Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-23 / 145. szám

8. oldal - Somogyi Hírlap SPORT 2000. Június 23., Péntek |H| Már csak nyolcvannégy nap az olimpiáig Június 23-a Nemzetközi Olimpiai Nap, amelyet 200 országban ünnepelnek meg, felelevenítve az ókori és újkori olimpiák történetét, az olimpiai eszme máig ható üzenetét. Különös aktuali­tást jelent, hogy 84 nap múlva, szep­tember 15-én fellobban az olimpiai kandeláberben a láng, és kezdetét ve­szi az ezredforduló nagy eseménye, a XXVII. Nyári Olimpiai Játékok. Az előkészületek állásáról, kulisszatitkokról kérdeztük dr. Gyenesá Istvánt, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökét, - aki mint sportvezető - negyedik olimpiájára készül.- Hány év felkészülési ideje mil a rendező városnak?- A rendezés jogát Sydney 1993 szeptem­berében Monte Carloban a NOB 101. ülésén kapta meg. A szavazás előtt néhány pályázó (Brazília, Milánó, Taskent) visszalépett. A több lépcsős titkos szavazás során Berlin, Isztambul és Manchester kiesett. A negyedik menetben két szavazat döntött Sydney javá­ra Pekinggel szemben. Különleges ünnepe lesz a rendező országnak az olimpia, hiszen Ausztrália sportolói, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Görögország és Svájc versenyzői­vel együtt eddig valamennyi újkori játéko­kon részt vettek, s most másodízben lehet­nek házigazdák is. Sydney nyugat-keleti irányban 50, észak-délirányban pedig 80 ki­lométer kiterjedésű óriási város. Űj-Dél- Wales fővárosa, lakóinak száma 4 millió, és jóval az 1993-as döntés előtt elkezdte már a felkészülést, tehát legalább tíz éves munka gyümölcse érik most be. Az olimpia sikeres lebonyolítására szervező bizottság (SOCOG) alakult, melynek vezetője Michael Knight miniszter.- Egyre nagyobb kihívást jelent az olimpi­ák megrendezése. Atlantában nagyon sok kritika hangzott el mind a sportolók, mind a szurkolók részéről, különösen a közlekedési nehézségeket kifogásolták. Mi várható most?- Sydney a rövid távolságok olimpiája lesz. A versenyek döntő többsége - húsz sportág küzdelmeit - két központban bonyo­lítják le. Az egyik a Homebush öböl partján az egykori erdős, mocsaras területen kialakí­tott Olimpiai Park, a másik a Darling Harbour kikötő negyed. Valamennyi új létesítmény építése befejeződött, korszerűségük már a jövő századot idézi. Az Olimpia Parkban épült fel a 760 hektárnyi területen létesített Olimpiai Falutól akár gyalog is megközelíthe­tő 110000 nézőt befogadó Olimpiai Stadion. Az olimpia rendezésének költségvetése ere­detileg 1,3 milliárd USD volt, és ebben az ösz- szegben nem szerepel az új létesítmények, valamint az Olimpiai Falu építésének költsé­ge. A helyi szponzorok vártnál kisebb mérté­kű érdeklődése miatt a költségvetés több íz­ben változott. A legutóbbi hírek szerint még mindig mintegy 100 milliós hiány mutatko­zik. Részben ezért történhetett az olimpia adónak tekinthető 10 százalékos termék- és szolgáltatási adó bevezetése az olimpia idejé­re.- Megszokottá iút, hogy miközben a szer­vezők a már-már elviselhetetlenre duzzadt versenyszámokat és létszámot emlegetik, mindig megjelennek új sportágak is. Nem lesz ez másként most sem.- Az olimpia már világeseménnyé fejlő­dött, s bizonyos értelemben a bőség zavará­val küzd. Érthető, hogy olimpiáról olimpiára több sportág szeretne felkerülni a műsorra. Sydneyben a trampolin, a biatlon és a teak- wando jelentkezik, továbbá az egyenjogúsí­tás jegyében a nők most jutnak először lehe­tőséghez öttusában, vízilabdában és súly­emelésben. Amíg 20 éve Moszkvában még csak 203 szám szerepelt műsoron, négy éve Atlantában már 271 számban avattak bajno­kot, Sydneyben pedig kereken 300 bajnoki cím vár gazdára, s már 200-ra nőtt a játéko­kon résztvevő nemzeti olimpiai bizottságok száma is.- Hogyan szabályozzák a résztvevők lét­számát és körét?- Az olimpiai indulás megszerzéséhez kvalifikációs versenyeken elért nemzetközi szintű eredmény szükséges. Ma már a rész­vétel bebiztosítása önmagában is komoly, el­ismerésre méltó teljesítmény. A szabad kár­tya, a meghívás pedig arra szolgál, hogy azoknak az országoknak a versenyzői is in­dulhassanak, akiknek sportolói az adott sportágban nem szereztek részvételi lehető­séget. A magyarok reálisan íjászatban szá­míthatnak erre.- A magyar csapat létszáma és az elvárá­sok hogyan alakulnak?- 25-26 sportágban mintegy 180-190 ver­senyző indulása valószínű. Az eredeti célki­tűzések a kvalifikációk után sem módosul­tak jelentősen, bár néhány szövetség (úszás, judo, súlyemelés, vívás) az eredmények alapján némileg csökkentette elvárásait. En­nek ellenére a nemzetek nem hivatalos ver­senyében 150 pont körüli eredmény és a 12­15. hely várható. A formaruhákat és a Millen­niumot ünneplő Magyarországot reprezen­táló felvonuló ruhákat a Creation Vargas cég készíti. A sportfelszerelést 1968 óta az Adi­das biztosítja.A SOCOG az előzetes névsze­rinti nevezés alapján készíti el és küldi meg az egyes nemzeti olimpiai bizottságoknak az akkreditációs kártyákat, amelyek egyben ví­zumként is szolgálnak. Június 3-án került sor a Vígszínházban a hagyományos foga­dalomtételre. A résztvevő csapat végleges ki­jelölése a Magyar Olimpiai Bizottság közgyű­lésének hatáskörébe tartozik. A csapatkijelö­lő közgyűlésre július 28-án délelőtt a Tatai Edzőtáborban kerül sor. Ezt követi ott hely­ben a résztvevőket búcsúztató ünnepélyes csapatgyűlés.- A magyar sportdipbmatákra milyen fel­adatok várnak?- A korábbi olimpiai játékokhoz hasonló­an ezúttal is számos magyar sportdiplomata és szakember nyújt segítséget a versenyek zavartalan lebonyolításához. Az adott sport­ág nemzetközi főrendezői tisztét látja el: dr. Aján Tamás (súlyemelés), Bíró Mihály (bir­kózás), Császári Attila (öttusa), dr. Holvay Endre (röplabda), míg Bonn Ottó és Gyulai István a kajak-kenu, illetve az atlétikai nem­zetközi szövetségek magyar főtitkárai sport­ágaik versenybizottságát működtetik. Rajtuk kívül további 28 fő kapott versenybíróként, játékvezetőként, szakbizottsági irányítóként különböző sportágakban feladatot.- A nem csekély távolságot most először nem a MALÉV különgépein teszik meg a sportolóüde- A Lauda-Air osztrák légitársaság a? egyes sportágak igényeinek megfelelően biz­tosított helyeket a Bécs-Sydney menetrend- szerű járataira Budapestről pedig autóbusz- szal szállítják az utasokat Bécsig. A Boeing 777-es gépek tervezett ideje több mint húsz óra. A 9 órás időeltolódást és az ausztrál ta­vaszt kell majd megszoknia versenyzőink­nek és sportvezetőinknek egyaránt. A küz­delmeket itthon figyelemmel kísérőknek pe­dig fel kell készülniük arra, hogy a sydney-i délutáni-esti eseményeket Magyarországon a délelőtti órákban láthatják a Tv-ben, hall­gathatják a rádióban.- Mit lehet tudni az Ohmpiai Faluról?- A játékok megkezdése előtt két héttel nyitja és három nappal a záróünnepély után zárja be kapuit. Ez alatt szállással és teljes el­látással, szolgáltatással, szórakozási lehető­séggel fogadja a mintegy 10200 sportolót és az 5100 hivatalos kísérőt. Az elhelyezés há­romféle típusú lakóházban történik. Két sportolónál több egy lakószobába nem ke­rül. A falu fő étterme egyszerre 5000 vendé­get tud fogadni, és 24 órán át tart nyitva. Az önkiszolgáló rendszerű étteremben minden nemzet igényeit kielégítő választékot, korlát­lan fogyasztási lehetőséget ígérnek, ingyene­sen.- Alakul a somogyi résztvevők köre is. Me­gyénket kik képviselik?- Biztos résztvevőnek számít a nemrég igazolt triatlonista, Kuttor Csaba és tulajdon­képpen már készítheti a felszerelését a leilei teniszezőnő, Kuli Kis Rita is. Még bizonyíta­nia kell az első válogatón szereplő kajakozó Borid. Zsombornak, akinek személyesen is nagyon szorítok, hiszen nyolc éve Barcelo­nában tartalékként már ott volt, Atlantában hiányzott. Sydneyben az olimpia utolsó előt­ti napján egy éremmel a nyakában szeret­ném megszorítani a kezét.- Gyenesá István, mint a MOB tisztségvi­selője részt vesz az olimpián Hány arany­éremre számú?- Ha a naganoi téli olimpiát is ide számí­tom, akkor a negyedik ötkarikás játékon ve­hetek részt. Hihetetlenül felemelő, semmi mással össze nem hasonlítható élmény. A nagy távolság és a szeptemberi elfoglaltsá­gaim miatt azonban nem tudtam vállalni az olimpia teljes ideje alatt a részvételt. Ezért csak 23-án érkezem Sydneybe, és az utolsó hét nap eseményein vehetek részt. A kérdésre válaszolva pedig, mivel nem vagyok jós és a sportban éppen az a szép, hogy nehezen kiszámítható, ezért csak tip­pelek. 6 arany, 8 ezüst és 10 bronzérmet. Ha több lesz, nagyobb lesz az öröm is és ki ké­ri akkor majd számon rajtam, hogy alábe­csültem. Ha kevesebb lesz, azt is meg kell becsülni, mert olimpiáról-olimpiára na­gyobb a rivalizálás és 200 nemzet versenyé­ben ott lenni s az élmezőnyben végezni egy kis országnak önmagában is nagy siker. Természetesen szeretném azonban Syd­neybe is minél többet hallani a magyar Himnuszt. ■ A sydneyi operaház környékén zajlanak majd a triatlonversenyek Mudin Imrétől - Szalay Andreáig „ A népeket egymáshoz fűző szép szalag” Eredete az ókorba nyúlik vissza. A monda szerint a görögök legfőbb istene, Zeusz Olümpiában atyjá­val, Kronosszal birkózott a tró­nért, s a felette aratott győzelem emlékére rendezte meg a helyszí­nen az olimpiai játékokat. Az első újkori ötkarikás vetélkedőre 1896- ban Pierre de Coubertin báró kez­deményezésére került sor, s azóta a világ legnagyobb érdeklődéssel kísért egyben legrangosabb sport- eseményévé nőtte ki magát. Ezek­ről a játékokról a somogyi sporto­lók sem hiányoztak. Mudin Imré­től Szalay Andreáig hosszú a sor. Mudin Imre nem Somogy szü­lötte, mégis ő volt az első, aki eb­ből a megyéből indult a nagy útra, második olimpiájára, hogy örö­met és dicsőséget szerezzen a so­mogyi sportbarátoknak. Mudin 1911-ben került Nagyatádra, ahol a polgári iskolában testnevelést ta­nított. Akkor már ismert sportem­ber volt, megjárt egy olimpiát - 1908 London - a különböző dobó­számokban országos rekorder volt. Atádon készült hát a nagy megméretésre, az 1912-es stock­holmi játékokra. Hivatalosan ugyan egy budapesti klub színei­ben indult, de szinte minden a mi megyénkhez kötötte. Stockholm­ban súlylökésben nevezték és 12,81-es dobásával a hatodik he­lyen végzett. Ezen az olimpián még egy somogyi volt. Steiner Re­zső birkózó, a KMTE sportolója, aki ugyancsak pesti egyesület költségén és színeiben utazhatott ki. Steiner „Somogyi” néven a kö­zépsúlyban lépett szőnyegre és két győzelemmel és két vereség­gel búcsúzott egyetlen olimpiájá­tól. További élete is Kaposvárhoz kötötte. Szegfi László viszont soha nem hagyta el szűkebb pátriáját. A Kaposvári Turul színeiben ver­senyzett. 1928-ban balszerencsés volt, mert Amszterdamban az olimpia kezdete előtti edzésen megsérült és nem indulhatott. Négy évvel később Los Angeles­ben ismét ott lehetett, ám EB bronzérmesünk a második fordu­lóban búcsúra kényszerült. Az 1936-os berlini olimpián három somogyi illetőségű képviselte a megyét - egyikük a „legfénye­sebb” sikerrel. Csík Ferenc száz méteres gyorsúszó győzelme a já­tékok egyik szenzációja volt. A 4x200 m-es váltóban vele együtt úszó ugyancsak kaposvári Len­gyel Árpáddal egy olimpiai bron­zot is begyűjtötték. Bodosi Mihály magasugró rekorderünk is ott volt Berlinben, aki 185-ös eredményé­vel a legjobb húsz közé ugrotta be magát. A háború miatt 1948-ban ren­dezték a következő olimpiát, ugyancsak hároirí somogyi részt­vevővel és számunkra ugyancsak sikerrel. Győrfi Endre műegyete­mistaként kapusa lehetett az ezüstérmet nyert magyar vízilab­da válogatottnak. Németh Sándor úszó a 200 m-es mellúszás közép­futamáig jutott, azonban kisebb betegség miatt nem tudta legjobb­ját úszni, így „örökös úszóbajno­kunk” kiesett. Kapocsi György bar­csi ökölvívó, hatszoros magyar bajnok, félnehézsúlyban lépett kötelek közé, ám jó kezdés (egy győzelem) után a második fordu­lóban búcsúra kényszerült. 1956 vérzivataros hónapjaiban került sor a melbournei játékokra, ahol Papp László mellett egyetlen öklöző a kaposvári Dóri András bokszolt. A váltósúlyú öklözőt is megviselte a bizonytalanság és bár többre volt hivatott, csak a má­sodik fordulóig jutott el. Négy év­vel később Rómában is volt somo­gyi induló, még pedig a csökölyi születésű Kaposvári Dózsában Dőri klubtársaként nevelkedett Balajcza Tibor gyalogló. A tehetsé­ges sportoló tapasztalatlanságá­nak lett áldozata, a 20 km-es gya­loglásban szabálytalanság miatt kizárták, így elúszott az esélye. Négy évvel később a tokiói játékok labdarúgásunk szép sikerét és má­sodik olimpiai aranyát hozta. És ebben főszerep jutott a megyénk­ből elszármazó Bene Ferencnek. Tizenkét góljával járult hozzá az aranyéremhez, s e találataival egy­ben a játékok gólkirálya is lett. 1968 Mexikó. Ismét három so­mogyi résztvevő és ismét egy aranyérem. És megint csak labda­rúgásban. A búzsáki születésű, Fonyódon nevelkedett újpesti csa­tár, Nagy László bizonyára a ki­lenc magyar bajnokságát és 25 „A” válogatottságát, valamint az élvonalban lőtt 85 gólját egyben sem cserélné el a nyert mexikói aranyáért. Ezen a játékokon vett részt a megyénkből induló May Attila vívó, aki az ötödik helyen végzett tőrcsapat tagja volt, vala­mint a később Európa válogatott­ban is szereplő Kiss György atléta, aki 5000 méteren az előfutamok­ban kiesett, tízezren pedig a 29. helyen végzett. 1972 München, újabb foci si­ker, ha nem is olyan fényes, mint az előzőek. Kovács József egykori leilei labdarúgó válogatottunk tag­jaként ezüstérmet nyert, ám hogy miért hiányzik mégis ez a medáli­ája, arról külön szólunk. A bajor fővárosban volt még további sike­rünk. A balatonfölvári Holovits György vitorlázó a csillaghajó osz­tályban (a nem somogyi illetősé­gű Gosztonyival) a nyolcadik helyre hajózott be. Ő immár test­vérével, Holovits Tamással az 1980-as moszkvai olimpián is rajt­hoz állt és a tizedik helyen fejez­ték be az olimpiát. 1988-ban Sza­bó Péter úszóért szoríthattunk. A fővárosba igazolt versenyző Szö­ulban a 200 m-es mellúszásban bejutott a döntőbe, ahol nyolcadik lett. Négy évvel később két újabb sportágban is volt olimpiai részt­vevőnk. Az 1992-es barcelonai já­tékokon Szalay Andrea sokszoros bajnok, nemzetközi sikerekkel is rendelkező sportgimnasztikázónk a 28. helyen zárt. És szerencsénk­re akkor még a repülő hollandi is olimpiai szám volt. Jelenlegi vitor­lás szövetségi kapitányunk Pomucz Tamás, Somogyi Tamás­sal „tamáskodhatott” az olimpiai eszme mellett. A jeles földvári vi­torlázók a huszonharmadik he­lyen zártak. És ott volt a megyénk­ből elszármazó válogatott kézilab­dázó, Sótonyi László is, aki a bar­celonai hetedik helyezett csapa­tunknak volt egyik meghatározó játékosa. Ezen az olimpián - igaz csak tartalékként - jelen lehetett Borhi Zsombor kajakozó világbaj­nokunk is, aki remélhetőleg az idei játékokra már aktív résztvevő­ként delegáltatja magát. Az előző atlantai játékokról sem hiányoz­tak a mieink. Szalay Andreának - nevezhetjük így - búcsú fellépte volt ez az olimpia, ő egy harminc­hatodik helyezéssel tért haza. Ak­koriban Somogysárdra volt igazol­va jeles lovasunk, Herczegfalvy Ti­bor, ő az olimpián tizenharmadik helyezést szerzett lovastusa csa­patunk egyik meghatározó egyé­nisége volt. JUTÁSI RÓBERT Arcok, történetek A nagy játék kis epizódjai A sporttörténelem élethűen feljegyzi a játékok pontos lefo­lyását. Ám a háttérben lejátszódó események többnyire az idő homályába vésznek. Pedig az embert nem csak az ered­ményei minősítik, jelleméről sokat elárul egy-egy vele kap­csolatos apró epizód is. A somogyi résztvevőkről ezekből válogattunk egy csokorral. Mudin a „szálláscsináló”. A családban is meg­különböztetett tisztelet övezi az első szülöttet. így vagyunk Mudin Imrével megyénk első olimpikon­jával is. Ám őt a korabeliek a sportban elért elsősé­gei miatt is tisztelték. Hajdan még vers is született róla. „A ligeti szezonzáró meetingre új rekorddal állít be Mudin Imre mindig rekord dől, ő súlyhoz ha nyúl...” És még egy adalék róla. A stockholmi olimpián a magyar küldöttséget meglátogató svéd trónörökös, jól ejtve a Mudin nevet megjegyezte, hogy eddig csak hírből ismerte, de most személyesen is megnézi a versenyét, mert kíváncsi rá. Szőnyegről a szorítóba. Nem mindennapi sportember volt Szegfi László. Pályafutása szinte példátlan a hazai sporttörténelemben. A kétszeres olimpikon, Eb-bronzérmes hajdani birkózó, kapta magát és a szőnyeget elcserélte egy szorítóra. Át­képezte magát ökölvívó edzőnek, csak úgy ön­szorgalomból, mert akkoriban erre volt igény Ka­posváron. Aztán nagy-nagy hozzáértéssel magyar boksz-bajnokok és válogatottak egész sorát nevel­te. Apropó! Nevelt egy „utód-olimpikont” is, ne­vezetesen Dőri Andrást. Ehhez hasonló „csere-berét” eddig senki sem tudta utána csinálni. Csík és szobra. Paovó Nurmi a finn csodafutó volt az első a világon, akinek még életében szobrot emeltek. A második viszont közel áll a szívünk­höz. Igen, Csík Ferencről, Kaposvár szülöttéről, a berlini meglepetésemberről van szó. Sikere után több város is magáénak akarta tudni. A választ ma­ga az olimpiai bajnok adta meg, amikor úgy dön­tött, hogy az akkoriban még az olimpiai arannyal járó kis tölgyfát, szülővárosában, Kaposváron ülte­ti el. Meg is tette. 1936 szeptemberében került a mai színházparkba a csemete (a gyökereiből kihajtott fa ma is él) s az elültetésével egyi­dejűleg maga Csík Ferenc is ott volt rekord idő alatt elkészült mell­szobrának felavatásán. JUTÁSI RÓBERT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom