Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-06 / 105. szám

2000. május 7. ★ KÖZELRŐL ★ 3 A történet olyan, mint a legborzalmasabb rémálom. Egy gyerek, egy 15 éves, védtelen lány, akit két ismeretlen férfi elrabol és több mint két hónapig fogságban tart. Eköz­ben többször megerőszakolják, és prostitú­cióra kényszerítik. De ezt a „rémálmot” az élet írta: a valóságban is megtörtént. A szereplők nem somogyiak ugyan, de a törté­net szálai végül ide vezettek. 1998. február 6-án a tizenöt éves lány egy aprócska kis faluból elin­dult a fővárosba, hogy munkát keressen. A vo­naton megismerkedett két fiatalemberrel, s mi­vel közös fülkében ültek, beszélgetni kezdtek. Az egyik fiatalember, Tóth Miklós egyszerűen közölte: szeretne közösülni vele. A lány tiltako­zott, mire a másik fiatalember, Nagy Csaba po­fon vágta, elvette iratait. A szerencsétlen lányt nem engedték leszállni a vonatról, kényszerítet­ték, hogy végállomásig velük menjen. Onnan egy békásmegyeri faházba hurcolták. Ebben a házban töltötték a következő heteket: Nagy Csa­ba, élettársával, Tóth Miklóssal és a fogva tartott lánnyal, akit a két férfi többször is megerősza­kolt ezalatt. A lányt folyamatosan rettegésben tartották, bántalmazták, s megfenyegették, hogy megölik, sőt családját is kiirtják. Két hét múlva aztán Tóth Miklós különvált a társaságtól. Viszont egyre többször járt a faház­ban Nagy Csaba sógora, Balázs Ferenc, egy fiatal lány társaságában. Március első napjaiban az im­már öttagúra bővült társaság közös albérletbe költözött. Itt Nagy Csaba és sógora is megerősza­kolta a szerencsétlen lányt. Őt is, és a Balázs Fe­renc által bemutatott lányt is prostitúcióra kényszerítették. Egyiküknek egy kuncsaftja se­gítségével sikerült megszökni, de fogva tartói megkeresték és visszavitték. Április első napjaiban Nagy Csaba, Balázs Fe­renc és egy harmadik társuk, aki időközben csat­lakozott a társasághoz, úgy gondolták: hamaro­san kezdődik a balatoni szezon, ideje lenne ki­használni a lehetőséget. Leköltöztek valamennyi­en Siófokra. A három lánnyal az volt a szándé­kuk, hogy prostituáltként dolgoztatják őket, az ezért kapott pénzt pedig elveszik. Naponta kivit­ték őket az M7-es autópálya, illetve Siófok kör­nyéki forgalmasabb utak mellé, „pénzt keres­ni”... A rendőrség két héttel később aztán lecsa­pott a társaságra. A Somogy Megyei Bíróságon, dr. Mózes Gábor tanácsa hozta meg az ügyben a másodfokú ítéle­tet. Nagy Csabát egyebek mellet aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértése, foly­tatólagosan elkövetett erőszakos közösülés, sze­mérem elleni erőszak, kitartottság bűntettében találta bűnösnek, s az első fokon kirótt hét évi börtön és hét évi közügyektől való eltiltást nyolc év hat hónapi börtönre és 10 év közügyektől való eltiltásra változtatta. Balázs Ferenc folytatólago­san elkövetett erőszakos közösülés, aljas indok­ból elkövetett személyi szabadság megsértése és kitartottság miatt másodfokon - öt év börtön és hat év közügyektől eltiltás helyett - hat év hat hó­nap börtönbüntetést és hét év közügyektől eltil­tást kapott. Tóth Miklóst folytatólagosan elköve­tett erőszakos közösülés, aljas indokból elköve­tett személyi szabadság megsértése és közokirat­tal visszaélés miatt öt év börtönre és hat év köz­ügyektől eltiltásra ítélte a bíróság. Nagy Csaba élettársát - amiért használta a lánytól elvett irato­kat és bűnsegédként közreműködött a kitartott- ságban - két évre próbára bocsátotta. Felfüggesz­tett börtönbüntetést kapott az a társuk is, aki Sió­fokon csatlakozott a társasághoz. Jakab Hamis bankó vándorúton Somogyot - a balatoni ide­genforgalom ellenére - egy­előre elkerülték a pénzhami­sítási botrányok. A kisebb ügyeket a helyi kapitánysá­gok elintézik, ahhoz, hogy a megyei főkapitányság nyo­mozzon, jelentős mennyisé­gű hamis bankónak és egy bűnszövetkezetnek kell „fel­bukkanni”. Somogybán erre még nem volt példa. Nem úgy, mint a szomszédos Baranyában, ahol néhány hété egyre több hamis ezerforintost találnak. Szinte naponta előke­rül két-három darab a - valószí­nűleg - ugyanabból a szériából származó hamisítványból. Hogy Somogyba átjuthat-e ha­mis ezres - nem kizárt. A rend­őrség szerint ugyanis „bejára­tott” módszerei vannak a hamis pénz piacra dobásának, az or­szágban bárhonnan bárhova órák alatt eljuthat a bankó. Alaptétel, hogy akinél megta­lálják a hamis bankjegyet, rend­szerint teljesen ártatlan, és ő le­pődik meg legjobban, amikor közük vele a pénztárnál, hogy hamis pénzzel fizetett. A mód­szer ugyanis az, hogy a pénzha­misítók elkészítik a bankókat, át­adják a terjesztőknek, akik nem ritkán más megyében, az ország távolabbi pontján adják tovább az árut. Egyenként, és csak ki­sebb üzletekben, butikokban fi­zetnek hamis pénzzel, ahol per­sze nem fedezik fel a csalást, nem is vizsgálják a bankjegyet. Aztán ezt visszajáró gyanánt megkapja néhány gyanútlan vá­sárló. Lehet, hogy napokig, hete­kig lapul a hamis pénz az er­szényben, míg egy pénzintézet­nél, nagyobb kereskedelmi egy­ségnél, mondjuk szupermarket­ben fizetéskor előkerül. Itt már van UV-lámpa, pénzvizsgáló - és persze kész a „lebukás”. A rend­őrség meghallgatja a vásárlót, a Még a piramis alján levő terjesztőig is csak ritkán jutnak el a rendőrök pénzt újabb vizsgálatra a Magyar Nemzeti Bankba küldik, és nagyjából itt vége is van a törté­netnek. A hamis bankó útját ugyanis utólag lehetetlen nyo­mon követni... Még a piramis legalján levő terjesztőig is ritkán jutnak el a rendőrök.- Nagyobb „fogás” szinte soha nem akad fenn a hálón, csak egy-egy hamis bankjegy - mond­ta Fekete József rendőr-őrnagy, a Kaposvári Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője. - Ka­posváron a nagyobb forgalmú helyekről havonta egy-két ilyen bejelentés érkezik. Legutóbb a múlt héten az egyik hipermar­ketben fizetett valaki egy hamis ezressel. Hogy ez a pécsi „szériá­ból” való-e, még nem lehet tud­ni. Nálunk, Somogybán pénzha­misító banda még nem bukkant fel, olyan személyeik viszont igen, akik hamis pénzt hoztak forgalomba. Azonban ezeknek a bankóknak az eredetét sem lehe­tett már felderíteni. Legutóbb két éve volt egy nagyobb pénzhami­sítási ügy, Kaposváron, akkor ha­mis valutát találtunk, viszonylag nagyobb mennyiségben. Összességében Magyarorszá­gon ez a bűncselekmény-fajta még mindig nem igazán jellem­ző. Bandák viszont vannak, amit az is bizonyít, hogy ha egy- egy bankjegyet talál a rendőr­ség, azt rendszerint minősége, technikája, sorozatszáma alap­ján be lehet illeszteni egy orszá­gos „rendszerbe”. A hamisítók mindig megtalálják azt a ban­kót, amit könnyű „lekoppinta- ni”. Ilyen volt a régi ötezres, amit nem is véletlenül vontak ki a forgalomból. Most áz ezres a sláger, mert szinte már váltó­pénz lett, és nem is igényel olyan komoly technikát, mint a tízezres vagy az ötezres. Készül­het színes fénymásolóval vagy számítógépes technikával - a nyomdai eljárás, bár az a leg­jobb minőségű, nagyon ritka. A készítők rendszerint nem is a minőségre, hanem a mennyi­ségre „koncentrálnak”. A hamis bankjegyeket egy kis odafigye­léssel - éppen silány minőségük miatt - bárki felismerheti. A leg­könnyebben arról, hogy más, si­mább a tapintása, a vonalak el­mosódottabbak, vagy hiányzik a vízjel, a fémszál. Jakab CSÁBÍT!) ALLASAJANLAT, KÜLFÖLDI KENYSZERPROSTITŰCIÜ Kaland helyett rémálom A világon minden percben nőkeres­kedelem áldozatává válik egy lány. Minden második áldozat a kelet-kö­zép- európai országokból szárma­zik. Magyarország már nem csak tranzit, hanem egyre inkább célország és a nyár közeledtével egyre nagyobb veszély leselkedik a somogyi lányokra is.- A legutóbb ismertté vált eset üpikusnak mondható, ezért érdemes felidézni - : kezdte Balogh Anikó, az Interpol munka­társa. - Egy Kaposvár környéki tanyáról indult a megyeszékhelyre munka remé­nyében a nagykorúság küszöbét éppen csak átlépő lány 1998 utolsó hónapjá­ban. Csakhamar megismerkedett két fia­talemberrel, akik németországi munkát ajánlottak neki. Pár nap múlva egy hófe­hér Mercedes érkezett a tanyára, hogy a leányt Budapestre szállítsa a hiányzó út­levél pótlására. A következő állomás Na­gyatád volt, ahol egy rriásik lány is csatla­kozott hozzájuk. Az utolsó pülanatban derült ki, hogy mégsem Németországba, hanem Spanyolországba indult a gép 1999 januárjában. Ezzel egyidőben a so­mogyi lány édesanyja jelentette az eltű­nést, így elindult az Interpol körözés. Cordobában a lányokat két férfi (egyikük magyar állampolgár) és további három magyar lány várta a bérelt lakásban. Ami ezután következett, az felért egy rém­álommal. Este hattól reggelig egy bárban kellett táncolniuk a fiatal lányoknak, a köztes időkben pedig sehová nem mehettek egyedül. Gyakorlatilag szobafogságban voltak. Pár hét elteltével San Antonioba szálütották őket, ahol a tizennyolcadik életévét éppen betöltött lány pár percre el tudott szakadni őrzőitől. Ekkor nyílt lehe­tősége egy rövid telefonra az egyik isme­rősnek. Annyit tudott csak elmondani, hogy Spanyolországban van és erősszak­kal fogva tartják. A spanyol rendőrség a fénykép alapján kereste, de közben társa­ival együtt Ibizára vitték. Ott már a pénzü­ket és útlevelüket is elvették és az állandó­vá vált verésekkel prostitúcióra kénysz­erítették őket. Pár hét múlva a lány egy óvatlan pillanatban megszökött, így sike­rült a rendőrségnek elmondott informáci­ók alapján a bűnbanda nyomára bukkan­ni. A féléves kaland tavaly tavasszal zárult le, de a lányokban minden bizonnyal örökre kitörölhetetlen nyomokat hagyott. Hogy minél kevesebb ilyen eset fordul­hasson elő, az IOM (Nemzetközi Migráci­ós Szervezet) az Európai Unió támogatá­sával a magyar kormányzati szervekkel együttműködve egy információs kam­pányt indított - mondta Mező Dóra asz- szisztens. Három hete létrehoztak egy in­gyenes segélyhívó telefonszámot a fiatal lányok külföldi munkavállalásával kap­csolatban, amelyre már mintegy 100 hí­vás érkezett. Az IOM a témával kapcsolat­ban felmérő kutatást is végzett, amely megdöbbentő eredményeket hozott. A megkérdezettek negyven százalékának fogalma sincsen, hogyan kerülhetné el a kényszerprostitúciót, pedig a 13 és 23 év közti lányok több mint fele szeretne kül­földön dolgozni. A kutatásból kiderül, hogy az intézetben élők ismerik legkevés­bé a külföldi munkavállalásban rejlő ve­szélyeket. Minden negyedik tinilány is­mer személyesen is prostituáltat, minden ötödik pedig olyan nőt, akit erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítettek közö­sülésre. Mező Dóra elmondta, a tapasztalatok szerint gyakran előfordul: az állást elfoga­dó lányok tudják, hogy prostituáltként fognak dolgozni, de az induláskor nincse­nek tisztába a rájuk váró embertelen kö­rülményekkel. Szintén gyakori, hogy a nőkereskedők Magyarország szegényebb régióiban a helyi diszkóban cserkészik be áldozatukat. A kiszemelt lányt leszólítják, intenzíven udvarolni kezdenek neki. Egy ideig figyelmességekkel halmozzák el, amíg a lány szerelmes nem lesz. Ezután súlyos pénzhiányról, adósságról kezde­nek panaszkodni, aminek következmé­nyeitől csak a lány tnentheti meg őket, ha eladja magát. Előfordul az is, hogy a fiú szerelme bizonyítékaként külföldre viszi a lányt, majd ott pálfordulás következik be a viselkedésében: a lányt bántalmazza, A jól fizető munka helyett bordélyházban találják magukat az óvatlan lányok fotóillusztráció: lang eladja vagy prostitúcióra kényszeríti. Né­hány esetben gazdag, külföldi férj ígére­tével csábítják ki a lányokat, ahol aztán a megszokott módon folytatódik a törté­net. A fizikai erőszakon kívül több más eszközt is alkalmaznak annak érdeké­ben, hogy a lányok ne szökjenek meg vagy ne forduljanak rendőrséghez. A leg­gyakoribb, hogy adósságokat rónak fel nekik, például a lakás, az ellátás, a ruház­kodás költségeit, amit le kell dolgozniuk. Nemegyszer megzsarolják őket: jelentik a hatóságoknak, hogy feketén végeztek munkát. A legtöbb lány nincs tisztában azzal sem, hogy a fenyegetés beváltása nem rájuk, inkább a futtatókra hoz bajt. Az Interpol munkatársa szerint eleve gyanús, ha a hirdetések könnyű, vagy erotikus munkát ígérnek, amelyhez nyelvtudásra sincs szükség. Ajánlott mindig munkaszerződést kötni, és a szállás pontos címét megadni az ottho­niaknak. Balogh Anikó fontos óvintéz­kedésnek tartja a helyi magyar nagykö­vetség számának elutazás előtti felírását és egy titkos jelmondat kitalálását arra az esetre, ha a bajban nem lehet nyíltan beszélni a telefonba. Pontos kimutatás ugyan nem létezik arról, hogy Magyarország egyes régiói­ból hány lány válik nőkereskedelem vagy kényszerprostitúció áldozatává, de Somogy a Balaton közelsége miatt ked­velt célpontja a futtatóknak. A magyar tenger déli partján toboroztak lányokat annak a magyar, osztrák és román bűn- szövetkezetnek a tagjai is, akik ellen a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Az osztrák Bruck-Murban mintegy har­minc, zömmel magyar lányra bukkan­tak egy illegális bordélyházban. A ha­sonló esetek megelőzésére az IOM kam­pányában óriásplakátok, figyelemfelkel­tő szóróanyagok, valós eseteket feldol­gozó játékfilmek és fotóképregények is szerepelnek. Ezeket az iskolákban és a médiákban is bemutatják, hiszen vésze­sen közeledik a nyár, és a balatoni bá­rokban újra kivetik hálójukat a külföldi munkát ajánló lánykereskedők. Takács Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom