Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-30 / 151. szám

2000. Június 30., Péntek KAPOS VAR Somogyi Hírlap - 5. oldal Hírek ELISMERÉSEK. Molnár György­nek, a polgármesteri hivatal gaz­dasági igazgatójának a közigazga­tásban végzett munkája elismeré­seként Magyary Zoltán emlékér­met adományozott a kancellária minisztere. Stumpf István tegnap a fővárosi Csörsz utcai művelődé­si központban adta át a kitünte­tést. Dr. Klujber László művelődé­si igazgató több évtizedes közéleti munkásságáért emléktárgyat, fest­ményt vehetett át ugyanott Pintér Sándor belügyminisztertől, (bt) ÉPÜLŐ TOLDI. Július közepéig elkészül a Toldi lakótelep játszó­terének felújítása: csaknem 1,5 millió forint értékben a Berzse­nyi parkihoz hasonló fajátékok kerülnek a területre. Azt követő­en jelentős munkával sportpá­lyákat építenek a lakótelepen, átadás augusztusban várható. A három kivilágított pályára az if­júsági tárcától nyert 2 millió fo- rintot a város, (bt) m Gránátalmát szüretelt szőttesekkel Csapó Angéla 1992 óta folya­matosan vesz részt megyei és országos kiállításokon, mun­káit Velencében is láthatta a közönség. A fiatal kaposvári szövőnőt alkotásaiért a XIII. Országos Népművészeti Kiállí­táson iparművészeti jellegű szőttesek kategóriában Gránát­alma-díjjal jutalmazták. Alko­tásait a Néprajzi Múzeumban állították ki.- Édesanyám avatott be a szövés rej­telmeibe, családom azóta is odaadó- an támogat - mondta Csapó Angéla.- Sokat tanultam Bakai Erzsébettől, Dr. Papp Lászlónétól, Soós Pálné Margit nénitől, Lőrincz Péter szövő- székkészítő-mestertől. Korábban főleg gyapjúból és ter­mészetes rongyhulladékból készí­tette munkáit, jelenleg a pamut, len, kender alapanyagú vászon a ked­vence. Régóta foglalkoztatják az in­dián szőnyegek, szőtt is belőlük né­hányat. Szerinte más kultúrák szőt­teseit is el tudnánk készíteni, ha összehasonlítanánk őket a mieink­kel, kísérteties hasonlóságokat fe­deznénk fel. Nem véletlenül: az ala­pok minden esetben megegyeznek. A hajdúbihari és a thaiföldi vagy az indonéz szőttesek mintaelemei pél­dául méretarányosan egyeznek, csak a színviláguk és elrendezésük más. Munkáiban tükröződnek a magyar népművészet jellegzetessé­gei és a jelenkor igényei, egyéni öt­letei is. Hagyományos és egyben új­szerű lakástextilek, hétköznapi és alkalmi ruhadarabok szerepelnek a széles palettán. A tökéletes kivitele­zés mellett a praktikumot és a funk­ciót is egyeztetni kell: milyen alap­anyagból és technikával készítse az anyagot, milyen motívumkincset, díszítést használjon, és ezeket hova helyezze. A szakmai alapismeretek része a múzeumi darabok ismerete. Alapszintű másolás szükséges, hogy a jellegzetességekből felismer­hető legyen, honnan indult ki a da­rab.- Ahhoz, hogy újat alkossunk, saját magunkból is bele kell vin­nünk valamit az anyagba. Élővé kell tennünk a népművészetet, hogy mindannyiunké legyen. Ez azon­ban nem egyszerű: nehéz eldönte­ni, mettől már nem másolat és med­dig még nem giccs egy darab. Eh­Csapó Angéla 1971-ben született Barcson. A Munkácsy gimnáziumban érettségizett 1989-ben. Szövő szakoktató és szakkörvezetői bizonyítványt szerzett, 1997 óta ren­delkezik a népijáték és kismesterségek oktatója sző- nyegszövö-takács felsőfokú képesítéssel. 1998-ban Nép­művészet Ifjú Mestere-díjat kapott, márciusban a békés­csabai Országos Textiles Konferencián első díjjal jutal­mazták. Férje iskolaigazgató, két kislányuk van. hez az szükséges, hogy a minél több látott anyagot feldolgozzuk. Négy éve szakkörben avatja be a felnőtteket a szövés rejtelmeibe. Ta­nítványai eredményesen szerepel­nek; egyiküket bronz fokozattal tüntették ki az idei Országos Nép- művészeti Kiállításom Nemcsak a szövés technikájának elsajátítását tartja fontos­nak, hanem azt is, hogy tanítványai fel­ismerjék a motívumokat, mintakincse­ket. Csapó Angéla nem számított arra, hogy ilyen fiatalon Gránátalma-díjjal is­merik el tehetségét Örül neki, s szeret­ne még többet tanulni. Folyamatos gyűjtőmunkát végez a múzeumok raktárában, kiállításokon. Nyáron Nádudvaron kézművestáborban vesz részt, s tervei között szerepel egy erdé­lyi út, amelynek során aktív szövőket keresne fel, hogy miná több szövési technikát sajátítson el. ORBÁN VIOLETTA-OLÁH ADRIENN A kisposta kálváriája A szolgáltatóházban működő postán rendszeresen sokat kell várniuk az ügyfeleknek arra, hogy leveleiket, csekkjeiket feladhassák. A dolgozók morcosak, mert sok a munkájuk, az emberek pedig egyre türelmetleneb­bek a sorban állás miatt. A postatörvény előírja, hogy húsz­ezer lakosonként kell egy postát működtetni. Már a Sávház lakói­nak a száma kitesz egy fáut, és so­kan itt adják fel küldeményeiket még a Kossuth utcából is. A posta mérete kicsi egy ekkora körzethez, szükséges lenne átalakítani olyan­ná, hogy a mai követelményelmek eleget tegyen. A huszonnyolc éve épült hivatalban tisztasági festésen kívül más felújítási munkákat nem végeztek az elmúlt években, még a szellőzés sem megoldott. Nagyon kevés a munkahely, nyolc ember dolgozik nyolc órá­ban, egy pedig öt órában. A kilenc alkalmazottból ketten egyesített felvevők, akik a levélpostai külde­ményekkel, postafaxszal, csoma­gokkal, távíró-távbeszélő szolgál­tatásokkal, gépi totó-lottó forgal­mazással, hírlapárusítással és pos­tai pénzügyi értékcikkek eladásá­val foglalkoznak. Pénzfelvételt, ki­fizetést, valamint takarékszolgálati tevékenységet szintén ketten vé­geznek. A posta 8-tól 18 óráig van nyitva, de tíz órát senki nem dol­gozhat. Ezért fordul elő számtalan esetben az, hogy két ablak mögött van csak ügyintéző. Év elején a postavezető levelet írt a Magyar Posta Rt. Pécsi Igazga­tóságának: alakítsák át a hivatalt, mert „kinőtték” az épületet. Nem kapott választ a kérésre, ezért már azon gondolkozik, hogy aláírást gyűjt az ügy érdekében. Horváth Sándor, a pécsi igazgatóság háló­zatüzemeltetési igazgatóhelyettese elmondta: két éve szerepel a beru­házási tervek között ez a hivatal, de idén még nem várható az átala­kítás. Addig csak a forgalomtechni­kai szervezés, a belső tér átépítése jöhet szóba a 6-os postán. JÖZSA ALEXANDRA Játszva tanulják a nyelvet Érdemes volt vállalkozni az 1300 kilométeres útra, a 25 órás buszo­zásra - mondják azok a Csíkszere­dái diákok, akik az elmúlt hetet Ka­posváron töltötték. Igaz, nyelvet ta­nulni jöttek, ám azért ez nyáron nem olyan ko­moly program, mint a tanév során az iskolában. A Vasút a gyermekekért Alapítvány Óvoda és Di­ákotthon már hatodik éve szervez a vasutas gyere­keknek nyári nyelvi és számítógépes tábort, amely az ország minden részéről fogad jelentkezőket. Az idén azonban a 74 MÁV-os diákon kívül kilenc erdélyi gyerek is csatla­kozott a programhoz. Kísérőjük Máté Csilla angol-német szakos nyelvtanár, aki a helyi látványossá­gok mellett a nyelvtanítás módsze­rei iránt is érdeklődik. Ez volt az el­ső tanév az egyetem után, amit egy iskolában munkával töltött, s itt iga­zolva látja elképzeléseit.- Hagyományos módon, a sza­vak szigorú rögzítésével tanultam a nyelvet, amit a saját óráimban meg­próbáltam ötvözni a játékkal. Azt szeretném elérni, hogy a diák szá­mára szinte észrevétlenül teljen el az óra. Itt, Kaposváron éppen erre a könnyedségre láttam példát, úgy lá­tom, élvezik is a gyerekek. Büszke vagyok arra, hogy a há­rom Csíkszeredái németes diák az itteniekhez képest nagyon jó szintű tudással rendelkezik, pedig ők nem órán, hanem a televí­zió segítségével sajátítot­ták el a nyelvet. Nem mindennapos fel­ajánlás, hogy egy diákott­hon saját költségére ven­dégeket fogadjon. Az erdélyi iskolá­sokat Nagy Ivánná igazgató hívta vendégségbe, csupán az útiköltsé­get kellett megfizetniük. A délelőtti nyelvi és számítógépes órák után lo­vaglás, desedai, csokonyavisontai fürdés, balatoni hajózás várta a tá- borozókat, de eljutottak a barcsi bo­rókásba és a nagyatádi szoborpark­ba is. A vasutas gyermekintézmény az épület adottságait kihasználva jut nyaranta saját bevételhez: a vakáció idején kétszáz ággyal várja az isko­lás csoportokat és a táborozókat. I.É. VÁROSLAKÓK KÉRDEZTÉK Tel: 321-103 Szeretném tudni, mikor állítják vissza a 2-es számú helyijáratú autóbuszt? Csapó József, a kaposvári tömegközlekedési rt vezérigazgatója: - A Mátyás király utca környékén élők utazását elsősorban az 1 A jelű járatok biztosítják. A menetrendben az összes 1 A, valamint a kari­kás jelzéssel ellátott 1. számú járatok érintik a Mátyás király úti for­dulót. Társaságunk egyrészt a jelenlegi igények, másrészt a rendel­kezésre álló autóbuszparkok száma alapján nem tervezi a 2-es szá- mú helyijárat visszaállítását. __________________________________■ F űtésszámlák: ingadozó fogadtatás Hatezernyolcszáz kaposvári ház­tartás kapta kézhez a napokban a féléves fűtési szezonra vonat­kozó végszámlát. A fogyasztók fele-fele arányban befizetnek, il­letve visszakapnak. A legna­gyobb befizetés 9-10 ezer forint is lehet: ez azonban nem feltétle­nül a túlzott fogyasztás, hanem a kis mértékű előleg miatt is lehet. Az elmúlt tíz évben a szolgáltató átlag 510 ezer gigajoule energiát vitt be a fűtési rendszerbe. A hő­mennyiség-mérés elterjedése jelen­tős takarékosságot eredményezett: az idén 346 ezer gigajoule volt a felhasználás. Komáromi Attila, a Vagyonkezelő Rt igazgatója el­mondta, amíg tavaly 10 százalék­kal esett vissza a fogyasztás, addig az idén némileg megtorpant a ta­karékoskodás. Ez azzal is magya­rázható, hogy az új hőmennyiség- mérő lépcsőházak még nem sajátí­tották el a spórolás technikáit.- Továbbra is az a lényeg, hogy a fogyasztóközösségek a lépcsőhá­zi mérésen túl önálló szabályozó­kat - radiátorszelepeket és költség­megosztókat, időjárásfüggő szabá­lyozókat - is beépítsenek, és azo­kat használják is - mondta az igaz­gató. - A takarékosságban ezt kö­vetően már csak az számít, hogy a közösség jól együtt működik-e, s meg vannak-e azok a fűtési megbí­zottak, akik fá Mérő és szabályozó berendezés a Kanizsai utcai hőközpontban FOTÓ:LANG H0F0KSZABALY0ZAS HATASA KAPOSVÁRON 2000-BEN 200­radtságot nem kímélve irá­nyítják a rend­szert. S akik rendszeresen az én nyakam­ra, kollégáim nyakára járnak kérdéseikkel, kéréseikkel. Nekünk ez „örömteli nyűg”, mert csak így bizto­síthatjuk, hogy a közösségek ne veszítsék el a reményüket. Kaposvá­ron ma a 320 lépcsőház 84 százaléka önállóan mér. Szeptember végéig a fennmaradó 56-ot is szeretnénk meggyőzni, érdemes beruházni. Eh­cri LO 1 o CM co : y­-K ■ zz • =3 1' ^ , 05 , *p r n: n_ o_ , Hőközponti 2 éve mér 3 éve mér 1 éve mér terület radiátor- központi lépcsőházi átlaga szeleppel szabályozóval mérővel hez a város három éves programjában 7-8 milli­ós segítséget adott: 25-25 százalék önkormány­zati és háztartási forrásból, és 50 százalék va­gyonkezelői segítségből áll össze a félmillió fo­rintos berendezés ára. Légköbméterenként 260 megajoule a városi átlagfogyasztás. A régebbi Honvéd utcai épüle­tekben 308 ez az érték, de ezek között van 190- es is: ez a fűtési megbízott munkájának az érde­me is. A Damjanich tízemeletese negatív rekor­der, 347-tel a legtöbb energiát használ. A kiváló adottságú Szondiban 201-es hőközponti átlagnál a 26-os épületben 153-at, a 28-asban 163-at fo­gyasztottak. A most kikézbesített számláknál fi­gyelembe kell venni, hogy az előleget az előző - esetleg már nyomott értékű - évhez képest fizet­ték a lakóközösségek, vagy új belépőkként váro­si átlagot kaptak. Van, ahol ősztől inkább több előleget adnak, csak év végén inkább visszakapjanak. Psziché­sen ez kellemesebb, nem gyöngyözik tőle a fo­gyasztó homloka június közepén. És nem a me- leg miatt. ________________________________ilt. A Somogyért Kaposváréit Kaposvárt-Somogyért Egyesület - ezen a néven alakult civil szervezet tegnap este a pártok házában. A húsz alapító tag Puskás Bélát elnök­nek, dr. Spiegl Józsefet és dr. Orbán Istvánt alelnöknek, Serbán Lászlót titkárnak választotta. Az új egyesület kötődése a Somogyérthoz vitathatatlan, az ala­pítók zöme a Somogyértnek is tag­ja. Kováts Imre megválasztott el­nökségi tag, kaposvári somogyértes önkormányzati képviselő azonban hangsúlyozta, önálló szervezet ala­kult, Kaposvárért. Dr. Deák István alapító, a megyei közgyűlés elnöki kabinetvezetője azt emelte ki, az alapszabály tartalmazza világosab­ban, politikai célok vezérlik az ala­pítókat. Ez, amint az érdekérvénye­sítés is bekerült a kiemelt célok kö­zé a város értékeinek óvása, a törté­nelmi hagyományok ápolása, a fej­lődés elősegítése mellé. Az önkor­mányzati elven működő szervezet véleményt kíván nyilvánítani a köz­gyűlés döntései előtt is. Ezt a már említett városatya, valamint Puskás Béla elnök, Kaposfüreden megvá­lasztott képviselő személyében ed­dig is megtették. Spiegl József a me­gyei közgyűlés alelnökeként került az elnökségi tisztbe. Igazolt távollé­te miatt nem lett elnökségi tag dr. Jakab Ferenc, aki szintén a városi Somogyért-frakcióban ül. _____bt. S ztárok a születésnapon A Kapos Rádió ötödik születés­napján szombaton a Matula Ta­nyán a fő szerep a kikapcsolódásé, az önfeledt szórakozásé lesz. Az Irigy Hónaljmirigy, a Bon Bon és az AD Stúdió mellett fellép Vikidál Gyula is. Míg délelőtt főként sport- versenyeken vehetnek részt a hall­gatók, addig délután egymás vált­ják a művészek a színpadon. A Mikrokozmosz Művészeti Iskola Flamingó tánccsoportjának bemu­tatója után a Déryné Vándorszín­társulat adja elő a Ligeti huncutsá­gok című összeállítást. A sztárok a pályán keretén belül együtt ünne­pel a Kapos Rádióval Vikidál Gyu­la, Gidófalvi Attila, Kántor Sándor, Hideg János, Bőzsöny János, He­gedűs Päer és nem utolsó sorban Mézga, avagy Horváth János. A Happy End Band fellépését tűzijá­ték és éjszakába nyúló diszkó kö­veti. A szervezők a gyerekekre is gondoltak, egész nap játszóház valamint versenyautó kiállítás vár­ja őket. A meglepetések és a nye­reményeső ugyancsak nem hiány- zik a hétvégi programból. ______■ Se gítség a bajban Kaposvárról indult úrnak az a ma­roknyi csapat, amely az árvíz súj­totta Tiszabőn dolgozott. A szol­noki faluban egy hétig az újjáépí­tésben segédkeztek.- Az árvíz hatalmas vesztesé­get okozott a térségben - mondta Kiss István, a Magyar Nemzetőr­ség megyei parancsnokságának általános parancsnok-helyettese. Tízen vettek részt a munkában, a csapatba huszonévesek, és kö­zépkorúak is jelentkeztek. A ten- niakarás vezérelte őket, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság kaposvári központjának közvetí­tése nyomán jutottak el az alföldi községbe. Nem voltak irigylésre méltó helyzetben, a hőség ugyan­is jócskán megnehezítette a mun­kát. A településen számos házat kéne elbontani, különösen a ré­gebben épült otthonok sínylették meg a természeti csapást. A so­mogyiak néhány épület elbontá­sát vállalták el. A mentéskor kiderült: az elmé­leti felkészültség mellett fontos a jó kondíció. Kiss István büszkén mesélte: a tűző nap ellenére na­ponta 8-10 órát dolgoztak. A tisza- bőiekkel egyébként közvetlen kapcsolatot alakítottak ki az eltelt néhány nap alatt, s a csoportveze­tő nem titkolja: ha lesz elegendő segítő társ, akár néhány héten be­lül újra úrnak indulhatnak a falu felé. HARSÁNYI Moziműsor 4,6: TÖK ALSÓ (am.) 8,10: NŐI VONALAK (am.) *15020*

Next

/
Oldalképek
Tartalom