Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-03 / 129. szám
8. oldal - Somogyi Hírlap 2000. Június 3., Szombat ifclHHI FIAT A L 0 K _____________________________________________________________________________ H ófehér jaguár Egész este fűzte a srác a lányt, s a buli végén elkísérte volna. A kapun kilépve a lány első kérdése az volt: hol parkolsz? Mire a fiú: hát, sehol. A szőke válasza - mielőtt faképnél hagyta volna a srácot - nem közölhető. Milyen kocsiba ülnek be a lányok? Vajon tényleg csak a dögös autóra buknak a nők? Éry Franciska: - Az a lényeg, hogy guruljon az autó és legyen benne magnó. Igaz, harmadszorra már szemügyre veszem a jelöltem kocsiját, de csak azért, hogy megismerjem, ha értem jön. Ha nincs autója, akkor megfogjuk egymás kezét, és elsétálunk a buszmegállóig. Török Veronika: - Nem számít az autómárka, de az biztos, hogy jobb beülni egy légkondicionált, kényelmes kocsiba, mint egy fapadosba. Akit szeretek, annál viszont teljesen mindegy, mivel jár és mennyit keres. Egyébként nekem is van kocsim, és a mostani barátomnak is; azon vitázunk, kinek a kocsijával menjünk. Halász Péter: - Trabantom van, és az a nőknél nem számít autónak. Megkockáztatom: ez a szellemi képességektől is függ. Van olyan ismerősöm, aki csak a kocsi alapján választja ki a partnereit. A nők többségére szerencsére nem ez a jellemző. Kovács Erika: - Lehet, hogy már öregszem, de számít, hogy milyen autóból szállók ki. Ennek ellenére nem vagyok sznob. Annak idején a férjemnek sem volt autója, mikor megismerkedtünk. Tóth Krisztina: - Számít az autómárka. Igényes férfi nem jár akármivel, és akárkivel sem. A kocsi közvetve engem is minősít. Már az autójából felmérhető: mennyit keres a partnerem. Más az, ha szórakozni megyünk, csak egy kólát iszunk-e a sarki bisztróban vagy egy ötcsillagos étteremben vacsorával fejeződik be a randevú. v.s. Slágerlista Végre újra kisütött a nap, a ti levélíró kedvetek is visszatért. A héten huszonhármán küldtétek el kedvenc dalaitokat. Most Kovács Kata összeállítását olvashatjátok. írjatok Ti is a következő címre: 7401 Kaposvár. Pf. 31. 1. V-Tech: Éjfél után ’ 2. Santana: Maria, Maria 3. Melanie C.: Never be the same again 4. AD Stúdió: Nyári eső 5. Sub Bass Monster: Négy ütem 6. Lara Fabian: I will love again 7. Sasha: Let me be the one 8. Oasis: Who feels love 9. V-Tech: Visszahúz a szivem 10. Madonna: American pie A barna bőr titkai Elavult (?!) könyvek A korai nyár a napfürdőzés szerelmeseit is a vízpartra csábította. A tűző napsugarak azonban sok veszélyt hordoznak. Fontos az óvatosság a csokibama szín megszerzésekor, nehogy később érezzük kellemetlen következményeit.- A fokozott sugárzás miatt jobban kell ügyelni ilyenkor a helyes napozásra - mondta ár. Biczó Zsuzsanna bőrgyógyász főorvos. - Ugyanakkor a napsugarak jótékony hatással vannak a szervezetre; segítik az immunrendszer védekezését, kellemes közérzetet teremtenek, s biztosítják a D-vitamin utánpótlást. Szerepük van a bőrápolásban, a pattanások gyógyításában is. A bőr azonban büntetlenül nem tehető ki erős sugárzásnak. Ezért javasolja a szakember, hogy használjunk naponta többször magas faktorszámú fényvédő krémet; ez megvéd a káros sugárzástól. Ha még nem napoztunk, először a kora délelőtti vagy a délutáni órákban kezdjük, és rövidebb idővel.- Nemcsak húszévesen fontos a jó külső, hanem negyvenévesen is; egész életünkben figyelni kell a testünkre - mondta dr. Biczó Zsuzsanna.- Déltől három óráig lehetőleg kerüljük az erős napfényt; bar- nulni árnyékban is lehet, a fényvisszaverődés folytán. Napozzunk tehát, de csak módjával és inkább félárnyékban. Bámulásra egyébként nem ajánlom a szoláriumot sem, mert igencsak öregíti a bőrt, és bőrhibákat okoz. A főorvosasszony szerint a bámulás gyorsasága az ember bőrétől is függ. A fehér bőrűek- nek nagyon óvatosnak kell lenni, hiszen köny- nyen leéghetnek. Ez esetben a házipatikákban található sprayvel és krémekkel regenerálhatják Csokibarna szín óvatos napozással is szerezhető FOTÓ: TÖRŐK ANETT bőrüket. Napszúrás esetén pedig feltétlenül keressék föl a háziorvosukat.- Vannak egyének, akiknél a napfény, másoknál bizonyos gyógyszerek és a napsugárzás együttes hatására allergiás bőrgyulladás alakul ki. Nekik igazából kerülniük kell a napfényt, de bizonyos gyógyszerekre érzékenyek se merészkedjenek hosszabb időre a tűző napsütésre. SZELLŐ GÁBOR Egyetemista Portugáliában Fábián Szabolcs kaposvári egyetemista hat hónapos tanulmányútra utazott Portugáliába. Élményeiről interneten számolt be a Somogyi Hírlap olvasóinak. Még nincs honvágyam, hiszen néhány hónapja vagyok itt Coimbrában, Portugália egyik, legcsodálatosabb városában. Már az első pillantásra beleszerettem ebbe az országba. Portóból két óra vonatozással jutottam Európa egyik legrégebbi egyetemi városába, ahova az útikönyvírók szerint is csak szeptembertől májusig érdemes jönni, mert akkor nyüzsög az egyetemistáktól. A néhány nyári hónapban pedig olyan mint egy múzeum. Ez bizonyára így is van. Az utcákon most mindenesetre rengeteg a diák, hiszen a városban a külföldi ösztöndíjasokkal együtt huszonötezren tanulnak. El sem tudom mondani, hány országból érkeztek ide diákok. Más a kultúra, más a nyelv, más az életvitel. Korábban nem gondoltam volna, hogy ha valaki ennyi időre távol kerül otthonától, ahogy múlik az idő, egyre inkább büszke lesz rá. Hiába Pbrtu- gália szépsége és érdekessége, egyre többet mesélek saját kis országomról. Életem legcsodálatosabb élményét éltem át a minap, amikor is a Figuera Da Főz nevű városban megrendezték az első országos testnevelés szakos hallgatók találkozóját. Ez a verseny egy nagy kempingben, az óceán partján zajlott. Mondhatnám, izzott a tábor négy napon és három éjszakán keresztül. Tizenöt egyetemről hétszáz testnevelés szakos diák gyűlt össze. Rögtönzött csapatok kosaraztak, fociztak, rögbiz- tek és strandröplabdáztak. A vállalkozó kedvűek kipróbálhatták a sziklamászást és a legőrültebb kihívásokra is benevezhettek. Sok sportágban kihívtuk a portugál szervezőket; a győzelmeken igazságosan megosztoztunk. Nagy tanulságul szolgált ez a tábor, de a négy nap alatt rájöttem, hogy az egész hangulatból mi is hiányzik nálunk: az összetartás. Itt mindenki harcolt a másikért, ha úgy tetszik egy mindenkiért, mindenki egyért. Minden kis csapat egyezményes jeleket talált ki, ami csak az övé volt. Mindenki írt magának jópofa himnuszt, hogy azt is élményül hagyja a többieknek. Csodálatos volt. FÁBIÁN SZABOLCS A könyvtár csendje, a könyvek illata, az olvasás öröme - a mai gyerekek mindezt talán nem is ismerik. A felnőttek is egyre kevésbé. A 21. század ultramodern világában egyre több háztartásban tűnik fel a könyvek réme: a számítógép. A televízióval évtizedekig harcban álltak; mára úgy tűnik, a csatát a villogó doboz nyerte meg. Mert egyszerűbb eléje ülni és kibámulni a fejünkből, mint a könyvespolchoz ballagni s elidőzni ott egy kicsit: vajon melyik könyv illik a hangulatomhoz. A tévé sokkal kényelmesebb. Nem kell megmozgatni a fantáziánkat, ha előttünk a kép. Már nem is gondolkodunk el rajta: kell-e vagy sem. A mai gyerekek példaképei a harcos robotok, akik mindenkit legyilkolnak. A lányok pedig nem a szőke hercegről álmodoznak, hanem David Hasselhoffról, aki egy narancssárga doboz társaságában villogtatja izmait a tengerparton. Munkából hazaesve a szülők elcsenik csemetéjük kezéből a távirányítót, s elal- vás előtt még megkeresik kedvenc szappanoperájukat. A gyerek a szobájába rohan, és ott tévézi álomba magát. A könyvespolcon pedig tovább porosodnak a szülők egykori mesekönyvei, az „Egyszer volt, hol nem volt” birodalma. Új könyvekre nem telik (a legújabb PC-kre azért valahogyan kiizzadják), a régiekre pedig nincs idő. Nincs idő arra sem, hogy este mesét olvassunk a Iticsiknek, nincs idő a példamutatásra. A gyereknek magától valóban nem jut eszébe, hogy föllapozzon egy könyvet. Aztán ne csodálkozzunk, ha a hatéves profi módon használja a számítógépes szakzsargont (s még érti is), de kellő szókincs hiányában nem tudja elmondani, miről szól a kötelező olvasmány, és nem tudja szavakba önteni érzéseit. Például, hogy mit jelentenek neki a szülei. ________________andrics lívia F ülcsipkézésből ötös Vizsgáztak a mezőgazdasági szakközépiskolások fotó: török Tizenheten, a kaposvári mezőgazdasági szakközépiskola végzős diákjai tették le a héten az érettségi gyakorlati vizsgát. Volt, aki a számítógépes feladattól, és volt, aki a gyakorlattól, például a sertések fülcsipkézésé- től félt jobban. Egyben azonban egyetértettek: aki nem erre a szakmára termett, annak nehéz lesz az érettségi. A diákok már túl vannak az írásbelin, s a szóbeli megkezdése előtt még a gyakorlati feladatokkal is meg kell küzdeniük. A végzősök már reggel hatkor a zimányi termelőszövetkezet tehenészetében kezdtek. Itt a fejőstől a szarvasmarha mérlegeléséig több feladatot is megoldottak. Aztán következett a számítógépes takarmánykalkulációs feladat.- Szigorú a bírálat; az állattenyésztésben nem lehet hibázni - mondta Sárközi István, a Pannon Lovasakadémia és Szakközépiskola tanára. - Eddig azonban senki nem bukott meg. 17 vizsga- kérdés van, ezekből húznak. Nálunk speciális, máshol nem követelt feladatokat is kapnak a diákok, például a szőrbenyírásos állatjelölést. A negyedévesek egyébként gyakorlottak az állatok körüli munkákban, mert hetente egy napot töltenek telepi gyakorlaton.- Leginkább a számításos feladatoktól féltem - mondta Varjas György Balázs szakközépiskolás. Akkor még nem tudta, hogy tanárai szerint dicséretesen szerepelt a vizsgán. - Úgy érzem, ez a feladat sem sikerült rosszul. A gyakorlat nekem könnyű. Érettségi után először technikusként szeretnék továbbtanulni, s csak utána felvételizem a főiskolán. Türke Ildikó jól szerepelt az országos szakmai versenyen, de ezúttal megizzasztotta a feladat: az ivarzó kocákat kellett kiválogatni.- Aki szereti a szakmáját, az megbirkózik a nehéz feladatokkal is - mondta. - Itt már látszik, kinek van érzéke az állatokhoz. Elsőben még tartottunk a telepi munkáktól, mára azonban hozzászoktunk. VIRÁGHALMY „Mindig jobban húztuk a gázt” Névjegy: Haraszti András 1978. január 5-én született Kaposváron. Az 503. Számú Közlekedési Szakközépiskolában érettségizett. Autószerelő a szakmája. Idén fejezi be a második évet a Gábor Dénes Műszaki és Informatikai Főiskolán. Jelenleg egy kaposvári autószalonban dolgozik értékesítőként. Eredményei: 1997-1998. első osztály, 125 köbcenti: 3. helyezés: 1996. másodosztály 125 köbcenti: bajnok; 1999. első osztály 125 köbcenti: bajnok. Két hónapja egy edzésen mindkét kezét eltörte; ez sem vette el a kedvét a motorozástól. Sőt, a múlt hétvégén rendezett gyorsulási versenyt is megnyerte a 125 köbcm-es kategóriában. Haraszti András első osztályú endurover- senyző azonban a motorját legközelebb csak júliusban a kaposvári enduroversenyen állítja rajtvonal mögé. Még megerőltető lenne számára egy két napos verseny. Haraszti András édesapja 1995-ben vett először motort. Aztán ahogyan lenni szokott, az apa csak ritkán ült rá. Az akkor alig 17 éves fia kezdte el önmagát próbálgatni. Azután jött az újabb és újabb motor, míg végül apja és fia közösen úgy határozott: ha már ennyi pénzt beleöltek, legközelebb olyan motort vesznek, amelyikkel már versenyen is indulhatnak. Ráadásul a barátai - mostani és volt csapattársak - is unszolták, hogy kell az utánpótlás. Andrást nem kellett sokáig győzködni: 1996-ban elindult élete első enduroversenyén. Enduro Enduro, maga az élet- Egy kategórián belül minden versenyző motorja szinte ugyanolyan. Nem mindegy tehát, ki ül rajta. Legyen elszánt, tehetséges, és legyen akaratereje. Ez olyan, mint maga az élet. Nem lehet „Régebben csak kevesen tudták, mi az enduro. Amióta az osztrákokkal szerveznek közös nyílt bajnokságokat, azóta többen foglalkoznak vele és több az induló is. Az enduro egy kétnapos hosszú távú verseny. A motor, a felszerelés ugyanaz, mint a talán jobban ismert cross- ban. A szabályok, a pálya hossza és elhelyezkedése viszont más. Sokan a rallyhoz hasonlítják, csak itt nem autóval indulunk. A kijelölt kört naponta 3-4-szer kell teljesíteni. Ezen a nagy körön belül több úgynevezett speciálszakaszt - crossrészt és erdei területeket - jelölnek ki, amelynek elején és végén fotocellával mérik az időt. Aki ezt a részt a leggyorsabban megteszi és a kör többi részén sem hibázik, az esélyes a győzelemre. Ha a motoron bármi elromlik a verseny alatt, csakis a versenyző javíthatja meg. A verseny mindkét napjára külön jár a bajnoki pont, de a két napot végeredményben együtt értékelik. Egyéni és csapatbajnokság is van." meghátrálni, hiszen nemcsak magadért, hanem a csapatodért is küzdesz. 1997 óta vagyok a Zselic SE csapat tagja. Rapp Csabával, Tóth Lászlóval csapatban szinte minden versenyt megnyertünk. Az idén kezdte újra a versenyzést Cseh András is. Biztosan vannak az országban nálunk jobb motorosok, de ezek szerint mi még mindig jobban húztuk a gázt. Ha minden jól megy, a motor olyan, mint a legjobb haver. Sérülések- A sérülés mindig benne van a pakliban. Amíg nem történik semmi, nem is gondolunk rá. Egy rosszkor jött törés lerombolja az álmokat. Egyedül a múlt évet úsztam meg anélkül. 1998- ban vezettem a versenyben, amikor eltörött a kezem. Felépülésem után már hiába nyerem sorra a versenyeket, a bajnokságot már nem nyerhetem meg. Két hónapja, pont az EB előtt két héttel egy edzésen mindkét kezem eltörött. A barátok és a motoros kutya Ha a haverokkal éppen nem egy elromlott motor vagy autó fölött görnyednek, és nem versenyen vannak, alig esik szó közöttük a motorokról. Andrásnak még a kutyája is vérbeli motoros: akár autóban, akár motoron van, ő is szeret száguldozni, utazgatni, a motoron egykerekezni. Persze csakis a motorpályán. András ugyanis azt mondja, a pályán kivezeti magából a feszültséget, az utcára csakis higgadtan megy ki. Első a biztonság. ANDRICS LÍVIA