Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-04 / 103. szám

8. oldal - Somogyi Hírlap N Y U G D í J A S 0 K 2000. Május 4., Csütörtök Kozma Sándorné, a Téglaipari Szakszervezet elnöke adta át a jutalmat, Mester Béla festményét Tevékeny élet a közösségért Dicséretes hagyomány Somogy­bán, hogy az MSZOSZ május el­seje előtt - az év munkaadója és az év szakszervezeti vezetője mellett - kitüntet egy közössé­gért végzett munkájával érdeme­ket szerzett nyugdíjast is. 2000- ben Keller Antal villamosmérnök kapta a megtisztelő elismerést.- A szülőfalum, Lulla nekem ma is a legszebb falu a világon - mondja a ki­tüntetés utáni boldog pillanatokban a hatvanhét éves mérnök. - Parasztgye­rek voltam, felsőbb iskolákra nem volt lehetőségem, 1952-ben a kaposvári cu­korgyárban segédmunkásként kezd­tem dolgozni. A katonaság után vil­lanyszerelők mellé osztottak be, szak­munkásvizsgát tettem, aztán a munka mellett elvégeztem a technikumot, majd a műszaki egyetemet is. Már villa­mosmérnökként kerültem a So- mogy-Zala Megyei Téglaipari Vállalat­hoz 1968-ban.- Nagy cég volt ez akkoriban.- A huszonnyolc somogyi és zalai téglagyárban több mint ezeregyszáz munkás dolgozott akkor. Nagy ener­giaigényű iparág ez, a költségek jó ré­szét ez tette ki. Már évtizedekkel ez­előtt több milliós áramszámlákat fizet­tünk. A tüzeléstechnika, az energetika felelőse, irányítója lettem. Alapító tag­ja voltam a Szilikátipari Tudományos Egyesület kaposvári csoportjának és a Téglás Klubnak.- Mennyien dolgoznak most az ipar­ágban?- A kaposvári vállalati központ meg­szűnt, a téglagyárak nagy részét bezár­ták, a többi magánkézbe került. A hu­szonnyolc gyárból már csak hat üze­mel, a dolgozók létszáma is három­száz körülire apadt.- Kevesebb téglára van szükség? Pe­dig mindenhol építkezéseket lát az em­ber.- A lakásépítkezések számának csökkenése az egyik, a meglevő üze­mek korszerűsítése a másik ok. Auto­matizálták a műveleteket, kevesebb emberi munkára van szükség, a nagy teljesítményű gyárak bőven pótolják a bezártak teljesítményét.- 1993-ban vonult nyugalomba, mi­vel telik most az ideje?- A szakmával nem szakadt meg a kapcsolatom, a Szilikátipari Tudomá­nyos Egyesület titkára vagyok és én ve­zetem a Téglás Klubot is. Két nagy fel­nőtt gyermekem van, négy unokám, egy sajnos Hollandiában...- Miért sajnos?- Mert messze van. Onnan jöttem most is erre az ünnepségre, egy kicsit fáradt vagyok 1600 kilométer után...- De azért örömet szerzett a kitünte­tés...- Meglepetés volt, mert az utolsó pillanatig eltitkolták előlem, hogy mi­ért is kell nekem ide jönnöm. De szer­felett jó érzés, ha az ember munkáját elismerik. Köszönöm, hogy rám gon­doltak. ■ Időszerű a nyugdíjrendszer felülvizsgálata A bajok huszonöt évvel ezelőtt kezdőd­tek. Már a rendszerváltás előtt, 1975 és 1990 között az emelésről hozott köz­ponti döntések nem tekintették fontos­nak a nyugdíjak reálértékének megőr­zését, és arra sem fordítottak figyelmet, hogy a nyugdíjak lépést tartsanak a net­tó keresetek növekedésével. A Nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK) múlt heti elnökségi ülésén helyzet- értékelő elemzéseket hallgattak és vitattak meg a testület tagja. Kovács Lajos, a Nyug­díjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövet­ségének elnöke részt vett a tanácskozáson és tájékoztatott az ott elhangzottakról.- A képviselet társadalombiztosítási bi­zottsága készített elemzést a nyugdíjak álla­potáról - foglalta össze az értékelést Kovács Lajos. - Az 1975-ös törvény inflációmentes környezetet és tartós gazdasági növekedést feltételezett és nem számolt a nyugdíjak rendszeres karbantartásának szükségessé­gével. A rendszerváltás után kapott támoga­tást az a szándék, hogy a járulékfizetéssel megalapozott jogokat a megállapításnál nem szabad figyelmen kívül hagyni, és az 1991. évi 60. országgyűlési határozat a nyugdíjak emelését már a nettó átlagkerese­tek növekedéséhez igazítja. Ez a módszer biztosította az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elv érvényesülé­sét, vagyis, hogy a nyugdíjasok jö­vedelmi pozíciója ne romoljon az aktív kereső rétegek helyzetéhez képest. A keresetekhez igazodó nyugdíjemelés eleinte előrejelzésen alapult, ezért több egymást követő évben is korrigálni kellett a tényle­ges adatok eltérése miatt. 1997-ben úgy vál­toztatott a kormány ezen, hogy az előző év keresetnövekedésének tényszámai adták a nyugdíjemelés alapját, ami pontosabb köve­tést tett lehetővé, de hullámzást okozott a vi­szonyszámok alakulásában.- Ez ahullámzásközd 25 százalékos elmara- dást okozott a bérek növekedéséhez képest- 1999-ben a bérek elérték az 1990-es szin­tet, a nyugdíjak reálértéke valóban ennél több mint húsz százalékkal kevesebb volt. De további veszteségek forrása lesz a bérkö­vető emelésről a vegyes indexálásra való áttérés. A tervek szerint a követ­kező években a gazdasági növekedés 50 százalékával nőnek a keresetek, indokolt lenne tehát, hogy a nyugdí­jak is ezzel párhuzamosan emelked­jenek. A várhatóan hosszabb gazdasági fel­lendülés időszaka alatt folyamatosan romla­nak a nyugdíjak pozíciói. A helyzeten az sem javít, ha a reálérték folyamatosan megőrizhe­tő, sőt némiképp emelkedhet is: a vegyes in­dexálás a nyugdíjak folyamatos értéktorzulá­sát okozza.- A nyugdíjalapok hiányára hivatkoznak az illetékesek, nincs több pénz az emelésre.- Közismert tény, hogy a nyug­díjbiztosítási alap deficitjének oka alapvetően a vegyes tőkefedezeti rendszer bevezetése óta a magán nyugdíjpénztárakhoz áramló mil- liárdok, a tervezettnél jóval na­gyobb összegek kiesése, bár en­nek pótlására a kormány garanciát vállalt. Az alapot csökkentő másik ok az, hogy az öregségi korhatár alatti, I. és ü. fokozatú rokkantsági nyugdíjak fizetésének terhét az egészségbiztosítási alapból a nyug­díjbiztosításiba helyezték át. Semmivel sem magyarázható ez, és az öregségi nyugdíjasok érdekeit egyértelműen sérti.- Az elemzést követő vitában milyen kö­vetkeztetésre jutott a Képviselet elnöksége?- Megállapítottuk, hogy indokolt és idő­szerű az 1997-ben elfogadott nyugdíjtörvé­nyek körültekintő felülvizsgálata, amelynek során az elsődleges cél nem a költségvetés érdekeinek érvényesítése, hanem a biztosí­tási alapra épülő nyugdíjrendszer arányta­lanságainak és torzulásainak enyhítése, illet­ve megszüntetése. A felülvizsgálat során törvénymódosítással biztosítani kell, hogy a nyugellátások évenkénti emelése az előző évi tényleges nettó kereset növekedéséhez kapcsolódjon. Az elkerülheteüen szabályo­zással el kell érni, hogy a nyugdíjak reálérté­ke - a gazdasági növekedés figyelembe véte­lével - az aktív dolgozók keresetéhez hason­lóan emelkedjen és a jelenlegi elmaradás mielőbb megszűnjön. Ezt a javaslatunkat a Nyugdíjasok Országos Szövetségével közö- sen az Idősügyi Tanács elé terjesztjük. ■ A korhatár felemelésével a nyugdíjbiztosítási alap jelentős tartalékot, többletet produkálhatott volna a magánpénztárak megjelenése nélkül. Millenniumi diófa Diákgyerekek is segítettek a millenniumi diófa ültetésében Az Adjunk magunkra, Somogyiak! megyeszépítő felhívás nem maradt visszhangtalan, a nyugdíjasok szorgos, gondos keze nyoma a leg­több somogyi településen látható már. A gondozott környezetben mindannyian otthonosabban érez­zük magunkat. A felsőmocsoládi- ak is nemrég diófát ültettek a mil­lenniumi év emlékének megörökí­tésére. A falu központjában, a templom előtti téren került földbe a csemete. Az ültetéshez két nyol­cadik osztályos falubeli diákgye­rek, Herke Krisztián és Vilhelm András segítő közreműködését is kérték. - Azért, hogy sajátjuknak érezzék, nekik terem majd ez a fa - magyarázta Rákóczi Lászlómé, a nyugdíjas klub titkára. Nemrég fe­jeződött be a felsőmocsoládi temp­lom festése, felújítása, az ilyenkor elkerülhetetlen nagytakarítást is a nyugdíjasok vállalták, végezték el. A két világháború helybeli áldoza­tainak emlékművénél, a Hősök Kertjében virágpalántákat ültettek.- Elfáradunk a munkában, de azért mégis jobban érzi magát az ember - fogalmazta meg sok ezer somogyi faluszépítő nyugdíjas gondolatát Rákóczi Lászlóné. ■ Hírek Kistérségi találkozó Látrányban Megyeszépítésről, méltányosságról, segélyekről hallottak hasznosítható információkat A megyei szövetség kistérsé­gi egyesülései életrevalósá­gukat bizonyítják. A Kapos­vártól északnyugatra fekvő települések februárban ala­kult szervezete a múlt héten már a harmadik tanácskozá­sát tartotta, ezúttal Látrány­ban, hasznos információk­hoz jutottak itt a klubok ve­zetői. Juhász János, a megyei közgyűlés társadalmi kapcsolatokért felelős tanácsnoka a civil szervezetek szükségességéről beszélt. - Fon­tos, hogy az emberek átérezzék, beleszólásuk van a falujuk életébe és ezzel együtt felelősségük is ter­mészetesen - hangsúlyozta a ta­nácsnok. A nyugati országokban egy háromezer lelkes településen száznál több, más-más érdeklődé­si kör mentén szerveződött civil szervezet működik, hazánkban is arra kell törekedni, hogy az érde­kek minél szélesebb köre jusson szóhoz, kapjon képviseletet. So­mogybán üdítő kivételt képeznek e tekintetben a nyugdíjasok, szinte alig van olyan település, ahol nincs valamilyen szervezetük. A falu­gazdászok mintájára civü koordi­nátorokra lenne szükség, akik a pályázatokat figyelnék, a polgár- mesterektől, az önkormányzatok­tól eljuttatnák az információkat a lakossághoz. A tiszta, virágos So- mogyért-mozgalom elkötelezett apostola, Juhász János, végül a millenniumi megyeszépítés ered­ményeiről, a sok-sok csatlakozóról számolt be lelkesen. Tillmann Károlyné, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatási osztályának vezetője a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély lehetőségéről tartott tájékoztatót. Elmondta, a méltányossági emelés nem jár, de adható azoknak a nyugellátásban részesülőknek, akiknek az ellát­mánya az öregségi nyugdíj kétsze­rese, azaz 33 ezer 200 forint alatt van. Háromévente egyszer lehet igényelni. Valós tényeket, alapos indokokat, részletes környezetta­nulmányt, az egészségi állapotot, a gyógyszerszükségletet, az egyéb költségeket tartalmazó igazolást kell az igényléshez csatolni, csak így bírálható el a kérelem - hang­súlyozta az osztályvezetőnő. Az egyszeri segély igénylésének fel­tételei is hasonlóak, ez 12 havonta egyszer kérhető. Megtudtuk azt is, hogy a megyei igazgatóság idén méltányossági emelésre havi 206 ezer, segélyezésre 670 ezer forin­tot fordíthat. Tillmann Károlyné számos, egyéni gondokat is meg­fogalmazó kérdésre adott végül megnyugtató választ. Tóth László polgármester jóvol­tából Látrány életével is megis­merkedhettek a találkozó résztve­vői. Mint elmondta, a Balaton kö­zelsége nem sok előnyt jelent az 1386 lelket számláló községnek. Az öt kilométeres távolság, a sta- üsztikai szemlélet miatt nem szá­mít hátrányos helyzetű település­nek, pedig munkalehetőség alig akad. Örömmel szólt arról, hogy 675 éves lesz idén Látrány. Július 22-én felavatják Kossuth mellszob­rát és az erdélyi Szentegyházával kialakított baráti kapcsolat emlé­kére székelykaput emelnek. Nagy elismeréssel beszélt a falu nyugdí­jasairól. - Ha eltervezünk valamit, az idősekhez fordulunk, mert segí­tőkészek és megértik, hogy jót akarunk. Az emberség és az egy­más iránti tisztelet jó kapcsola­tunk alapja - mondta Látrány pol­gármestere. Dr. Klujber László, a megyei szövetség ügyvezető elnöke mon­dott köszönetét a látrányiaknak a vendéglátásért. A következő találkozót augusztus 24-én, Memyén tartják, akkor a pályázati lehetőségekről tanácskoznak. ■ ELNÖKSÉGI ÜLÉS. Ma délelőtt tanácskozást tart a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének elnöksége. A küldöttköz­gyűlésen elfogadott munkaprogram teljesítését értékelik és a második félév feladatairól döntenek. A mai ülésen vitatják meg a közhasznú társasággá alakult szövetség új szervezeti és működési szabályzatát is. PAMUTFONÓK A PARLAMENTBEN. Dr. Lamperih Mónika or­szággyűlési képviselőnő kalauzolta a múlt héten az Országházban a kaposvári pamutfonó nyugdíjas klubjának tagjait. Megtekintették a Szent Koronát, és bemehettek a parlamenti csaták helyszínére, a T. Ház üres üléstermébe is. Alkalmuk nyílt még a főváros néhány nevezetességének meglátogatására is. GEMENCI KIRÁNDULÁS. A Kőröshegyi Nyugdíjas Egyesület tag­sága tegnap Szekszárd környékére utazott. A tolnai megyeszékhely­ről kisvasúttal mentek a gemenci természetvédelmi erdőrengeteg­be, majd a Sió-zsiliphez. Ellátogattak Decsre, a híres sárközi nép­művészet központjába is. KOSZORÚZÁS. Május 9-én, a II. világháború befejezésének évfor­dulóján a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége koszorúzási ünnep­séget tart Budán a Várnegyedben (Kapisztrán tér 2-4.), a Hadtörté­neti Intézet és Múzeum udvarán közadakozásból két éve felállított hadifogoly emlékműnél. A somogyi szervezet kéri tagjait, vegyenek részt a koszorúzáson. SZENT KORONA-NÉZŐBEN. A Somogy megyei Önkormányzati Hivatal nyugdíjasai ma egy hete a Parlamentbe látogattak, ezer éves államiságunk jelképét, a Szent Koronát megtekinteni. Megcsodálták a Szépművészeti Múzeum kincseit, majd autóbuszos városnézésen vettek részt. A kirándulást a hivatal támogatása tette lehetővé. ÉDESANYÁK KÖSZÖNTÉSE. A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesü­letében hétfőn délután köszöntik az édesanyákat. A délután 3 óra­kor a Szent Imre utcai székház félemeleti nagytermében kezdődő összejövetelen megjelenők irodalmi műsor részesei lehetnek. Dél­előtt 9 órakor az ügyvezető elnökség tart ülést, amelyen megbeszé­lik a.második félév klubprogramjait és kirándulási tervét. AZ OLDALT ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: KATONA CSONGOR 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom