Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-03 / 129. szám

8. oldal - Somogyi Hírlap 2000. Június 3., Szombat ifclHHI FIAT A L 0 K _____________________________________________________________________________ H ófehér jaguár Egész este fűzte a srác a lányt, s a buli végén elkí­sérte volna. A kapun kilép­ve a lány első kérdése az volt: hol parkolsz? Mire a fiú: hát, sehol. A szőke vá­lasza - mielőtt faképnél hagyta volna a srácot - nem közölhető. Milyen ko­csiba ülnek be a lányok? Vajon tényleg csak a dögös autóra buknak a nők? Éry Franciska: - Az a lényeg, hogy guruljon az autó és legyen benne magnó. Igaz, harmad­szorra már szemügyre veszem a jelöltem kocsiját, de csak azért, hogy megismerjem, ha értem jön. Ha nincs autója, akkor meg­fogjuk egymás kezét, és elsétá­lunk a buszmegállóig. Török Veronika: - Nem számít az autómárka, de az biztos, hogy jobb beülni egy légkondicionált, kényelmes kocsiba, mint egy fa­padosba. Akit szeretek, annál vi­szont teljesen mindegy, mivel jár és mennyit keres. Egyébként ne­kem is van kocsim, és a mostani barátomnak is; azon vitázunk, kinek a kocsijával menjünk. Halász Péter: - Trabantom van, és az a nőknél nem számít autónak. Megkockáztatom: ez a szellemi képességektől is függ. Van olyan ismerősöm, aki csak a kocsi alapján választja ki a part­nereit. A nők többségére szerencsére nem ez a jellemző. Kovács Erika: - Lehet, hogy már öregszem, de számít, hogy milyen autóból szállók ki. Ennek ellenére nem vagyok sznob. An­nak idején a férjemnek sem volt autója, mikor megismerkedtünk. Tóth Krisztina: - Számít az autó­márka. Igényes férfi nem jár akár­mivel, és akárkivel sem. A kocsi közvetve engem is minősít. Már az autójából felmérhető: mennyit ke­res a partnerem. Más az, ha szóra­kozni megyünk, csak egy kólát iszunk-e a sarki bisztróban vagy egy ötcsillagos étteremben vacsorá­val fejeződik be a randevú. v.s. Slágerlista Végre újra kisütött a nap, a ti levélíró kedvetek is visszatért. A héten huszonhármán küldtétek el kedvenc dalaitokat. Most Kovács Kata összeállítását olvashatjátok. írjatok Ti is a következő címre: 7401 Kaposvár. Pf. 31. 1. V-Tech: Éjfél után ’ 2. Santana: Maria, Maria 3. Melanie C.: Never be the same again 4. AD Stúdió: Nyári eső 5. Sub Bass Monster: Négy ütem 6. Lara Fabian: I will love again 7. Sasha: Let me be the one 8. Oasis: Who feels love 9. V-Tech: Visszahúz a szivem 10. Madonna: American pie A barna bőr titkai Elavult (?!) könyvek A korai nyár a napfürdőzés szerelmeseit is a vízpartra csábította. A tűző napsugarak azonban sok veszélyt hordoz­nak. Fontos az óvatosság a csokibama szín megszerzése­kor, nehogy később érezzük kellemetlen következményeit.- A fokozott sugárzás miatt jobban kell ügyelni ilyenkor a helyes napozásra - mondta ár. Biczó Zsuzsanna bőr­gyógyász főorvos. - Ugyanak­kor a napsugarak jótékony hatással vannak a szervezet­re; segítik az immunrendszer védekezését, kellemes közér­zetet teremtenek, s biztosítják a D-vitamin utánpótlást. Sze­repük van a bőrápolásban, a pattanások gyógyításában is. A bőr azonban büntetlenül nem tehető ki erős sugárzás­nak. Ezért javasolja a szakem­ber, hogy használjunk naponta többször magas faktorszámú fényvédő krémet; ez megvéd a káros sugárzástól. Ha még nem napoztunk, először a kora dél­előtti vagy a délutáni órákban kezdjük, és rövidebb idővel.- Nemcsak húszévesen fon­tos a jó külső, hanem negy­venévesen is; egész életünk­ben figyelni kell a testünkre - mondta dr. Biczó Zsuzsanna.- Déltől három óráig lehetőleg kerüljük az erős napfényt; bar- nulni árnyékban is lehet, a fényvisszaverődés folytán. Napozzunk tehát, de csak módjával és inkább félárnyékban. Bámulás­ra egyébként nem ajánlom a szoláriumot sem, mert igencsak öregíti a bőrt, és bőrhibákat okoz. A főorvosasszony szerint a bámulás gyorsa­sága az ember bőrétől is függ. A fehér bőrűek- nek nagyon óvatosnak kell lenni, hiszen köny- nyen leéghetnek. Ez esetben a házipatikákban található sprayvel és krémekkel regenerálhatják Csokibarna szín óvatos napozással is szerezhető FOTÓ: TÖRŐK ANETT bőrüket. Napszúrás esetén pedig feltétlenül ke­ressék föl a háziorvosukat.- Vannak egyének, akiknél a napfény, má­soknál bizonyos gyógyszerek és a napsugárzás együttes hatására allergiás bőrgyulladás alakul ki. Nekik igazából kerülniük kell a napfényt, de bizonyos gyógyszerekre érzékenyek se merész­kedjenek hosszabb időre a tűző napsütésre. SZELLŐ GÁBOR Egyetemista Portugáliában Fábián Szabolcs kaposvári egyetemista hat hónapos ta­nulmányútra utazott Portu­gáliába. Élményeiről inter­neten számolt be a Somogyi Hírlap olvasóinak. Még nincs honvágyam, hiszen néhány hónapja vagyok itt Coimbrában, Portugália egyik, legcsodálatosabb városában. Már az első pillantásra beleszerettem ebbe az országba. Portóból két óra vonatozással jutottam Európa egyik legrégebbi egyetemi városá­ba, ahova az útikönyvírók szerint is csak szeptembertől májusig ér­demes jönni, mert akkor nyüzsög az egyetemistáktól. A néhány nyári hónapban pedig olyan mint egy múzeum. Ez bizonyára így is van. Az utcákon most minden­esetre rengeteg a diák, hiszen a városban a külföldi ösztöndíja­sokkal együtt huszonötezren ta­nulnak. El sem tudom mondani, hány országból érkeztek ide diá­kok. Más a kultúra, más a nyelv, más az életvitel. Korábban nem gondoltam volna, hogy ha valaki ennyi időre távol kerül otthoná­tól, ahogy múlik az idő, egyre in­kább büszke lesz rá. Hiába Pbrtu- gália szépsége és érdekessége, egyre többet mesélek saját kis or­szágomról. Életem legcsodálatosabb élmé­nyét éltem át a minap, amikor is a Figuera Da Főz nevű városban megrendezték az első országos testnevelés szakos hallgatók talál­kozóját. Ez a verseny egy nagy kempingben, az óceán partján zajlott. Mondhatnám, izzott a tá­bor négy napon és három éjsza­kán keresztül. Tizenöt egyetem­ről hétszáz testnevelés szakos di­ák gyűlt össze. Rögtönzött csapa­tok kosaraztak, fociztak, rögbiz- tek és strandröplabdáztak. A vál­lalkozó kedvűek kipróbálhatták a sziklamászást és a legőrültebb ki­hívásokra is benevezhettek. Sok sportágban kihívtuk a portugál szervezőket; a győzelmeken igaz­ságosan megosztoztunk. Nagy ta­nulságul szolgált ez a tábor, de a négy nap alatt rájöttem, hogy az egész hangulatból mi is hiányzik nálunk: az összetartás. Itt min­denki harcolt a másikért, ha úgy tetszik egy mindenkiért, minden­ki egyért. Minden kis csapat egyezményes jeleket talált ki, ami csak az övé volt. Mindenki írt ma­gának jópofa himnuszt, hogy azt is élményül hagyja a többieknek. Csodálatos volt. FÁBIÁN SZABOLCS A könyvtár csendje, a könyvek illata, az olvasás öröme - a mai gyerekek mindezt talán nem is ismerik. A felnőttek is egyre ke­vésbé. A 21. század ultramodern világában egyre több háztar­tásban tűnik fel a könyvek réme: a számítógép. A televízióval évtizedekig harcban álltak; mára úgy tűnik, a csatát a villogó doboz nyerte meg. Mert egyszerűbb eléje ülni és kibámulni a fejünkből, mint a könyvespolchoz ballagni s elidőzni ott egy ki­csit: vajon melyik könyv illik a hangulatomhoz. A tévé sokkal kényelmesebb. Nem kell megmozgatni a fantáziánkat, ha előt­tünk a kép. Már nem is gondolkodunk el rajta: kell-e vagy sem. A mai gyerekek példaképei a harcos robotok, akik mindenkit legyilkolnak. A lányok pedig nem a szőke hercegről álmodoz­nak, hanem David Hasselhoffról, aki egy narancssárga doboz társaságában villogtatja izmait a tengerparton. Munkából haza­esve a szülők elcsenik csemetéjük kezéből a távirányítót, s elal- vás előtt még megkeresik kedvenc szappanoperájukat. A gye­rek a szobájába rohan, és ott tévézi álomba magát. A könyves­polcon pedig tovább porosodnak a szülők egykori meseköny­vei, az „Egyszer volt, hol nem volt” birodalma. Új könyvekre nem telik (a legújabb PC-kre azért valahogyan kiizzadják), a ré­giekre pedig nincs idő. Nincs idő arra sem, hogy este mesét ol­vassunk a Iticsiknek, nincs idő a példamutatásra. A gyereknek magától valóban nem jut eszébe, hogy föllapozzon egy köny­vet. Aztán ne csodálkozzunk, ha a hatéves profi módon hasz­nálja a számítógépes szakzsargont (s még érti is), de kellő szó­kincs hiányában nem tudja elmondani, miről szól a kötelező olvasmány, és nem tudja szavakba önteni érzéseit. Például, hogy mit jelentenek neki a szülei. ________________andrics lívia F ülcsipkézésből ötös Vizsgáztak a mezőgazdasági szakközépiskolások fotó: török Tizenheten, a kaposvári me­zőgazdasági szakközépisko­la végzős diák­jai tették le a hé­ten az érettségi gyakorlati vizs­gát. Volt, aki a számítógépes feladattól, és volt, aki a gya­korlattól, példá­ul a sertések fülcsipkézésé- től félt jobban. Egyben azon­ban egyetértettek: aki nem erre a szakmára termett, annak nehéz lesz az érettségi. A diákok már túl vannak az írásbelin, s a szóbeli megkezdése előtt még a gyakorlati feladatok­kal is meg kell küzdeniük. A vég­zősök már reggel hatkor a zimányi termelőszövetkezet te­henészetében kezdtek. Itt a fejős­től a szarvasmarha mérlegeléséig több feladatot is megoldottak. Aztán következett a számítógé­pes takarmánykalkulációs fel­adat.- Szigorú a bírálat; az állatte­nyésztésben nem lehet hibázni - mondta Sárközi István, a Pannon Lovasakadémia és Szakközépis­kola tanára. - Eddig azonban senki nem bukott meg. 17 vizsga- kérdés van, ezekből húznak. Ná­lunk speciális, máshol nem köve­telt feladatokat is kapnak a diá­kok, például a szőrbenyírásos ál­latjelölést. A negyedévesek egyébként gyakorlottak az álla­tok körüli munkákban, mert he­tente egy napot töltenek telepi gyakorlaton.- Leginkább a számításos fel­adatoktól féltem - mondta Varjas György Balázs szakközépiskolás. Akkor még nem tudta, hogy ta­nárai szerint dicséretesen szere­pelt a vizsgán. - Úgy érzem, ez a feladat sem sikerült rosszul. A gyakorlat nekem könnyű. Érett­ségi után először technikusként szeretnék továbbtanulni, s csak utána felvételizem a főiskolán. Türke Ildikó jól szerepelt az országos szakmai versenyen, de ezúttal megizzasztotta a feladat: az ivarzó kocákat kellett kiválo­gatni.- Aki szereti a szakmáját, az megbirkózik a nehéz feladatok­kal is - mondta. - Itt már látszik, kinek van érzéke az állatokhoz. Elsőben még tartottunk a telepi munkáktól, mára azonban hoz­zászoktunk. VIRÁGHALMY „Mindig jobban húztuk a gázt” Névjegy: Haraszti András 1978. január 5-én szüle­tett Kaposváron. Az 503. Számú Közlekedési Szakközépiskolában érettségizett. Autószerelő a szakmája. Idén fejezi be a második évet a Gábor Dénes Műszaki és Informatikai Főiskolán. Jelen­leg egy kaposvári autószalonban dolgozik értéke­sítőként. Eredményei: 1997-1998. első osztály, 125 köbcenti: 3. helyezés: 1996. másodosztály 125 köbcenti: bajnok; 1999. első osztály 125 köb­centi: bajnok. Két hónapja egy edzésen mindkét kezét eltörte; ez sem vette el a kedvét a motorozástól. Sőt, a múlt hétvégén rendezett gyorsulási versenyt is megnyerte a 125 köbcm-es kategóriában. Haraszti András első osztályú endurover- senyző azonban a motorját legkö­zelebb csak júliusban a kaposvári enduroversenyen állítja rajtvonal mögé. Még megerőltető lenne számára egy két napos verseny. Haraszti András édes­apja 1995-ben vett először motort. Aztán ahogyan lenni szokott, az apa csak ritkán ült rá. Az akkor alig 17 éves fia kezdte el ön­magát próbálgatni. Azu­tán jött az újabb és újabb motor, míg végül apja és fia közösen úgy határo­zott: ha már ennyi pénzt beleöltek, legközelebb olyan motort vesznek, amelyikkel már versenyen is indulhatnak. Rá­adásul a barátai - mostani és volt csapattársak - is unszolták, hogy kell az utánpótlás. Andrást nem kel­lett sokáig győzködni: 1996-ban el­indult élete első enduroversenyén. Enduro Enduro, maga az élet- Egy kategórián belül minden versenyző motorja szinte ugyan­olyan. Nem mindegy tehát, ki ül rajta. Legyen elszánt, tehetséges, és legyen akaratereje. Ez olyan, mint maga az élet. Nem lehet „Régebben csak kevesen tudták, mi az enduro. Amióta az osztrákok­kal szerveznek közös nyílt bajnokságokat, azóta többen foglalkoznak vele és több az induló is. Az enduro egy kétnapos hosszú távú ver­seny. A motor, a felszerelés ugyanaz, mint a talán jobban ismert cross- ban. A szabályok, a pálya hossza és elhelyezkedése viszont más. So­kan a rallyhoz hasonlítják, csak itt nem autóval indulunk. A kijelölt kört naponta 3-4-szer kell teljesíteni. Ezen a nagy körön belül több úgyne­vezett speciálszakaszt - crossrészt és erdei területeket - jelölnek ki, amelynek elején és végén fotocellával mérik az időt. Aki ezt a részt a leggyorsabban megteszi és a kör többi részén sem hibázik, az esélyes a győzelemre. Ha a motoron bármi elromlik a verseny alatt, csakis a versenyző javíthatja meg. A verseny mindkét napjára külön jár a bajno­ki pont, de a két napot végeredményben együtt értékelik. Egyéni és csapatbajnokság is van." meghátrálni, hiszen nemcsak ma­gadért, hanem a csapatodért is küzdesz. 1997 óta vagyok a Zselic SE csapat tagja. Rapp Csabával, Tóth Lászlóval csapatban szinte minden versenyt megnyertünk. Az idén kezdte újra a versenyzést Cseh András is. Biztosan vannak az országban ná­lunk jobb motorosok, de ezek szerint mi még mindig jobban húztuk a gázt. Ha minden jól megy, a motor olyan, mint a legjobb haver. Sérülések- A sérülés mindig benne van a pakliban. Amíg nem történik semmi, nem is gondolunk rá. Egy rosszkor jött törés lerombolja az ál­mokat. Egyedül a múlt évet úsztam meg anélkül. 1998- ban vezettem a versenyben, amikor eltörött a kezem. Felépü­lésem után már hiába nyerem sor­ra a versenyeket, a bajnokságot már nem nyerhetem meg. Két hó­napja, pont az EB előtt két héttel egy edzésen mindkét kezem eltö­rött. A barátok és a motoros kutya Ha a haverokkal éppen nem egy elromlott motor vagy autó fölött görnyednek, és nem versenyen vannak, alig esik szó közöttük a motorokról. Andrásnak még a kutyája is vérbeli motoros: akár autóban, akár motoron van, ő is szeret száguldozni, utazgatni, a motoron egykerekezni. Persze csakis a motorpályán. András ugyanis azt mondja, a pályán ki­vezeti magából a feszültséget, az utcára csakis higgadtan megy ki. Első a biztonság. ANDRICS LÍVIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom