Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-19 / 141. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Június 19., Hétfő TABLÓN A LÁTNIVALÓ. A Híd a Boronkán Egyesület a múlt évet értékelte és határozott az idei év feladatairól. Tömösvári Tibor elmondta: a Sapard pályá­zat következő fordulójára ké­szülnek nagy erővel és abban is összefog a kistérség, hogy egy­séges legyen a Boronka régió ar­culata. kiadvány és térkép ké­szül a Boronkáról és az egyesü­let minden települése elkészíti saját tablóját. Ezen a látnivalók mellett programlehetőségeket is kínálnak és túraútvonalakat is jelölnek a készítők. TÁBLA A KAMATOKBÓL. A somogyvári vállalkozók öt évvel ezelőtt elhatározták pénzt aján­lanak falujuk szépítésére. Ab­ban azonban csak most tudtak megegyezni, hogy pontosan mi­re költsék az azóta kamatozó fo­rintokat. A több mint 100 ezer forintból utcanév táblák készül­tek. Somogyvár 14 utcáját díszíti a címeres útbaigazító. VENDÉGLÁTÓK AZ ISKOLÁBAN. A hét végén tartotta éves köz­gyűlését a Faluturizmus Szövet­ség. Benkes László, a civil szer­vezet elnöke elmondta: meg­egyeztek abban, hogy csak ösz- szehangolt programokkal lehet vendégeket csalogatni a somogyi falvakba. Jó példaként említet­ték Nagyszakácsi és Mesztegnyő összefogását. A királyi szakács- versenyt megelőző hét végén ke­rül sor a gólyafesztiválra és a rétessütők versenyére. A két programot pedig budapesti és balatoni kirándulásokkal kötöt­ték össze. SZEZONT NYITOTTAK. A múlt hét végén megyezászlót ka­pott Kelevíz, Gadány és Hosszú- váz. A ceremóniát falunappal kö­tötték egybe, ami turisztikai sze­zonnyitó is volt. A főszereplő az idén a ló és a bor lesz. Ezért fogat­hajtó és borversenyt is rendeztek. A lovas és borturizmus mellé a jö­vőben még a kerékpárosokat sze­retnék programokkal ellátni. Eh­hez térkép készül és kerékpárutat Oldalszerkesztő: FÁBOS ERIKA Egy darabka őshaza Élő történelemóra a Csodaszarvas-földjén eltöltött minden idő FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Pucskó Zsoltot még azok a nebulók is tátott szájjal hallgatják, akiknek a figyelmét törté­nelemórán semmivel nem lehet lekötni. Pedig Pucskó Zsolt is a történelemről beszél. Igaz, nem egy tanteremben. KISBERÉNY Honfoglaláskorabeli gúnyába bújva a vezér jurtá­jában, a köznép földházaiban vagy lódobogás kö­zepette a karámok mellett. A rendhagyó töritré- ning után pedig azt is megengedi, hogy az elvará­zsolt diákság lovat itasson, íjásszon és mondjuk csanakból kortyoljon kúti vizet, ha megszomja­zott. Ettől csodálatos a Csodaszarvas földje, a Po­gány völgyében egy majdnem elfelejtett somogyi falucska szomszédságában, Kisberényben. A13 hektáros birtokot akácok szegélyezik, az­tán kezdődik az igazi erdő. Az ember ha ide té­ved, végtelen nyugalommal találkozik, szippant egyet a friss levegőből, fölnéz az égre és talán az is eszébe jut, ez a honfoglalás-ko­ri település tulajdonképpen itt állt régen is. Aztán valaki álmodott egy szépet és újra felépítette a Po­gány völgye földjéből a házakat, ragasztott sárból kemencét, ácsolt karámot a lovak köré, Koppány egykori szálláshelyének szegleté­ben, arra a tisztásra, ami szakasz­tott olyan, mintha ezer évvel ezelőtt otthona lett volna már egy nagy családnak. Mert aki ide té­ved, rögtön otthon érzi magát, kedve támad jurtá­ban aludni, vödörből friss vizet inni, mezítláb szaladgálni és érdekelni kezdi a magyarság kép­zeletbeli életfája is, aminek történelemórán a tör­zsénél kezdik, itt meg a gyökerénél. Talán erre mondják: a hely szelleme.- Minden azzal kezdődik, hogy az ember sze­reti-e amit csinál - mondta Pucskó Zsolt, a csoda­birtok birtokosa. - Én amióta emlékszem magam­A csodaszarvas A magyarok származásáról szóló Csodaszarvas mondát Kézai Simon írta le krónikájában. A szarvasmotivum a vadászó testvérpárral nem csak a magyarság eredeténél bukkant fel. Több európai és ázsiai nép is ismeri a különböző változatait. Kisberény környéke, a Pogány-völgye, ma is gazdag vadászhely, vaddisznóval, őzzel és szarvas­sal is találkozhatunk a Csodaszarvas földjén. ra, hozzám tartozott a hagyományőrzés. Megta­láltam ezt a helyet és arra gondoltam, hogy itt azért kellett megfordulnom, hogy valóra váltsam az álmomat. Egy olyan helyet, ahol meg lehet is­merkedni a magyarság őstörténetével, de közben szórakozni is lehet, persze, komoly dolgokkal, íjászni lovagolni, néptáncot tanulni. Erre mind al­kalmas ez a vidék.- Hogyan ké­szültek el a tele­pülés épületei?- Két kézzel. Sokat olvastam ezekről a dolgok­ról, másrészt azt gondolom, hogy őseink amit lehe­tett minden ma­guk csináltak. Két év alatt ké­szült el a föld­Pucskó Zsolt 1965-ben Lengyeltótiban született. Gyer­mekkora óta néptáncolt, hat évig tanította is a táncot. Életében mindig fontos volt a hagyomány őrzés. Foglal­kozása: fogtechnikus. Hobbija (és annál több már) az a 13 hektár, Kisberényben ahol egy honfoglalás korabeli településsel ismerkedhetnek meg az érdeklődök. Nős. Feleségével és két lányával Balatonfenyvesen ál. ház, a hajlék, a kemence, a föld­vár, a karámok. A jurta is saját szerzemény, de Mongóliában készült. Ilyenben lakhattak az előkelőbb honfoglalók és leszármazottaik. Ez a hajlék télen nyáron menedéket nyújtott és gyor­san fel lehetett állítani. A kisberényi jurta há­rom óra alatt készült el, de azt mondják, hogy a gyakorlott készítők fél óra alatt összeállítják, akár csukott szemmel is. Ide már bejutni is ka­landos: nem lehetett belépni cipővel, meg kel­lett hajolni a család tiszteletére és nem szaba­dott rálépni a küszöbre.- Nagyon sokat foglalkoztam a magyar hagyo­mányokkal és én úgy vagyok vele, hogy sze­retek mindent átadni ami tapasztalatot és tu­dást megszereztem. A néptáncot is szívesen tanítottam és annak is örülök, ha erre kíván­csiak az emberek. Akár felnőtt, akár gyerek- csoport érkezik, szívesen vagyok velük és azt tapasztalom, hogy érdeklődnek. Kevesen tudnak még róla, hogy ez a tanya itt létezik, mégis sokan jönnek. Történelemórára, osz­tálykirándulásra vagy a nyáron táborra bárkit szívesen vendégül látok ezen a birtokon. ■ Romák a romákért Éhesen nem lehet dolgozni, munka nélkül nem futja ételre Pusztakovácsi Cigány érdekvédelmi szö­vetség két helyen alakult eddig a megyében: Osztopánban és Marcali­ban. A szervezetek a romák érdekeit védik és a megél­hetésükért dolgoznak. Ez nem egyedülálló, újdonság azonban, hogy itt a romák dolgoznak a romákért. Az érdekvédelmi szövetség még csak egy hónapja működik. Eddig elért eredmények azonban bizo­nyítják: nem keseregni akarnak a romák helyzetén, nem az igaz­ságtalanságokon bosszankodni, hanem végre igazán tenni azért, hogy a cigányság kiléphessen ab­ból a csapdából, amibe nem ön­szántából lépett. Az érdekvédel­mi szövetségek központja Pusz­takovácsiban van. Az egykori ter­melőszövetkezet épületei adnak lehetőséget arra, hogy a környék romáinak munkája legyen.- Raklapkészítéssel és gyógy­növény-gyűjtéssel, -feldolgozás­sal szeretnénk foglalkozni - mondta Sánta László, az érdek­védelmi szövetség elnöke. - Olyan emberekre találtunk akik ebben segíthetnek nekünk. Együttműködünk a Somogyi Ka- nász-alapítvánnyal és sok segít­séget kaptunk dr. Sárkány Ta­mástól is, aki az épületeket bizto­sítja számunkra és abban is segít, hogy meg tudjuk oldani az étkez­tetést. Sok roma ugyanis azért nem dolgozik, mert ennivalóra sincs pénze. Étel nélkül pedig ne­héz dolgozni, munka nélkül meg nincs pénz... Persze ez még en­nél is bonyolultabb. A romátaiak már annyian ígérgettek, hogy ne­künk is nehezen hisznek. Azt hi­szik, mi is csak a zsebünket akar­juk megtömni. Szerencsére kez­dik már látni, hogy nem így van. A másik gond pedig az iskolázat­lanság. A legtöbb cigány csak ál­talános iskolával rendelkezik, ezért olyan munkát kell talál­nunk, amit el tudnak végezni és mellette képezhetik is magukat a jövőjük érdekében. Ezzel együtt folyamatosan olyan szervezete­ket, alapítványokat keresünk, akik velünk együtt tudnának dol­gozni és segíteni a képzésben. Amatőrből is király lehet Nagyszakácsi A Magyar Nemzeti Gasztronómi­ai Szövetség és a Magyar Konyha szerkesztősége főzőversenyt hir­det kapros és rozmaringos ételek felkutatására augusztus 3-án Nagyszakácsiban. A győztes egy évre való fűszert nyer és a televí­zióban is elkészítheti a receptet. A főzőverseny célja, a magyar tájkonyha eredeti ételeinek be­mutatása. A receptek főszereplői a kapor és a rozmaring kell legye­nek. A beküldendő receptek a kö­vetkező elvárásoknak feleljenek meg: szabadtűzön elkészíthető étkek legyenek, a receptek az anyag mennyiségek felsorolásá­val 10 adagra készüljenek az el­készítés pontos leírásával. Az étel lehet: leves, egytálétel, főétel. A receptek beküldési határideje: június 30. Cím: Magyar Konyha 1554 Budapest PL77.A A borítékra írják rá: "Kotányi főzőverseny" A legjobb receptek beküldői­nek Nagyszakácsiban augusztus 3-án kell elkészítem az étkeket. BALATONSZENTGYÖRGYI MANUFAKTÚRA, kerámiáknak is nyáron van a szezonja a Balaton parton. Császár István és felesége öt éve készíti a dísztárgyakat. Ezek úgy készülnek mint a porcelán: a gipsz formákban öntött tárgyakat az ezer fokos kemencében égetik, majd Herenden tanult porcelánfestők kezébe kerülnek a tányérok, vázák ahol egyedi mintákat kapnak. A kis manufaktúrából az ország minden részébe elviszik a szentgyörgyi edényeket, fotó: kovács tibor Akiket a virágillat megcsapott A kéthelyi kertészek kedvenceikkel, a kaktuszokkal fotó: kovács tibor Kéthely Azt mondják: a növények meghálál­ják az értő törődést. Aki nem hiszi, menjen el Kéthelyre. A faluba érve néhány kanyar után rábukkan So­mogy megye legnagyobb magán nö­vénygyűjteményére. Igazi botanikai ritkaságokkal és két elbűvölő­en kedves nagy szaktudású, amatőr kertész­szel is megismerkedhet, akiknek valóban mindene az a közel kétezer négyzetméternyi virágos sátor, amiben háromezer fajta virágot lehet látni és azt is: a növények valóban meg­hálálják az értő törődést. Ha Havasi Attila és Havasi Károly életébe mondjuk tíz évvel ezelőtt pillantunk bele, egy lakatosmesterséget és a kenyérkészítést valamint a bányászatot is kipróbált, de éppen állattenyésztésből élő testvérpárral találkoz­hattunk volna. Akkor egy félig-meddig meg­alapozott kaktuszgyűjteménnyel és a szülő­házból egyetlen örökségként hozott növény­szeretettel vágtak bele a kertészkedésbe. A hobbiból az elmúlt évtized szaktudással fel­vértezett mesterséget csinált. Ennek virágos bizonyítéka az a páratlan gyűjtemény, ami jelenleg már valamivel több mint 3000 fajta növényből áll: a szobadíszeken kívül, szá­mos gyümölcstermő, szabadföldi virág és fű­szer-, valamint aromanövény is a Havasi ker­tészet büszkesége.- Kaktuszból 6-700 fajta, citrusból leg­alább 30 féle leanderből 40 különböző van nálunk - mondta Havasi Attila. - A gyűjte­mény első darabjai amúgy kaktuszok voltak.- Hogyan és honnan jött össze Kéthelyre ez a különleges gyűjtemény?- Szinte az ország összes botanikusával, arborétum tulajdonosával barátságban va­gyunk - mondta Havasi Károly. - Egy része tőlük, másik teljesen hétköznapi módon, de a világból szerte széjjel kapunk sokszor pos­tán is magokat. A tervünk az, hogy egy arbo­rétumot csinálunk. Már hozzá is láttunk, négy öt év múlva lesz igazán szép.- Egy kertésznek van kedvenc virága?- Az össze­sét szeretjük, de mindig azt a legjobban, ami még nincs meg, de nagyon sze­retnénk. In­kább azt mondom, amit kevésbé szeretünk: az egynyáriak, igaz sokat vi­rágoznak, de az mégis más, mintha figye­lemmel kísérheti az ember egy növény fejlő­dését éveken keresztül.- Jó üzlet ez?- Ez nem jó üzlet, inkább jó munka. Ha hoz egy kevés pénzt, már el is viszi. Télen a fűtés, nyáron az öntözés kerül sokba. Talán majd a gyerekeinknek megéri. Munkát is adunk nekik, meg megélhetést is.- Aki a virágot szereti az az embereket is szereti?- Az szerintem teljesen más ember. Én sok olyan emberrel találkoztam aki szereti a virá­got, és azt tapasztalom, a mondás igaz: jó emberek... ■ Telt ház Kupaváron Somogyvár A hét végén rendezik meg Somogyváron a Szent László na­pok programsorozatát. A három napos ünneplés pénteken kezdő­dik, de az idei programsor fő att­rakciójára szombaton este kilenc órától kerül sor. Az István a király rockopera bemutatója kezdődik majd a romoknál. A füredi Rock Szín-Kör nagyszabású előadása, amely több mint 100 szereplőt vo­nultat fel, tulajdonképpen ősbe­mutatónak számít. Az eredeti sze­replők után most mutatják be elő­ször, más szereposztásban a mű­vet. Érthető tehát, hogy az első előadásra már régóta nem lehet je­gyet venni, ezért a darabot vasár­nap este is bemutatják Kupaváron. Jegyeket a somogyvári polgár- mesteri hivatalban és az Egyűd Ár­pád művelődési központban lehet vásárolni. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom