Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-14 / 137. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Június 14., Szerda LAPAPUSZTAI HAZANÉZŐ. A hét végén hazahívták az egykori lapapusztai lakosokat. Szabad- bottyántól Lepsényig sokan mozdultak a szíves invitálásra, ezt hagyományteremtő szán­dékkal szervezte Galambosi Jó­zsef és Józsefné, valamint Mulikné Juhász Márta. A jó han­gulatú hazanézőn harmincnyol­cán vettek részt; köztük olyanok is, akik negyven éve találkoztak utoljára. A lapapusztaiak levél­ben köszöntötték Molnár Dezsönét, egykori tanítójukat, aki egészségi állapota miatt nem tudott eljönni hajdani tanítvá­nyai közé. (Is) ZENÉS ÁHÍTAT MÉRŐBEN. A kaposmérői református temp­lomban zenés áhítatot tartottak pünkösd hétfőjén, s ezen köz­reműködött az egyház kiskóru- sa. Az énekesek már több he­lyen is bemutatkoztak; a kapos­mérői millenniumi napon tar­tott új iskolaszárny-avatón is nagy sikert arattak produkció­jukkal. (Is) OSZTOPÁNBÓL A DÖNTŐBE. Az országos diákolimpiái döntő­be jutott teljesítményével Bog­dán Zoltán, az osztopáni Tallián Andor Általános Iskola tanulója. A nyolcadikos diák kislabdaha- jításban nyerte meg a megyei versenyt, s így került a döntőbe. VILÁGÍTÁSRA PÁLYÁZNAK. Csaknem 250 méter hosszú út­szakaszon 11 lámpatest fölhe­lyezését tervezi a várdai önkor­mányzat. A Rákóczi utca közvi­lágításának a megoldása 2,2 mil­lió forintba kerül, s ennek a pénznek jelentős részét a terü­letfejlesztési tanács pályázatán szeretnék elnyerni, (tz) MÉRKŐZIK A MIKROTÉRSÉG. A hetesi sportpályán szombaton 9 órakor kezdődik számos erő­próbával a belső-somogyi terü­letfejlesztési társulásnak A mikrotérség legerősebb faluja elnevezésű rendezvénye. A tele­pülések polgármesterei este, a mikrotérségi bál előtt adják át a díjakat. (Is) ________________■ A kadarkúti iskolaépítő Horváth Sándomét kemény kezű vezetőnek tartják. A kadarkúti iskola nyugdíjba készülő igazgatója nem tagadja ezt, hiszen egy nagy intézményt csak így lehet irányítani. Csaknem négy évtizedet töltött a pedagóguspályán. Iskolaépítő munkáját s tanári-vezetői kvalitá­sait ismerték el most az Aranykatedra-díj jal.- Soha nem volt anyagilag, talán még erkölcsi­leg sem megbecsült pálya a miénk - vallja. - A gyerekszeretet tartott a katedrán. Sokféle tanít­ványom volt, gyakran hátrányos helyzetű csa­ládokból érkeztek, s mégis nyertek szavaló- és szaktárgyi versenyeket. A példaadást és a ne­velést vezetői munkámban is mindig fontos­nak tartottam; igaz, a nevelés a mai iskola- rendszerben egy kicsit háttérbe szorult.- Olyan közoktatási modellt teremtett csapa­tával, amelynek hamar híre ment az ország­ban. A szakmunkásképzés mellett éttermet működtetnek, s vélhetően 2-3 év múlva már érettségit ad az iskola.- Általános iskola volt a miénk, de a rend­szerváltáskor lehetőségünk nyílt arra, hogy eb­ből kilépjünk. Kadarkút térségi központ, és a szakmai ellátás is biztosít­va volt. A gazdaasz- szonyképzéssel kezdtük, és a 9-10. osztály indulá­sával, majd a szakmunkás- képzéssel tágítottuk a kört. Igaz, hogy mint érettségit adó intézmény bekerül­tünk a megye középtávú fejlesztési tervébe, de ez épületfelújítás, -átalakítás és plusz tantermek nélkül nem megy. Örülök, hogy a szakos ellátottságunk jó, s annak is, hogy a kezdeti időszak beiskolázá­si gondjai megoldódtak, hiszen Kadarkút mégis csak község, és ezzel meg kellett barátkozniuk a szülőknek. Most többszörös a túljelentkezés.- Csaknem 40 évig tanított. Mikor volt köny- nyebb a katedrán?- A gyerek mindig gyerek, persze, a mostani­ak mások, de mindegyikből - még a legrosszab- ból is - előhívható a jó; meg lehet találni azt a területet, amelyet érdemes fejleszteni. A tudást nem lehet kilóra mérni, bár a pedagógusnak a legkisebb eredmény is siker.- Azt tartják önről: kemény kezű igazgató.- Valóban kemény és következetes vezetőnek tartottak, de egy ilyen nagy iskolát - ahova 72 település 650 diákja jár - másként nem lehet irányítani. Úgy gondolom, önkritikus vagyok, többször bebizonyosodott, hogy egy-egy párbe­széd a kelleténél keményebben zajlott. Kell vál­lalni a döntés felelősségét, még akkor is, ha ké­sőbb beigazolódik: nem jól döntöttem. Ezt be is ismerem, hiszen a vezető is ember.- Az önkormányzat mint fenntartó több telepü­lésen figyeli kissé sandán a saját intézménye tevé­kenységét. Olykor kidobott pénznek tartják fontos tevékenységek finanszírozását és próbálják fogni Horváth Sándomé 1942. május 4-én született Nagyhajóm­ban. Csurgón érettségizett, majd egy évig postán dolgozott. Hencsén képesítés nélkül tanított egy évig. A pécsi tanár­képző főiskolán magyar-történelem szakos diplomát szer­zett 1966-ban. 1976-ban, a körzetesítéskor került a kadarkú­ti iskolába. 1980-tól igazgatóhelyettes, 1983-tól 19884g pe­dagógiai szaktanácsadó Kaposváron és környékén. Tizenkét éve a kadarkúti Iskola igazgatója. Kétszer volt Az oktatásügy kiváló dolgozója. Özvegy, egy lánya és egy unokája van. a pénzt. Az is elő­fordult már a Ka­pos menti települé­seken, hogy az ön- kormányzat szó szerint „betartott" az iskolájának. Önnek milyen voh a kapcsolata a testülettel?- Iskola és önkormányzat kapcsolatát gyak­ran jellemezték éles viták. Személyes ellentétek is adódtak a 12 év alatt, de beszélgettem olyan képviselővel is, aki már a harmadik ciklusát ta­possa, és belátja: a település érdeke volt az isko­laügy fejlesztése, és nem az enyém. A viták el­lenére ma már büszkék arra, hogy Kadarkutat egyre több helyen „iskolavárosként” emlegetik. A helyi és a társult önkormányzattal is vitatkoz­ni kellett. A költségvetésünk mindig szűkös volt, csak ritkán tudtam jutalmazni. Annak elle­nére, hogy az iskola önállóan gazdálkodik, min­dig kikértem az önkormányzat véleményét; saj­nos, nagyon kevés volt az, amit szavakon kívül tudtam adni a kollégáimnak. Pedig a köszö- nömnél és a dicséretnél többet érdemelnek.- Az önkormányzat most gálánsán megjutal­mazta, adott a díszes Aranykatedra oklevélhez egy borítékot is. Elszakad végleg az iskolától?- Még nem tudom. Biztos, hogy nehezen bí­rom majd tanítás nélkül, ezért egy ideig szíve­sen visszajárnék óraadóként. Annak viszont örülök, hogy most végre kedvemre olvashatok, kertészkedhetek, mert nemcsak a lakásban, ha­nem a kertben is szeretem a szépet. LŐRINCZ SÁNDOR A csökölyi példa nyomában A pilisborosjenői Pedagógus To- tóhelyettese is. A csökölyi példa felkérte egy előadásra, a Kudarc vábbképzési, Módszertani és In- nyomában címmel a hátrányos nélkül az iskolában című konfe- formációs Központ alternatív to- helyzetű tanulók sikeres tovább- renciára. Az iskolában rendkívül jó vábbképzési igazgatósága szak- tanulásának az eredményeiről ér- a továbbtanulási arány. A16 végzős mai tanácskozást rendezett, s tekezett. A nagy érdeklődéssel ki- közül 10 szakközépiskolában, 6 pe- ezen részt vett Déri Ildikó, a sért előadást követően a Veszp- dig szakmunkásképzőben folytatja csökölyi általános iskola igazga- rém megyei pedagógiai intézet a tanulmányát az ősztől. ______■ K ényszer szülte veszteség Mernye A nagy szárazság miatt mázsán­ként 20-30 százalék termésveszte­séggel számolhatnak a május 10-e után vetett kukorica értékesítése­kor a Mernye környéki gazdák. A termeltetési szerződések miatt pe­dig előreláthatólag mázsánként mintegy 400 forinttal kevesebb üti a markukat. Mernye környékén három-négyszáz hektáron vetet­tek május közepe táján kukoricát a gazdák. Csontos Ferenc falugaz­dász szerint a hőség és a szárazság miatt mindössze 10-12 centimé­terre nőtt takarmánynövény már furulyázik, ezért jelentős termés- csökkenéssel kell számolni. A gondokat tetézi, hogy az év elején mázsánként 1700-1800 forintos áron már megkötötték rá a termel­tetési szerződést is, holott az árak - a terméshiány miatt - máris je­lentősen megemelkedtek. Jelenleg 2000-2200 forintot kínálnak a ku­korica mázsájáért. A gazdák - bár örömmel kivár­ták volna a jobb értékesítési lehe­tőséget - tőke hiányában ezt nem tehették meg. Rá voltak utalva arra a hitelre, amit a szerződések révén az alapanyagra kaphattak, ugyan­akkor a földalapú támogatást is csak akkor nyerhették el, ha volt termeltetési szerződésük. A kény­szer szülte egyezség most más kasszájába viszi a forintokat, s közben ők újabb veszteséggel szá­molnak. Tetézi ezt a kényszerérett búza termésáüagának a csökkené­se is, s kívánnivalót hagy maga után a minőség is. Annál inkább, mert a sok permetezés ellenére gombabetegség és rovarkártevők támadták meg a kenyérgabonát. Barkóczy Gellért országgyűlési képviselő (FKGP) elmondta: tár­caszintű egyeztetést kezdemé­nyez az FVM-ben, majd tárgyalá­sokat terveznek a felvásárlókkal az előre megkötött szerződések miatti veszteség csökkentéséért. VÁRNAI ÁGNES Fiatalok a cigánylakodalomban A fiatalok a nyár előtt különösen örülnek a klubhelyiségnek fotó: kovács tibor Várda Két civil szervezet is van a csaknem 600 lakosú falu­ban. A nyugdíjasok klubja a felújított orvosi rendelő­ben, az ifiklub a faluház te­tőterében kapott helyet. Ki­váló köztük a kapcsolat, ezt bizonyítja a sok fellépés is. A nyugdíjasok klubja Miseta Istvánná vezetésével már 1996 óta működik. A tavaly felújított orvosi rendelőben kaptak helyi­séget. Az idősek a település kö­zösségi életének meghatározó té­nyezői, hiszen a klubtalálkozók és kirándulások mellett az ünne­pi alkalmakon színpadi fellépé­sekkel is megajándékozzák a né­zősereget. Nemrégiben csatla­koztak hozzájuk a falubéli ifjak, hiszen megalakították az ifjúsági klubot. Babodi Szilvia és Plavecz Szilvia elmondta: már farsangkor is közös műsorral lépett föl a két klub, a fiatalok egy cigánylako­dalmast adtak elő. A lányok kivá­ló ötletnek tartják, hogy a falu­ház emeleti részében kialakított klubhelyiség tavaly óta az ő biro­dalmuk. Szinte minden este leg­alább húszán összejönnek pró­bálni, pingpongozni, kártyázni vagy egyszerűen csak beszélget­ni zenehallgatás közben. Havon­ta egyszer diszkót is tartanak, a zenét helybeli disc jockey szol­gáltatja. Mózsiné Táskái Edit pol­gármester örömmel újságolta, hogy kialakítottak egy konditer­met is a helyi fiatalság testi edzettségének megalapozására. A terem bővítésére az ISM-hez nyújtottak be pályázatot, s abban szerepel egy kézilabda- és kosár­labdapálya megépítése is. A 3,8 millió forintra rúgó beruházás költségeihez 1,8 millió forintot szeretnének elnyerni. Ugyaneb­ben a pályázatban szerepel egy játszótér kialakítása is, hiszen szeretnék a legkisebbek igényeit is kielégíteni. TAKÁCS ZOLTÁN Kaszát fog a polgármester Patca A megye egyik legkisebb faluja, mindössze 67 lelket számlál. Egy éve Józsa Józsefné gondnok segíti itt az idős emberek gondjainak megoldását.- Valamikor nagyon gaz­dag volt a falu. Ez ma már csak a megmaradt istálló­kon látszik: helyenként na­gyobbak, rendezettebbek, mint a házak - mondta Józsa Józsefné. - Nemcsak a házak öregedtek meg, ha­nem a lakosság is. Állatot már csak nagyon kevesen tartanak, de a kerteket, a földeket még megművelik. Az udvarokat rendben tartják; két család is ka­pott 100 ezer forintot a Tiszta ud­var, rendes ház akcióban. Arra azonban már nem marad erejük, hogy az utcát is rendbe tegyék. Ezért előfordul, hogy alkalman­ként a polgármester kaszál, én meg összegereblyézem a füvet. Ha megkérnek, az udvarokban is le­nyírom vagy segítek behordani a tűzifát. Gondot okoz például az idős embereknek a gázpalack cse­réje, ezért ugyanis be kell menni Kaposvárra. Mikor magunknak hozunk gázt, kapnak a szomszédok is. Sokszor egy jó szó, a lelki vigasz is sokat jelent. Szeretettel kell közeledni az embe­rekhez.- Az önkormány­zat épületét s udvarát is rendben tartom - mondta Józsa József­né. - A buszközlekedés sokat ja­vult az elmúlt évekhez képest, s ha elkészül a tervezett buszforduló, még gyakoribbak lehetnek a jára­tok. Olyan kicsi a község, hogy még egy boltot sem éri meg üze­meltetni, így naponta jön két moz­góárus. Patcán egy kicsit megállt az idő, béke és nyugalom van. szarka Éjszaka is mentene a helikopter A For Life mentőszolgálat húsz perc alatt Pécsre ér a beteggel fotói lang Róbert Dombóvár Pécsen, Dombóváron és Kapos­váron is tervezik egy éjszakai helikopter-leszálló létesítését Ez lehetőséget adna arra, hogy a pécsi széldielyű For Life mentőszolgálat 18 óra után is szállíthasson betegeket. A Somogyot, Tolnát, Baranyát és Zalát magába foglaló régió kórhá­zainak főigazgatói támogatják a kezdeményezést - tudtuk meg Harkányi Lászlótól, a szolgálat dombóvári vezetőjétől, s megvaló­sításához már csak az anyagiak hi­ányoznak. A szakmai követelmé­nyek kidolgozását a For Life szak­emberei végzik; a referencia-leszál­ló építését Dombóváron tervezik. A gyakoribb felszálláshoz ugyan­akkor üzemanyagra is szükségük lesz. Ha mindez együtt van, hu­szonnégy órában szállíthatják a be­tegeket, s ez növeli a kétharmadá­ban akut szívpanaszokkal ellátást remélők életesélyeit. Kaposvárról például alig húsz perc alatt érnek a pécsi intézetbe, s ott a beteg foga­dására kész orvoscsoport azonnal megkezdheti a beavatkozást. A For Life pilótái most naponta 6-18 óráig vannak bevetésben, s havonta átlagosan 35 órát repül­nek. Somogyból meglehetősen gyakran, havonta négy-öt alkalom­mal szállítanak súlyos sérültet, egyéb sürgősségi ellátást igénylő betegeket. Harkányi László hang­súlyozta: a helikopteres mentő- szolgálat állami feladatot lát el, s minden esetben az Országos Men­tőszolgálat rendelésére és irányítá­sával viszi a rászorulókat. Leggyak­rabban a régió megyéiből, de az or­szág bármely részéből vállalják a magasabb szintű, sürgősségi ellá­tást igénylő betegek helikopteres mentését. (várnád

Next

/
Oldalképek
Tartalom