Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-07 / 157. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I T A J A K 2000. Július 7„ Péntek Hírek DERZSI KAPU. A testvérkap­csolatuk tiszteletére székelyka­put állítanak fel Darányban. A kapu a Dráva menti nagyközség erdélyi testvérfalujából érkezik, és a falunapon állítják fel, amelyre a testvértelepülés - Székelyderzs - küldöttei is hiva­talosak. APAD A DRÁVA. Végig ala csony a vízállás a Dráva somogyi szakaszán. Őrtilosnál a korábbi napokhoz hasonlóan tegnap is mínusz 100 centiméter volt a víz­magasság, Barcsnál jelenleg mí­nusz 19 centiméter, és tovább apad. Ugyanakkor Drávasza- bolcsnál árad a folyó, itt a vízma­gasság meghaladja az egy métert. A víz hőmérséklete mind a somo­gyi, mind a baranyai szakaszon elérte a 20-22 fokot. TÖBB KAMION. Növekszik a kamionforgalom a barcsi határ­átkelőn, az utóbbi hónapokban már a tavalyinak a másfélszere­sét is elérte. A korábbi években a napi csúcs 80-100 teherautó volt, az elmúlt hónapban ugyan­akkor átlagosan 130-150 kamion gördült át a barcsi határon. Ösz- szesen 3167 tehergépkocsi for­dult meg itt júniusban. HÁROMFÉLE FALUCÍMER. Készül Drávatamási falucímere, sőt annak egyszerre három vál­tozata is. Az önkormányzat szándéka szerint mindhárom fa­lucímert közszemlére bocsátják, és amelyik leginkább megnyeri a helybeliek tetszését, azt vá­lasztja majd jelképéül a Dráva parti kistelepülés. ROMAISMERET. A kisebbségi önkormányzat kezdeményezte, az iskola pedig partner benne, hogy a cigány kultúra és törté­nelem oktatása is bekerülhetett a tananyagba Babócsán. Megfe­lelő szakember segítségével fa­kultáción tanulhatnak a diákok a cigányságról. A 280 iskolás több mint fele cigány Babócsán. Oldalszerkesztő NAGY LÁSZLÓ Szigorú az év motorosrendőre Illés János rendőr törzs- őrmestert választották idén Barcson az év rendőrévé. A fiatalem­ber 1991 óta dolgozik a kapitányság közlekedé­si alosztályán. Koráb­ban vegyianyagot gyár­tott a Kemikál barcsi üzemében. Barcs- Sosem állt messze tőlem az egyenruha - mondja. - Családta­gok, barátok fordul­tak meg a testületben, jól ismertem a rend­őröket. Láttam, hogy jó csapat, és mindig szívesen tartoztam volna közéjük. Már akkor próbálkoztam a kapitányságon, ami­kor leszereltem a ha­tárőrségtől. Azonban akkor még nem volt üresedés. Hogy Illés János. Született 1967. május 3-án Szi­getvárán. Az 505. számú szakmunkásképző intézetben szerzett vegyianyaggyártó szak­mát Barcson. 1991-től rendőr. Nős, egy ki­lencéves kislánya van. érdemes volt várnia, azt a most kapott cím is bizonyítja.- Az eredményességemért kaptam, pedig csak akkor büntetek, amikor muszáj - mondja. - Szigorú vagyok, de igyekszem igazságos ma­radni. A kifogások nem hatnak meg, mert akit elütnek, annak tökmindegy, hogy a sofőrnek éppen nem volt pénze fékbetétre, vagy téli gu­mikra. Úgy gondolom: a közlekedés nem kényszer, csupán lehetőség. Nincs jó véleménnyel a barcsi közlekedők­ről: - A vezetési morál rossz, a legtöbb barcsi megszokásból vezet, ezért egy-egy táblacseré­nél nem ritka a baleset. Türelmetlenek, nem képesek elviselni a helyismeret nélkül érkező horvátokat, akik lassabban mennek járműve­ikkel. Az autók állapota azonban lassacskán javul a városban. A rendőr tapasztalata szerint a város legveszélyesebb területe a főutca, de egyre inkább felzárkózik a refor­mátus templom melletti útkereszteződés is. A sportcsarnoknál pedig a magasra nőtt sö­vény miatt fordulnak elő balesetek. Somogybán tavaly mindössze négy körfor­galmi kereszteződés létezett, ebből három Bar­cson épült. Ezekről egyértelműen jó véle­ménnyel van a rend őre. - Nagyobb az áteresz­tőképességük, hatékonyabbak, még akkor is, ha sokan nem tudják használni. Illés János motorral és kocsival egyaránt járőrözik. Mint mondja: az előbbit jobban sze­reti, mert gyorsabb, mozgékonyabb. Volt már része motoros üldözésben is.- Csokonyavisontán egy autó megpróbált elmenekülni előlünk. Mi persze elkaptuk, mert azt hittük, hogy valami komoly bűncse­lekmény van a rovásán. Kiderült, hogy csak azért menekült, mert nem volt becsatolva a biztonsági öve. Sikerek az erdő mélyén Barcsi siker született idén az er­désztanulók valamennyi orszá­gos versenyén. A szakmai verse­nyen Kollár Gábor ért el első he­lyezést, Szerecz Gergely harma­dik helyen végzett, a sokoldalú­sági versenyen pedig Grosics Ákos lett második. Elhozták még a barcsi erdésztanulók a 4. a 6. és a 9. helyezést is.- Béda-Karapancsa közelében éltem, s a természetvédelmi te­rület közelsége meghatározó volt a pályaválasztásnál. Tet­szett az erdésszakma, de a kato­nai pálya is érdekelt. Végülis azért választottam Barcsot, mert a somogyi erdők szebbek, mint a szegedi homok - mondta Kol­lár Gábor, aki Hercegszántóról érkezett Barcsra. Az országos^ első helyezést elért fiatalembert már tavaly fel­vették a soproni egyetem erdő­mérnöki szakára. - Az egyete­met követően azonban még egy iskolát szeretnék elvégezni, ahol menedzserismereteket és számí­tástechnikát tanulhatok. E kettő nélkül - úgy látom - nemigen boldogulhatok a szak­mámban sem. Szíve­sen maradtam volna erdésztechnikus, azon­ban szinte biztos, hogy nem találnék munkát. Tulajdonképpen azért tanulok tovább, hogy legyen állásom. Grosics Ákos az er­dészek sokoldalúsági versenyén ért el orszá­gos második helyezést:- Gábor elméletben termelte ki a fát, és elméletben ültette újra a helyét, nekem pedig mindezt a gyakorlatban kellett végrehajta­nom - mondja. - Bemutatnom, hogy tudok bánni a motorfű­résszel, tudom kezelni a térké­pet, meg tudom határozni az er­dőtípusokat és becsülni az erdő­záródást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy mennyi nap süt be az erdő­be. Mindezt természe­tesen időre. A fiatalember - aki egyébként unokaöccse a sokszoros válogatott kapusnak - a szakmai siker ellenére pályael­hagyásra készül. - Az agráregyetemre jelent­keztem. Hiába érdekel az erdő, a technikusok megbecsültsége el­ijesztett ettől a szak­mától. Nyolcadikos fejjel na­gyon tetszett az erdészi pálya, de ma már azt is látom, hogy megélni sajnos nem könnyű be­lőle. ■ Kiskamaszok kiállítása Nem sok 9-10 éves gyerek dicse­kedhet azzal, hogy kiállítása nyílt. A barcsi művészeti iskola grafika tagozatosai azonban elmondhat­ják már magukról. A munkáik nemrég a művelődési házban vol­tak láthatóak, most pedig a Dráva Múzeumban nyílt belőlük kiállí­tás. Tavaly szeptember óta létezik ez a tagozat, Í7 diákkal. Hetente két alkalommal, délutánonként rajzolnak a zömmel harmadikos és ötödikes gyerekek.- Ezek az ideális arányok - mondja Pressingné Asztalos Má­ria, a tagozat vezetője. - Ezeket a technikákat egy harminc fős osz­tályban nehéz lenne megvalósíta­ni. A grafikára a kis létszám és nagy anyagigény a jellemző. Az órákon kréta-, tempera-, ceruza­rajzok születnek, monotípia, montázs és kollázs készül. Jövőre már a lino is bekerül a tantervbe. A gyerekek szeretik, a szülők is csak akkor morgolódnak, ami­kor foglalkozás után meglátják a szülöttjük ruháit. A hatodikos Mercz Tamás Szülőkből jár be a foglalkozásokra.- Kicsit megterhelő a heti két­szeri bejárás, de én választottam és megéri - mondja a fiatalember. Szomszédja, Horváth Zita már jó­val közelebbről érkezett, ő a bar­csi Deák Ferenc általános iskola ötödikese. Elmondja: azért tanul ilyen lelkesen rajzolni, mert már ennyi idősen tudja: rajztanár sze­retne lenni. Tamás is bólogat, bár mint kiderül, ő még nem döntötte el, hogy a rajz vagy a zene érde­kelje jobban.- Nagyon jó csapat jött össze, tehetséges mindegyik gyerek - dicséri a tanítványait a pedagó­gus. Nem a levegőbe beszél, a munkájuk is bizonyíték erre. Leg­utóbb a XXI. század gyermeke cí­mű pályázaton nyert az egyik ta­gozatos diák. Kamizs Viktória ki­emelt első díjat kapott egy általa készített monotípiáért. ________■ R OMA NAP ÚTAVATÓVAL. Roma napot tartottak Babócsán, s en­nek keretében átadták azt az utat, amelyet a kisebbség a Soros Ala­pítvány támogatásával épített. Az útavatást foci, táncbemutató és karatebemutató követte, majd este hagyományőrző együttesek fellé­pésével folytatódott a program, ahol marcali, barcsi, nagyatádi és taranyi csoportok léptek fel.__________________foto: béres ferencné T ábor a zenészpalántáknak Homokszentgyörgy Népzenei tábort szerveztek öt falu gyerekeinek Homokszentgyör- gyön. Az öt napos táborba mint­egy harminc kisiskolás jött el Ladról, Patosfáról, Szülőkből, Kálmáncsáról és természetesen Homokszentgyörgyről. A zenész­palánták a falu parkjában sátoroz­tak, ahol Béresné Simon Erika ének-zene szakos pedagógus és Tóth Ferenc zenetanár szakmai irá­nyítása mellett muzsikáltak dél­előttönként. Az öt nap során a leg­többet a citera szólt, hiszen a ho- mokszentgyörgyi iskolásoknak eredményes citerazenekaruk mű­ködik. Akit ez a hangszer kevésbé érdekelt, az furulyázhatott és a szintetizátoros muzsikálást is ki­próbálhatta. Zenei tábor lévén minden reggel trombitaszóra éb­redtek a gyerekek. A foglalkozások után természetesen játék, vetélke­dők és kirándulások várták őket. A szuloki strandon fürödtek, kerék­párversenyt tartottak, esténként pedig közös muzsikálás és népdal­éneklés zárta a napot. A tábort a nagycsaládosok ho- mokszentgyörgyi egyesülete szer­vezte és támogatták az önkormány­zatok, valamint a barcsi Vikár Béla Zeneiskola. Tóth Györgyné, a szent- györgyi egyesület elnöke elmond­ta: ezt az öt napot tulajdonképpen főpróbának szánták. Azzal, hogy ha jól sikerül, jövőre nagyobb sza­bású tábort szerveznek. - A kezde­ményezés sikerét bizonyítja, hogy a gyerekek haza sem akartak men­ni táborbontáskor. Jövőre tehát vár­hatóan újból meg kell rendeznünk, és ekkor már remélhetőleg tíz na- pig fog tartani. _______________■ A tudomány a csibefarm sikerének titka Szulokban 24 ezer növen­dékpár csirkét, a Barcs és So- mogytarnóca közötti telepen pedig ötezer tojót és te- nyészkakast nevel Keszeg Ti­bor és családja. 16 éve kezd­tek bele a csirkeüzletbe, s mára országosan is elismert baromfitartókká váltak. Keszegék összesen 3200 négyzet- méteren nevelnek csirkéket. Szulokba - ahol az előnevelést vég­zik - Franciaországból, repülőn ér­kezik a naposcsibe. Itt készítik fel a szárnyasokat, hogy a 18. héttől a legjobb formát mutassák.- Ahhoz, hogy időben elkezdje­nek tojni és minél tovább jó tojók maradjanak, nagy odafigyelésre van szükség - így Keszeg Tibor. - Minden fajtának eltérő a tartás­technológiája, azonban a lényeg mindegyiknél ugyanaz: precízen kell adagolni a takarmányt és a fényt. Ez utóbbit azért, mert a tyúk a fény hatására kezd el tojni. Grammra adagoljuk az ennivalót, és hetente mérjük az állományt. Az etetőrendszert úgy kellett kiala­kítani, hogy a tyúk és a kakas csak a maga tápját érje el, ne ehessen bele a másikéba. Keszegék hozzáértését már or­szágszerte elismerik, az ország túlsó végéből is hoznak hozzájuk csibét nevelni. Nemrég a francia Shaver cég tenyésztési igazgatója járt ná­luk, és gratulált a munkájukhoz.- Ez a szakmai elismertség azon­ban a bevételekben nem igazán jelentkezik- mondta Keszeg Tibor. - Szinte muszáj a legjobbnak lenni, másként már rég tönkrementünk volna. Sok hasonló vállalkozás fel­adta már. S nem is remélhetjük, hogy a jövőben könnyebb lesz, hi­szen az EU-csatlakozással a nyuga­ti csirke is a nyakunkba szakad majd. Baromfiból Európában is többlettermelés van. A mi vállalko­zásunk számára a jövőt Kelet-Ma- gyarország jelenti. A határmenti horvát piacon is volna igény a csir­kénkre és a tojásra, azonban a bar­csi átkelőn máig nincs még állat­egészségügyi állomás. A vállalkozást a családfő kezdte, de az évek során az egész család be­kapcsolódott a baromfitartásba. A fe­leség a varrógépet tette félre a csir­kék kedvéért, a fiuk mezőgazdász­nak tanul, és a nyolcadikos lányuk is értője már a csirketenyésztésnek. Keszeg Tibornak pedig máig a mun­kája maradt a hobbija. Hároméves korában már saját tyúkot nevelt, és azóta is kedveli a szárnyasokat. Oly­annyira, hogy a baromfi mellett pi­henésképpen galambokat tart, nem is akármilyen színvonalon. ______ NAGY LÁSZLÓ Ne m csak munka, de hobbi is a csirkefarm Világot látnak az ovisok Világot lámák a barcsi óvodások. A Hársfa utcai kicsik a szennai fa­lumúzeumban, a 3. számú óvoda lakói Abaligeten jártak az elmúlt napokban. A többiek sem ülnek otthon, bejárják a várost és a kör­nyék szép kirándulóhelyeit. A 4. számú óvodában hagyományos program a vízhez szoktatás. Idén 31 gyerekkel járnak ki rendszere­sen a városi strandra. Ugyanebben az óvodában hagyománya van az erdei táborozásnak is. Három éve szerveznek Középrigócon erdei óvodát a nagycsoportosoknak. A gyerekek három napot töltenek az erdőben, s ezalatt megnézik a Drá­va Völgye Középiskola állatgyűjte­ményét és vaddisznó családot a vadasparkban, játszanak a tópar­ton. Az egyik legnagyobb élmény a kicsiknek, hogy saját kezűleg ké­szítik el az ebédnek való paprikás krumplit. _________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom