Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

4 ★ RIPORT ★ 2000. július 2. A szoftverzseni komor j óslata Jönnek a robotok Még magunkhoz se tértünk, hogy egy tudóscsoport meg­rajzolta az emberi góntórkópet, amikor az egyik zseniá­lis számítástechnikai szakértő, Bill Joy (46), aki egyéb­ként a Sun Microsystems szoftverházat alapította, és feltalálta az internet világnyelvét, a Javát, drámai felhí­vással fordult az emberiséghez. Joy szerint ha nem féke­zik le a műszaki fejlődést, még a legrosszabbal Is szá­molhatnak a Föld lakói. Joy szerint a modern technológiák ellenőri­zetlenül fejlődnek, s ha így megy tovább, bekövetkezhet a legrosszabb is. Mes­terséges intelligenci­ával fölruházott ro­botok átveszik a ha­talmat, a kiónok el­lenőrizhetetlenné válnak, terroristák baktérium nagyságú minirobotokkal tá­madják a kiszemelt célpontokat. Ma már olyan bonyolult rend­szerek léteznek, ame­lyeknél a legkisebb beavatkozás is drámai változásokhoz vezet­het. Egy géntechnikai- lag megváltoztatott élőlény például kiszá­míthatatlan módon károsíthatja a termé- Joy szerint „a bomba szeti környezetet. A általában csak egy- mesterséges lények, szer robban; egyet- miután BILL JOY Bili Joy (46) a vUa" mos rosystem társalapítója, 1998 óta tudományos alelnoke. 1975-ben szetzett diplomat a Michigan! Egyetemen Közre­működött az internet térnye­rését előkészítő UNIX berke- levi változatának kidolgozá­sáén. 1997-ben Bili Clinton meghívta őt tudományos tanácsadó testületebe, ahol társelnökként kommunikáci­ós és informatikai kérdések­kel foglalkozik. len robotból ten roDotDoi képesek önmaguk azonban akárhány is megsokszorozására, keletkezhet. Miután nek, kivonják magu­kat eredeti megalko­tójuk, az ember ellen­őrzése alól.” Ha a komputertechnológia fejlődése megtartja a mostani, folyamato­san gyorsuló ütemét, 2030-ban megjelen­nek az első intelli­gens robotok, ame­lyeknek „gondolkodá­sa” fölülmúlhatja az emberi agy teljesít­ményét. Ez az össze­gyúrt mesterséges intelligencia fölülke­rekedhet az emberi­ségen, és uralma alá hajthatja a teremtés koronáját. Hatvan éven belül egy átla­gos személyi számí­tógép akkora telje­sítményűvé válhat, mint az akkor élő összes ember agya együttvéve! Képe­sek lehetünk arra, hogy minden tu­dásunkat átadjuk egy robotnak, miáltal tovább élhetünk a gépben, amely meg­kapta a lelkünket. Joy attól fél, hogy terro­risták és világuralom­ra törő diktátorok akár egész népeket kipusztíthatnak pél­dául baktérium mére­tű minirobotok táma­dásra programozásá­val. Joy téziseit szak­értő körök Albert Einstein legendás üzenetéhez hasonlít­ják, amelyet 1939-ben intézett az Amerikai Egyesült Államok ak­kori elnökéhez, Theo­dore Roosevelthez az atombomba megalko­tásának a szükséges­ségéről, mielőtt a hit­leri Németország megelőzné vele a vilá­got. Einstein jogosan érvelt, a náci biroda­lom kis híján előállí­totta a nukleáris fegy­vert. K. L. A mesterséges intelligencia veszélyei A Kürti fivérek akkor lettek híresek külföldön, amikor egy megperzse- lődött szerverből is kimentették az adatokat. Kürti Sándor, a Kürt Rt. igazgatója mégis úgy véli, hogy az informatikai forradalomnak nem­csak áldozatai vannak. „Osztom Bili Joy aggodalmait, hiszen még a gyógyszer- vagy az autóipar szabá­lyok dzsungelében fejlődött, s ha például egy autó nem felelt meg a minőségi vagy éppen jogi előírá­soknak, nem engedték fel az útra. Az informatikában mindenki azt csinált, amit akart. Mostanában futólag kell felállítani a tiltótáblá­kat. Reálisnak tartom az amerikai szoftverzseni félelmeit, hiszen mi történne, ha bárki szabadon készí­tene atombombát vagy mérges­gázt? A mesterséges intelligencia sokkal veszélyesebb...” A FELE SEM IGAZ Inzelt Péter, a Sztaki igazgatója nemrégiben még a mesterséges szemről nyüatkozott a Vasárnap Reggelnek, tehát nincs híján némi fantáziának, mégis túlzottnak tart­ja Bili Joy jövőféltését. „Amikor Einstein megírta a levelét, ponto­san tudták, hogy miről van szó. Két és fél év múlva már állt az atommáglya, s öt év múlva elké­szült az atombomba. A 20-30 évre szóló spekulációk túl fantasztiku­sak, Joy kicsit előreszaladt.” Inzelt emlékeztet Fritz Baade német közgazdász-futurológus 1970-es jóslatára, aminek a fele se lett igaz. A teleportálás, vagyis a test továb­bítása hullámok útján továbbra is csak sci-fi regényekből ismerős, de még a rák ellenszerének se ju­tottunk a nyomára. Más ügyekben viszont a tudomány túlteljesített. „Nem vitatom, hogy például a géntechnológia veszélyes lehet, te­hát elterjedhetnek halálos járvá­nyok, mint ahogy az ebola vagy AIDS is lehet egy katonai kísérlet következménye. A szuperintelli­gens számítógépben viszont nem hiszek, hiszen egyelőre a nyomá­ba sem ér az agynak. Már a cse­csemő hihetetlen dolgokat képes megtanulni, ugyan melyik kom­puter képes utánacsinálni, például asszociálni? Az is mese, hogy olyan intelligens robotok lesznek, amelyek maguk alá gyűrhetik az emberiséget. Persze a mikroro- botoké a jövő. Lehet, hogy komp­lett gyárak működnek ember nél­kül, de az irányítópultnál nem a gép fog majd állni. -dal­TÚL NAGY A Kilenc védett város Magyarországon hétmillió ember ól olyan faluban vagy városban, amelyet a szakemberek a katasztrófák által leginkább veszólyeztettnek minősítettek. A települések közül a vegyi üze­mekkel, közlekedési csomópontokkal, valamint a folyóvizekkel „Jól ellátottak” lakóinak legtöbb a félnivalójuk. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2002-lg kilenc várost szerel fel különleges védelmi berendezésekkel. A vezető figyelmetlensége miatt felborult egy Százhalombattáról Olaszországba tartó, veszélyes árut fuvarozó kamion a múlt héten a 8-as és a 84-es főút ke­reszteződésében. Miközben a közeli Jánosháza lakói mit sem sejtve aludtak, a megsérült tar­tály szivárogni kezdett, s maró hatású toulol került a levegőbe. A rendkívül veszélyes ipari ol­dószer gőze nemcsak a légző­szerveket károsítja, hanem hal­lucinogén hatása miatt az agyat is. Aznap éjjel szélcsend volt, a tűzoltóság több száz méter su­garú körben mindent lezárt, majd speciális védőruhába öl­töztetett tűzoltói megkezdték a vészhelyzet elhárítását. A jánosházaiak megúszták, de hétmillió magyar él olyan telepü­lésen, amelyet az Országos Kataszrófavédelmi Főigazgató­ság (OKF) katasztrófaveszélyez­tetettség szempontjából a legve­szélyesebb kategóriába sorolt - tudtuk meg a szervezet szóvivő­jétől, Dobson Tibor ezredestől. A legveszélyesebb olyan telepü­lésen lakni, amely nagy forgal­mú utak, vasutak találkozási pontjánál, egy folyó partján terül el, s ráadásul valamilyen vegyi üzem vagy veszélyes anyagot használó gyár is van a területén. A katasztrófatérkép szerint a leginkább veszélyeztetett 117 te­lepülés közé tartozik a főváros mellett Százhalombatta, Ba- latonfűzfő, Tiszaújváros, Mis­kolc, Mosonmagyaróvár, sőt Letenye is. Nem lepődik meg te­lepülése „legveszélyesebb” be­Éles áttelepítési próba Pozsonyban- Tavaly egy nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat során „élesben” próbáltuk ki, milyen lenne, ha a szlovákiai Pozsonyban felrobbanna a Ma­tador nevű vegyi üzem, s mérgező anyagok kerülnének a levegőbe. A rob­banás miatt veszélybe került pozsonyiakat - több ezer embert - néhány óra alatt áttelepítettük Mosonmagyaróvárra. Mindenkinek került időben szál­lás, étel is - közölte Stipkovits Pál, Mosonmagyaróvár polgármestere. A politikus szerint a helybeliek pontosan tisztában vannak azzal, milyen veszélyek fenyegetik őket, miután három nemzetközi főútvonalon fél Európa átjár rajtuk. A polgárok egyébként tudják, hogy katasztrófa esetén mit kell tenniük, hisz a tavalyi már a harmadik katasztrófagyakorlat volt a városban. sorolásán a déli határ menti Letenye polgármestere, Ros- tonics László sem.- Évente több mint hatszáz­ezer kamion megy keresztül a főtéren. A Horvátországba tartók a templomnál balra/a Szlo­véniába igyekvők jobbra fordul­nak. Ezek a kamionok bármit szállíthatnak. Egy baleset miatt a rakományuk kiömölhet, s veszé­lyeztetheti az itt élőket - állítja a polgármester. Néhány évvel ez­előtt a horvátok egy kilenckami- onnyi veszélyes hulladékot szál­lító konvojt irányítottak vissza Letenyén keresztül Magyaror­szágra. Akkor részletesen tájé­koztatták az embereket a felme­rülő vészhelyzetről.- Magyarország és az egész Kárpát-medence egy nagy la­vór. Több mint húsz folyó fo­lyik „be”, s három távozik. Ezek áradása viszonylag jó eséllyel megjósolható, van idő felkészülni rá. Árvíz-veszélyez­tetett a falvak, városok közül minden negyedik, vagyis több mint 800 település - idézi a fő- igazgatóság felmérését Dobson ezredes. Nukleáris baleset esetén 73 falu és város lakói kerülhetnek vészhelyzetbe. Vegyi kataszt­rófa - például amikor egy vegy­szerekkel dolgozó üzem felrob­ban, s egészségre káros gázok és gőzök kerülnek a levegőbe -, 576 település lakóit fenyegeti. Ez a vészhelyzet azért érint ilyen sok települést, mert a vá­rosok terjeszkedésük során be­nőtték az eredetileg külterüle­ten, a lakóövezeteken kívülre telepített veszélyes üzemeket. Vegyi katasztrófa történhet a ve­szélyes anyagok szállítása során is. 553 települést érinthet, ha egy vonat kisiklása miatt megsé­rült szállítótartályokból kiszaba­dul valamilyen mérges gáz. felrobbant a helyi petárdaüzem raktára. A deto­náció zaja 15 kilométerre hallatszott. A robba­nás több száz métere repítette az épület téglá­it, és hatalmas tüzet okozott. A balesetben húszán vesztették életüket, a szerteszét repülő kődarabok 541 embert sebesítettek meg. Több mint ezer falu lakói pedig azért ke­rülhetnek veszélybe, mert otthonuk túl kö­zel van a határhoz. Egy szomszédos ál­lamban (vagy állam­mal) kitörő fegyveres konfliktus érintheti az ezen a területen élők biztonságát. A katasztrófavédelem hazai eszközparkja lepusztult. Vész­helyzetben nem lennének képe­sek európai színvonalú mentést és vészelhárítást biztosítani a la­kosságnak. Hogy a fenyegető ipari és természeti katasztrófára legalább olyan szinten készen álljanak, mint a szomszédos Ausztria, az Európai Unió a PHARE-program keretében hat­millió eurót (mintegy másfél milliárd forintot) biztosít Ma­gyarországnak új berendezések vásárlására. Az OKF a pénzből 2002-ig kilenc város tűzoltósá­gait, katasztrófavédelmi egysé­geit látja el speciális vegyi elhá­rító gépjárművekkel, vízimentő berendezésekkel, az első egysé­gek várhatóan novemberben ér­keznek meg az országba. To­vábbi néhány százmillió forin­tot az állami költségvetés bizto­sít a katasztrófavédelem moder­nizálására. A legveszélyeztetettebb kate­góriába tartozó települések kö­zül PHARE-támogatásból új ka­tasztrófaelhárító berendezések­hez kilenc regionális központ jut: Győr, Veszprém, Budapest, Miskolc, Debrecen, Szolnok, Kiskunfélegyháza, Pécs, Zala­egerszeg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom