgyűlés elnökének kezde­ményezésére vetődött fel a polgár- mesteri gyűlések megalakításának ötlete, arra gondolva, hogy a szom­szédsági együttműködés elősegít­heti a polgármesterek és az önkor­mányzatok feladatainak eredmé­nyesebb ellátását - mondta Benkes László Mesztegnyő polgármestere.- Egymással összefogva integrál­hatjuk a szellemi és gazdasági erő­forrásokat, sikeresebben léphe­tünk fel a pályázatok benyújtása­kor. Fontosak a tapasztalatcserék, ahol meg tudjuk beszélni az aktuá­lis gondokat. A két marcali környé­ki körzet polgármesterei negyed­évente rendszeresen összejönnek. Barátságok is szövődtek köztünk, decemberben már a családtagok­kal együtt búcsúztatjuk az óévet. Somogybán 14 polgármesteri gyűlés működik, a környék 15-20 polgármesterének részvételével. Néhány polgármester kettő, illetve három gyűlésnek is tagja kívánt len­ni. Az üléseket mindig máshol tart­ják, így a szomszéd falvakat is job­ban megismerik. A megyei közgyű­lés gyűlésenként ötvenezer forinttal járul hozzá a szervezéshez, ebből fizetik a meghívott szakértők, elő­adók tiszteletdíját. A megyei önkor­mányzat a települési kapcsolatok referensének irányításával, 13 koor­dinátor közreműködésével tart kap­csolatot a településekkel. Somogyi Magyar József Somogysámson polgármestere úgy tartja, a gyűléseken közelebb kerülnek egymáshoz a polgármes­terek, a hivatalos fórumokon ugyanis nem minden kérdést lehet megvitatni. Itt olyan témákat vá­lasztanak, amely közvetlenül érinti őket, s a hallottakat a hétköznapi munkában tudják hasznosítani. Könnyebben találják meg a megol­dásokat és hasznos ötleteket szerez­nek a többi polgármestertől. Farkas László vörsi polgármester szerint is nagy szükség volt a pol­gármesteri gyűlések létrehozására. A kisebb településeken nincs szak- apparátus a polgármesteri hivata­lokban, a pályázatok elkészítése is bonyolult feladat. A polgármesteri gyűléseken tartott szakmai felkészí­tések egyik eredménye, hogy a ko­rábbival ellentétben a térség egyet­len pályázatát sem utasították el for­mai okok miatt és számos kistérség jutott pályázati pénzhez.- A közös megbeszéléseken kü­lönösen a kezdő polgármesterek profitálnak sokat. Itt megtanulják, hogyan lehet egy ülést levezetni, a kezdeti izgalmakat legyűrve bát­rabban tudnak fellépni a különféle rendezvényeken. Mernek kérdezni egymástól, főleg az idősebb társa­iktól. Az előadókkal is közvetle­nebb kapcsolat alakul ki, mint egy több száz fős teremben. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke a kistérségi ülé­sek több mint kétharmadán részt vett. Mind mondta, bízik benne, hogy az önkéntesen, szomszédsá­gi alapon szerveződött polgármes­teri gyűlések az önkormányzati együttműködés kulcsszereplői lesznek. Megtalálják azokat a kere­teket, amelyek biztosítják a polgá- rok szolgálatát. ______________■ G ázfejlesztés takaréklángon A gázszolgáltatásról szóló törvény felülvizsgálatát kérte a megyei önkormány­zat elnöke a Gazdasági Mi­nisztériumtól. Somogy megye 244 településéből 120 rendelkezik vezetékes föld- gázellátással. A térség gazdasági fejlesztése, népességmegtartó ké­pességének javítása és az itt élő la­kosság jobb ellátása érdekében fontos, hogy a jövőben is folyta­tódjon a hálózat bővítése. A kis te­lepülések lakossága azonban nem képes fizetni az egyre növekvő há­lózatfejlesztési hozzájárulást. Ezért a megyei önkormányzat szükségesnek tartja a hálózatfej­lesztési hozzájárulás rendszeré­nek felülvizsgálatát. Át kellene gondolni azt is, hogy a gazdasági­lag elmaradott térségekben mi­lyen központi kedvezményekkel lehetne segíteni a gázhálózat épí­tését a lakossági, a kommunális és a vállalkozói szférában. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke szerint meg kel­lene vizsgálni annak a lehetőséget, hogy a települési önkormányza­tok - az intézményeik után fizeten­dő hálózatfejlesztési hozzájárulás mértékében - kompenzációt kap­janak a szolgáltatótól, például részvényjuttatás formájában. A Somogy Megyei Önkormányzat elnöke - felterjesztési jogával élve - levélben kérte dr. Matolcsy György gazdasági miniszter közre­működését a gázszolgáltatásról szóló törvény és a hozzá kapcso­lódó jogszabályok módosítása ér­dekében. Hónig Péter, a Gazdasági Mi­nisztérium helyettes államtitkára tájékoztatása szerint megkezdték a gázszolgáltatásról szóló törvény­nek az EU irányelvekkel össz­hangban történő módosítását. En­nek keretében a megyei közgyűlés elnökének törvénymódosítási ja­vaslatát is megvizsgálja a Gazda- sági Minisztérium. ___________■ V izit az intézményekben A megyei önkormányzat ciklusprogramjá­ban kiemelt feladatként szerepel a térségi szolgáltatásfejlesztési tevékenység. E kötele­zettségének a megye döntően a 47 - külön­böző ágazatokhoz tartozó - in­tézményének a működtetésével tesz eleget. Ezek egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, okta­tási és közművelődési intézmé­nyek. A foglalkoztatottak száma meghaladja az ötezer főt, az ellá­tottak, a szolgáltatást igénybe ve­vők több tízezren vannak. Ezzel a megyei önkormányzat a legna­gyobb foglalkoztatónak számít. Egyes településeken a megyei intézmény szinte az egyetlen munkahely. Ugyanakkor tudni kell, hogy mindez nagyon sokba ke­rül, a megyei önkormányzat költségvetés­ének több, mint 80%-át fordítja intézmény- fenntartásra. Kölcsönös megyei és települési érdek, hogy a térségi humán szolgáltatások tovább­ra is jó színvonalon és minél hatékonyabban működjenek. A közgyűlés elnöke személye­sen és közvetlenül kíván meggyőződni az intézmények helyzetéről, ezért - külön program szerint - valamennyit végiglátogat­ja. Az elmúlt hetekben 15 helyen járt és szer­zett személyes benyomásokat. Marcaliban, a Hétszínvirág Álta­lános Iskolában és a fonyódligeti tá­borban 20 éves, a nagyszakácsi gyermekotthonban 30 éves jubileu­mát ünnepelte az intézmény, ame­lyet zászló és címeradományozás tett emlékezetessé. A látogatások különösen az újonnan átvett balatonboglári és siófoki intézmények számára vol­tak értékesek, mert ezt a velük való törődés, együttgondolkodás megnyilvánulásának te­kintették. Mindkét részről egyetértés van ab­ban, hogy a személyes benyomások, tapasz­talatok sokat segíthetnek a fenntartói felada­tok eredményesebb ellátásában. A korszerű ellátás, gondoskodás nagyon sokba kerül. Például a megyei önkormányzatnak párhu­zamosan kell működtetni a - törvény által előírt létszámra csökkentett - volt nevelőott­honokat és a korszerű családias lakásottho­nokat. Ehhez azonban az államtól nem jár több normatíva és az egyre drágább létesítés költségeihez is hozzá kell járulnia a megyei önkormányzatnak. A fogyatékosokat ellátó oktatási intézmé­nyekben megfigyelhető a fogyatékos tanulók számarányának folyamatos emelkedése, a normál általános iskolai populáció létszámá­nak csökkenése. Ebből adódóan a fogyaté­kos intézmények zsúfoltak, magas létszámú tanulócsoportokban folyik az oktatás. A jövő évi tervezésnél ennek figyelembe vételével kell a személyi és tárgyi feltételeket kialakíta­ni, és a jogszabályi előírásokhoz közelíteni. Az intézményhálózat racionálisabb mű­ködtetése bizonyos átszervezéseket, finomí­tásokat is szükségessé tesz. Erre vonatkozó­an hozott döntést legutóbbi ülésén a megyei közgyűlés. A konkrét tennivalók, lépések megbeszélése, egyeztetése is témája volt és lesz az intézménylátogatásoknak, amelyek a második félévben is folytatódnak. DR. RIEZ FERENC főosztályvezető Az intézmény fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából a megyei közgyűlés elnöke Somogy megye gipszből készült domború címerét ajándékozta a Nagyszakácsi Gyermekotthonnak. A képen dr. Gyenesei István és az otthon lakói közösen leplezik le a domborművet. Balról Szászfalvi László ország- gyűlési képviselő FOTÓ: KOVÁCS TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom