Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-25 / 172. szám

8. oldal - Somogyi Hírlap GAZ D A S Á G I TÜKÖR 2000. Július 25., Kedd Mii RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. július 24.) Borsodchem 9 250 Ft fi Fotex 309 Ft ú Matáv 1960 Ft fi Mól 3850 Ft fi OTP 15170 Ft fi Rába 2 205 Ft 8 Richter 14 400 Ft fi Zalakerámia 2 750 Ft ___Q BUX: 8567,89 +1,11% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.28. hét Termény USO/t Áralakulás Tendencia Búza 98 Csökkenő Lanyha FOB francia kikötö Kukorica 77-78 Csökkenő Csökkenő FOS Mexikóiöböl Tak.-árpa 101 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 400 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikőtó Szójadara 187 Mérséklődő Ingadozó 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 423,10 ' Cseh korona 7,32 Euró 260,32 Német márka 133,10 Osztrák schilling 18,92 Lengyel zloty 64,87 Svájci frank 167,40 Szlovák korona 6,13 USA-dollár 278,63 Erősödött < 1 forint Elenyésző forgalom mellett egész nap a sáv legalján, illetve annak közvetlen közelében áll­tak a jegyzések a bankközi devizapiacon hétfőn. A forint sávon belüli helyzete így 0,02- 0,03 százalékkal javult a pénte­ki záráshoz képest, üzletkötésre azonban alig került sor. A piaci szereplők csak a hét utolsó nap­jaiban várnak kisebb forga­lomélénkülést a napok óta pangó nyári üzletmenethez képest, a hóvégi energia-import­számlák devizaszükséglete ugyanis valószínűleg kisebb forintgyengülést okoz. A hétfői zárásban érvényes 278,35/45 forintos dollár, illetve 259,70/88 forintos euró jegyzések mege­gyeztek a jegybank adót időpontban érvényes - vételi árfolyamjegyzéseivel. _______■ D rágább lesz ősztől a tej A fogyasztás várhatóan nem csökken A sertés- és a baromfihús után ősztől a tej is drágul. A termelők literenként három fo­rinttal többet kapnak a feldolgozóktól, de hogy a fogyasztók mennyivel fizetnek majd többet a tejért a boltokban, az elsősorban a kereskedőkön múlik. A Tej Terméktanács szakemberei mindenesetre nem tartanak a forgalom visszaesésétől. Budapest Botos Károly, a terméktanács gazdasági tanács­adója lapunknak elmondta: az elmúlt hónapok­ban mintegy 10-15 százalékkal emelkedtek a tej­termelők költségei, ezen belül is a legjelentősebb mértékben - harminc százalékkal - a takarmány­költségek drágultak. A gazdálkodók a többletrá­fordítást teljes egészében nem tudják elismertetni a feldolgozókkal, de a felvásárlási ár legalább öt- százalékos növelését mindenképpen szükségsze­rűnek tartják. így ősztől három forinttal emelke­dik a tej termelői ára. Az áremelés nem egységesen, hanem diffe­renciáltan jelenik meg a fogyasztói árban, tehát a kereskedőkön múlik, hogy milyen mértékben emelik az árakat. Ez boltonként eltérő lehet. A terméktanács képviselője nem tart attól, hogy a drágulás miatt visszaesik a tejfogyasztás, ugyanis - mutatott rá a szakember - az alapvető fogyasztási cikkek árrugalmassága viszonylag alacsony. Magyarán ez azt jelenti, hogy akkor sem ugrik meg a fogyasztás, ha csökken az ár, illetve az emberek nem fognak kevesebbet vásá­rolni, ha drágul a termék. Botos egyetért azzal, hogy az elkövetkező években növelni kell az egy főre jutó tejfogyasz­tást, de nem azon az áron, hogy olcsóbban kí­nálják, mert abba a termelők tönkremennek. A friss tej nettó átadási ára jelenleg 82-92 fo­rint, a tartós tejé 102-108 forint, ugyanennek a fogyasztói ára 95-108, illetve 120-140 forint. A tejfeldolgozók szerint a költségek emelkedése miatt a fogyasztói árak emelkedése jövőre el­érheti a 15-20 százalékot is. u. o. Kevés pénz jut az erdőkre Az erdészeti hatóságok éves beszámolója szerint az utóbbi években olyan kevés pénz jutott erdőtelepítésre, hogy az ágazat jócskán elmaradt az 1991-ben elhatározott tervek­től. Akkor ugyanis egy 2000-ig szóló kormányhatározat 150 ezer hektár új erdő telepítését írta elő, amiből azonban tavaly év végéig mindössze 46 ezer hektár valósult meg - értesült az Europress minisztériumi forrásokból. Budapest Az agrártárca jelentése szerint a rendelkezésre álló több mint két­milliárd forintból csak nyolcezer hektár erdő telepítése valósult meg tavaly - a tervezett 11 ezer hektárral szemben. A fák 62 szá­zalékát az Alföldön, 32 százalé­kát a Dunántúlon, 6 százalékát pedig az Északi-középhegység­ben ültették el. A telepítések zö­mét, 95 százalékát a magán erdő- gazdálkodók végezték el. Az erdőgazdálkodók 1999-ben 94 ezer hektáron végeztek faki­termelést, amelyből 25 ezer hek­tár a véghasználati terület. A ki­termelt 6,9 millió köbméter fa az előzetes tervek 79 százaléka volt. A szaktárca jelentéséből kiderül az is, hogy az erdőgazdasági rész­vénytársaságok átlagosan 91 szá­zalékban használták ki lehetősé­geiket, míg az egyéb erdőgazdál­kodók mindössze 64 százalék­ban. Továbbra is korlátozó ténye­ző a tulajdoni helyzet rendezet­lensége, és ezáltal a működés- képtelen gazdálkodói kör. A fatermékek külkereskedelmi mérlegének egyenlege 1999-ben mérsékeltebb ütemben, 5,8 szá­zalékkal, 28,2 milliárd forintra emelkedett, azonban dollárra számítva 4 százalékkal csökkent. A legjelentősebb külkereskedel­mi partnereink továbbra is az EU- tagállamok, illetve a közép-euró­pai országok. Az erdőgazdasági és a faipari társaságoknál tavaly a lombos fű­részáru termelése szinten ma­radt, a fenyő fűrészáru termelése viszont a felére csökkent. A lom­bos fűrészáru értékesítése vissza­esett, így a felhalmozott készlet jelentősen megnőtt. Kedvező ten­denciaként értékelhető viszont, hogy a magasabb feldolgozottsá­gi fokú termékek - parketta, bú­torlap, rakodólap stb. - termelése növekedett. istsi A Michelinnél nem lesz leépítés Európában 7500 munkást bocsát el az óriáscég, hazánkban senkit A Michelin-csoport német, francia, lengyel és brit gyá­raiból az idén már mintegy 1.300 alkalmazottat bocsá­tottak el, ám a magyaror­szági üzemekben nem ter­veznek létszámleépítést - mondta Laczkó Erika a Mi­chelin Magyarország Kft. kommunikációs menedzse­re hétfőn Budapesten. Laczkó Erika hozzátette: a Miche­lin konszern tavalyi nyeresége nettó 71 százalékkal 153,43 mil­lió euróra csökkent, ezért 2002 végéig 7.500 állás leépítését ter­vezi Európában. A Michelin már­kájú teherabroncsok fogyasztói ára augusztus 1-jén átlagosan 2 százalékkal emelkedik, amit a nyersanyagárak, a kaucsuk és a kőolajszármazékok idei jelentős növekedése indokol - emelte ki Laczkó Erika. A francia Michelin- csoport 1996-ban privatizálta a Taurus Gumiipari Rt.-t, amely bu­dapesti és nyíregyházi üzemében kamionokhoz, traktorokhoz és buszokhoz használatos abron­csokat állít elő. Emellett Miche­lin Magyarország Kft. néven ex­port-import tevékenységet foly­tat. A Michelin-csoport a múlt év­ben 30 millió dollárt fektetett a nyíregyházi Taurus gyárba 500 új munkahelyet teremtve, így annak éves kapacitása 500 ezer abroncs­ra emelkedett. Ezenkívül tavaly 5 millió dollárt ruháztak be váci lo­gisztika központjukba, és mint­egy 1 millió dollárt költöttek bu­dapesti újrafutózó üzemük létesí­tésébe, amelynek éves kapacitá­sát 2001 végére tízezer darabra szeretnék felfuttatni. Az idén nem terveznek új beruházást. Laczkó Erika elmondta: a Miche- lin-csoport három magyarországi cégének együttes árbevétele ta­valy meghaladta a 40 milliárd fo­rintot. A Michelin konszern kon­szolidált forgalma 1999-ben 13,7 milliárd eurót tett ki, ami 10,2 százalékkal több, mint a korábbi évben. A magyarországi tevé­kenység részesedése az anyacég árbevételéből az 1998. évi 1 szá­zalékról, 1999-re 1,2 százalékra emelkedett. ■ Nyolcszázmilliós mozdony Szolgáltatási reform a MÁV-nál Budapest Az ipari termelés átalaku­lása óta nincs szükség tömeges áruszállításra, sokszorosára nőtt a gép­kocsik száma, ezért a vasút személyforgalma 40, áruforgalma pedig tíz év alatt 30 százalékra csökkent. Tavaly viszont már sikerült a visszaesést megállítani, sőt szerény mértékben növekedett is a vasút forgalma.- A tavalyi szintet kívánjuk tar­tani, ezért jelentős szolgáltatási reformot indítottunk - mondja Sárái Gyula, a MÁV vezérigaz­gató-helyettese. Menetrendünk CD formában is megjelent, és mobiltelefonról is lekérdezhe­tő. Nincs messze az idő, ami­kor interneten is lehet vonatje­gyet vásárolni. A jövő év első felében megjelennek a jegyvál­tó automaták, amelyek forgal­mi felvilágosítást is adnak. Tö­rekvéseink közé tartozik, hogy idegen nyelvet beszélő kalau­zok dolgozzanak azokon a vo­nalakon, ahol nagy az idegen- forgalom.- A szolgáltatási reform sar­kalatos kérdése a korszerű ko­csipark, hiszen a mai vonatok egy része csaknem harminc­éves.- Járműfejlesztésünkkel is a kényelmet kívánjuk szolgálni. Látványos javulás lesz a sze­mélyforgalom 60 százalékát le­bonyolító elővárosi forgalom­ban. De változást ígérünk a 120- 200 kilométeres távolsági forga­lomban is. 200 elővárosi és 40 intercity kocsi üzembeállításá­val számolunk. Ez utóbbiak ed­dig légvisszahűtéssel működtek, az újak már légkondicionáltak lesznek.- A szolgáltatási reform vajon kiterjed-e például a teherforga­lomra?- Ma már nincs kézzel rako­dás. Tavaly beszereztünk 560 korszerű gabonaszállító kocsit és 200 olyat, amelybe a terjedel­mesebb árut targoncával vagy más szállítóeszközzel is be lehet vinni. Ezeknek a kocsiknak a számát folyamatosan növelni szeretnénk.- Korszerű szállítás korszerű mozdonyok nélkül nem képzelhe­tő el. Viszont ez a legdrágább ré­sze a reformnak.- Az európai uniós elvárások között az is szerepel, hogy át­menjünk egymás vonalaira. Szlovéniában és Ausztriában egyenárammal, nálunk váltako­zó árammal működik a vasút. Ezért tíz olyan villanymoz­donyt kell beszereznünk, amely mindkét áramfajtával működik, darabonként 800 mil­lió forintért. A belső forgalom­ban 140 majd 30 éves villany­mozdonyunk közlekedik. Egy- egy főjavítás 100 millió forintba kerül. Ezt a kocsiparkot is fel kí­vánjuk frissíteni legalább 20 új mozdonnyal. A nem villamosí­tott vonalakra is kellene 60 da­rab sínbusz.- Honnan lesz elegendő pénz ezekre a nagyszabású fejleszté­sekre?- Ezermilliárd forint kell ah­hoz, hogy a MÁV tíz év alatt el­érje az európai színvonalat. A költségvetés ekkora terhet so­hasem fog elbírni. Fel kell hasz­nálnunk különféle EU-forrá- sokat. Elsősorban az ISPA-prog- ramra számítunk. Hiszen az Európai Uniónak is érdeke, hogy - különösen a rajtunk át­haladó tranzitvonalakon - za­varmentesen lehessen köz­lekedni. KOÓS Autópálya: bankgarancia Még tartanak az egyeztetések az M3-as autópálya továbbépítésé­nek kivitelezői jogát elnyert Vegyépszer Rt. és a munkák meg­kezdéséhez szükséges bankga­ranciát biztosító CIB Bank között, ám biztosra vehető, hogy a meg­jelölt határidőn belül, vagyis au­gusztus 10-ig a Vegyépszer és a Betontút Rt. konzorciuma be tud­ja mutatni a csaknem 9 milliárd forintos bankgaranciát - közölte Jancsó János, a Vegyépszer Rt. szóvivője hétfőn az MTI-vel. El­mondása szerint a konzorcium tagjainak együttesen kell bemu­tatniuk a július 10-én megkötött kivitelezői szerződés jogerőre emelkedéséhez kellő bankgaran­ciákat. A. Vegyépszer Rt. illetéke­se sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta azt a sajtóértesülést, amely szerint a Betonút Rt. hátte­rében álló ABN-Amro Bank már írásba adta a kezességvállalást. A bankgarancia aláírását most már csupán apróbb finomítások hát­ráltatják. Tájékoztatása alapján szinte azonnal megkezdhetik a munkákat, amint jóváhagyják a szerződést. A kivitelezői szerző­dés aláírását követően a nyertes konzorcium vezetői úgy nyilat­koztak: vélhetően július 24-én folytatódik az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti sza­kaszának építése. A késéssel kapcsolatban a Vegyépszer Rt. szóvivője kijelentette: ez a határ­idő csupán feltételezés volt, a konzorcium vezetői bíztak ab­ban, hogy két hét alatt sikerül megszerezni a bankgaranciákat. A Somogy megyei takarékszövetkezetek 2000. július 1. és július 31. között váltott 3 hónapos lejáratú HBl TAKAREKSZELVENYRE kiemelt kamatot adnak JL hó 6%-----1,2. hó 10% E BKM 10,42 Í3. hó 15% Keresse a megye Takarékszövetkezeteiben: Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Balatonszárszó és Vidéke Takarékszövetkezet Drávamenti Takarékszövetkezet Barcs Karád és Vidéke Takarékszövetkezet Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Együtt - tovább jövet menet! Több szabadalmi bejelentés A szabadalmi oltalmat igénylő bejelentések száma idén az első hat hónapban 2469-re emelke­dett, míg tavaly félév végén még 2.183 volt - mondta Posteinerné Toldi Márta elnökhelyettes a Ma­gyar Szabadalmi Hivatal által ké­szített iparjogvédelmi statisztiká­ról. - A magyarországi bejelenté­sek száma a tavalyi 348-cal szem­ben az idén 402, amelyek közül 312 származik egyéni bejelentők­től. A bejelentési aktivitás folyamatos növekedése a piacgazdaság ki­épülése miatt főleg a külföldi cé­geknek köszönhető Tavaly a sza­badalmat igénylő külföldiek 65 százaléka jelölte meg Magyaror­szágot is a kizárólagos jog meg­szerzése érdekében. Az elnökhe­lyettes szerint a magyar cégek aránya azért is csökken, mert egyre nagyobb hányaduk kerül külföldi tulajdonba. A jelenleg érvényben lévő sza­badalmakról az elnökhelyettes beszámolt arról, hogy a szabadal­mak száma eléri a 11 ezret, ame­lyekből csupán 26 százalék szár­mazik magyar bejelentőtől. A szabadalmak 18-18 százaléka az Amerikai Egyesült Államokhoz és Németországhoz, 6-6 százalék Franciaországhoz, valamint Ja­pánhoz, 5 százalék Svájchoz, a fennmaradó 6 százalék pedig egyéb külföldi országhoz kötő­dik. Toldi Márta elmondta: egy szabadalmi oltalom eljárási díja egy külföldi bejelentőnek 20 ezer forintjába kerül, amelynek fenn­tartása az első öt évre 30 ezer fo­rint. A magyar bejelentők az ár negyedét fizetik, ezzel is ösztö­nözve a hazai bejelentési aktivi­tás növelését.- A Magyar Szabadalmi Hiva­tal a magyar bejelentések arányá­nak növelése érdekében ügyfél­szolgálati irodát, egy információs zöld-számot üzemeltet és külön­böző oktatási programokat szer­vez főleg kis- és középvállalkozá­sok számára - fejtette ki az elnök- helyettes. A benyújtott védjegy- bejelentések száma Posteinerné Toldi Márta tájékoztatása szerint 2000. első félévében 3.497 volt, 340-nel több, mint az előző év azonos időszakában. Ezek közül 2.332 származott belföldi, 1.165 pedig külföldi bejelentőktől, te­hát a védjegyek tekintetében a hazai termékeknek köszönhető a növekedés. Az elnökhelyettes szólt a használati mintaoltalmi bejelentésnek nevezett kisszaba- dalmakról, amelyek ugyan nem érik el a szabadalmi találmányok színvonalát, de a jó ötlet miatt ki­zárólagos jogot élveznek. E sza­badalmak száma a tavalyi év első félévében 173, az idén 191 volt. Emelkedő gabonaárak Az étkezési búza piacán az augusztusi lejárat elszámoló ára 150 forinttal csökkent, 29 210 forinton zárt. A takar­mánykukorica árfolyamok novembertől jövő májusig 240- 320 forinttal nőttek. A novem­beri jegyzés 25 700 forinton áll. A takarmánybúza augusztusra 230 forinttal drágult, 27.230 forintot ér. Az árpa augusztusi jegyzése 300 forinttal 28 000 forintra csökkent. A napraforgó piacán csak a decemberi elszá­moló ár változott: 500 forinttal, 55.500 forintra emelkedett. Az októberi lejárat ára változat­lanul 52 400 forint. A szója, a repce és az ammónium-nitrát árfolyamok változatlan szinten zárták a kereskedést. A takar­mányindex szeptemberi elszá­moló ára 33 000 forint, ami megegyezik a péntekivel. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom