Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

Somogyi Hírlap 2000. Július 1., Szombat Barcs Hild-díjas 9. OLDAL A rang a fejlesztések jutalma Akár miniszter, akár egyszerű tu­rista, a legtöbb idelátogatónak ugyanaz a hasonlat jut eszébe Barcsról. Legutóbb két napja Torgyán József nevezte kis ék­szerdoboznak a várost. Ehhez az ékszerhez a Dráva-vidék adja a foglalatot, a városközpont szüntelen pezsgése pedig a csillogást - mondják a helybeliek. A Duna-Dráva Nemzeti Park közepén fekvő kisváros a megye legdi­namikusabban fejlődő települése. Ha­vonta átlagosan 50 ezer ember sétál vé­gig a mediterrán hangulatú üzletne­gyedben. A központból platánok és hársfák alatt vezet az út a vasútállomás­ra és a Dráva partra, ahol rövidesen megépül a hajókikötő is. A város állandóan változik: most ép­pen sétány és millenniumi park készül, üzletház emelkedik az autóbuszállomás helyén, folytatódik az otthonház-prog­ram, kerékpárút épül, s hamarosan fedél alá kerül a piac is.- Olyan kisvárossá szeretnénk alakí­tani Barcsot, ahol jól érzik magukat a la­kói, és amire büszkék lehetnek - mond­ta Feigli Ferenc polgármester. - Jó néhány feladat vár még ránk. Az egyik legfontosabb ezek közül a Hősök tere át­alakítása. Ezt a területet szeretnénk megnyitni, és összeköttetést teremteni a 68-as főút határra ve­zető szakaszához. Ha ez megtörténik, egy mindenhonnan jól megközelíthető köz­pontja lesz a város­nak. Mivel Barcs hosszú, elnyúlt tele­pülés, ezért a másik fő törekvésünk, hogy hizlaljuk a várost. A határ irányába, illetve a gimnáziumon túli területek beépítésé­vel szeretnénk széle­síteni. A külső város­részeknél a parkosí­tás és a közművesítés az első számú feladatunk. A csatorná­zottság ma még 65 százalékos, azonban úgy tudjuk: nyert a szennyvíz-pályáza­tunk, és ezzel a város csatornázatlan ré­szein is megépülhet rövidesen a háló­zat. A polgármester elmondta: minden városfejlesztő törekvésüknek egyetlen célja van: a munkahelyteremtés. Foglal­koztatást remélnek az idegenforgalom­tól, amelynek megalapozására az ökoló­giai központ, a kikötő és a Dráva-strand épül, és munkahelyeket a betelepülő vállalkozásoktól, amilyen a marcali Industrie Elektrik kft is. A cég a szabad­téri sportcentrum mellett építi meg rövi­desen félezer embernek munkát adó üzemét. Van mit behoznia Barcsnak, hiszen a többi településhez képest hatalmas hát­ránnyal indult. A határmenti teljes el­zártság után azonban rendkívül rövid idő alatt talált magára ez a település. ­Hild-érmesek somogyi klubja A somogyi városok között elsőként, 1983-ban Na­gyatád kapta meg a Hild-érmet. 1990-ben Kapos­vár, majd 1998-ban Csurgó érdemelte ki a rangos díjat. Tavaly nem adtak ki érmet. Az idén Barcs is belépett a Hild-klubba. Évente legfeljebb 4-5 telepü­lés vagy településrész érdemelheti ki az elismerést urbanisztikai szemléletével. Ebben a helyi értékek megőrzésével megvalósított esztétikus kömyezetala- kítás, a környezeti értékek közösségi megóvása is szerepel. A díjat a jelenleg Aczél Gábor elnökletével működő Magyar Urbanisztikai Társaság alapította 1968-ban az első fővárosi rendezési terv készítője emlékére. Hild János (1761 vagy 1766-1811) Bécs- ből jött Budapestre, és építészként jelentős része volt a klasszicista fővárosi városkép kialakításában. Szerencsére jók az adottságaink - mond­ja a polgármester. - Kevés városnak van folyója, s az eddig hátrányt jelentő határmentiségünk is előnyünkre van ma már. Ahhoz, hogy az átalakulás egyáltalán elkezdődhessen, kemény döntéseket kellett meghozniuk a város vezetői­nek. A dr. Németh Jenő, majd a jelenle­gi polgármester vezette döntéshozók nem egyszer konfliktusba kerültek amiatt, hogy jónéhány érték is áldoza­tul esett a változásoknak. A város mai arculatának kialakításában a tudatos tervezés mellett a szerencse is segítsé­gükre volt. Például azzal, hogy a lakás­építések során elkerülte Barcsot a pa­neles építke­zés. Szeren­csére olyan erős építő­ipara volt már a város­nak, hogy a panel nélkül is megfelelő ütemben épülhettek a lakóházak. A helyi épí­tőipari cé­gek . máig kiveszik a részüket a Feigli Ferenc városalakításból, nélkülük jóval lassúbb lehetne csak a fejlődés. Az iparosaira mindig számíthatott a vá­ros, például a Dráva Mo­dul gmk-ra, amelynek leg­utóbbi munkája az impo­záns üzletház az autóbuszállomás helyén, vagy az ipari iskolára, amelyhez többek között az otthonházak megépíté­se fűződik. A Szemere Antal-Fekete Károly vezet­te Bart kft az üzletközpont beruházója volt. - Az átla­gosnál jóval nagyobb volt az üzleti rizikója ennek a beruházásnak - emléke­zett erre Szemere Antal. - Hiszen akkor még senki sem lehetett biztos benne, hogy meddig tart és mi­lyen mértékű marad a bevásárlóturizmus. Meg sem valósulhatott volna, ha nincs összefogás, és nem áll mellénk a város, a főépítész és a barcsi ke­Fényképre kívánkozik a város A héten átvett Hild-díj a szakemberek véleményét tükrö­zi. Összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak: a barcsi polgárok véleménye megegyezik-e a szakemberekével. Elégedettek a várossal? - kérdeztük a helybelieket. Lóki Vendelné: 34 éve lakom Barcson. Itt éltem le az életem, és egyáltalán nem bántam meg, hogy nem költöztem el máshova. A település rengeteget fejlődött ezalatt az idő alatt, állíthatom, hogy előnyére. A város irányítói sokat tesznek ezért a fejlődésért. Mivel korábban hosszú éveken át magam is a tanácson dolgoztam, jól lát­tam, hogy mennyi munka van emögött az átalakulás mögött. Kozár Zsuzsa: 13 éve költöztem Ózdról Barcsra. Van összeha­sonlítási alapom, és egyértelműen Barcs javára billen a mérleg. Ha­sonlóan jó a véleményük az Ózdról érkező rokonoknak és ismerő­söknek is, mindig elismeréssel szólnak a városról. Tetszik, hogy vi­rágos, gondozott, sok a szép épület. A város egy-egy szebb pontján járva még ma is eszembe jut: ezt le kellene fényképezni. Ami vi­szont kevésbé tetszik, az a nagy tömeg. Bevásárló napokon a sok horvát miatt szinte mozdulni sem lehet Barcson. Varga Károlyné: Az egyedüli gond ezzel a várossal, hogy kevés a munka. Ha kicsivel több lenne, igazán jól éreznék magukat itt a barcsiak, s szebbnek látnák a városukat is. A település egyébként egyre szépül, én leginkább annak örülök, hogy mindig virágosak, gondozottak a közterei. Dörner Lajos: Az én véleményem az, hogy megérdemelte a vá­ros a Hild-díjat. Az a legfontosabb, hogy ez. a város nem is akar másnak tűnni, mint ami: egy kedves kisvárosnak. Lényeges, hogy a település elnyújtott szerkezete ellenére aránylag jól megközelít­hető minden intézmény. Úgy vannak szétosztva, hogy minden vá­roslakó számára könnyen megközelíthetők legyenek. Lőrincz Istvánné: 15 éve kerültem ide az Alföldről. Akkor a vá­ros tisztasága és a rengeteg virág fogott meg. Ez még ma is igaz, bár néha úgy érzem: mindez nem feltétlenül a barcsiakért, sokkal in­kább az ideérkező horvátok miatt van így. Azt tapasztalom, hogy amióta kevesebb horvát jön, a város gondozatlanabb. Építészetileg megérdemelte Barcs a díjat, bár kicsit eklektikus a városkép, az egyes részei között kicsivel több harmónia is elkelne. A városhoz ma már hozzátartozik a rengeteg üzlet. Azonban bosszantó, hogy a nagy számuk ellenére csak az vehető meg bennük, amire a hor- vátoknak szüksége lehet. Nincs például jól ellátott könyvesboltja a városnak, és szolgáltatásokból is hiány van. Dallos József: 17 éve lakom itt, és örülök, hogy egyáltalán meg­élek. Nem sok időm van gyönyörködni az utcákban. Ha néha még­is jut idő sétálni, akkor a családdal a sétálóutca felé vesszük az irányt. Ez a leghangulatosabb része számunkra a városnak. Ami sokkal lényegesebb: a fontosabb intézmények jól vannak elosztva a településen belül, könnyen megközelíthetőek. A város ellátottsá­ga is megfelelő, nagy a választék az üzletekben. Csak a szolgáltató szférában van még mit javítani. ____________________________■ — 1 0 éve azon dolgozunk, hogy minden vevőnk elégedett legyen termékeinkkel és szolgáltatásainkkal Köszönjük bizalmukat aminek segítségévei a DRAVA TEJ Kft maradt Somogy egyetlen tejfeldolgozó üzeme. Mára már az egész országban ismerik és megszerették termékeinket, melyek kiállításokon és versenyeken is a legjobb díjakat hozzák el. Továbbra is keressenek bennünket a boltok polcain ... KÍVÁLLÖ MINŐSÉGŰ fcUEirnaszER 2000 ^GOSSAJT CSERMAJOR Jtranyolífevér f 'MivM: mEHSam■ Épül a Dráva kikötő is Jól illeszkedik a városképhez a három új beruházás Gyorsan változik a város képe az idén is. Három olyan nagyberuházás kez­dődik szinte egyidőben, amelyik hatással van a te­lepülés arculatára. Aránylag jól illenek a városkép­be a most kezdődő, illetve ter­vezett nagyberuházások - mondta Bánkúd Melitta, Barcs új főépítésze. - Az ökológiai központ épülete és létesítmé­nyei harmonizálnak a város­rész többi épületével. Az egyet­len gond talán csak az, hogy a létesítménynek kicsit szűk lesz az a terület, amelyre építik. Nem lesz igazán tere. Szintén a közeljövő beruhá­zása a drávai kikötőépítés. - A hajókikötő szerves része kell legyen minden folyóparti vá­rosnak, így Barcsnak is szüksé­ge van erre. Jó tervek alapján szép létesítménnyel gazdago­dik a város, amikor a kikötő el­készül - vélekedett a főépítész. Hamarosan üzemépítés is elkezdődik a településen. A szabadtéri sportcentrum szom­szédságában zöld területen emelkedik majd az Industrie Elektrik kft üzeme. - Földszin­tes épület lesz, tehát a tájba jól illeszkedik majd - mondja a fő­építész.- Magastetővel készül, ami szintén erény. Megfelelő anya­gok használatával tovább javít­hatnak az összképen. Ennél a beruházásnál sok múlik azon is, hogy az üzem körül nagy parkot alakítsanak ki, és a meg­felelő nagyságú védősávokról sem szabad elfeledkezni. N.L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom