Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

2000. Július 1., Szombat MEGYEI K Ö R K É P Somogyi Hírlap - 3. oldal VÉLEMÉNYÜNK Jövőépítészet Az építész vonalainál kevés mágikusabb, épületeinél tevés idő­állóbb dolog van a világon. A szó elszáll, s emlék lesz, az írás megmarad, de szelektíven olvassák, a tárgyiasult gondolat azon­ban örök. Templomokat és palotákat, de kultúrákat és társadal­makat is gyakorta építészetük alapján azonosítunk. A piramis Egyiptomot, az Eiffel-torony Párizst jelenti, s az néhány kultikus sziklatömb, a Stonehenge Angliát. Az építész ezredévekre alkot. A totalitárius rezsim Magyaror­szága, történelmi léptékkel bármilyen rövid időszak is volt az a négy évtized, egy kisebb természeti csapást jelentett hazánk épí­tészetére. A szocreál fogalma beírta magát a szakkönyvek cím­szavai, a rokokó és a biedermeier mellé. Ami azonban nagyobb baj, a szovjet típusú megfelelni akarás kockái, dobozai, tömbjei, lakótelep-rengetegjei megmaradtak örök mementónak. Nem kell őket megsemmisíteni: Osztyapenko nagyobb hatású a szobor­parkban, mintha a feledés rozsdája marná el végleg. Hild-érmet kapott Barcs, negyedikként a somogyi városok kö­zül. Három településünk a rendszerváltás után érdemesült a díj­ra, ami jelzi: a városépítészek sokáig megkötött keze felszaba­dult. Nagyatád, Kaposvár, Csurgó és Barcs meglódult fejlődése, újdonatúj esztétikai értéke bizonyság, nem csak igény, ízlés, de pénz is van a jövő építésére. Közösségek fognak össze, s építik a községházákat, új templomaikat. A városépítés ma legalább annyira gazdasági, politikai kér­dés, mint esztétikai. Az épület előbb funkció, munkahely vagy beruházás, sem mint szépség dolga. Nagy tehát a felelőssége a ma építészeinek: szavaikra kevesen emlékszenek majd, de a ma lerakott alapkövek - melyek hatása emberöltők múlva lesz mér­hető - csalhatatlan értékmérők maradnak. Balassa tamás Tóti-napok tizedszer Lengyeltóti Lengyeltóti történetének első könyvét mutatták be tegnap, a Tó­ti-napok nyitányaként. A kiad­ványnak Rákosi Jenő, a századfor­duló publicistája adta a Csalogá­nyok völgye címet. Az irodalmár gazdatiszti gyakornokként dolgo­zott a településen és egy tavaszi éj­jelen a csalogányok hangversenyét hallgatva kapott ihletet a kereszte­lésre. Az írás, mint tegnap kiderült, Tótiban a lokálpatrióták hagyomá­nya. A városról készült monográfi­át ugyanis egy fogorvos, dr. Tóth Sándor szerkesztette. Munkájának köszönhetően megtudhatjuk pél­dául, hogy a települést először 1116-ban említették és többségé­ben jó darabig szlávok lakták. Nem csak ismeretszerzésre, a kötet lek­tora dr. Csorba Csaba, szerint a könyv, tél esti olvasmányként is ki­váló. A szavak és a könyvbemuta­tó után már a dallamoké volt a fő­szerep, igaz, nem csalogányok, ha­nem a Tavasz Kórus szórakoztatta az ünneplőket. A három napos programsorozat sportversenyek­kel, néptánc- és zenei bemutatók­kal, vasárnap pedig templom- és orgona szenteléssel folytatódik és tart vasárnap késő estig. fábos Sikeres közmunka program (Folytatás az 1. oldalról) Dunai Ferencné, az igazgatási fő­osztály vezetője elmondta: idén er­re a célra 271 millió forint állt a ren­delkezésre, amelyet hét pályázó kö­zött osztottak el. Ezek közül három somogyi pályamunka volt sikeres, és mindegyiknél a Rinya- Dombómenti Vízgazdálkodási Tár­sulat vállalta a beruházás megvaló­sítását. A Dráva-menti Területfej­lesztési Önkormányzati Társulás 176 dolgozót, míg Nagyatád kistér­sége 156 munkást, a csurgói térség pedig 125 közmunkást foglalkoztat. Dr. Barbalicsné Kása Erzsébet koordinátor a Rinya-mentiek prog­ramjáról azt mondta: a 60 milliós projectre 40 millió forintot nyertek. Az érintett 16 településnek a belvíz- elvezetését, a Rinya-patak vízgyűj­tő területének tisztítását május kö­zepén kezdték, s négy és fél hónap alatt kívánják befejezni. A program összeállítója és műszaki ellenőre szerint az elmúlt évekhez képest jól halad a munka. A Rinya- Dombómenti Vízgazdálkodási Tár­sulás vállalta 20 személy tovább­foglalkoztatását is. A csurgói project dolgozói közül húszán vettek részt a Pécsi Regio­nális Munkaerőfejlesztési Központ tréningjén. Füstös Dezsőné, a csur­gói koordinátor kiemelte: a Dráva vízgyűjtő terén végzett munkálatok 14 település 125 embernek adnak munkalehetőséget a 37 millió forin­tos programban. Jelentős ered­mény, hogy amíg az előző években nagy volt a fluktuáció, addig idén nem morzsolódott le senki a dolgo­zók közül. Csurgón a vízgazdálko­dási vállalat tíz személynek, míg az önkormányzat öt közmunkásnak vállalta az október 31-én befejező­dő programot követő foglalkoztatá­sát. TAKÁCS ZOLTÁN Útlevél nélkül a határon Barcs Mindössze öt magyar személyi igazolvánnyal találkoztak a határ­őrök a rendelet életbelépését kö­vető első napon a barcsi átkelőn. A legtöbb honfitársunk továbbra is az útlevelét nyújtotta kezelésre. Feltehetően még nem tudnak ró­la, hogy a Horvátországba utazás­hoz már nincs szükségük erre. Ugyanakkor a Barcsra érkező hor- vátok már tájékozottabbak. Közü­lük mintegv háromszázan hagy­ták otthon az útlevelüket az első napon. Táh László őrnagy, a ha­tárállomás vezetője elmondta: munkájukban szinte semmilyen változást aem jelentett a szemé- lyis határátlépés bevezetése. - A berendezéseink ugyanúgy képe­sek az igazolványok ellenőrzésé­re, mintáz útlevelekére. Annyival azonban gyorsítja a munkánkat, hogy a személyi igazolványokba nem kell pecsételni. A szakember elmondta: a változás miatt a forga­lom növekedését nem tartja való­színűnek. A dolog egyetlen szépséghibá­ja, hogy a magyarok csak az új tí­pusú személyi igazolványokkal juthatnak át Horvátországba. Aki csak régi hatokkal rendelkezik, az továbbra is kénytelen kéznél tar­tani az útlevelét. N.L A gyep lehet az uniós piac kulcsa Ma Magyarországon az állatállomány nagysága 200 éve nem látott mélyponton van. Innen csak fejlődni lehet, ám ha már ez így alakult, akkor érdemes úgy fejleszteni, hogy az már a Európai Unió piaci viszonyait és követelmény- rendszerét is figyelembe vegye. Erről dr. Dér Ferenc, a Ka­posvári Egyetem Állattudományi Karának tanszékvezetője beszélt tegnap a hajmási kultúrházban, ahol a gyepgazdál­kodásról, a gyepre alapozott állattartásról volt szó. Ma hazánkban 1,1 millió hektár­nyi gyepterület van, ám ennek több mint 60 százaléka extenzív, azaz nem művelt, nem műtrágyá­zott. Mindezeket figyelembe véve a hasznosításuk elsősorban a hús­termelés, a legeltetéses hús­marha, húsló, juh és gímszarvas­tartással lehetséges. Nagy jövője lehet a kettős hasznosítású szar­vasmarha tartásnak, és a tejterme­lésnek is, ám ehhez komoly fej­lesztésekre lenne szükség. Első­sorban arra, hogy megtanuljuk új­ra, mit is tud adni a gyep.- Nagyon sok a teendő, hogy mindez megvalósulhasson - mondta dr. Dér Ferenc. - De a gye­pek termelési és hasznosítási ter­vének kidolgozása, minőség, a le­geltetés technikai feltételeinek ja­vítása, az állatállomány genetikai és tenyésztéspolitikai felkészítése mellett a legeltetéses hasznosítás támogatási rendszerét kell kidol­gozni, hogy meg is érje művelési ágat változtatni. Ez azért is fontos, mert az uniós csatlakozás után az így előállított húsnak lesz igazán piaca nyugaton. Ezt Varga Gábor, az FM hivatal vezetőhelyettese is megerősítette, aki az uniós tagországok húselő­állításáról, húsfogyasztási szoká­sairól beszélt. Elmondta: a sertés- ágazatban 105, a szarvasmarha ágazatban 120 százalékos az önel­látási fok az EU-ban. Ezért csak igazán jó minőségű, és különleges árukkal lehet megnyerni a vevő­megye adottságait figyelembe vé­ve ez mindenképpen elgondol­kodtató perspektíva. A juhte­nyésztés terén van elsősorban ke­resnivalónk, ezért Varga Gábor szerint a csatlakozásig a jelenlegi egymilliós anyaállományt leg­alább másfélszeresére kell növel­ni. Ugyancsak jó eséllyel keres majd uniós vevőt a magyar ba­romfi. Persze - tette hozzá - az igazi megoldás a belső piac fejlő­dése lenne, ahol igencsak vannak még tartalékok, hiszen míg az unióban az egy főre jutó éves hús- fogyasztás 92 kiló, hazánkban 32. Az előadásokon a Zselic Farm kft tulajdonosa Murányi Ferenc mutatta be a kistótvárosi gazdasá­e.hek 1600 1400 1200 1000 800 600 A GYEPTERÜLETEK ALAKULÁSA árban MAGYARORSZÁGON 1611 JS” 1.71-|272 l294 1935 1945 1955 1965 1975 1980 1985 1990 1994 1998 ket. Ennek nagyszerű alapja a got. Ott a résztvevők a gyakorlat­gyep, ahol - még a kényes ízlésű ban is láthatták, hogy is kell mű­nyugati vásárlók szerint is - égé- ködtetni a gyepre alapozott hús- szen ízletessé válik a hús. Somogy marha tenyészetet. varga ottó Hírek TANULMÁNYÚT. A szegedi er dészeti szakközépiskola két osz­tálya látogatott, illetve látogat megyénkbe szakmai tanulmány­útra. A Somogy Megyei Erdő- és Fafeldolgozó Részvénytársaság barcsi és nagyatádi erdészetében a Dráva-menti és a Dél-somogyi homokvidék tölgyeseinek erdő- gazdálkodásról kaptak tájékozta­tást a diákok. A jövő héten újabb csoport érkezik tapasztalatcseré­re. (szk) LEÉGETT A NYARALÓ. A haj nali órákban kigyulladt Bala- tonfenyvesen a Gerle utcában egy ikernyaraló, tudtuk meg a katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletétől. A tűzoltók kiérkezé­sekor a tetőszerkezet teljes terje­delmében égett, s az egyik lakás emeleti része is lángra kapott. A tűz feltehetően az épülethez csatlakozó légvezeték elektro­mos szikrája miatt keletkezett, s egy éghető anyagon keresztül átterjedt a tetőre. A balaton- boglári és a marcali ügyletes egység oltotta el a lángokat, a becsült kár eléri a 10 millió fo­rintot. (bt) VIZSGÁZTAK. A Somogy Me­gyei Közigazgatási Hivatal há­romnapos vizsgával egybekötött felkészítést szervezett az állam­titkot vagy szolgálati titkot tar­talmazó iratokat kezelő állami és önkormányzati ügyintézők, vezetők számára. A harminc- nyolc közigazgatási szakember eredményes írásbeli és szóbeli vizsgát tett, s így átvehette a bi­zonyítványt. A vizsgát egy 1995- ös törvény írta elő, s kötelezővé tette letételét az említett szak­emberek számára. A felkészítés több éves hiányt pótolt Somogy megyében: ősszel újabb csoport vizsgázhat, (bt) TŰZ A TÁBLÁNÁL. A lábon álló búza került veszélybe tegnap Ötvöskónyinál, amikor egyelőre ismeretlen okból lángra kapott az útszéli avar. A nagyatádi egység vonult ki a területre, s oltotta el a lángokat, mielőtt azok átterjedtek volna a gabonatáblára, (bt) HALÁLOS BALESET. A hely színen életét vesztette az az 59 éves csurgói asszony, akit csü­törtökön a város belterületén egy kereszteződésben elütött egy személygépkocsi. A kerék­páros körültekintés nélkül ka­nyarodott, s az őt előző gépko­csi ekkor ütötte el. A figyelmet­len kerékpáros a helyszínen be­lehalt súlyos sérüléseibe, (bt) KIFOSZTOTTÁK. Csaknem ne gyedmillió forint értékű kárt kel­lett elkönyvelnie annak az autó- tulajdonosnak, akinek személy- gépkocsiját ismeretlen tettes törte föl Siófokon. A csomagtartó zár­ját megrongálta, s különböző ér- tékes tárgyakat vitt el. (bt) m A hűség jutalma: takarékszelvény Előfizetői között a Somogyi I lí 400 ezer forint értékű takarékszelvényt sorsol ki július 3-a és 29-e között. A takarékszelvény értéke hétfőtől szombatig emelkedik! A hétfői 4000 forintról kedd: 8000 Ft q SZOfflbi szerda: 12 OOO Ft csütörtök: 16 OOO Ft péntek: 20 OOO Ft 40 ooo forintig Akciónkat támogatják a Somogy megyei takarékszövetkezetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom