Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-20 / 168. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGYI TAJAK 2000. Július 20., Csü TÖK SZÁZHÚSZ FALUSZEPITO. A szakadó eső ellenére is sikeres volt Kisbajomban a három szombat elnevezésű faluszépíté- si.program második fordulója. Több mint 120-an vettek részt a parkok és a három új köztéri szobor környékének a csinosításában és virágosításában. (bm) ÚJ UTCAI NÉVTÁBLÁK. A falu közintézményeit és a fontos szolgáltatásokat jelző táblák felállítása mellett Gyékényesen tervezik a házszám- és utcanévtáblák kicserélését is. Szigorú rendeletet hozott a testület, s ennek alapján gondoskodnak arról, hogy az egyértelmű tájékozódást biztosítsák a községben, (bm) KULTÚRHÁZFELÚJÍTÁS. Fel újítják Berzencén a művelődési ház bejáratát és tetőzetét. A nyári karbantartási munkák részeként megjavították az első emeleti erkélyt is, ami megrongálódott a beázó tető miatt. A héten elkészítették az erkélykorlát új faelemeit is, és most folytatják a tetőzet javítását, (bm) VISSZALÉPETT EGY JELÖLT. Július 30-án Görgetegen polgár- mestert és képviselőket kell választania a község lakosságának, mert a polgármesterrel való nézeteltérés miatt feloszlatta magát a képviselő-testület. A jelenlegi polgármester és alpolgármester közül választhatnak első embert a szavazásra jogosultak, s huszonkét jelölt indult a képviselői posztokért. Közülük egy most visszamondta a jelölését, mert elköltözik a faluból, (bm) JÁRDÁT ÉPÍTENEK. A falu 200 házából harminc családot érint a járdaépítés az idén Bolháson, s erre 2,2 miihó forint támogatást kapott a megyei területfejlesztési tanácstól az önkormányzat. Ebből 1,2 millió forintot használnak fel az idén, s félmillió forinttal egészítik ki, hogy megjavítsák az Ady Endre utca mintegy 700 méternyi, csaknem harminc éve járhatatlan gyalogúját. (bm) Utolsó mentsvár az óvoda A kicsik ilyenkor egész nap játszanak a gyermekintézmény tágas, árnyas udvarán Mindenképpen meg akarja tartani az óvodát a lakosság és a képviselő-testület, pedig a községben egyre kevesebb a gyerek. Az ön- kormányzat utolsó intézményében jövőre már csak 10-13 kicsire számítanak. Bolhás Nagy munka folyik a bolhási óvoda tágas homokozójában. Már a harmadik vár készül, aminek az oldalát apró, éretlen vadgesztenyécs- kékkel rakják ki a szorgalmas gyermekek. Apránként felújítás Több mint egymillió forintért felújították tavaly az óvoda tetőszerkezetét és kívülről az épületet is, az idén elvégzik a teljes belső tatarozását. Apránként az elavult udvari és belső játékokat is kicserélik. A közmunkások, az óvodai dolgozók és a szülők segítségével rendszeresen csinosítják a hatalmas udvart meg a játszószobákat, s felújították a kis pancsolómedencét is.- Ezek a díszek a váron - mutatja Balogh Fruzsina -, de van hozzá feljáró is. - A mi várunk a legnagyobb - merül bele az építkezésbe Szőke Eszter. Testvére, Szilárd állítja, ő a leggyorsabb futó, és már hívja is versenyre Kovács Norbit. Könnyen legyőzik a kicsiket, ők az őszszel már iskolába mennek.- Hatan mennek az első osztályba szeptemberben a tizenöt óvodás közül - mondta a gyermekintézményről Andemé Fedor Henrietta óvodavezető. - A legnagyobb gondunk az, hogy jövőre csak 12-13 gyerekre számíthatunk, ha minden három év fölötti kicsit beíratnak a szülők. Mivel azonban az óvoda csak az ötéveseknek kötelező, sok munkanélküli és kisgyermekes szülő otthon tarthatja csemetéjét vagy akár más településre is elhordhatják a kicsiket. Az iskola régen megszűnt már Bolháson, és a falu egyetlen megmaradt intézményében is egyre kevesebb gyerekre ügyel a két óvónő meg a dajka.- Sokba kerül ez az önkormányzatnak, de mindent megteszünk azért, hogy az óvoda ne jusson az általános iskola sorsára - mondta Galba Mihály polgármester. - Magas szintű óvodai nevelést szeretnénk, hogy megfelelően fölkészüljenek az iskolára a bolhási gyerekek, s erősödjék a faluhoz való kötődésük is; arra törekszünk, hogy ne legyen érdemes máshová vinni a gyerekeket. Érezhetően egyre nagyobbak a szülők igényei is. Ezért a színvonalas óvodai munkára és a gyermeknevelés feltételeinek megteremtésére is egyre nagyobb figyelmet fordít az önkormányzat. BÍRÓ MÁRIA Szalonnát sütnek a parton Nagykorpád A Rinya-partra járnak esténként szalonnát sütni a korpádiak. Ez annál is inkább kedves az önkormányzatnak, mert a falu szépítését elsősorban a helybeli lakosokra gondolva kezdték el a falu határán túl. A Nagykorpád végét jelző táblától egy kisebb legelő mentén halad az út a kis Rinya-hídig, nyaranta a gyerekeknek is itt van a kedvelt fürdőzőhelye. A közúti íves kanyar a jobb oldalán, a Rinya melletti árnyas fűzfák alatt hangulatos pihenőhelyet alakíttatott ki az önkormányzat.- Két asztalt és hozzá padokat helyeztünk el, kijelöltük a tűzrakóhelyet is - mondta Tóth Tibor polgármester. - A közmunkások feladata a falu belső közterületeinek rendben tartása mellett a Rinya-parti új pihenőhely rendszeres kaszálása, tisztítása is. A néhány napja kialakított ligetbe máris odaszoktak a helyi lakosok, és arra számítanak: később a községbe látogatók, a vendégek is megkedvelik. Bár Nagykorpádon egyelőre nincs hagyománya a falusi vendéglátásnak, az önkormányzat távlati tervei között ez is szerepel. Szabással együtt a Sapard-programba befogadott mezőgazdasági és halgazdasági termeléssel közös víztározót is terveznek. Itt a szabadidő- központ kialakításával nemcsak munkahelyeket teremthetnek, hanem a turizmus is meghonosodhatna a csendes kis faluban. A lovasok az erdőn ugatnak Lábod-Nagysaller Mától ismét rangos lovasverseny helyszíne lesz a Lábod melletti Nagysallér, itt rendezik meg az öt fordulóból álló országos lovastusa verseny negyedik háromnapos viadalát. Lábod ma már igazi lovasközpontnak számít. A magántulajdonban levő Imperial Lovasklub mellett Homok- püsztán ugyan még csak épül a kastélyszálló, de istállóit máris benépesítették, s olyan kiváló szakembert bíztak meg az itteni munka irányításával, mint Saller Gábor, az egykori olimpikon. A Lábod-Mavad Rt istállója ugyancsak ismertté vált az elmúlt években. A nyári lovastáborok mellett rendszeresen biztosítanak edzési lehetőséget, s évről évre rangos versenyeknek adnak helyet. Mától hetvenöt ló és lovasa táborozik Nagysallérban. i,|nap pedig megkezdődnek a vfc enye^ ,s. a lovastusa hagyomány szerint először díjlovaglásba^ majd szombaton tereplovaglá’san> vasárnap pedig díjugratásbai.mérik össze tudásukat a versenyző. A hozzáértők szerint a szóméi nap számít a legizgalmasabbná;, mert például a legnehezebb, a C. kategóriában 4200 méteres távot kellett úgy megtenni, hogy közben 24-28 akadályt leküzdenek. A verseny rangját bizonyítja, hogy a fővédnökséget Fugli Károly, a Magyar Lovasszövetség főtitkára vállalta, s maga is jelen lesz a viadalon, mint ahogy remélhetőleg eljön a következő nagy versenyre is: a lábodi vadásznapon nemzetközi lovastusa házigazdája lesz a Lábod-Mavad Rt - tudtuk meg if), lvusza Tamástól, a lábodi verse- nyek házigazdájától. naovjehő Vendégek a pincesoron Tarany Gasztronómiai látványossággá válhat a híres taranyi pincesor. Először szerveztek itt borutat a turistáknak. Eleve jó hangulatban ültek a feldíszített lovas kocsiba a német turisták, akiknek hamisítatlan taranyi hangulatot ígért Töreki István. Helyi népviseletbe öltözve fogadta a vendégeket, akik ízes pogácsa és pálinkás köszöntő után a halastó körül kocsikáztak ki a szőlőhegyre, mivel a tavak vízi világa is kínál különleges látványosságot. A szőlőhegyi magaspart különlegessége, hogy szinte egységesen megmaradtak a régi pincék, a fehérre meszelt, nyeregtetős kis présházak. A 320 pincének mintegy a harmada már nem is taranyi tulajdonosé, szívesen járnak ide Háromfáról és Nagyatádról is a szőlősgazdák. Talán nincs is köztük olyan, aki ne volna büszke a saját borára, Fuisz Gyula pedig három arany- és egy ezüstérmet is szerzett vele legutóbb a Rinya menü borversenyen. Nemcsak az ő pincéjénél, hanem Laki Istvánénál is sokáig időztek a vendégek, és a rejtélyes buncek szőlőből készült nedűvel is megismerkedtek. Tarany sajátos és híres szőlőjének eredetét ugyanis a mai napig nem tudták megállapítani a kutatók. A buncekből semmivel sem összetéveszthető vörös bort készítenek, s erre okkal büszkék a gazdák. Any- nyi bizonyos: a kirándulás alkalmából sem vallottak vele szégyent, s a bográcsos pincepörkölttel sem, mert a nótás mulatság ké- ső estig tartott a pincesoron, a m. a Somogyi Hírlap nagyatádi irodája várja a vásárlókat, az előfizetőket és a hirdetőket a Baross Gábor utca 5/a. szám alatt a polgármesteri hivatal és a födhivatal közötti sarkon Telefon/fax: 82/553-163. Szolgáltatásaink:- hírlapárusítás- hirdetésfelvétel előfizetés Nyitva: hétfőtől-péntekig: 7.30-14.00 szombaton: 7.30-11.00 Jöjjön be, ismerje meg nyitási akcióinkat! Zöld számunk: 06-80-200-434 Somogybán otthon vagyunk Somogyi Hírlap A vendéglős, aki nem tud főzni Rinyatamási-Nagyatád A vendéglőst, aki nem tud főzni, de mindent tud a gasztronómiáról, Kárpáti Lászlónak hívják. Terítékét Beatrix holland királynő is dicsérte: királyi címeres levele is bizonyítja a falon. Gyanítottam, hogy hadilábon áll a főzőkanállal, de ilyet udvariasságból sem kérdez az ember. Egyszer azonban Kárpáti László maga mesélte el, hogy gondban lenne, ha beállítanák a konyhába. Mentségére mondom: soha nem készült kuktái szerepre. Gimnazistaként barátja, iß. Galamb Gábor sugallatára hivatásos vadász akart lenni. Talán a sors rendelte, hogy nem nyert felvételt az agrártudományi egyetemre, de útjaik nem váltak el. Ma egy cégnél dolgoznak: egyikük vezérigazgató lett, a másik az idegenforgalom mindentudója. A sikertelen felvételi után ugyanis Kárpáti beállt jegyszedőnek a simongáti diszkóba; említették neki, hogy érettségi bizonyítványával Keszthelyen vendéglátós szakközépiskolai képesítést is szerezhetne. Nem sokat teketóriázott, s újra beült az iskolapadba. S papírja lett arról, hogy ért a vendéglátáshoz. Az efféle írások persze mit sem érnek, ha az ember nem lesheti el jó mesterektől a szakma fortélyait. Akkoriban épült a kaszói katonai üdülő, portásokat kerestek, s ő beállított oda, farmernadrágban, ami nem a legjobb ajánlólevél. Mégsem dobták ki. Van valami a megjelenésében, ami nem engedi, hogy róla a látszat alapján ítélkezzenek.- Kaszó volt az igazi iskola - meséli. Ott tanulta meg a vendéglátás igazi „trükkjeit”, fortélyait. Tisztelettel említi Hirsch Sándort, mert tőle sok mindent elleshetett. Aztán Tóth Imrét, a kaposvári vendéglátó-ipari iskola igazgatóját, akitől másféle praktikákat tanult. És tanul ma is. Kárpátit a kereskedelmi kamara delegálta a szakmunkás-vizsgabizottságba, így gyakran együtt „zsűriznek”, s közben étlapokról beszélnek, meg szakácsversenyekről, a vendéglátás igazi mércéiről. Régi étlapok kerülnek elő. Gyűjti őket, mert ebből is lehet okulni. Nekem attól válik izgalmassá, mert eszembe juttatja: 1970 júliusában a kocsonya éppen 9 forint 90 fillérbe került a pécsi Nádor sörözőben, s a Monte Carlo-módra készült bélszínszeletért sem kértek többet 27 forintnál. Kárpáti Lászlónak másról mesélnek a megsárgult lapok. Arról, hogy egy-egy kedves mondattal megtűzdelt étlapot szívesebben vesz kezébe a vendég, mint egy szabványnyomtatványt. Ha Kaszó volt az igazi iskola, akkor Lábod hozta meg a tudás elismerését, ám az önmegvalósításra szülővárosa, Nagyatád adott helyet. A vadászati vendéglátás Kárpáti László 1966-ban született Nagyatádon. Kaposváron érettségizett majd Keszthelyen szerzett szakmai képesítést Kaszában kezdett dolgozni, később a Lábod-Mavad Rt idegenforgalmi vezetője. 1998-ban az L vadászati gasztronómiai fesztiválon annak a somogyi csapatnak a vezetője volt amely az elérhető hat aranyéremből négyet szerzett különös világ, gyakran többet és mást kíván. Emellett számára felüdülést jelent a Gesztenyés, az évszázados fák tövében megbúvó kisvendéglő, ahol az étlap olyan, amilyennek megálmodta, s ahol a tárkonyos ragulevesnek akkora tisztelete van, mint bármely vadételnek. Ha a------------ vendég kicsit körülnéz, e gy érmét is láthat a falon. Ez egyik ama négy aranyérem körül, amit az első vadászati gasztronómiai fesztiválról hozott el a somogyi csapat Kárpáti László kapitányságával. Egy újabb emlék,’ ami kötelez, csakúgy, mint a holÁssák az árkot a vezetéknek SOMOGYSZOB A vezetéknek 11 kilométernyi árok kiásását kezdte meg a so- mogyszQbi önkormányzat, hogy ezzel is elősegítse a kábeltelevíziós hálózat kiépítését. Tíz közmunkást alkalmaznak, hogy három hónap alatt elvégezzék a teljes földmunkát. Hétfőn kezdték a kiépítését, s a tervek szerint legkésőbb december végéig már rákapcsolódhat a lakosság. Ezzel leváltják a korábbi három kisközösségi hálózatot, és a falu minden háza csatlakozhat a minőségi műsorszolgáltatáshoz. Júliustól viszont megszűnt a lakosság kedvezményes és részletfizetési csatlakozási lehetősége. A késlekedő előfizetőknek ezentúl már 28 ezer forintot kell fizetni, ha a somogyszobi kábeltelevíziós rendszeren kíván- ják nézni a műsorokat. ______bjl
